Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-08 / 106. szám

4

Vasárnap, október 8.

A lehetetlen fürdöjavaslat.

Prága, október 6.

Megírtuk, hogy a közegészségügyi minisztérium lehetetlen fürdőjavaslata ellen egyhangúlag állást foglaltak a cseh-szlovák köztársaság fürdőszövetségei. A fürdők egységes állásfoglalása az alább ismertetett memorandumon alapul. Remélhető, hogy Sramek, az uj közegészségügyi miniszter, aki nem egy marxista-pártnak a tagja, nem fogja magáévá tenni azt a javaslatot, amelyet az anarchista Vrbensky volt miniszter képviselt eddig.

A lehetetlen fürdőjavaslat a szövetségek memoranduma szerint csak kötelességekről és rendőri előírásoktól szól, amilyeneket egyetlen más iparnál nem találunk és megfosztja a fürdőhelyeket a magántulajdonnak ma biztosított legelemibb jogaitól. A közegészségügyi minisztérium intenciói — amint azt a törvényjavaslatból látni — a következő:

a) A fürdőhelyek az egészségügyet szolgálják, ennélfogva az állami hatóság féltő gondosságu felügyeletére szorulnak, akár a gyógyszertáraik.

b) A fürdőhelyek a néptömegekért vannak és ezért olyan olcsókká kell válniok, hogy a legszegényebb emberek is látogathassák.

A törvényjavaslat mindenképpen azon van, hogy a tőkét elriassza, mert megfosztja legelemibb jogaitól. Egy fürdőhelyen lévő gyógyintézet tulajdonosának a törvényjavaslat szerint nem volna joga birtoka fölött szabadon rendelkezni, nem fogja tudni eladni, bérbeadni vagy megterhelni, csak az állami hatóság hozzájárulásával. Nem fogja berendezhetni gyógyintézetét és a szakközeg meghallgatása nélkül még reklámot sem csinálhat szabadon; amenyiben pedig ezt vagy más előírást megszeg, pénzbüntetéssel, elzárással, kényszerigagatással és a végén kisajátítással — még pedig harmadik személy javára (!) — büntethető.

A javaslat nincsen figyelemmel arra. hogy a fürdőhelyek hitele teljesen korláto-: zott, mert a fürdőhelyeket túlsók eshetőségtől függő s így kockázatos vállalatoknak tartják. Emiatt ki vannak szolgáltatva a pénzintézetek önkényének, nem dolgozhatnak szolid árak mellett, mert maguk is ki vannak téve a nem szolid kamatuzsorának.

A szlovenszkól fürdők válságának oka.

A memorandum a szlovenszkói fürdők válságának okát a következőkben látja: Az állami fürdők kisebb költségteherrel kell, hogy dolgozzanak, mint ezidőszerint és hogy az idegenforgalom a köztársaságban fejlődjék, a magántulajdonban levő fürdőknek jobban kell fejlődniük. Mesterségesen kell versenyt támasztani, hogy megkezdődjék az idgeníorgalom. Valameddig Szlovenszkóban csak kevés jó szálló lesz, kevesebb idegen fog odajönni, mintha százával volnának az ilyen előkelő helyiségek. A közönség Svájcba, meg Olaszországba utazik, mert tudja, hogy ott találja a legnagyobb választékot. Ha ott is csak szórványosan volnának a fürdőhelyek, a Svájc éppoly üres volna, mint a Tátra.

A sérelmes törvényjavaslat a fürdőhelyeket tisztán egészségügyi nézőpontból bírálja el, mintha gyógyszertárakról volna szó. Ám a fürdőügy nem holt gyógyszer, amit pillulákban adagolnak. Mert a fürdőhelyek ugyan az egészség szolgálatára vannak, de nem csupán forrásaik által. Hogy a forrást a közegészségügy részére hasznosítsuk, ahoz az emberi elme sokirányú tevékenységére is van szükség. A holt gyógyszerekről lehet és kell is szigorú törvényeket alkotni, de az eleven fürdőügynek a szellem szabadsága és a gazdasági szabadság kell.

