Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-08 / 106. szám

Vasárnap, október 8-nirmiii rJanrxaTaetaaBSt-mmaKaamtemamamMmKtvm-m hmi Pacifista Moissgrcssziis lipcscöoi, Lipcse, október 6. (Saját levelezőnktől.) Természetesen csak a •'életlen játéka, hogy Rathcnau gyilkosainak p?­­;ével egyidejűén a pacifisták országos kongress­zust tartanak éppen Lipcsében. Az ellentét mégis iriási, ott gyilkos fegyverrel akartak ui rendet íremteni a birodalomban, itt a fegyverek létjo­gosultságának megtagadásával szeretnének az mberiség számára uj jövendőt nyitni — az egész ilágon. Azután nem szabad feledni, hogy a pa­­ifizmus egykor, a világháború előtt, még az em­eri ideálok közé tartozott, a háború alatt a ha­­aárulás bűnei közé sorozták és ma ... a jó ég idja, hogy hova számítható. A pacifizmus jelen­ig! helyzetét élénken jellemzi egy egyszerű, so­­atrnondó tény, amit Lipcsében a genfi nemzet­­özi békeiroda titkára konstatált, hogy a háború ta a világ békeegyesületeinek száma tetemesen - csökkent. Csökkent az óriási agitáció ellenére, mit világszerte az ©Ívtársak cs a demokraták ki­ttének, nem is említve a tengerentúl asszonyait, Üknek állítólagos egyetlen, vágya a világbékét alővá váltani. Mégis a német pacifisták meg lehetnek elé­­ídve. Kongresszusukon képviseltette magát a irodalmi kancellár, a szász kormány, Lipcse vá­­>sa és egy sereg külföldi testvérszövetség, szdve Ausztrián és végezve Ausztrálián. A ünchem Quldde tanár, a német pacifisták ve­ire, büszkén tekinthetett végig hívein, akik a győzött Középeurópát és a semleges világot épviselték. Amerika itt nem számit mint győz­­•s ellenfél, amint az uj világ egyik kiküldöttje mondotta, a tengerentúl :az emberek nem törőd­ik mivelünk, nem értenek bennünket és nem ;ztják gondjainkat. De ez a vallomás nem za­­irta a kongresszus tagjait, ők rendületlenül ud­­iroltak az amerikaiaknak, amint ma minden ne­­esvaiutáju idegennel szemben szokásos. Külön­­m a kongresszuson több baleset nem történt, z előadásokat, amint mondani szokás, az az elö­­ílő törekvés hatotta át, amely nem engedi, >gy bárkit is világnézetében megsértsenek. Az fogadott javaslatok is az ismert nézeteket és rekvéseket szögezték le újból, tehát, hogy soha bbó nem szabad háborút viselni, hogy a háború tm más, mint a megengedett és tűrt gyilkossa­­>k láncolata, hogy az iskolában nem azt szabad kell tanítani, hogy a hazáért még az életet is 1 kell áldozni, hanem azt, hogy a haza érdeke: inden áron a világgal békességben élni. Az egy­­izat, az iskolát, az államot az egész társadal­mi, a pacifisták nézete szerint, bele kell vonni ibe az eszmekörbe és azután bekövetkezik az paradicsomi állapot, amely meghozza, ami ma árazik, a lelkek nyugalmát, az olcsóságok a ■k munkaalkalmat és a családok boldogságát, agy a győztes államok, kezdve Franciaországon végezve — Amerikán, nem gondolnak az ilyen eálok megvalósítására, arról senkisem beszélt. I is akarta volna komolyan a pacifisták ünne­­:t megzavarni? A legnagyobb ünnep azonban szerdán este rí* Lipcse legnagyobb tánctermében, a Central­­reaterban. Azt hirdette a program, hogy ily ke ünnep még nem volt a világon. Lesz béke­­:széd a világ minden nemzete részéről, azután avalat, zene, ének és megint ünnepi beszéd. 