Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-17 / 113. szám

Kedd, október !7.-■""Ti Jtm — (Az Országos Szlovenszkól Gazdasági Egyesület ülései.) Pozsonyból jelentik: Az Orszá­gos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület október 20-án igazgatósági választmányi ülést és október 31-én év' rendes közgyűlést, valamint országos gazdagyülést tart A közgyűlés napirendjén sze­repel az elnöki tisztség végleges betöltésének, va­lamint az elnökség és az igazgató-választmány kiegészítésének kérdése. Az országos gazdagyü­­lés a következő napirendi pontokat fogja megvi­tatni: A felmondás kérdése. Munkabér kérdése. Adóügyek. A földreform. A szesztermelés. Szo­ciális kérdések. Mezőgazdasági kultúra, vetőmag­­nemesités és növénytermelés. Mezőgazdasági munkások betegsegelyző pénztára. Vámkérdések. Mezőgazdasági termékek ki- és bevitele. — (Fetöti-einlókkiállitás Pozsonyban.) Szilveszter éjszakáján lesz századik évfordu­lója Petőfi Sándor születésének. Ünnepe ez az egész müveit világnak, de ünnepe elsősor­ban a magyarságnak. Ezen a napon a sze­rető megemlékezés gyertyái kell, hogy gumi­jának minden igaz magyar ember szivében. Ezen a napon a kegyelet soha el nem múló virágaiból fonunk illatos koszorút annak homloka köré, aki bár régen elment, mégis örök időkig közöttünk él, lelkesítve, fel­emelve, vigaszt nyújtva számos sebből vér­ző lelkűnknek. A pozsonyi Toldy-kör is nagy-nagy szeretettel készül ennek az em­léknapnak megünneplésére. Meg akarja azt ünnepelni többi között azzal is, hogy Peíöfi­­omlékkiállitást rendez Pozsonyban. Ezért már most kéri, hogy mindenki, akinek mód­jában van a kiállítást gazdagítani, támogassa a Toldy-kört a birtokában lévő Petőíi-em­­léktárgyak átengedésével. Akinek régebbi Petőfi-kiadás, Petőfi-kép, levél, érem, mi­niatűr, vagy bármi egyéb emléktárgy van birtokában, legyen szives erről Stampfcl Hugót, a Toldy-kör irodalmi bizottságának tagját (Mihály-utca) értesíteni, aki minden még meg nem lévő kiállítási tárgy beküldése iránt megkeresi a jelentkezőket. — (Internáló tábor helyett doiogház.) Duda­pesti tudósítónk táviratom: A zalaegerszegi in­ternáló tábort dologházzá alakították át. A tá­borban már nincsenek politikai foglyok. —- (Jubiláló kassai dalegyletek.) Október 14-én ünnepelte meg a város társadalmának szép részvétele mellett fennállásának tizenötödik évét a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dal egylete. A jubileum egybeesett a regi Kassai Dalegylet het­­venesztendős fennállásának az ünnepével s így azon a fiatal és idősebb dalos generáció tagjai találkoztak a barátságos fehér asztal mellett. Konrády Lajos prépostkanonok, a K. Z. D. elnöke üdvözölte a magyar dal harcosait s visszapillan­tott beszédében az elmúlt évszázad Kassa ma­gyar ualkulturájára, amely 1852 óta a mai napig teljes fényében ragyog. Rliédeki István dr„ a Kassai Sport Club dalárdájának nevében, Vargó­­czi János dr. és Sípos A. Gyula a régi Kassai Dalegylet nevében üdvözölte a jubiláló Kassai Zenekedvelőket s a Dalcgylet nagynevű karna­gyát, Simkó Gusztávot, akit a fölszólalókkal egyetemben meleg ovációkban részesítettek. Va­csora után az énekkar énekszámai gyönyörköd­tették a késő éjjeli órákig az egybegyűlteket. — (A mikrofon mint kikiáltó.) Hamburgból jelentik a Voss. Ztg.