Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-05 / 103. szám
Csütörtök, október 5. s KJáusmi. amsa^aa^mxsaiaBassmammmmil r^r*w^v*m'irrrTMmMSZiKaEfM Ankét a készülő fürdőjavaslatróL A fürdők egységes állásfoglalása. Prága, október 4. (Saját tudósítónktól.) A közegészségügyi minisztérium tudvalévőén törvényjavaslatot készített elő a fürdőügy fejlesztéséről. Ezt a javaslatot a fürdővállalatok és az elfogulatlan közvélemény a legnagyob mértékben sérelmesnek találta, mert a javaslat jóformán teljesen megfosztja a fürdővállalatokat, illetve azok tulajdonosait magánjogi önrendelkezésüktől. A szlovenszkói fürdők szövetsége terjedelmes memorandumban, amelyet a közegészségügyi miniszter elé terjesztettek, állást foglalt a javaslat ellen. Módunkban lesz még mind a memorandumra, mind a javaslatra részletesen visszatérni-A közegészségügyi minisztérium a memorandum folytán ankétra hívta össze a fürdőszövetségeket. Az ankétot ma tartották meg a minisztériumban, miután tegnap előzetesen külön is tanácskoztak a különböző fürdőszövetségek a kormány javaslatáról. Az ankéton résztvetiek: a cseh-, a német-, a morva-sziléziai fürdők szövetségei, továbbá a Tátra-szövetség és a szlovenszkói fürdők szövetsége. A minisztérium részéről Moravek és Csermák miniszteri tanácsosok vettek részt az ankéton, amelynek elnöke Mladej o v s z k i tanár volt. Miután az ankéton résztvevő szövetségeknek majdnem mindegyike állást foglalt a tervezet ellen, W i n-, tér Lajos, Pöstyén-íürdő igazgatója az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő. A közegészségügyi minisztérium által beterjesztett fürdői törvényjavaslatot nem ismerhetjük el olyannak, mint amely a köztársaság valódi érdekeinek és a fürdőügy fejlesztésének megfelelhetne- E javaslat egyes rendelkezéseinek, különösen a tulajdonjog korlátozásának és a szabad üzemi és fejlődés! lehetőségek megakadályozásának következtében nem a fürdők felvirágzása, de ellenkezőleg, azok hanyatlása következnék be. Ezért a szövetség azt javasolja, hogy a tervezetet megfelelően dolgozzák át- Az átdolgozásnál különösen azokat a szempontokat kell figyelembe venni, amelyek a fürdőhelyeknek bizonyos állami ; kedvezményeket juttatnak, hogy jelenlegi nehéz helyzetükön könnyítsenek s hogy j megfelelhessenek az egészségügyi szolgálat és a szociális gondolkodás magas követel- j ményeinek, amelyeket a törvényhozás joggal vár el tőlük. A gyűlés ezért elhatározza, hogy ki kell küldeni egy szükebb bizottságot, amely a törvényjavaslatot az egyes fürdőhelyek által beterjesztett ellenvetések figyelembevételével dolgozza át s a már átdolgozott javaslatot a központi szövetség egy újabb közgyűlése elé terjessze. E bizottságba minden szövetség két tagot fog kiküldeni. Ha a központi szövetség e kívánságának nem tennének eleget, úgy a szövetség tiltakozik az ellen, hogy a javaslatot a törvényhozás elé terjesszék s indítványozza, hogy a törvényjavaslatot véleményezés i céljából az országos gazdasági tanács elé terjesszék s csupán e fórum véleményének beérkezése után terjesszék be újból való megtárgyalás céljából a központi szervezetnek. Ezt a határozati javaslatot valamennyi szövetség — a cseh fürdőszövetségeket is beleértve — egyhangúlag elfogadta. A rezolució tartalmát azután a későn jött Moravek és Csermák miniszteri tanácsosokkal közölték. Moravek miniszteri tanácsos a közegészségügyi minisztérium nevében kijelentette, hogy a határozat rokonszenves neki azért, mert nem utasítja el ab ovo a törvényjavaslatot teljes terjedelmében. Kifogá| ieitscies mimm íiii g | Prága II, Smecliy 22. 