Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-21 / 117. szám
Üzenet Budapestre. (g.) Prága, október 20. A népszövetségi ligák uniójának főtanácsa ma kezdte meg Budapesten tanácskozásait. összeült a magyar fővárosban annak a testületnek legfőbb adminisztráló szerve, mely a népek szövetségének, a nemzeteket összekapcsoló szolidaritásnak gondolatával van telítve s amely felé hittel és bizakodással néznek ma azok, akik csalódtak a frázisok játékában s akik a béke utján akarják megtalálni az emberi életnek elvesztett európai kincsét, összeült a Duna melengető vize mellett, Budapesten, az a testület, mely a politika humámzmusáf hirdeti Európában, amely keresi a felszaggatott sebek orvosságát és azt a természetes gyógymódot, mely nyugodah masra párnázhatja a megzilált európai idegek fekvőhelyét. Folytatja a tanácskozásait ott, ahol Prágában a pirosló pünkösd nyárköszöntő vasárnapján elkezdte s előkészíti annak útját, hogy a következő év tavaszán Bécsben legyen mérlegelő helye az európai problémák súlyának. Prága és Bécs között Budapest megálló állomás, reaszummálója a gondolatoknak és az eseményeknek s célkitűzés az erők rendezése, a következő munka érdekében. A népszövetségi ligák európai delegátusait Budapest magyaros vendégszeretettel fogadja. Reprezentáns beszédek és meleg szavak simogatják ma körül azokat, a? bittel, és akarattal vették gondjaik közé az európai' béke kérdését s a díszes külsőségek és mele# bensőség órái között engedtessék meg nekünk is, hogy égy egyszerű, őszinte üzenetet adjunk át a Budapesten összegyűlt d.elegátu* soknak. Az üzenetet Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága küldi. Az a magyarság, mely öntudattal és heroikus erővel a lelkében éli a megpróbáltatást, amelyet nap-nap mellett bepiszkít és ócsárol a hangos szavú kormányzat és annak sok sajtókullancsa, amely keresztülment a nemzeti megaláztatás huszadik századbeli kálváriáján, amely megbütrődött, megtisztult és önmagára talált. Az a magyar nemzet, melynek megvan az erkölcsi és történelmi joga és előfeltétele ahoz, hogy nyíltan és őszintén elmondhassa, amit érez és amit akar, amely egy tisztitótüzön át- | ment lélek biztonságával tűzi ki a maga ut- j ját s amely a nemzetek testvéri szövetkézé- j sének gondolatáért nemcsak lelkesedni tud, de komoly akarattal síkra is száll. Ez a magyarság ma odaadja a lelkét ahhoz az eszméhez, mely át akarja fogni és öszsze akarja forrasztani a nemzet k érzésvUágát. Bizalommal és az igazság lutével áll a Budapesten ülésező európai testület előtt, mikor az belevonja a maga szervezetébe az ő népszövetségi ligáját. Egy nagy, erős és tiszta akaratot visz bele a nemzetek szövetsége felé haladó hatalmas szervezetbe: az élet akaratát, egy nagy vágyódást: a szabad nemzeti élet vágyakozásáról, hatalmas, lélekerőt: a kényszerű megnyugvásban kibontakozott nemzeti energiát. Nem jön a felforgató s a történelmi tényeket erőszakosan megtörni akaró szándékkal, mint ahogy azt a csehszlovák kormány hivatalos és nem hivatalos orgánumai hirdetik, nem fut képzelt hdércek és fantomok után, de tudatában van annak, hogy amint ma élnie kell, úgy nem élhet, ahogy a józan és humánus emberi gondolat érzi azt, mit jelent a szabad nemzeti élet törekvése és követelése. A lelke tele van panasszal, nehéz megbántásoknak és a letiprásnak fájdalmas nyomait viseli a hátán, de nem köszönt azzal be, hogy a saját sérelmeinek hosszú jeremiádjait keseregje el. Tudja, hogy az ő sorsa nem egyedülálló az európai káoszban, tudja, hogy nemcsak ő az áldozat s hogy a rajta való segítés még nem jelentené a hajnal íelpirkadását, tudja, hogy az ö esete egy uralkodó európai rendszernek