A fürdő-javaslat egyik legkirívóbb hibája, hogy a törvény rendelkezéseit pártcélokrá lehet felhasználni. Az a fürdőhelytulajdonos ugj^anis, aki nem viselkedik „példásan4*, kényszerigazgatás alá helyezhető. Ilyen körülmények között a legkiválóbb fürdőhelytulajdonost is nemzetisége, pártállása vagy vallása miatt el lehet kergetni.

Ilyen abszurd a törvényjavaslat 17- §-a is, mely ellen legtöbb a kifogás a memorandumban. E szakasz szerint megfelelő számú szakszemélyzetet kell alkalmazni és a fürdőközönség igényeinek megfelelő újságokat kell járatni. Ha a „szakszemélyzet** száma vagy az újságok száma és megválasztása nem felel meg a követelményeknek, kényszerigajgatás vagy kisajátítás a büntetés. Ugyanez a § irja elő azt is, hogy a fürd helyíulajdonosok bizonyos számú személyeknek gyógydijelengedést, ingyen gyógyszert, sőt ingyen lakást is biztosítani tartoznak. Az iiyen közvetett adókat csak a középkor ismert és a robot is közel egy évszázad előtt megszűnt. Ne akarják azt most a szálló- vagy gyógyforrástulajdonos terhére újból feléleszteni. Sérelmes és erkölcstelen a javaslat e szakaszának 9. pontja, mely előírná, hogy a fürdőhelyek a közegészégiigyí minisztérium vagy megbízott hatósága ellenőrzésének salát költségükön (!) tartoznak alávetni magukat.

„Hlvafcílos fürdőblzotiság.*

A fürdőbizottságot a javaslat szerint a közegészségügyi minisztérium nevezné ki. A minisztériumnak ez a kinevezési joga az ezidő szerint fennálló fürdőbizottságoknak évszázados jogait borítaná fel. A fürdóbizottságokat okvetlen oly módon kell megalakítani, hogy a fürdővállalatoknak azokban számottevő szavazata legyen, mert a vállalat csinálja a költséges beruházásokat és legjobban tudja megítélni a fürdőhely valódi érdekeit.

A javaslat szerint források, kutak, a hozzájuk tartozó telkekkel, forrás váll alatok,

gyógyintézetek és a velük kapcsolatos más vállalkozások csak az állami igazgatás hozzájárulásával adhatók el vagy adhatók bérbe és hogy az ilyen objektumokra csak az állami igazgatás hozzájárulásával lehet kölcsönt felvenni. A tulajdonjognak ez a korlátozása jogi lehetetlenség és gyakorlatban tulajdonképpen nem más, mint a magántulajdon megszüntetése.

A 23- és 24. §§-ban úgy a gyógyító eszközök ára, mint a helyiségek bérei tekintetében ki van mondva, hogy ezeket a közigazgatási hatóságnak jóvá kell hagyni, sít hogy azokat a hatóság maga is előírhatja. Ez a rendelkezés olyan, mintha a gyárosnak előírnák, hogy milyen áron adja el gyártmányait. Az árakat csak a szabad verseny szabályozhatja. Minden hatósági beavatkozás megbénítja a vállalkozási szellemet. A közönség védelmére elegendő volna egy helyi uzsorahívatal, mely a viszonyokhoz mérten minden objektumra nézve megállapítaná a mindenkori legmagasabb álakat.

„Fürdőfelügyelő orvosok.?