3m mondhatnám, hogy a lipcseiek megosfromol­­k a pénztárt, de a terem lassan mégis csak egtelt nagyobbrészt — nőkkel. Úgy tetszik, így asszonyaink okkal és joggal meggyülölték háborút és nem tudják feledni a sebeket, ams­eket a világküzdelem ejtett sziveiken. A pro­­am 13 száma közül csak hármat akarok meg­ír Itteni, három különösen érdekes megnyilatko- Lst. Az első Bleier berlini evangélikus lelkész ózata. A tisztelendő ur kitünően beszél, sok mporamentumrrral, látszik rajta, hogy néha-néha J ragadja a belső tiiz és olyankor nem ura sza­unák. Amit mond, érdekes és egyelőre páraí­nul álló. Bepanaszolja saját egyházát, hogy :m nyitja meg előtte kapuit, Berlinben közs-é­­mek szentelt falai között a pacifizmusról be­lelnie nem szabad. Ezt ő istenkáromlásnak tart­­, meri nem is oly régen az Istc-n házában sza­­id volt a híveket a hadikéi csőn jegyzésére bttz­­tani. A tisztelendő ur jónak tartja továbbá meg­­madni Hindenburgoí utolsó beszédéért, mert az ;z tábornok Istenben is bízik és az ég áldását ;ri fiai küzdelmére és tomboló zaj között jelenti , hogy a világon mi sem kényszerítheti őt, hogy nbertársai ellen fegyvert fogjon. Mindez nem egendő. A tisztelendő ur még elmondja, hogy : ő igazi hívei azok között találhatók, akik vagy léptek az egyházból, vagy akiket kizártak on­­m, mert az igazi vallást a mai egyházak egyi­­:ben sem találják meg a valódi pacifisták . . . 5 a tisztelendő ur tovább eszi egyháza ke­­rerét. A másik különlegesség Miss Mary Winsor szony volt Philadelphiából, mint az amerikai szonyliga kiküldöttje. Egy öregedő amerikai iss, rossz szónok, de mert naivsága még ma is aájoló, minduntalan tapsra készteti Hallgatósá­­:t. Kijelenti, hogy Amerika ugyan kényszerít- ' hetné Franciaországot, hogy kíméletesen bánjon el Németországgal, de nem teszi, mert az ameri­kaiak nem ismerik a német nép szenvedését. No de most ők, már mint az amerikai asszonyok, föl fogják otthon világosítani polgártársaikat. Egy­szer, aimkor Ausztria megmentéséről volt a szó, már száz hölgy a szenátus elé vonult és Ameri­kában — tette hozzá — Iia a nők beszelnek, a férfiak hallgatnak. Különben az a nézete, hogy I ami most a világon történik, nem más, mint a férfiak politikájának a csődje. Most az asszo­nyokra kerül a sor és ők meg fogják mutatni, mint lehet a világot ujjú formálni. És ezzel ke­csesen levonult a színpadról és tűrte a sok tap­sot és ünneplést. Teljesen váratlanul, soron kívül szólalt fti egy örmény orvos. Elpanaszolta nemzete sorsát, amely emberemlékezet, évszázadok óta csak ül­döztetésekből állott. Elmondotta, hogy az örmény anyák gyermekeiknek kizárólag nemzetük szo­morú sorsáról énekelnek és mesélnek, ebbői a nemzetből hiányzik minden optimizmus. Talán rosszul cselekedett az örméuység, hogy nem maradt meg Kelet népének, hogy kereszténnyé lett; faián hibásan választotta meg isteneit, akik sohasem segítették meg. Egy pillanatra mindenki arra gondolt az óriási teremben, vájjon a paci- { listák helyesen választották-e meg bálványaikat. vajion nem biin-e a német nép teljes lefegyver­zését követelni, amikor ellenségei éppen német pénzen újjászervezik, megszaporitják, félelmetes hatalommá növelik a saját katonaságukat Fran­ciaország szelleme kisértett a pacifisták lelkében és amikor az örmény orvost szeretettel megtap­solták, a saját sorsukra g; ndoltnk Valami nagy lelkesedés különben