tünete csupán s hogy sorsának jobbrafordulását csak egy uj európai politikai világnézet diadalrajutása teremtheti meg. Azé a világnézeté, melynek gyökerei a politika lápos mocsara helyett az emberies érzés és az igazság termőföldjébe nyúlnak, mely nem akar politikai uralmak kedvéért embereket pusztítani, de a közös alkotó munka érdekében akarja az embereket és a nemzeteket összekovácsolni. És mert azok a férfiak, akik a népszövetségi ligák szövetségében súlyt és tekintélyt jelentenek, ennek a világnézetnek váteszei, a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság várakozással és bizalommal tekint tanácskozásuk felé. Az eszmét látja bennük, amelyet nemcsak azért szeret, mert közel áll az ő leikéhez, de azért is, mert az európai katasztrófa megváltó eszméjének tartja, amely képes felvenni a harcot azzal a gyülöletvilággal, melyet a megbukott Lloyd George szerint „amatőrdiplomaták", ami meggyőződésünk szerint, a politika elfogult dilettánsai szabadítottak Európára. 1 üéps£i¥€l§€0 ligák főtanácsának ülése. Budapest, október 20. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nép* szövetségi ligák főtanácsának ülésezése ma délelőtt megkezdődött. A vendégek javarésze tegnap este érkezett meg. Jóval többen vannak, mint amennyire a rendező-bizottság számított. Az érkezett kiküldötteket magánházakban és a legelőkelőbb szállodákban helyezték el. A várt vendégeken kivül megérkeztek a dán és nagyukrán kiküldöttek is. Ma délelőtt tizenegykor a Tudományos Akadémia nagytermében megkezdődött a népszövetségi ligák főtanácsának ülése, amelyen a népszövetségi liga unióinak elnökei vesznek részt. Az elnökségnek nyolc tagja van, ezek közül hat Budapestre érkezett. A ma délelőtti tanácskozás bizalmas jellegű volt, amelyen a magyarok nem vehettek részt. A napirendi, vita került tárgyalás alá és megtárgyalták az egyes nemzetek által benyújtott újabb javaslatokat is. A legtöbb javaslatot Anglia, Francia- és Olaszország nyújtotta be, természetesen azonban igen sok magyar javaslat is szerepelt a programon. Az első nap azt a szomorú tapasztalatot hozta a magyaroknak, hogy a nemzeti kisebbségek védelméről sző ó javaslatukat a kényszerítő körülmények hatása alatt vissza kellett vonniok. A mai ülés tárgyalta Ruffini olasz szená* tornak az elnökségről való lemondását is. lítóda minden valószínűség szerint Mensdorf- Pouilli lesz. Kiszivá gott hírek szerint az .gyík alelnöki állásra Magyarország részéről Apponyi Albert g főt jelöl ék. A mai ülés délelőtt egy órakor ért véget és ekkor a liga taglal különböző vendéglőkbe mentek és ott azokkal a magyar politikusokkal találkoztak, akik a parlamentbe vezették őket, ahol a külföldi vendégek tiszteletére nagy diszebédet adiák. A tanácskozáson nemHvatalos minőségben részt vesz Newton lord, Jcnks egyetemi tanár és Vanderlip bankár, a kiváló pénzügyi szaktekintély. .: ;H- ’ek meg a tárnics*i-ysrsokon. Budapest, október 20. (Saját tudósítóm: teletomre! ;niése.) A népszövetség főtanácsának ülésén még a következő politikai kiválóságok jelentek meg: Németország részéről Bernsdorff gróf volt washingtoni nagykövet, Ausztria részérő Dumba dr., Észtország részéről Hoytimg, Franciaországot Auiard, Angliát Dawids ezredes és Dickinson. Magyarországot Apponyi Albert gróf, Popovics Sándor, Wlassics Gyula báró. Berzeviczy Albert, Lukács György és Ludwig Ernő, Olaszország részérő! Ruffini és Fascinetti képviselte. Lengyelországból Dembinszky volt jelen. Ruffini elnök utódja újabb hirek szerint Adelsvaert svéd kiküldött lesz, akinek személye iránt nagy a biza’om már csak azért is, mert egy semleges állam képviselője. A cseh-szlovákiai német népszövetségi liga képviseletében Mcdinger dr. tegnap érkezett meg Budapestre. A cseh-szlovákiai magyar népszövetségi liga igazgatóságát S z ü 11 ő Géza és Flachbarth Ernő dr., a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője képviseli. A cseh-szlovák megbízottak közül senki sem jelent meg. Hasonlóképpen nincs képvi3 selve Jugoszlávia és Románia sem. A kisantant tehát távolmaradásával tüntet. A délutáni ülés. A népszövetségi liga főtanácsa ma délután három órakor újból összeült. A tanácskozáson szóba jött a cseh-szlovákiai népszövetségi ligáknak egymáshoz való viszonya. Ez a kérdés különösen azért érdemel a mi részünkről figyelmet, mert a cseh-szlovákiai magyar népszövetségi liga alapszabályainak jóváhagyását mint ismeretes, Szlovenszkó teljhatalmú minisztere azzal a megokolással tagadta meg, hogy a liga politikával is foglalkozik. Tegnap S z ü 11 ő Géza előterjesztést intézett a főtanácshoz és előadta, hogy a főtanács a pünkösdikor Prágában megtartott ülésén, már a cseh liga hozzájárulásával is elhatározta, hogy a cseh-szlovákiai magyar népszövetségi ligát fölveszi tagjai sorába és kérte, hogy az unió elnöksége igyekezzen elsimítani azokat az e’lemtéteket, amelyek a megértést lehetetlenné teszik. Medinger a cseh-szlovákiai német népszövetségi liga nevében tiltakozott az ellen, hogy a ligát csak provizórikusán vették föl, holott pünkösdkor véglegesen elhatározták fölvételét. Ezt a pontot a napirend többi pontjaival együtt fogják tárgyalni. „így fest a mf demokráciánk!" A cseh haladó szocialisták lapja, a 28 Rijen, a cseh-szlovák köztársaságban uralkodó demokráciával foglalkozik s azt írja, hogy a cseh koalieós pártok ötös bizottságának, az úgynevezett petkának helyébe lépő huszonöttasru bizottság megalakítása porhintés a nép szemébe s hogy a lakosság legnagyobb része önönmagát csalja akkor, amikor azt hiszi, hogy demokratikus köztársaságban él s demokra-i tikus kormány intézi az állam ügyeit. Az alkotmány áll'tólag demokráitikus, de mit ér egymagában véve az alkotmány, hogy ha a nemzet tu’nyomó részében nem érez és nem gondolkodik demokratikus szellemben Miért nem mondja meg a .petka — kérdi a 28. Rijen — őszintén, hogy milyen áldozatokat igényel az állam jelenlegi helyzete a lakosságtól, miért nem oktatja ki azt s miért akar mindenáron port hmteni a szemébe? Érzi. hogy nagyrésze van abban, hogy a viszonyok Ilyképpen alakultak s most villámhárítóként akarja odaállítani a koalíciós pántok buszonöttagu bizottságát. Tudja, hogy nem lehet többé a népszerűség politikáját űzni, hogy ellőtt a leszámolás ideje s ezért szeretné azt, hogy ez a huszonötagú bizottság segítse ki a kormány szekerét a kátyúból, amelybe éppen az ő hibája folytán került A demokrácia Englis szerint tulajdonképpen felelősséget jelent. Hol és milyen formában nyilvánul itt meg a petka felelősségérzete? Masaryk szerint a demokrácia véleményszabadságot jelent. De hol van minálunk ez a véleményszabadság, hisz a nemzetgyűlésen másodpercekre állapöják meg a legfontosabb kérdéseknél is a felszólalás jogát! Lehet-e véleménynyilvánításról szó ott, ahol a paragrafusokat gépiesen ledarálják s ahol a képviselők nagyrésze a legjobb akarat mellett sem tudja, hogy mire szavazott, mert hiszen nemcsak hogy a felszólalásra, de a javaslat áttanulmányozására sem adnak nekik megfelelő időt? S a nép mindezt nyugodtan nézi és egy szava sincsen ez ellen az eljárás ellen. Iga1 fest tehát a mi demokráciánk — fejezi be a 28 Rijen — úgy a köz-, mint a magánéletben. Kárognak a sovinizmus hollói. Besztercebánya, október közape. Elmúlt október 6-a, csöndesen beleolvadva a köznépeik örök ismétlődésébe. Hangtalanul múlt el, talán