1 ö Elsőrangú konyha. Legjobb sörök <y és elsőrangú borok. — Komplett g® ü ebédek már 8-10 Ké-ért. £ P 14 bérletjegy 1CO Ké. A « iPíKarcÉiHEc vendéglős. | a Golderies Kreuzel%rolt főpiucére. ^ solta mégis, hogy a büntetőjogi szankciókat elveti. Ujiból hangoztatta, hogy az államijoga van ahhoz, hogy a fürdők ügyeibe beleszólhasson. Winter Lajos a miniszteri tanácsos szavaira válaszolva megállapította, hogy a fürdők elfogadják azt az alapelvet, hogy az államnak felügyeleti joga legyen a fürdők felett. A tátrai fürdők nevében Főrbe r g e r Béla dr, tudomásul vette a kormány képviselőjének nyilatkozatait. A megalakítandó bizottság november elején fog összeülni Karlsbadban. IÍM cseh agrárpárt gflilés huiissialhhoi. Mag-ásiérdek és póKitika. Homonna, október 4. (Saját tudósítónk jelentése-) A rolnická strana szeptember 24-én Homonnán tartott népgyülésének — amelyről a Prágai Magyar Hírlap annak idején beszámolt — igen érdekes háttere van, amelyet érdemes megírni azért, mert kitűnik belőle az, hogy a cseh agrárpárt egyes vidéki nagyságai mennyire ki tudják használni a politikát, sőt a hivatalos hatalmat saját egyéni érdekeik szolgálatában-S o d o m k a Ferenc és Petruzelka József nevezetű egyének, akik Csehországból jöttek, átvették V. J. dr.-íól ennek András s y Géza uradalmával kötött faletarolási szerződését, amely aiz uradalom kiskemenci erdőségeire vonatkozik. Ezenfelül az uradalomtól is vásároltak kihasználásra bizonyos mennyiségű fatömeget. Mivel egyikük sem hivatásos fatermelő (egyik, mint utólag kiderült szabó, másik pedig tanító), másrészt, mivel a rossz fakonjunktura miatt nem járt a vállalkozásuk az általuk óhajtott eredménynyel, ürügyet kerestek arra, hogy az üzlettől megszabaduljanak, még pedig úgy, hogy a rossz üzlet következményeit lehetőleg az uradalom nyakába várják. Az uradalom igazgatója: Harmatta Andor ebbe természetesen nem ment bele és igy por keletkezett a dologból. Sodomka és Petruzelka csekély 3,142-000 korona kártérítés erejéig pert indított Andrássy Géza ellen a kassai törvényszéknél. Később arra szánták rá magukat hogy terrorral és fenyegetésekkel fogják Harmatta Andort, illetőleg az uradalmat arra kényszeríteni, hogy állítólagos követelésüket fizesse meg. Már hónapokkal ezelőtt széliében ugy nyilatkoztak, hogy annyi kellemetlenséget fognak okozni Harmatta Andornak és az uradalomnak, hogy az sokkal többe fog kerülni, mint amennyit ők követelnek. Kijelentették továbbá, hogy nem nyugosznak addig, mig Harmat-tat igazgatói állásából el nem távolitják és az uradalmat az állam át nem veszi. Már két-három hónappal ezelőtt kinyilvánították. hogy nagy demonstrációs népgyülést fognak rendezni, amelyre meghívják a Slovensky Vychod és más lapok szerkesztőit, több képviselőt és politikai előkelőséget, hogy az összes lapok foglalkozzanak az uradolam „üzelmeivel“. Azt hiresztelték, hogy a kormány is bele fog avatkozni, ők pedig oda fognak hatni, hogy valamelyik képviselő is interpelláljon, hogy ugy tűnjék fel a dolog, mintha a nép nagyon elkeseredett volna az uradalom ellen-Sodomkáék végre is hajtották a tervüket és megrendezték ezt a gyűlést, amelyen előkelő politikai személyeket szerepeltettek. Petruzelka József levelet irt Pozsonyba a Domovinának, melyben