r.eir. ural­kodott. Nem is pacifista ünnep volt, hanem hang­versenyei párosított népmulatság olcsó bejárak­kal Eszembe juttatja, hogy 1917. tavaszán, mint a német hadvezetőség vendége jártam Lipcsében. Akkor ugyanebben a teremben hazafias beszéde­ket tartottak ugyancsak egy lelkész és ugyan­csak több szövetkezett nemzet képviselője. Akkor a haza szent fogalma uralkodott a lelkeken és ugyancsak búgó éljenek között fogadkoztunk, hogy győzni fogunk. Tegnap pedig azokat ünne­pelték. akik egykor megtagadták a fegyver for­gatását és most esküvel erősiígették, hogy soha­sem fognak fegyvert ragadni. Hátha még egyszer veszedelemben fog forogni... a haza! A mai pa­cifisták a haza fogalmát a szélesebb nemzetkö­ziesség ideájával próbálják feledtetni. Az elvtár­sak már régebb idő óta próbálkoznak ezt a prob­lémát megoldani. Amig azonbau a haza haza marad, a pacifizmus sem lesz más, mint nagy gye­rekek ártatlan játéka. V. Alulírottak szindikátust alakítottunk abból a célból, hogy a Prága; Magyar Hírlap fenmaradásának biztosítását szolgáló jogi személyt létesítsünk. Ezt a jogi személyt részvénytársasági formában kívánjuk megalakítani s ennek a részvénytársaság részvé­nyeinek jegyzésére felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar közönségét. Részvények jegyzésével biztosítjuk a lap íentartásához szükséges anyagi eszközöket és ezáltal tesszük lehetővé, hogy az itt élő magyarságnak egy oly központi fővárosi hírlapja le­gyen, amely nemzetünknek egyetemes érdekeit önzetlenül szolgálni és sikeresen előbbre vinni van hivatva. A lap megindítása előtt azért nem fordultunk e felhívásunkkal a magyar közönség­hez, mert azt óhajtottuk és azt találtuk helyesnek, hogy előbb a lapot ismerje meg a magyarság, tudjon bírálatot mondani felette, tudjon Ítéletet 'alkotni jelentőségéről és végre, tudja kellően értékelni annak szükséges voltát, immár négy hónapja annak, hogy a Prágai Magyar Hírlap megjelenik és nap-nap után hűségesen fölkeresi Szlovenszkó és Ruszinszkó egész magyar közönségét. A lap szellemének és értékének megismeré­séhez elegendő időnk volt. Döntsön most már a köztársaság területén élő egész magyar nemzet, hogy vájjon érdemes-e a Prágai Magyar Hírlap az összmagyarság támogatására, vájjon kivánatos-e az. hogy a Prága? Magyar Hírlap továbbra is éljen és hogy továbbra is szolgálja az egész nemzet egyetemes érdekeit? Hogy a magyarság ezen döntését meghozhassa, elhatároztuk, hogy mi a magunk és mindazok nevében is, akik a lap életre hívásában részt vettek, megindítjuk a „Prá­gai Magyar Hírlap SajtőváMalat R.-T.“ megalakításának a mozgalmát. A részvény­­társaság megalakításához szükséges egymillió korona alaptőkét 5009 darab, egyen­ként 200 korona névértékű részvény kibocsátásával kívánjuk biztosítani. Az alapítási tervezetet egy kibocsátandó „nyilatkozat” foglalja magában. A részvényjegyzésekkel kapcsolatos munkálatok vezetésével Telléry Gyula urat, a lap szlovenszkói szerkesztőjét bíztuk meg, akinek legmesszebbmenő támogatására a magyar közönséget felhívjuk. Bizton reméljük, hogy a magyarság átérzi kötelességét! Losonc, 1922. szeptember 24-én. Á r k y Ákos, a ruszinszkó; őslakosok autonóm pártjának elnöke, Un g vár. B aisay Dezső dr. ügyvéd. R i m a­­szómba t. Bar tál Ferenc földbirtokos, volt or­szággyűlési képviselő, C s a 11 ó kö z. Bittó