-nak: A Magasva sut Társa­ság egy újítással kísérletezik, melyet az utazók bizonyára örömmel fognak fogadni. Egy próba­­vonat vezetői fülkéjében mikrofont szereltek föl, továbbá minden kocsiban két hangosan beszélő távbeszélőt, amelyek egymással vezetékkel van­nak összekötve. RövidtJel a megállóhelyekre való beérkezése előtt a kocsivezeíő érthetően be­mondja a megállók neveit a mikrofonba. Hangját azután lényegesen megerősödve minden kocsiban hallani lehet. Az utasok sötétben vagy kedve­zőtlen időjárásnál is nyomban megtudhatják, váj­jon elérték-e az utazásuk céljai. Az átszállásba is idejekorán figyelmeztetik őket. Végű' arra is lehet a berendezést fölhasználni, hogy rendkívüli esetekben különös intézkedéseket tudassanak a közönséggel. A kísérlet eredményétől függ, váj­jon általában használatba veszik-e ezt a beren­dezést. Egyelőre csak kísérletről van szó, amely­nek megvalósítása a különböző vasúti társasá­gok pénzügyi helyzetétől függ. (Kivégeztek egy kémet.) Budapesti tudó­sítónk távlratozza: Bognár László kmeskedőse­­géden, akit tegnap a budapesti honvéd törvény­szék kémkedés miatt kötéláltali halálra Ítélt, ma délelőtt végrehajtották az ítéletet. Az akasztást Gold állami hóhér végezte. — (Kisajátították Bethlen István gróf erdélyi birtokát.) Aradról jelentik: A marostordai román agrár-bizottság a napokban tárgyalta Bethlen Ist­ván gróf magyar mimszterclnök mezőríicskösl birtokának kisajátítási ügyét Az agrár-bizottság távollevőnek tekintette Bethlen grófot ás ezen az $imm miiM m\ í | Prága fii, SmeéKf 22. § ö Elsőrangú konyha. Legjobb sörök $ cs elsőrangú borok. — Komplett d; ebédek inár 8-10 Ké-órb A é 14 bérletjegy 1QO fíc. % f*Xi&lle:r JFejrcuaac vendéglős, f ’fj a Cíolderies Kreuzel volt fflpincére. l f alapon kimondotta az egész birtok kisajátítását. - | A tárgyaláson Bethlen gróf ügyvédje, Szenkovics r Aurél dr. tordai ügyvéd azzal érvelt a kisajátítás ' ellen, hogy Bethlen gróf nem tekinthető távolle- 5 vőnek, mert az csak román alattvaló lehet. Beth­• len István azonban, mivel az importom átvétele ■ óta állandóan Magyarországon lakik és annak ez­­' időszerűit miniszterelnöke, tehát az első köztiszt­■ viselője, külföldivé, magyar állampolgárrá vált. • Az agrártörvény szempontjából tehát nem soroz­• ható az abszentisták közé, mert a törvény kii­■ lönbséget tesz a távollevő román állampolgárok és a külföldiek között. Csak az előbbiek birtoka sajátítható egészen ki. Szenkovics ezenkívül hi­vatkozott a trianoni békeszerződés és a párisi ki­sebbségi egyezményre is, amelyek rendelkezései szerint a külföldiek megtarthatják birtokaikat A bizottság nem fogadta el ezt az érvelést. Bethlen gróf képviselője természetesen fölebbezett az el­sőfokú határozat ellen. — (Elfogatási parancs a Kóburg-uradalom jószágkormányzója ellen.) Budapesti tudósitónk távlratozza: A rendőrség elfogatási parancsot adott ki Treer János, a Kóburg herceg-féle ura­dalom jószágkormányzója ellen azért, mert a hercegi családot több millió koronával megkáro­sította. A hercegi család hanyag és hűtlen keze­lés miatt adott be ellene följelentést. Treer jelen­leg Becsben tartózkodik. — (Kivilágítják Pozsonyt.) Pozsonyi tudósí­tónk jelenti: A városi tanács szombati ülésén el­határozta, hogy Pozsony nagyvárosi fejlődésére való tekintettel, a város tizenkét terén és fonto­sabb pontjain óriási kandelábereket állítanak föl. A felállítandó oszlopok tizenkét méter magasak. < A világítás villamosárammal történik. A fölállítás költségei 277.000 koronát érnek el. A villanyosz­lopok fölállítása még ez év végéig megtörténik. — (Burgenlandiban érvényben marad a ma­gyar házassági jog.) Becsből jelentik: Burgen­­land tartomány gyűlése csütörtöki ülésén a ke­resztényszocialista képviselők szavazata ellené­ben kimondotta, hogy a polgári házasság, vala­mint általában a házassági jog tekintetében a magyar törvényeket .1923 december 31-én túl is érvényben tartja. A tartománygyülés