előadta, hogy a környékbeli nép nagyon el van keseredve az Andrássy-uradalom ellen, hogy föld nélkül van, hogy az uradalomnak óriási büntetéseket kell fizetnie és ezért — amint mondotta — sürgősen szükséges, hogy a párt minél előbb népgyülést tartson Homonnán- Az előkészítő munkát ő szívesen vállalja. Petruzelka természetesen egy szót sem szólt arról, hogy neki az uradalom ellen 3,142-000 koronás állítólagos követelése van és hogy a népgyüléssel csak nyomást akar gyakorolni az uradalomra. Csak min-t nemzetének hü fiát mutatta be magát a levélben, aki csak a nép sorsáért aggódik. Ezt a levelet többszöri levélváltás követte. A Domovina pozsonyi központja a Domovina eperjesi fiókját bízta meg a dolog elintézésével és ennek bejelentése után szeptember 24-én megtartották a népgyülést, amelyen a Slovensky Vychodtól kezdve az előkelő politikai személyek szerepléséig minden ugy történt, ahogy azt Sodomkáék már hónapokkal ezelőtt megjövendölték. A gyűlés előtti napokon Sodomka és Petruzelka személyesen járták be azokat a falvakat, amelyekben Andrássy Géza uradalmának birtokai vannak és ott mint „a nép barátai”, titokban összehívtak néhány embert, megmondták nekik, hogy népgyülést fognak tartani, mert „az embereknek nincsen földjük és az uradalom miatt nem tudnak boldogulni”. Sodomkáéknak ez a bujtogató körútja napokon keresztül tartott. A gyűlés előtt való napon az illető községekben dobszó utján kihirdették, hogy a gyűlésen minden házból valakinek jelen kell lennie, ha a házban férfi nem volna, akkor az asszony jöjjön el, mert különben büntetést fognak fizetni. Peticsén például húsz, Kiskemencén pedig ötven korona büntetést doboltattak ki az elmaradók ellen. A gyűlés előtti estén Sodomkáéknak kiskemencei fürészgyárából (melyet az uradalomtól bérelnek) egyes uradalmi községekbe ! különböző felírással ellátott táblácskát küldtek, hogy a nép azok alatt vonuljon be Homonnára. A gyűlés napja, három heti esőzés után, verőfényes nap volt .és ennek köszönhette a két rendező, hogy vagy háromszáz í ember bejött a falukból, főképpen Pereséről, Porubkáról és Helmeckéről. Ezekhez járult még vagy kétszáz homonnai vasárnapi sétáló és kiváncsi ember, ugy hogy a „monstre“-nápgyülésen a hivatalos csendőri jelentés szerint mindössze ötszáz ember volt jelen- A tömeget a Sodomkáékkal egy húron pendülő lapok több ezer főnek látták. A gyűlésen résztvevő kommunisták élénk közbekiáltásokkal zavarták a szónoklatokat- A tö[ meg jórésze kinevette őket, mig a helmeckei R u j á k (aki évekkel ezelőtt Ruby Pál homonnai járásbirót meggyilkolta) lelkesen helyeselt a szónokoknak. A képviselők közben valószínűen tudomást szereztek a népgyülés hátteréről és Sodomkáék céljairól és azért — ugy látszik — szándékosan kerülték a személyes ! jellegű támadásokat, nem ugy azonban egy | Krejcsi József nevezetű ember (a Domovina ■! eperjesi cseh titkára), aki dühös kirohanást I intézett Rujákék nagy gaudiumára, az ura| dalmi igaizgató, Kovács szolgabiró és H á b e 1 állami erdőfőmérnök ellen, akik nem ! ugy járnak el hivatalukban, ahogy azt Rujá! kék szeretnék. A jelen volt képviselőket ez i láthatóan kellemetlenül érintette, de annál inkább ragyogott az arca Sodomkának és a gyűlés jegyzőként szereplő Petruzelkának, mintha már kofferukban volna a hárommillió. így folyt le a felejthetetlen népgyűlés, aminek azonban még a büntető bíróságnál lesz folytatása, mivel az uradalom még a ■ gyűlés előtt hat nappal feljelentést adott be a homonnai szolgabiróság utján az ügyészséghez Sodomka és Petruzelka ellen izgatás és zsarolás kísérlete miatt, valamint eljárást indított Krejcsi József ellen is. A feassai nagQinegoe HOzttgazgafást beosztása. Prága, október 4. Tegnapi számunkban hír! adtunk róla, hogy a kormány rendeletit adott ki a kassai nagymegye létesítéséről. Ehhez a nagymegyéhez a rendelet szerint, a rendezett tanácsú várossá lett Kassán kívül tizenhét járás tartozik, az alábbi községekkel: 1. Kassai járás: a hemádzsadányi járás valamennyi községe, az eddigi kassai járás községei, ] Arányid a és Apátka község kivételével. Az eddig! leinesi járásból: Nagyiadna, Óruzsin, Kisladna, Kesag, Terebő, Hernádszokoly, Nagykosztoiány, Kavocsán, Tapolcsány, Tótkisfalu, Budatnér, Lapispatak, Tizsite, Bolyár, Kecerkosztol, Kecerpeklén, Modraíalva, La most alva, Sárosófalu, Buiyita, Patacskő. 2. Szepsi-i járás: az eddigi szepsi—tornai járás valamennyi községe. Az eddigi kassai járásból Ananyida és Apátka. 3. Eperjesi járás: az eddigi eperjesi járás valamennyi községe, Fonixhuta kivételével. (Ez a gölnicbányai járásba kerül.) Az eddigi kisszebeni járásból Andrásvágás, Monyhád, Harakó, Szentkereszt, Jakab vágása, Alsófricske, Singlér, Szinyelioóc, Lac^nó, Siroka. Az eddigi lemesi járásból Ábrány, Bogdány, Álsóbereg, Sárosberettó, Vörösvágás, Somos, Böki, Hiivész, Jánoska, Lemes, Erdőcske, Dicsérd, Alsövérk, Felsővérk, Somosujfaiu, Abos, Senyék, Turina, Vargony, Zsegnye. 4. Bártfal járás: Az eddigi bártfai járás valamennyi községe. Az eddigi felsővizközi járásból Csarnó. 5. Kisszebeni járás: Az eddigi héthársi járás valamennyi községe, az eddigi kisszebeni járás valamennyi községe Nagyvitéz, Kisvitéz s az eperjesi járáshoz csatolt községek kivételével. 6. Felsővizközi járás: Az eddigi felsővizközi járás községei Csarnó kivételével. Az eddigi sztropkói járásból: Sztropkó. Hocsa, Nagyberezsnye, Jakabvölgye, Kisvölgy, Köves, Kisberezsnyt?. Zemplénbukovoe, Sárosbukovce, Voikfaiva, Erfa(u, Szóltuk, Pusztaliáza, Velkő, Borosnya. 7. Giráltl járás: Az eddigi gi-rAlti járás valamennyi községe. 8. Gálszccsl járás: Az eddigi sztropkói járásból: Sandái, Boksa, Alsóolsva, Nagyolsva, Dér, Eelsökrucsó, Felső tokaj, Lomna, Minyevágása, Berzenke, Kisvalkó, Turány. Az eddigi alsómíhá- Jyi járás községei, Bodrogszög és Bodrogszerdabely kivételével, az eddigi gálszécsi járás községei Csábóc, Kereplye, Szécsmező és Sztankóc kivételével. 9. Királyhelmed járás: Az eddigi királyheltnec! járás vlamennyi községe, Bodrogszög és Bodrogszerdahely, Ásvány, Csap, Tiszasalamon, Téglás, Szűrte, Kisrát, Nagyrét. 10. Varannól járás: Az eddigi sztropkói járásból: Detre, Qiglóc, Kelese, Holcsik, Kisgyertyános, Kispeíőfalva, Nagydomása. Az eddigi gálszécsi tárásból: Csábóc, Kereplye, Szécsmező, Sztankóc. Az eddigi varannói járás valamennyi községe. Az eddigi nagymihályi járás valamennyi községe. 11. Nagymihályi járás: Az eddigi nagykaposi tárásból: Kráska, Rebrény. Az eddigi szobránci járásból: Gézsény, Lucski, Nagyzalaczka. Kisza'aczka, Ungtavas, Laborcszög, Tarnóka, Vinna, Zubogó, Sólymos, Felsőkánya, Verbóc. 12. Nagykaposi járás: Az eddig? nagvkaposi járás községei, kivéve a királyhelmeci s a nagymihályi járáshoz csatolt községeket. Az eddigi ungvári járásból: Minaj, Tövisfalva, Ketergény, Koncháza, Homok, Sislóc, Botfalva, őrdarma, Lekárd. 