Dénes, ny. főispán, keresztény­­szociális párti vezérlőbizottsági tag, Stomfa. özv. C s á k y Aíbinné földbirtokos, S z e­­p e s-M i n d s z e n t. Csuha István földbirtokos, ny. főispán Szobránc, E g r y Ferenc, a Ruszinszkói Magyar ! Kisgazdapárt elnöke, Nagygejőc. F o r g á c h Antal földbirtokos, országos magyar jogpárti vezérlőbizottsági tag, Pod­­r e c s á ny. G i 11 e r János dr. ügyvéd, a szindikátus ügyvezető igazgatója, Losonc. Hcrtsko Jenő dr. ügyvéd, a Cseh­szlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga alelnöke, Losonc. Hevessy László földbirtokos, S a jó­szár n y a. J ab 1 o n i c z k y János dr. nemzetgyű­lési képviselő, Pozsony. K é 1 e r Tibor dr. ügyvéd, volt nemzet­gyűlési képviselő, K é s m á r k. Kori át h Endre dr., a Ruszinszkói Ma­gyar Pártok Szövetségének elnöke, U n g­­v á r. Körmendy-Ékes Lajos dr- nemzet­gyűlési képviselő, a szlovenszkói és ruszin­szkói szövetkezett ellenzéki pártok politikai elnöke, Kassa. Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési kép­viselő, az Országos Keresztényszociális Párt elnöke, N y i t r a. M ár i á $ s y Tibor ny. főispán, Lőcse. Nagy Kálmán főorvos, a Ruszinszkói Országos Keresztényszociális Párt elnöke, N a g y. s z ő 11 Ő s. N o v e k Béla gyáros, a Cseh-Szlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga el­nöke, Losonc. P e t r o g a 11 i Oszkár dr., a szioven­­szkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, L o­­sonc. Révay István, földbirtokos, T a j n a* Richter János, római katolikus plé­bános, volt országgyűlési képviselő, Ipoly­­s z a k á 1 a s. Szabó’ Elemér földbirtokos, Rimá­szó m b a t. Szén t-I vány József nemzetgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt elnöke, B é j e. Szilassy Béla dr. földbirtokos, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett el­lenzéki pártok adminisztratív elnöke, L o­­s o n c. Szül lő Géza földbirtokos, volt ország­gyűlési képviselő, Barcsra. Tarján Ödön gyáros, magyar jogpárti vezérlőbizottsági tag, Losonc. Törköly József dr. ügyvéd, országos magyar kisgazdapárti vezérlőbizottsági tag, Rimaszombat. ákiüaiis ügyek a magyar miniszter asássban. Budapest, október 7. (Saját tudósítónk telcfonjelentése.) Ma délelőtt minisztertanács volt, amely a sajtóban előforduló izgatási je­lenségekkel foglalkozott. A minisztertanács ennek folytán megbizta az igazságügyi és a belügyminiszteri, hogy a sajtó utján elköve­tett izgatásokat a legnagyobb szigorral aka­dályozza meg. Ezután Valko kereskedelmi miniszter beszámolt párisi útjáról és a jóvá­­tételi bizottság vezető tagjaival folytatott tárgyalásairól. A kereskedelmi miniszter ma visszatér Párisba, hogy folytassa a tárgya­lásokat és megadja a kellő felvilágosításo­kat a jóvátételi bizottság tagjainak. Térffy közélelmezési miniszter tett indítványt a megokolatlau áremelkedés letörése céljáhól. Ebben az ügyben különben hétfőn a minisz­terelnöknél a gazdasági miniszterek fontos tanácskozásra ülnek össze. Kállay pénzügy­­miniszter a köztisztviselők helyzetének eny­hítésére nézve tett előterjesztést. Klébelsberg közoktatásügyi miniszter szóvátette a mű­egyetemi incidenst s a mérnöki kamara fel­állítását kérte. Töry Gergely kereskedelmi miniszteri tanácsos referált az ügy állásáról és előterjesztette a vizsgála anyagát, amely teljesen rehabilitálta a Goldberger-céget. Ápponvi legitimista állásponté. Budapest, október 7. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Amdrássy Gyula gróf egy miskolci lap munkatársa előtt abból az alka­lomból, hogy Ápponyi Albert gróf néhány nap előtt megjelent Klebelsberg Ktmó közoktatás­ügyi miniszternél, a távollevő miniszterelnök helyettesénél és a legitimisták álláspontja tisztázásának céljából a trónkérdés ügyében bizonyos kijeletést tett, a következőket mon­dotta: Apponyí Albert gróf nyilván Zita királyné megbízása és felhatalmazása folytán járt ej a koronázás elvi fentartása érdekében. A törvény előírja, hogy a magyar királyt záros határidőn belül meg kel! koronázni. A törvény kötelezi a királyt és köíeiezj az országgyűlést is. A király nevében Apponyi nyilatkozott, tehát a király re­­széröl nincs mulasztás. Annál inkább ir.ularztá* látszik feniorogtt! az országgyűlés részéről, mert a király akadályoztatásánál a vis majoi nyilvánvaló, míg az országgyűlésnél ez kétsé­ges. Apponyinak ez a lépése azt is jelenti, hogy a király Igényeit fentartja a magyár trónra éő sem a király, sem pedig hívei nem ismerik el ’t trónfosztást. Apponyi ez alkatommal két tanüt' is vitt magával, hogy okmányilag lefektessék a történteket. Ez az okmány a koronázási hitle­velet fogja helyettesíteni és fontos Igazolása lesz annak, hogy a király jogait fen tartották. — Jogrend, alkotmány, közszabadság olyan országban nem is lehetséges, ahol magában a kormányzás rendszerében a löhaíaíom körül vitás a helyzet. Ezt az állapotot találjuk Ma­gyarországon. Ezt háromféle módon lehetne megváltoztatni: 1. Törvényes király behelyezé­sével. 2. Olyan végleges kormányzattal, amely minden fentartás nélkül a vis major határvona­láig feltétlenül a törvényes királyság álláspont­jára helyezkednék. 3. Egy íentartásnélkíiii köz­társaság által. Ezekkel szemben a negyedik eset egy idegen király beültetése, vagy r fö­dik eset, a mai helyzet, amely a nemzet Lüké­vel semmi kapcsolatban nincsen és az öutengö­­dés állapotában sínylődik. A törvényes királyt vis major tartja vissza. Most tehát csak egy esetünk van ezen állapotok megváltoztatására s ez az eset egy olyan kormányzat, amely min­den fentartás nélkül a vis major határvonaláig a törvényes királyság álláspontjára helyez­kedik. *) A szindikátus utólag újabb tagokkal ld fogia magát egészíteni, mivel a közélet több ki­válósága, akit erre fölkérhettek, eddig még nem nyilatkozhatott. keresltei#, aki élelmiszer- és csemegeárut tart, forgalmát emeli és Qzfetének hírnevét nqyeii ha az általánosan ismert és kedvelt Jl§m árusítja. Ahol ez az áru be van vezetve, bizto­sítja jó minősége és a háztartásokban praktikus használata réven a kereskedőnek a folyton mövefcvö bewesetét. miután ez az áru manapság a legkeresettebb. Milcbindostrio A.-G. Prag-Smichov. S l ——3BB—BO—IÉK 1 r ' 1 iil RpttttplpnltÁnt félpohár SCHMIDTH A UER-f éle igmándi HJf iriUL? jHJ/Jfvf fj IC Otthon -----— _______^ keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint Ivókúra, • bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, nrs. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, náj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérbőség stb, ele:§*en«l«fc m&w néhány evöHanállal is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom