Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-08 / 106. szám
Vasárnap, október 8-nirmiii rJanrxaTaetaaBSt-mmaKaamtemamamMmKtvm-m hmi Pacifista Moissgrcssziis lipcscöoi, Lipcse, október 6. (Saját levelezőnktől.) Természetesen csak a •'életlen játéka, hogy Rathcnau gyilkosainak p?;ével egyidejűén a pacifisták országos kongresszust tartanak éppen Lipcsében. Az ellentét mégis iriási, ott gyilkos fegyverrel akartak ui rendet íremteni a birodalomban, itt a fegyverek létjogosultságának megtagadásával szeretnének az mberiség számára uj jövendőt nyitni — az egész ilágon. Azután nem szabad feledni, hogy a paifizmus egykor, a világháború előtt, még az emeri ideálok közé tartozott, a háború alatt a haaárulás bűnei közé sorozták és ma ... a jó ég idja, hogy hova számítható. A pacifizmus jelenig! helyzetét élénken jellemzi egy egyszerű, soatrnondó tény, amit Lipcsében a genfi nemzetözi békeiroda titkára konstatált, hogy a háború ta a világ békeegyesületeinek száma tetemesen - csökkent. Csökkent az óriási agitáció ellenére, mit világszerte az ©Ívtársak cs a demokraták kittének, nem is említve a tengerentúl asszonyait, Üknek állítólagos egyetlen, vágya a világbékét alővá váltani. Mégis a német pacifisták meg lehetnek eléídve. Kongresszusukon képviseltette magát a irodalmi kancellár, a szász kormány, Lipcse vá>sa és egy sereg külföldi testvérszövetség, szdve Ausztrián és végezve Ausztrálián. A ünchem Quldde tanár, a német pacifisták veire, büszkén tekinthetett végig hívein, akik a győzött Középeurópát és a semleges világot épviselték. Amerika itt nem számit mint győz•s ellenfél, amint az uj világ egyik kiküldöttje mondotta, a tengerentúl :az emberek nem törődik mivelünk, nem értenek bennünket és nem ;ztják gondjainkat. De ez a vallomás nem zairta a kongresszus tagjait, ők rendületlenül udiroltak az amerikaiaknak, amint ma minden neesvaiutáju idegennel szemben szokásos. Különm a kongresszuson több baleset nem történt, z előadásokat, amint mondani szokás, az az elöílő törekvés hatotta át, amely nem engedi, >gy bárkit is világnézetében megsértsenek. Az fogadott javaslatok is az ismert nézeteket és rekvéseket szögezték le újból, tehát, hogy soha bbó nem szabad háborút viselni, hogy a háború tm más, mint a megengedett és tűrt gyilkossa>k láncolata, hogy az iskolában nem azt szabad kell tanítani, hogy a hazáért még az életet is 1 kell áldozni, hanem azt, hogy a haza érdeke: inden áron a világgal békességben élni. Az egyizat, az iskolát, az államot az egész társadalmi, a pacifisták nézete szerint, bele kell vonni ibe az eszmekörbe és azután bekövetkezik az paradicsomi állapot, amely meghozza, ami ma árazik, a lelkek nyugalmát, az olcsóságok a ■k munkaalkalmat és a családok boldogságát, agy a győztes államok, kezdve Franciaországon végezve — Amerikán, nem gondolnak az ilyen eálok megvalósítására, arról senkisem beszélt. I is akarta volna komolyan a pacifisták ünne:t megzavarni? A legnagyobb ünnep azonban szerdán este rí* Lipcse legnagyobb tánctermében, a Centralreaterban. Azt hirdette a program, hogy ily ke ünnep még nem volt a világon. Lesz béke:széd a világ minden nemzete részéről, azután avalat, zene, ének és megint ünnepi beszéd. 3m mondhatnám, hogy a lipcseiek megosfromolk a pénztárt, de a terem lassan mégis csak egtelt nagyobbrészt — nőkkel. Úgy tetszik, így asszonyaink okkal és joggal meggyülölték háborút és nem tudják feledni a sebeket, amseket a világküzdelem ejtett sziveiken. A proam 13 száma közül csak hármat akarok megír Itteni, három különösen érdekes megnyilatko- Lst. Az első Bleier berlini evangélikus lelkész ózata. A tisztelendő ur kitünően beszél, sok mporamentumrrral, látszik rajta, hogy néha-néha J ragadja a belső tiiz és olyankor nem ura szaunák. Amit mond, érdekes és egyelőre páraínul álló. Bepanaszolja saját egyházát, hogy :m nyitja meg előtte kapuit, Berlinben közs-émek szentelt falai között a pacifizmusról belelnie nem szabad. Ezt ő istenkáromlásnak tart, meri nem is oly régen az Istc-n házában szaid volt a híveket a hadikéi csőn jegyzésére bttztani. A tisztelendő ur jónak tartja továbbá megmadni Hindenburgoí utolsó beszédéért, mert az ;z tábornok Istenben is bízik és az ég áldását ;ri fiai küzdelmére és tomboló zaj között jelenti , hogy a világon mi sem kényszerítheti őt, hogy nbertársai ellen fegyvert fogjon. Mindez nem egendő. A tisztelendő ur még elmondja, hogy : ő igazi hívei azok között találhatók, akik vagy léptek az egyházból, vagy akiket kizártak onm, mert az igazi vallást a mai egyházak egyi:ben sem találják meg a valódi pacifisták . . . 