határoza­táról azonnal értesítették a keresztényszocialista párt központi végrehajtó bizottságát, mire Fink pártelnök október J9-ére egybehívta a pártveze­tőség ülését, amely a n yu gatma g y a ro r s zá g i ügyekkel fog foglalkozni. — (Megbetegedett az excsászár). Párisból jelentik: A newyorki „Héráid11 jelenti Utrecht­­bnl, hogy a német excsászár és a volt trónörö­kös megbetegedett és ágyban fekszik. — (Ratibor várost árvíz fenyegeti). Berlini jelentés szerint az Odera-folyó annyira árad, hogy Ratibor várost elöntéssel fenyegeti. Hu­szonnégy óra alatt a vízállás négy és félmétőr­rel emelkedett. A város felső sétánya már víz alatt van. — (Debrecenben beszüntették a nappali vil- Samosáram-szolgáltatásí). Debrecenből jelentik: A világítási vállalat igazgatósága pénteken dél­előtt szénhiány miatt beszüntette a nappali áram­szolgáltatást. Ha két napon belül nem érkezik szén, akkor a város vasárnapra teljesen világí­tás nélkül marad. — (A német kivándorlási misszió a magyar kivándoriókért.) A németországi kivándorlási í — (Letartóztatott leánykereskedő.) Miskolc­iról táviratozzák: A miskolci pályaudvaron letar­tóztatták Onódy Piroska cigányasszonyt, aki a cseh-szlovák korona árkülönbözetére való hivat­kozással fényes jövőt ígérve, tisztességes leányo­kat akart Szlovenszkóba átcsempcszul. — (A százalékrendszer és a pincérek.) Po­zsonyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi pincérszak­szervezet titkársága a napokban panasziratot nyújtott be a zsupán! hivatalhoz, amelyben a szá­­zalékrendszer megszimetését követeli. Érdekes, hogy a szakszervezet a százalélcrendszer megva­lósulásáért hónapokon át elkeseredett harcokat vívott a munkaadókkal, míg végre a százalék­rendszer tényleg érvénybe lépett. Most pedig a százalékrendszer megszüntetését követeli. A pin­­ccrszakszerveset azon az állásponton van, hogy a munkaadók ajánlatát a fixfizetésre vonatkozó­lag elfogadja. — (Összeütközés a kelenföldi pályaudvaron.) Budapesti tudósítónk táviratozza: Ma reggel a kelenföldi pályaudvaron szerencsétlenség történt. A nagybicskei vonatba belefutott egy mozdony. Néhány kocsi kisiklott és több utas megsebesült. — (Halálraítélt rablógyilkos.) Budapesti tu­dósítónk táviratozza: A debreceni törvényszék Molnár Imre budapesti szatócsot és Antal nevii öccsét, aki tavaly októberben a nagyváradi or­szágúton Takács Gizella varrónőt megfojtotta és kirabolta, kö.téláltali halálra Ítélte. Az ítéletet úgy a tábla, mint a Kúria helybenhagyta. A Kúria ke­gyelmi tanácsa Molnárt kegyelemre ajánlotta és az iratokat felterjeszti a kormányhoz. I — (Az állam és a nyilvános házak lakói.) Po­zsonyi tudósítónk jelenti: A nyilvános házak meg­szüntetéséről illetékes helyen kijelentették, hogy a kormány rendeletét sok helyütt íélremagyaráz­tak, mert azt hiszik, hogy a prostitúció teljes megszüntetéséről van szó. A rendelet csak arra vonatkozik, hogy a prostituáltakat a nyilvános házak tulajdonosainak kihasználásától megszaba­dítsák, de nem akarja elérni azt, hogy a nyilvá­nos házak lakóit onnan kiűzze. A prostituáltak a rendelet értelmében eddigi lakhelyükön marad­hatnak s a ház tulajdonosával a szobabérlő vi­szonyában maradnak. A hatóság gondoskodik róla, hogy a tekintetbe jövő nőket ki ne uzsoráz­­zák. Az állam ezenkívül tervbe vette azt is, hogy a prostituáltak részére menhelyeket létesít. Ebben az irányban azonban még pozitív lépések nem történtek. xx Mauiner Frigyes dr. ügyvéd, törvény­­széki hites magyar tolmács, Prága I., Mikulásba tr. 28. Telefon 4(í—08. Vállal fordításokat a ma­gyar nyelvből német és cseh nyelvre és meg­fordítva. xx