csak a lelkek legmélyebb zugaiban váltva ki egy-egy sóhajt. Szlovenszkó magyarsága a hailgatagság köntösében ünnepelte a mártírok gyásznapját- És mégis! A vad sovinizmus dagacsos tarlóm fefkárogtak a holtok, mint mindig. Mit panaszkodnak a magvarok — Írja érsekuivá'rf levelezője a SÍ- Vychodmak — hiszen a koszorút, mit a vértanú emlévére akasztottak, még csak le sem téptük. És mégis elnyomásról siránkoznak a fanfaik. Kedvem volna megkérdezni — Írja tovább — hogy is képzelik ők tufaidorC'éppen a szabadságot a mi köztársaságunkban. Felejtik nemzeti kisebbségi voltukat s azt, hogy kilencven százalékkal több szabadságuk van, mint volt nekünk az ő uralmuk afa.tt s ntog sincsenek megelégedve itt nálunk. De ha jön aztán egy-egy kiutasítás, mennyi sopárkodás, rmánkod'ás. Senkinek sincs kedvére átköltözni abba a magyarországi paradicsomba, dacára annak, hogy itt olyan rossz-Nos, felelünk hát a kérdésre, mit Fel akart tenni az „órseku-jvári patrióta". Feleletünk pedig ugyanaz, amit már oly so’-szor juttattunk eszükbe: „Hogy a re<pub'ivában olyan jő, abban nagy érdeme van aiwak, a mvtnkás magyarságnak is, mely itt élni kényszerült. Már pedig annak, aki hozzájárul a j ő megteremtéséhez, természetes joga is van a j ó h o z.“ És ez a megd'önthetétlen emberi igazság kér>ezi azt a pontot, mely körül a mi panaszaink forognak. Mi nem akarunk ,.türt“ nemzet lenni a köztársaságban. Énp°m azért akkor, amidőn a cwh-szlovák nemzet kiá'tó tüntetéssel üli meg a hét maidnenr minden napfara eső nemzeti ünnereit — amelvek ellen Szlovenszkó magyarsága részéről soha egvetlen bántó vplieménvszó serm hangzott el da ára annak, hogy azokon mindig a magyarságra hánvták a legtöbb sarat — már maga a demokrntikus egyenjogúság elve ti’ta-koziik ellene, hogy bujkálva menjünk a templomba — ünnenet ülni. Hogv mi provokaflve ünnep1 ünk? Felületes megítélése ez cafat érzelmű sé'Z+ödöttcégfiknek, mert ha ióbban megvizsgálnák anu-ak ere dósét, rájönnének gá másolóink, hogy éppen azért „fáj" nekik a mi ünnep1 ősünk, mert az egyáltalán nem provokatív. Biztosak vagyunk hm ne. ha ünnepeink mindig komoly leple alól kilógna a kírakatszerüség, nem lenre ellene szavuk- Mert hiszen a nemtetszőt e’tiintetné akkor a „po1icá:kéz“, a többit pedig önmagában tenné hatástalanná nevetséges volta. De éopen az — a jogosság öntudatával koszoruzott — ha’lgafag komolyság bántja őket. Az ősi temnlrmok misztikus félhomályában megült kevés ünnepünk komolysága a vörös posztó, melvem nem talál provokatív sallangot a „vFrá'ártott" uemzet szentsége felett őrködő rendőrkéz. hogy aztán az ilyen „corpus delicF“-vel tele lehetne kürtőim a világot: „mini. így szentségteleniti meg a magyar kisebbség a cseh-szlovák nemzet szuverenitását." Ezt szeretnék az álpatrtoták és ezt kerüljük mi. Mert vagy ugv ünnep'ünfk, ahogy ahoz jogunk van, — de ők nem akarfak eme jogunkat elismerni — vagy úgy ünnepiünk. Poén oh a hörögi® ? Okt. 20-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért1 Zürichben 18.05 svájci frankot Berlinben 11800.70 német márkát Budapesten 8000.00 magyar koronát Bécsben 242200.00 osztrák koronát Mf 1sL.,JK Prága, szombat, 1922 október 21. a ^ JS *** m jr* . J/¥i7l fSYM-fí i rFFíT/bT* ■ & SKw ff $£ jpí J&f ‘JL jáaF SBf fflft «£r Se párnká-ulice 4U. I. Telefon: 3U84U. m ff Jw M Jm m W-jff ^ - Kiadóhivatal: Prasra Liliova tlí^ éfcj. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A szfiovei&szhői és RuszinszNó! Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: i» Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLÍ OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. • —WBBB—W—iWil IFiHIIWM Mi lill'IWiHimHTi"* 1 *11
