Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-21 / 117. szám
£ ahogyan a megkötött Kezünk. S ez az, atni meki legjobban fáj. Nevetségesen naivak tehát az amolyan „érsekujvári levél" formáin véleménynyilvánítások. Mert hogy nekünk mennyi jogunk van a köztársaságban, arréü eleget beszél pártatlan elszemlélése mindannak, ami történik. Besztercebányán turista útmutató táblát akasztott ki a főtéren a cs. turista klub helybeli fiókja. A feliratok nyelve szlovák, német és francia. Ez a tábla egy bélyegtelen okmánya az uralkodó rendszer nevetségesen magyarfaló voltának. „Szlovák" városban ■szlovák felírás, no meg a „grande nátron" nyelvének dédelgetése érthető, de mit keres ott a német nyelv, ha már nem futotta festék a magyarra? Hiszen az is megbízhatatlan irredenta fajta a szemükben. Hja igen! De jó ötezázkilométernyire innen Besztercebányától, ott fent a Szudéták tájékán veszélyes s lehet, hogy ott valamelyik „deutschböhm" városka főterén függ viszont egy tábla cseh, francia, magyar felírással. Mert hiszen ott nem veszélyes a magyar. Ha aztán a népszövetség „soaíré“-m elhangzik egy pusztábavesző kiáltás a demokratikus csehszlovák állam kisebbségeinek •védelmére, van legalább mire hivatkozniok. Hát ez az, ami nekünk nem fúj, hanem nem tetszik. Tűrnek, mert muszáj megtűrniük, hasztalan kiabáltatják tele statiszta adatokkal a világot: „Nincs magyar Szlovén•szkon, csak egy pár, nincs német a Szudéták •ölén, csak néhány." És mégis szentelt viz az ördögnek a magyar idióma bárhol s mindenütt Szlovenszkón. Ez a válaszunk „érsekujvári patrióta", tanukon s okuljon belőle, mert ennyi — sápién i sat. M. K. Az 1923. évi költségvetés. A Rasinhoz közelálló Národni Listy értesülése szerint az 1923. évi állami költségvetés rendes kiadásai 13.6 milliárd koronát (1922-ben 13.28 milliárd volt), rendkívüli kiadásai pedig az 1922. évi 6.52 milliárddal szemben 5.75 mill'árd koronát tesznek ki. Rendes bevételnek 17.96 m’lliárd (1922-ben 17.29 milliárd volt) s rendkívüli bevétel gyanánt az 1922. évi 1.593 milliárd helyett 0.85 milliárd korona van az 1923. állami költségvetésben feltüntetve. A deficit tehát az 1922. évi 928 millió koronáról 565 millió koronára csökkent. A Národni Listy szerint a jövő évi költségvetésben, annak ellenére, hogy az államadóssági kamatok 700 millió koronával többet tesznek ki, mint 1922-ben. sikerült több mint 500 millió koronát megtakarítani. Rövid külpolitikai hírek. A francia kamara tegnap este Poincarénak bizalmat szavazott. Az osztrák parlament pénzügyi bizottsága elfogadta a kormánynak ötvenkét milliárd korona hitel felvételére vonatkozó javaslatát. A lengyel-jugoszláv kereskedelmi szerződést megkötötték. * • S . Tokiói távirat szerint vörös csapatok elfog Jalták Nikolajevsket' és Vladivostok ellen nyomulnak. Piere L@ti. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Schöpflin Aladár. Egy dúsan buzgó szépségforrás dugult be a világ számára azzal, hogy jean Viaud fregattkapitány, vagy hogy azon a néven nevezzem, amelyen mindenütt ismerték, Pierre Loti meghalt. Örökre behunyódott egy szem, amely a mi nemzedékünk folyamán látta a világ egy nagy és fontos — a jövőben talán legfontosabb — részét és olyan színben, olyan értelmezésben látta, mint soha többé senki. Az ázsiai kelet, a mohamedán, a kínai és a japán világ képét, tájait és embereit, még nagyon sokan fogják irodalmikig