5 a tisztelendő ur tovább eszi egyháza kererét. A másik különlegesség Miss Mary Winsor szony volt Philadelphiából, mint az amerikai szonyliga kiküldöttje. Egy öregedő amerikai iss, rossz szónok, de mert naivsága még ma is aájoló, minduntalan tapsra készteti Hallgatósá:t. Kijelenti, hogy Amerika ugyan kényszerít- ' hetné Franciaországot, hogy kíméletesen bánjon el Németországgal, de nem teszi, mert az amerikaiak nem ismerik a német nép szenvedését. No de most ők, már mint az amerikai asszonyok, föl fogják otthon világosítani polgártársaikat. Egyszer, aimkor Ausztria megmentéséről volt a szó, már száz hölgy a szenátus elé vonult és Amerikában — tette hozzá — Iia a nők beszelnek, a férfiak hallgatnak. Különben az a nézete, hogy I ami most a világon történik, nem más, mint a férfiak politikájának a csődje. Most az asszonyokra kerül a sor és ők meg fogják mutatni, mint lehet a világot ujjú formálni. És ezzel kecsesen levonult a színpadról és tűrte a sok tapsot és ünneplést. Teljesen váratlanul, soron kívül szólalt fti egy örmény orvos. Elpanaszolta nemzete sorsát, amely emberemlékezet, évszázadok óta csak üldöztetésekből állott. Elmondotta, hogy az örmény anyák gyermekeiknek kizárólag nemzetük szomorú sorsáról énekelnek és mesélnek, ebbői a nemzetből hiányzik minden optimizmus. Talán rosszul cselekedett az örméuység, hogy nem maradt meg Kelet népének, hogy kereszténnyé lett; faián hibásan választotta meg isteneit, akik sohasem segítették meg. Egy pillanatra mindenki arra gondolt az óriási teremben, vájjon a paci- { listák helyesen választották-e meg bálványaikat. vajion nem biin-e a német nép teljes lefegyverzését követelni, amikor ellenségei éppen német pénzen újjászervezik, megszaporitják, félelmetes hatalommá növelik a saját katonaságukat Franciaország szelleme kisértett a pacifisták lelkében és amikor az örmény orvost szeretettel megtapsolták, a saját sorsukra g; ndoltnk Valami nagy lelkesedés különben r.eir. uralkodott. Nem is pacifista ünnep volt, hanem hangversenyei párosított népmulatság olcsó bejárakkal Eszembe juttatja, hogy 1917. tavaszán, mint a német hadvezetőség vendége jártam Lipcsében. Akkor ugyanebben a teremben hazafias beszédeket tartottak ugyancsak egy lelkész és ugyancsak több szövetkezett nemzet képviselője. Akkor a haza szent fogalma uralkodott a lelkeken és ugyancsak búgó éljenek között fogadkoztunk, hogy győzni fogunk. Tegnap pedig azokat ünnepelték. akik egykor megtagadták a fegyver forgatását és most esküvel erősiígették, hogy sohasem fognak fegyvert ragadni. Hátha még egyszer veszedelemben fog forogni... a haza! A mai pacifisták a haza fogalmát a szélesebb nemzetköziesség ideájával próbálják feledtetni. Az elvtársak már régebb idő óta próbálkoznak ezt a problémát megoldani. Amig azonbau a haza haza marad, a pacifizmus sem lesz más, mint nagy gyerekek ártatlan játéka. V. Alulírottak szindikátust alakítottunk abból a célból, hogy a Prága; Magyar Hírlap fenmaradásának biztosítását szolgáló jogi személyt létesítsünk. Ezt a jogi személyt részvénytársasági formában kívánjuk megalakítani s ennek a részvénytársaság részvényeinek jegyzésére felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar közönségét. Részvények jegyzésével biztosítjuk a lap íentartásához szükséges anyagi eszközöket és ezáltal tesszük lehetővé, hogy az itt élő magyarságnak egy oly központi fővárosi hírlapja legyen, amely nemzetünknek egyetemes érdekeit önzetlenül szolgálni és sikeresen előbbre vinni van hivatva. A lap megindítása előtt azért nem fordultunk e felhívásunkkal a magyar közönséghez, mert azt óhajtottuk és azt találtuk helyesnek, hogy előbb a lapot ismerje meg a magyarság, tudjon bírálatot mondani felette, tudjon Ítéletet 'alkotni jelentőségéről és végre, tudja kellően értékelni annak szükséges voltát, immár négy hónapja annak, hogy a Prágai Magyar Hírlap megjelenik és nap-nap után hűségesen fölkeresi Szlovenszkó és Ruszinszkó egész magyar közönségét. A lap szellemének és értékének megismeréséhez elegendő időnk volt. Döntsön most már a köztársaság területén élő egész magyar nemzet, hogy vájjon érdemes-e a Prágai Magyar Hírlap az összmagyarság támogatására, vájjon kivánatos-e az. hogy a Prága? Magyar Hírlap továbbra is éljen és hogy továbbra is szolgálja az egész nemzet egyetemes érdekeit? Hogy a magyarság ezen döntését meghozhassa, elhatároztuk, hogy mi a magunk és mindazok nevében is, akik a lap életre hívásában részt vettek, megindítjuk a „Prágai Magyar Hírlap SajtőváMalat R.-T.“ megalakításának a mozgalmát. A részvénytársaság megalakításához szükséges egymillió korona alaptőkét 5009 darab, egyenként 200 korona névértékű részvény kibocsátásával kívánjuk biztosítani. Az alapítási tervezetet egy kibocsátandó „nyilatkozat” foglalja magában. A részvényjegyzésekkel kapcsolatos munkálatok vezetésével Telléry Gyula urat, a lap szlovenszkói szerkesztőjét bíztuk meg, akinek legmesszebbmenő támogatására a magyar közönséget felhívjuk. Bizton reméljük, hogy a magyarság átérzi kötelességét! Losonc, 1922. szeptember 24-én. Á r k y Ákos, a ruszinszkó; őslakosok autonóm pártjának elnöke, Un g vár. B aisay Dezső dr. ügyvéd. R i m aszómba t. Bar tál Ferenc földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, C s a 11 ó kö z. Bittó Dénes, ny. főispán, keresztényszociális párti vezérlőbizottsági tag, Stomfa. özv. C s á k y Aíbinné földbirtokos, S z ep e s-M i n d s z e n t. Csuha István földbirtokos, ny. főispán Szobránc, E g r y Ferenc, a Ruszinszkói Magyar ! Kisgazdapárt elnöke, Nagygejőc. F o r g á c h Antal földbirtokos, országos magyar jogpárti vezérlőbizottsági tag, Podr e c s á ny. G i 11 e r János dr. ügyvéd, a szindikátus ügyvezető igazgatója, Losonc. Hcrtsko Jenő dr. ügyvéd, a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga alelnöke, Losonc. Hevessy László földbirtokos, S a jószár n y a. J ab 1 o n i c z k y János dr. nemzetgyűlési képviselő, Pozsony. K é 1 e r Tibor dr. ügyvéd, volt nemzetgyűlési képviselő, K é s m á r k. Kori át h Endre dr., a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének elnöke, U n gv á r. Körmendy-Ékes Lajos dr- nemzetgyűlési képviselő, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok politikai elnöke, Kassa. Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő, az Országos Keresztényszociális Párt elnöke, N y i t r a. M ár i á $ s y Tibor ny. főispán, Lőcse. Nagy Kálmán főorvos, a Ruszinszkói Országos Keresztényszociális Párt elnöke, N a g y. s z ő 11 Ő s. N o v e k Béla gyáros, a Cseh-Szlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnöke, Losonc. P e t r o g a 11 i Oszkár dr., a sziovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, L osonc. Révay István, földbirtokos, T a j n a* Richter János, római katolikus plébános, volt országgyűlési képviselő, Ipolys z a k á 1 a s. Szabó’ Elemér földbirtokos, Rimászó m b a t. Szén t-I vány József nemzetgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt elnöke, B é j e. Szilassy Béla dr. földbirtokos, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok adminisztratív elnöke, L os o n c. Szül lő Géza földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, Barcsra. Tarján Ödön gyáros, magyar jogpárti vezérlőbizottsági tag, Losonc. Törköly József dr. ügyvéd, országos magyar kisgazdapárti vezérlőbizottsági tag, Rimaszombat. ákiüaiis ügyek a magyar miniszter asássban. Budapest, október 7. (Saját tudósítónk telcfonjelentése.) Ma délelőtt minisztertanács volt, amely a sajtóban előforduló izgatási jelenségekkel foglalkozott. A minisztertanács ennek folytán megbizta az igazságügyi és a belügyminiszteri, hogy a sajtó utján elkövetett izgatásokat a legnagyobb szigorral akadályozza meg. Ezután Valko kereskedelmi miniszter beszámolt párisi útjáról és a jóvátételi bizottság vezető tagjaival folytatott tárgyalásairól. A kereskedelmi miniszter ma visszatér Párisba, hogy folytassa a tárgyalásokat és megadja a kellő felvilágosításokat a jóvátételi bizottság tagjainak. Térffy közélelmezési miniszter tett indítványt a megokolatlau áremelkedés letörése céljáhól. Ebben az ügyben különben hétfőn a miniszterelnöknél a gazdasági miniszterek fontos tanácskozásra ülnek össze. Kállay pénzügyminiszter a köztisztviselők helyzetének enyhítésére nézve tett előterjesztést. Klébelsberg közoktatásügyi miniszter szóvátette a műegyetemi incidenst s a mérnöki kamara felállítását kérte. Töry Gergely kereskedelmi miniszteri tanácsos referált az ügy állásáról és előterjesztette a vizsgála anyagát, amely teljesen rehabilitálta a Goldberger-céget. Ápponvi legitimista állásponté. Budapest, október 7. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Amdrássy Gyula gróf egy miskolci lap munkatársa előtt abból az alkalomból, hogy Ápponyi Albert gróf néhány nap előtt megjelent Klebelsberg Ktmó közoktatásügyi miniszternél, a távollevő miniszterelnök helyettesénél és a legitimisták álláspontja tisztázásának céljából a trónkérdés ügyében bizonyos kijeletést tett, a következőket mondotta: Apponyí Albert gróf nyilván Zita királyné megbízása és felhatalmazása folytán járt ej a koronázás elvi fentartása érdekében. A törvény előírja, hogy a magyar királyt záros határidőn belül meg kel! koronázni. A törvény kötelezi a királyt és köíeiezj az országgyűlést is. A király nevében Apponyi nyilatkozott, tehát a király reszéröl nincs mulasztás. Annál inkább ir.ularztá* látszik feniorogtt! az országgyűlés részéről, mert a király akadályoztatásánál a vis majoi nyilvánvaló, míg az országgyűlésnél ez kétséges. Apponyinak ez a lépése azt is jelenti, hogy a király Igényeit fentartja a magyár trónra éő sem a király, sem pedig hívei nem ismerik el ’t trónfosztást. Apponyi ez alkatommal két tanüt' is vitt magával, hogy okmányilag lefektessék a történteket. Ez az okmány a koronázási hitlevelet fogja helyettesíteni és fontos Igazolása lesz annak, hogy a király jogait fen tartották. — Jogrend, alkotmány, közszabadság olyan országban nem is lehetséges, ahol magában a kormányzás rendszerében a löhaíaíom körül vitás a helyzet. Ezt az állapotot találjuk Magyarországon. Ezt háromféle módon lehetne megváltoztatni: 1. Törvényes király behelyezésével. 2. Olyan végleges kormányzattal, amely minden fentartás nélkül a vis major határvonaláig feltétlenül a törvényes királyság álláspontjára helyezkednék. 3. Egy íentartásnélkíiii köztársaság által. Ezekkel szemben a negyedik eset egy idegen király beültetése, vagy r födik eset, a mai helyzet, amely a nemzet Lükével semmi kapcsolatban nincsen és az öutengödés állapotában sínylődik. A törvényes királyt vis major tartja vissza. Most tehát csak egy esetünk van ezen állapotok megváltoztatására s ez az eset egy olyan kormányzat, amely minden fentartás nélkül a vis major határvonaláig a törvényes királyság álláspontjára helyezkedik. *) A szindikátus utólag újabb tagokkal ld fogia magát egészíteni, mivel a közélet több kiválósága, akit erre fölkérhettek, eddig még nem nyilatkozhatott. keresltei#, aki élelmiszer- és csemegeárut tart, forgalmát emeli és Qzfetének hírnevét nqyeii ha az általánosan ismert és kedvelt Jl§m árusítja. Ahol ez az áru be van vezetve, biztosítja jó minősége és a háztartásokban praktikus használata réven a kereskedőnek a folyton mövefcvö bewesetét. miután ez az áru manapság a legkeresettebb. Milcbindostrio A.-G. Prag-Smichov. S l ——3BB—BO—IÉK 1 r ' 1 iil RpttttplpnltÁnt félpohár SCHMIDTH A UER-f éle igmándi HJf iriUL? jHJ/Jfvf fj IC Otthon -----— _______^ keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint Ivókúra, • bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, nrs. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, náj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérbőség stb, ele:§*en«l«fc m&w néhány evöHanállal is.