13. Szobránci járás: Az eddigi szobránci járás községei, kivéve a nagymihályi járáshoz csatolt községeket. Az eddigi ungvári járásból: Bező, Ungpinkóc, Zahar, Jenke, Alsónémeti, Székó, Koromlak, Ungludas, Ungpéteri, Unghuta, Nagykemence, Nevicke, Felsődomonya. 14. Komonnal járás: Az eddigi homonnai járás községei, kivéve a szirmai járáshoz csatolt községeket. A sztropkói járásból: Alsóvirányos, Felsővirányos, Barátiak, Gerlefalva, Gyapár. Királyhegy, Kosárvágás, Máriakut, Ungpéteri, Zemplénpáthegy. 15. Mezölaborci járás: Az edigi mezőíaborci járás valamennyi községe. 16. Szinnai járás: A szirmai járás községei, kij véve a nagybereznaj járáshoz csatolt községeket. Az eddigi homonnai járásból: Alsóalmád, Felsőalmád, Szinnamező, Papháza, Telepőc, Tölgyesbegy. 17. Nagybereznai járás: Az eddigi nagybereznai járásból: Mércse, Szénástelek, Kisberezna, Eszterág. Sóslak, Domafalva, Patakujfalu, Patakófalu, Határhegy, Kiesvölgy, Hajasd, Verhovina, Uzsok, Csillagfalva, Nagyberezna, Csontos. Az eddigi perecsényi járásból: Perecsény, Ujkemence, Bercsényifalva. Az eddigi szinnai járásból: Berezóc, Barkócháza, Kistölgyes, Kisgereblyés, Éralja, Oroszsebes, Szirtes, Súgó, Ugor, Végaszó, Görbeszeg, Ujszék, Oroszpatak, Kistopolya, Utcás, Harcos, Juhászlak. .................... »A Javoríná-figy. : Lengyel hivatalos vélemény a javorinakérdésröí? Prága, október 4. A lengyel külügyminisztérium sajtóosztálya a határkngazitó bizottságnak a Javorina felosztására vonatkozó határozati javaslatával kapcsolatban hivatalos kommünikét adott ki. A kommüniké utal arra. hogv a cseh-szlovák kormány, noha a lengyel—csehszlovák szerződés B) függelékében arra kötelezte magát, hogy a Javorina-ügyet a szerződés aláírásától, azaz 1921 november 6-tól számított hat hónapon belül közvetetten tárgyalás utján elintézi, e kötelezettségének annak: ellenére sem tett eleget, hogy7 a határidőt 1922 augusztus 6-áig meghosszabbították. A szerződés aláírása után a lengyel kormány prágai követe utján konkrét javaslatot tett a cseh-szlovák kormánynak s hajlandónak mutatkozott arra, hogy Javorináért két lengyel községei engedjen át a csehszlovák kormánynak és pedig Kacvint és Nedecet. A cseh-szlovák kormány ez év januárjában kijelentette, hogy a maga részéről hozzájárul ahhoz, hogy a Javorina-ügyet egy lengyel—cseh-szlovák bizottság vizsgálja felül, ez a bizottság azonban a cseh-szlovák kormány magatartása miatt nem ülhetett össze. Mivel pedig a cseh-szlovák kormány nem járult hozzá az ügy érdemleges tárgyalásához s nem tett eleget a szerződés B) függelékében vállalt kötelezettségének, a lengyel kormány nevében a prágai lengyel követ augusztus 6-án tiltakozását jelntette be a cseh-szlovák kormánynál. Ezzel egyidejűén a szövetségközi bizottságnál működő csehszlovák megbízott azt javasolta a szövetségközt bizottságnak, hogy a Javorinaügyet a haíárkiigazitó-bizottság intézze eL A szövetségközi bizottság ezt a javaslatot elfogadta s a határkiigazitó-bizottság szeptember 25-én Teschenben tartott ülésén 5 szavazattal 1 ellenében ugy döntött, hogy Javorinát felosztja és pedig olyképpen, hogy a határvonal a Javorinka-patak mentén a 1216 helyszinelési pontig húzódjon s a vízesés a cseh-szlovák részen maradjon. A bizottság ezenfelül ugy döntött, hogy Lengyelország Javorina részéért ellenértékűi Kacvin és Nedec községet engedje át a csehszlovák kormánynak- A kommüniké szerint a