felidézni, de senki többé abban a különös fényben, a meghatott rokonszenvnek abban az érzelmes árnyalásában, átszinesitett szemléletében, mint Piere Loti. Sokan és sokáig fogják még kutatni a keleti népek életét, történetét, kultúráját, pszihológiáját, de aligha fogja többé valaki is a romantika olyan színes fátyoléval befödni, minit az Asyodé és a Madame Chrysanthéme költője. Voltak és vannak Írók, akik pontosabban és megbizhatóbban ismerik a Keletet mint ő. Laícadio Hcarn tizenhat évet töltött egyfolytában Tokióban, mint egyetemi tanár, beleélte magát, mint soha előtte senki a japán nép nyelvébe, irodalmába, gondolkodásmódjába, megismerte történetét és etnográfiáját, meséit és vallását, japán nevet vett fel és japán feleségre tett szert, amit Japánról irt, az csaknem japáni művészet európai formaBerlin, október 20. A német pohánkának néhány évtized óta legszámottevőbb alakja Wesztarp gróf, aki •az összeomlás előtt a konzervatív pártnak volt a vezére, azután pedig a konzervatív Párt kebeléből alakult német nemzeti néppártnak lett a vezetője. Fölkerestük őt, hogy a. német politika aktuális kérdéseiről kikérjük véleményét. Érdekes és figyelemreméltó fejtegetéseit az alábbiakban ismertetjük: Miután a német politikának a ióvátéáel ügye a legfontosabb problémája, így első kérdésünk erre vonatkozott, annál is inkább, mert a Stimnes—Lubersac-szerződés igen aktuálissá vált. amennyiben annak ala ján német és francia ipari k-önt ennek között újabb megállapodások jönnek létre. A Stinnes—Lubersac szerződés. — M> a véleménye gróf urnák a Stinnes— Litbersac-'éle szerződésről? — Kétségtelennek tartom, hogy a Stinnes és Lubersac-fée megíDapodás határozóit javulást jelent a német rewairIc.ió történetében. Azokat a tárgyi szolgálmányokát, amelyekkel Németország adósa Franciaországnak, eddig a wiasbadená szerződés szabta meg. Ezzel szemben a Stinnes-fél megáilapodlás félre nem érthető előnyök hoz Németországnak. Amíg a wiesbadeni szerződés szer ónt a német iparnak akkor kebelt szállítani Frandiaorsz'gfoa iparcikkeket. amikor az a francia uraknak tetszett , a Stinuer-fé!e szerződés német oldalról’ egy oly közvetítő fórumot létesít, atre’y viszc.aTa a német iparos szabadságát, aki most már akkor és olyan árszabás mellett szánthat amely az ő elhatározásától függ. Még jelentősebb e vívmánynál az a pont, amely a Franciaországnak szállítandó s z éoménny is ég e t re dk ál a. Az a szén ugyanis, amely a Franciaországnak szá'litandó. építési anyagok előállításához szükségeltetik, német földön marad. Végül a Stinnes-íéle egyezmény garanciát nyújt arra, hogy a szállított építőanyagok tényleg az elpusztított vidékek mjáépi ésére fordíttatnak. Persze annál különösebb a szociáldemokraták magatartása, a'vik - tudvalévőén Stinnes és a szerződés ellen harcolnak, mert* ők nemcsak hogy áz előnyöket épp ■■agy ismerik, mint én, hanem mert a Stinnes-féle szerződés bizonyos tekintetben az ő politikájuk vonalába esik- A szociáldemokraták ugyanis a kormánnyal együtt, mint az úgynevezett „Erfüitungspolitik" hívei,, lehetségesnek tartiák, hogy a békeszerződés által előirt tárgyi szolgáltatásoknak Németország eleget tud tenni. E tárgyi szolgáltatások tudvalévőén mintegy más íélmil Mérd aranymárka érték-bon írják elő azt. amit Németországnak nyersanyagokban és iparcikkeikben át kell adnia Francia országnak. A Stirmés-féie szerződés e