Külön abszurditás a javaslatban az, hogy speciális fürdőfelügyelő orvosokat akar rendszeresíteni. Az amúgy már meglevő egészségügyi szerveken kivül, amilyen a községi orvos, járásorvos, megyei főorvos stb., még küiön felügyelőorvosokról is van szó a javaslatban, akik az elsőfokú közigazgatási hatóságnak volnának alárendelve. Ezeket a fürdőfelügyelő doktorokat az egészségügyi minisztérium nevezné ki, de a fürdőhely fizetné. Az ilyen szakorvosok alkalmazását az 1919. évi 71- számú rendelet mintájára veszi tervbe a javaslat Ennek a rendeletnek kapcsán olyan tapasztalatok állnak rendelkezésre, melyek inkább arra kellenék, hogy bírják a kormányt, hogy a külön szakorvosok rendszeresítésétől elálljon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a szakorvosok csak megakasztják az elsőfokú hatóságok munkáját. A hatóságok törvényes orvosi szaktanácsadója a járásorvos és a megyei főorvos. Ezeket nem lehet mellőzni. Ha pedig ugyanabban a tárgyban két szaktanácsadót kell meghallgatnia az elsőfokú hatóságnak, könnyen előfordulhat, hogy nem fogja tudni, melyikre hallgasson. A szakorvosok mindenesetre megengednék szabad orvosi praxisuk folytatását is- A törvényadta hatalmáért a fürdővállalat ennek a hatalmi tényezőnek juttatná a betegeket, hogy megnyerje jóindulatát. Törvényes védelem alatt fejlődnék tehát a korrupció. A fürdőhelyed letelepedett többi orvosokat pedig létérdekükben támadná meg az ilyen helyzet. De egészen elvetendő a javaslatnak az a rendel- ! kezése, hogy a minisztérium által kinevezett, szakközeg ugyanannak a személyitek a működését bírálja felül, akitől fizetést kap.

A már említett ftirdőbizottság, melyet a közegészségügyi minisztérium kinevez, megállapítaná és bevételezné a kurtaksát, azonkívül kezelné a gyógyfürdő-alapot is. Olyan ez, mintha a fürdővezetőség mellé uj tényezőt rendszeresítenének, mely a fürdővállalat régi, örökös jogait lényegükben megbolygatná. A fürdőidéről is bizottság utján állapíttatná meg a javaslat- Ha egy gyógyintézet tulajdonosa, aki például csak nyári idényt tart, üzemét télen is fenn akarja tartani, ezt a bizottság megtagadhatja tőle, különösen a felügyeletet gyakorló szakorvos ebben a saját praxisának veszélyeztetését látná. Egy másik példa: Valamely fürdővállalat, mely a gyér látogatás miatt korábban akar zárni, hogy ne dolgozzék ráfizetéssel, nyitva kell, hogy tartsa az intézetet, még ha nem is volnának vendégei, ha a bizottságnak vagy a

veszedelem fenyeget, csak .ncgsühogtatod erős szárnyaidat és fölrepülsz a csillagok közé, ahová ellenség nem követhet.

— Azt hiszed? — rikoltott a saskirály és dühődten verte hatalmas szárnyaival a sziklát — no mindjárt látni fogjátok, hogy az én dicsőségemnek és irigyelt kedvező helyzetemnek is vége van már. Az ember a pokoli eszével nemcsak te ellened, hanem én ellenem is feltalálta a fegyvert Elleste tőlünk a repülés titkát, megtanult repülni és ha én most fölmeneküjök előle a csillagok közé, ő feliül a pokoli masinájára és úgy száll utánam, mintha csak ő is madár volna.

— Lehetséges volna ez? — kiáltották elhülve a cápa és az oroszlán,

— Ez igy van nemes barátaim — rikácsolt a sas és megint dühösen kezdte verni szárnyaival a sziklát sőt hogy egy kicsit lecsillapítsa a vérét, fölszállt és keringeni kezdett.

A cápa és az oroszlán megdöbbenve összenéztek és az utóbbi, először életében, megremegni érezte a szívét. És elkeseredetten igy kiáltott fel:

— Akkor hát hiába tanácskozunk, számunkra nincs segítség, mind a hárman el vagyunk veszve.

Egyszerre fülsiketítő vijjogással lekiáltott hozzájuk a sas:

— Vigyázzatok, ember közelit felétek!

Egy közeli szikladarab mögül katonás

tartásu, délceg férfi lépett eléjük és szomorú hangon igy szólt:

— Ne fussatok, nem jövök ellenséges szándékkal. Hallottam a beszélgetésteket és

szakorvosnak úgy tetszenék, hogy a nyitvatartási előírják.

Qyógyalapot is csináltak.