kötelezettség teljesítésére mindenesetre egy mód. Annál is inkább, mert e kötelezettség ro-ppant terhének viselését lényegesen megkönnyíti Németország számára. Azok a szánkások ugyanis,- amelyek e szerződés alapján eszközöltetnek, a reparációs számla javára Íródnak. Tehát Németország számára nem jelentik az inf áció esetleges veszedelmét s a szociáldemokrácia inkább a demagógiának, mint tényleg átgondolt és megfontolt szempontoknak engedelmeskedik, mikor e szerződések ellen küzd. A szocialisták politikája. — Volt-e a német és francia szociáldemokraták tárgyalásainak valamely pozitív sikere? — E kérdésre adandó feleletem mintegy kiegészítője annak, amit előbb mondottam. A szociáldemokraták azt hitték, hogy francia elvtársaikkal való találkozásuk lényeges könyebbségeket hozhat a német reperác.'ós teljesítmények redukálása számára. Ezt a sikert azonban nem a szociáldemokrácia vívta ki magának, hanem Stinnes. És pedig aligha csak azért, mert mögötte nagy tőkék állanak, hanem azért is, mert a szociáldemokrácia Németországban, de Franciaországban sem rendelkezik oly erős, minden tekintetben kimagasló, markáns személyiséggel, mint Stinnes. A szociáldemokrácia politikája különben a reparációk tekintetében még egy más szempontból is káros Németországra. Kétségtelen, hogy a reparációs kérdés végleges tisztázására és Németország érdekében történendő módosításához Amerika hozzájárulására feltétlenül szükség van. Nos, Amerika —r amint tudjuk — nem nyúlt bele ez őt is roppant érdeklő kérdés szövevényébe. Tartózkodása talán nem kis részben arra a tényre vezethető vissza, hogy az amerikai egész világnézeténél fogva ellenszenvvel viselkedjék a Marxizmus iránt. Inkább megvárja azt az időpontot, amikor a szocialisták szalmalángja elmúlik Németországban, semmint, hogy most nyúljon bele elhatározásával a reperációs kérdések szövevényébe. A Wirtli-kormány. — Mi a véleménye gróf urnák Wirth kabinetjéről? — Mély meggyőződésem, hogy nincsen a német parlamentarizmus történetében még egy kormány, amely a balsikereknek olyan ( Szakadatlan sorozatát mutatná fel, mint Wirth kabinetje. Mindén más kormány, amely annyiszor kénytelen lett volna a körülmények nyomása alatt önmagára rácáfolni, már régen levonta volna a helyzet konzekvenciáját. Wirth kormánya marad e balsikerek után épp úgy, mint annak előtte. Hogy meddig lesz helyzete tartható, az azt hiszem csak a közeljövő kérdése. A szenátus progranőa. A szenátus október 24-én délután négy órakor tartja meg az őszi ülésszak megnyitó ülését, amelyen S'vehla miniszterelnök a kormány programját, Benes külügyminiszter a külpolitikai helyzetet s Rasin pénzügyminiszter a kormány pénzügyi programját fogja ismertetni. Napirendre van tűzve ezenkívül az alkotnyelven kialakítva. Ő biztosan autentikusabb tudósitó Japánról és a japáni szellemről, mint Loti, aki elvégre is csak mint turista, mint francia hadihajókról napokra, vagy hetekre partraszálló tengerésztiszt járt Japánban. Indiát Kiplmg jobban ismeri és érti, mert ö ott született, ott volt gyermek, ott kezdte fiatalkorát és az élet nedveivel együtt szívta magába India dús ftiszerü levegőjét. Ami az informáltságot, a realisztikus részletmegfigyelések tömegét illeti, sokan mások is vannak, ak:k túl tesznek Piere Lotin. Meglehet, sőt valószínű az is, beavatott Ázsia-ismerők a francia regényírót gyakran rajta tudják kapni azon, hogy önkényesen konstruál sok dolgot és információi hézagait könnyedén kitölti képzeletének játékos alkotásával. Szóval, valószínű, hogy az a kép, melyet Loti festett a Keletről, nem a Keletet ábrázolja, nem is a reális valóság egy részét, hanem egy modern aurópai ember álmát a Keletről. Ez a benyomása annak az olvasónak is, aki sohasem járt a Keleten, nem is tanulmányozta népeit és irodalmát, csak egyszerűen a realisztikus valószeriiség szempontjából vizsgálja Loti regényeit. A dolog tudniillik ügy áll, hogy Loti nem a megfigyelő, nem a valóság reprodukálására törekvő írók közé tartozik, hanem az álmodozók külön csoportjának tagra- Korra és levegőre annak a nemzedéknek tagja, amely megteremtette és kifejlesztette az irodalmi naturalizmust és minden nemzedéknél jobban közelítette a regényt a tudományos műhöz. Emberi dokumentumok tárházává, psychológiai £s szociológiai kísérletek laboratóriumává tette az irodaimat, inkább szándéka, mint tényleges praxisa szerint kiküszöbölte belőle a romantikus fantázia játékait és legjobban szerette volna a művészet eszközei közül csak a komponálás architektúra elemeit megtartani. Piere Loti, bizonyára nem program szerint, hanem ösztönből, szemléletének és gondolkodásának természetéből íolyólag ellentétbe került korának ezzel a natúr Misztikus áramlatával. Az ö ítélete teljesen mentes minden politikai, szociális, vagy erkölcsi szemponttól: soha sem nézi egy nagyobb közösséghez, államhoz, társadalomhoz, emberiséghez való viszonyukban azokat az emberi lényeket, akiknek sorsát regényének tárgyául választotta. Soha nem bírál semmit és különösen nem abból a óéiból, hogy valami az emberi nem, vagy valamely nemzet jólétére vonatkoztató következtetést vonjon a jelenségekből, amelyeket iát és művészetté alakit. Azt sem tartja szükségesnek, hogy valami nagyon dokumentálja történeteit, alakjait vagy azok levegőjét. Zola több tanulmánnyal irta meg a párisi vásárcsarnok élétét, mint ő Japánt, Indiát vagy Törökországot. Piere Loti nem dokumentumokkal dolgozott, hanem megérzéssel, fantáziával és rokoniSíWnvve!- Különösen pedig az utóbbival. Egy nagy emberi nosztalgia vitte öt a Keletre. Régi nosztalgia ez az európai lélekben, talán még Rottsseaumál is régibb, akit elsőül szoktak emlegetni azok között, akik elkívánkoztak Európa mesterkélt és bonyolult kultúrájából, jobb, egyszerűbb, igazabb és természetesebb hazát kívántak szivüknek, melyet az európai élet ridegsége, önzése és Szombat, október mányjögi bizottságnak a szlovenszkói és ruszinszkói kataszteri méreteknél a méterrendszer bevezetéséről szóló kormányjavaslatra vonatkozó jelentése, továbbá a kulturbizottság jelentése Lukes szenátornak a szak- és tankönyveknek évszámmal való megjelölésére vonatkozó javaslatáról s végül az állandó s a takarékossági bizottsági rendes és Pótttagok megválasztása. Lengyel cikkek a Magyarországhoz és Csehszlovákiához való viszonpl. A Prágai Magyar Hírlap varsói munkatársától. (=) Varsó, október közepe. Múltkori cikkemben említettem már, hogy a lengyel sajtó az utóbbi hetek külpolitikai eseményeinek hatása alatt igen sokat foglalkozott Lengyelországnak a csehekhez és magyarokhoz való viszonyával s példaképpen ismertettem a krakói „Glos Narodu“-nak kimentő cikkét e kérdésről. De nemcsak lent délen, hanem fönt északon, a lengyel Litvániában is foglalkoznak e kérdéssel, minek bizonysága a viinai „Slowo^ hasábjain megjelent számos cikk, mely e kérdést megvilágítani igyekszik. Elsőnek S t u d n i c k i Vladiszláv jeles lengyel publiciszta szólalt meg ,,A kisantant és Lengyelország" cimü alapos cikkében (IX, 1) s vette bonckés alá Lengyelország viszonyát Cseh-Szlovákiához, a kisaníanthoz és Magyarországhoz. Studnicki a magyarságnak őszinte, lelkes barátja s nem egyszer szállott síkra a magyar-lengyel közeledés érdekében. Ebben a cikkében ellene van annak, hogy Lengyelország belépjen a kisantantba, mert az Magyarország ellen irányul, már pedig Lengyelországnak nem érdeke, hogy Magyarország ellen menjen; hisz a magyarok voltak azok, akik 1920-ban segíteni akarták Lem gyelorszngot a bolsevikiek ellen, de a csehek nem engedték ezt. Azután a történelmi kapcsolatokra tér át, melyek oly gazdagok voltak a két ország közt- A háború idejében is sok rokonszenvet mutattak a magyarok a lengv-riek Pánt. Szerinte Legyelország érdekei homlokegyenest -Ellenkeznek Cseh-Szlovákia érdekeivel, mert Cseh-Szlovákia közvetlen összeköttetést keres Oroszországgal és ezzel veszélyezteti Kelet-Galicia létét. Káros Lengyelországra nézve az is, hogy nincs közös határa Magyarországgal. Jugoszláviával szintén nincs semmi köa zös érdeke Lengyelországnak, Románia pedig a legnagyobb korrupció országa. A magyar és lengyel érdekek nagyon sok tekintetben egyeznek egymással. Egy másik cikkében (IX, 8) az osztrák kérdéssel foglalkozik s fejtegeti az olasz és cseh megoldás lehetőségeit Lengyelországra nézve s arra a meggyőződésre jut, hogy az olasz megoldás kedvezőbb, mert a cseh megszilárdítaná a korridort, mely Lengyelországot elválasztja Magyarországtóí, mig ellenben az olasz megoldás elősegítené a lengyel-ma* originális színekben való szegénysége megsebzett. Romantikus érzés ez, nem hiába a romantika ősapja, az. álhatatfau lelkű genfi bölcs szólaltatta meg először nagy nyomatékkai, A saját környezetüktől való undorodé s vezette a romantikusokat arra, hogy elmeneküljenek a múltba, a középkor merész, szabad országokkal megkonstruált világába, vagy a mesék fantasztikus birodalmába, vagy messze ismeretlen országok exotikumába. Ezeknek a romantikusoknak az utódja volt Piere Loti. Közte és köztük az a leglényegesebb, de még mindig csak kvantitatív különbség, hogy amig azok egészen csak képzeletükre támaszkodnak, ő mint a már óriási módon kifejlődött tizenkilencedik századvégi közlekedés korának gyermeke, mégis csak járt azokon a tájakon, amelyekről irt s igy benyomásai róluk személyesebbek, közvetlenebbek, élményszerübbek. Fantáziája több valóság-anyaggal dolgozik és ezért kötöttebb is. Még inkább azonban: éppen az irodalmi anyaga, a Kelet világa körül tett tapasztalatai alapján erősebb, őszintébb és közvetlenebb benne a rokonszenv minden iránt, amit ott látott és amit iróilag megformál. Ha az ő müveit olvassuk, azt a benyomást kell merítenünk, hogy nézete és tapasztalata szerint a keleti életformák és emberek szebbek, jobbak, emberibbek, mint a mieink, — különösen a szépség forrásai dusabban buzognak ott, mint a mi Európánkban. Mi na“ gyón könnyen azonosítjuk a világot és a kultúrát az európai világgal és kivált az -európai kultúrával. Loti *irra figyelmeztet, hogy a messze Keleten nemcsak vannak kultúrák, M íitmtímiág §Maáli§ pollitüal Stérdlscü. A Prágai Magyar Hírlap munkatársának beszélgetése a német nemzeti néppárt vezetőiével.