Az 51—62. §§-ok a gyógyalap (fürdőalapiról rendelkeznek. A javaslat szerint a vendégektől nemcsak gyógydijakat, hanem kereskedelmi adót (üzleti dijakat) is be kell szedni, még pedig az 54. § értelmében nemcsak kereskedőktől, üzletemberektől, hanem szálló- és penziótulajdonosoktól is, vagyis olyan vállalkozóktól, akik lakószobákat adnak bérbe a gyógyvendégeknek. Ezt a rendelkezést káros hatása miatt okvetlen meg kell változtatni, mert ez a fürdővendégeknek kettős megadóztatását jelentené.

Ugyanis a fürdővendég gyógydijat fizet, melynek behajtására az 55- § szerint a lakásbérbeadót kötelezhetik, azonkívül pedig a lakásbérbeadó még kereskedelmi adót is kell, hogy fizessen, amely közvetetve mégis csak a fürdővendéget terhelné.

A fürdődijakkal kapcsolatosan büntető rendelkezésekről is szól a javaslat, még pedig 10.000 cs. korona pénzbüntetésről és 6 hónapig terjedő elzárásról. Jogi nóvumnak tetszik, hogy a magánosokból összeállított fürdőbizottságra bizzák, hogy büntetőjogi rendelkezéseket statuáljanak. Az általános büntető Határozatokban pedig 50.000 cs. korona péznbüntetésről és három heti elzárásról van szó, amit ugyancsak el kell ejteni, mert nem lehet feltételezni, hogy előadódó esetekben az általános büntető törvény nem nyújtana elég védelmet, illetve megtorlást-Végül sérelmesnek tartja a memorandum a javaslat többféle rendelkezését azért is, meri a felügyeleti jogot gyakorló közegészségügyi minisztérium a magánfürdővállalatok konkurrense. Hét nagy fürdőhely most már az államé. A Tátrában pompás klimatikus gyógyhelyei vannak, Joaehimsthalban csodás gyógyforrásai, amelyekkel valamennyi melegforrással versenyezhet. Szliácson szénsavtartalmú vasforrásai, amilyen kevés van Európában. A közegészségügyi minisztérium tehát ezeken a saját gyermekein anyai gonddal fog őrködni, minden hatalmi eszközzel oda fog hatni, hogy felvirágoztassa őket. Világos, ihogy az éles versennyel szemben nem maradhat tárgyilagos és hatalmát saját érdekében könnyen arra használhatja föl, hogy a inagánfürdőket elnyomja. Az egészségügyi minisztérium ezek szerint eleve illetéktelén abban, hogy mint legfőbb fórum, egyáltalában döntsön a fürdőhelyek sorsa fölött.

— (A prágai városi biztosítóintézet Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A város nagy pénzügyi bizottságának csütörtöki ülésén megtárgyalták egy városi biztosító intézet fölállításának módozatait Az intézet a terv szerint a prágai városi biztosító intézet pozsonyi fiókja lesz azzal a kikötéssel, hogy öt év elteltével mint önálló intézet működhessen. Az intézet tiszta jövedelméből, a pénzügyi bizottság ajánlata szerint, húsz százalékot Prága városa, harmincat a prágai anyaintézet és ötvenet Pozsony városa és a pozsonyi fiókintézet könyvelne el. A tárgyaláson résztvett a prágai városi biztosító intézet két igazgatója is.

hallgassátok meg, mit mondok reá én- Rövid idő előtt még hatalmas király voltam, mint ti, király az emberek között. Most pedig nem vagyok senki és semmi, legföljebb száműzött király, mert ellenségeimnek túlereje legyőzött. De tán nem sikerült volna ellenségeimnek a győzelem, de népem is ellenem fordult, kivetett szivéből és hűtlenné lett hozzám. Itt kezdődik a bukásom és minden királynak itt kezdődik a bukása. Ti boldogok vagytok, királynak is meg fogtok maradni mindig, mert népetek nem fog elhagyni, a magatok vére nem fordul ellenetek soha. A ti uralkodásotok a természet törvényein alapul és nem emberi alkotás, ezért szilárd és megingathatatlan- Térjetek tehát nyugodtan vissza, te oroszlán sivatagi barlangodba vagy az őserdő mélyébe, te sas felhőcsókolta fészkedbe és te cápa korállpalotádba, az óceán titokzatos mélyébe. Isten veletek, boldog királyok!

Búcsút intett nekik hosszú, sovány fehér kezével, megfordult és roskatag léptekkel haladt tova a tengerparton. De roskatagsága ellenére is látszott, hogy egykor király volt, hogy vállát bibo^nlást takarta és fején királyi korona ragyogott.

A szerencsés királyok pedig elbúcsúztak egymástól. Aztán a cápa vigan belökte magát a tengerbe, az oroszlán jókedvű bakugrásokkal megindult hazafelé és koronként pajkosan meghempergette magát a földön, mint egy fiatal csikó, a sas pedig lassú szárnycsapásokkal úszott fölötte, koronként olyanokat rikkantva megelégedettségében, mint egy részeg falusi vőfély. •.

oroszlán bosszúsan — térjünk át arra, hogy miért hivatott ide bennünket az én felséges barátom? Baj van talán, veszedelem fenyeget bennünket?

Az otromba cápa előbb hatalmas vizsugarat fújt ki orrlyukain, azután a farkával mérgesen megcsapkodta a vizet és végül igy szólalt meg:

— Ne haragudjál, nemes barátom, nem szemrehányásképpen említettem fel, hiszen különben is ez a természet rendje, amelyet nem te és nem én állapítottunk meg, igy tehát felelősek nem vagyunk. Különben is ha az állatok elégedetlenek volnának veled és táplálkozásod módjával, akkor a növényevő elefántot választanák meg királynak ... de térjük a tárgyra. Bocsássatok meg, hogy ideíárasztottalak, de mint tudjátok, az én közlekedési eszközeim nagyon korlátoltak és én a szárazföldön utazni nem tudok- Ennélfogva találkozásunknak egyetlen módja, ha ti idefáradtok hozzám.

— A dologra, királyi barátom! Mozgolódást látok a hajón, krákogott a sas, aki félszemmel mindig a hajót figyelte, — nem lehetetlen, hogy észrevették bennünket és most ellenünk készül valami.

— Én eddig azt hittem, — folytatta a vizek királya — hogy hármunk közül én vagyok a legnagyobb biztonságban, mert ha csak egy kicsit okosan viselem magamat, nincs rá eset, hogy az emberek meg tudjanak ölni. Az ő tűzfegyverük én ellenem nem ér semmit, a szigony pedig sokkal kevésbé veszedelmes, mint a halált okácft vascső. Különben is miránk vadászni csak bizonyos kijelölt

vidékeken szoktak, hát ha azokat elkerülöm, akkor semmi veszedelem nem fenyeget. És ha fenyeget, minden eszeveszett menekülés helyett szépen, kedélyesen leszállók a tenger fenekére, ahova az ostoba ember nem követhet. Ezért tartottam magamat eddig közületek a legszerencsésebb uralkodónak....

Itt a szörnyeteg rettenetes nagyot sóhajtott és ez a sóhaj^gfjjy hatalmas vizoszlop alakjában tört ki ttzU 'Ilkáiból, hogy a fél öbölnek a vize fórt * és mozgásba jött tőle. A cápa bánatosan folytatá:

— De most már nem tartom magam annak. Az embernek mégis több esze van, mint nekünk és amint mi gondoltuk. Tudjátok mit talált ki a pokoli eszével? Olyan hajót, melyen le tud szállni birodalmam hozzáférhetetlen fenekére, ott meg tud maradni addig, ameddig csak akar és elpusztíthat mindent, amit csak akar. Ezzel vége az én nyugalmamnak, mert nagy birodalmamnak most már egyetlen zuga sincs, ahol életem biztonságban lehetne ... Az én felséges oroszlán barátom irigyeltem szépségéért, bátorságáért és azért a nagy hirnévérí, melynek az állatok és emberek világában egyaránt örvend. De irigységem egyszerre megszűnt, ha arra gondoltam, hogy mindnyájunk trónja és élete közül az övé forog szakadatlanul a legnagyobb j veszedelemben, mert neki nem lehet elbújnia az emberek üldözése elöl. És most már minden irigységemmel feléd fordulok, királyi Öcsém, nemes és büszke sasinadár. Mert neked két elemet adott a teremtő, a földet és a levegőt. Neked tehát két birodalmad van és ha talpad alatt megszükül a föld és