Gyenge férfiaknak 10 Ke beküldése ellenében bérmentve küldöm szenzációs ta­lálmányomat ismertető könyvemet. Cim: „Patent 507“, Cíuj-Kolozsvár (Románia) 521—613, 1. sz, posíafiók. SZÍNHÁZ SSS ZENE misszió Szabó Béia ott elő és tanulmányait bő­­viíö ref. lelkészt megbízta a hamburgi kikötőben működő misszió magyar kivándorlási osztályá­nak fölállításával és vezetésével. Szabó Béla la­punk utján is kéri a magyarságot, hogy a kiván­dorlók intenzív lelkigondozása és védelmének si­kere érdekében őt magyar könyvekkel és főkép­pen vallásos iratokkal szíveskedjék ellátni s pénzbeli adományokkal is tegye lehetővé a fon­tos, magyar kivándorlókat oltalmazó vallásos misszió müködhetésőt. Ezenkívül arra kéri fő­képpen a lelkészeket, tanítókat, jegyzőket, hogy' a kivándorolni szándékozók figyelmét hívják föl a hamburgi magyar lelkészre, aki a zaklatott, a sok hiéna furfangos csalásainak kitett kivándor­lót minden ügyes-bajos dolgában segíti, támo­gatja. Címe: Szabó Béla, Hamburg, Rauhes Haus. — Vasúttal kötik össze a Bánságot és a Bács­kát. Nagybecskerckröl jelenti a „Torontáli Már évek óta foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a Bánság és Bácska között, annak déli részén köz­vetlen vasúti összeköttetést létesítsenek. A bán­sági és bácskai nagyvállalatok, gyárak többszöri sürgetésére tavaly nyáron elkészültek a tervek, amelyek Orlovát és Titel között építendő rendes nyomtávú vasutvágányra szóltak. A vasúti vonal mindössze tizennyolc kilométer volna. A munká­latoknál fölhasználhatnák a Németországból a kö­zel jövőben esedékessé váló vasúti anyagokat. A tervek szerint a Bácskába haladó vonat köz­vetlenül Orlovátná.l térne el Tite1 felé, ahol az átjáró vashid előtt volna a megállóhelye. A hídon a vonat nem haladhat át, mert bár vasúti hídnak készítették, az újabb mérnöki vizsgálat megálla­pította, hogy erre a célra alkalmatlan. Az uj vas­úti állomást tehát a titeli vasúti Ilid előtt építe­nék. Az utasok gyalog tennék meg ezt a rövid utat a titeli állomásig, ahonnan közvetlen vonat visz Újvidék és Szabadka felé. A Bccskerekről Paucsova felé haladó személyvonat, úgyszintén a Panesováról Becskerek felé közlekedő vonat­nak csatlakozása lesz Tite) felé s igv érhető el majd, hogy Becskerek és Délbánát nagyszerű vasúti öszeköttetést kap Bácska déli részével és Belgráddal, ami nemcsak a személyforgalom, ha­nem a kereskedelemre nézve is nagyfontosságu. A bánsági kereskedelmi és iparkamara föl iratot intézett a kereskedelemügyi miniszterbe,-', hogy járjon közbe a közlekedésügyi minisztériumban és sürgesse meg a munkálatok megkezdését. Hz élei mélységei. Dráma 3 felvonásban. Irta: Fényes Samu. A kassai magyar szinház eredeti bemutatója. Kassa, október 14. Fényes. Samu Kassáról indult el drámaírói pályáján s most, húsz év múlva, újra a kassai színpadon mutatja be legújabb darabját. Azóta nagyot fordult az idő. 1902-be-n a kassai színház „vidéki színpad" számba ment, amelyen a „helyi szerzők" első és utolsó lépései botlottak el, talán az egyetlen köztük éppen Fényes Samu, akinek az első lépése nemcsak kísérlet volt, de kezdet is, megindulás egy magasra Ívelő pálya felé. Ma a kassai színpad egy ország egyetlen magyar szín­padja, melynek nem lehet hivatása ledarálni át­vett műsorokat. Faragó igazgató régen fölis­merte ezt a magasabb célt s minden eddigi sze­zonjában hozott valami újat, eredeti újdonságo­kat, vagy7 Magyarországon elhanyagolt kiváló müvek eredeti fordítását. ^ így találkozott Fényes Samu újra a kassai színpaddal, igy vallhatja dicsőségének Kassa, hogy egy beérkezett író darabját „Uhrauffüh­rung“-bau hozza színre minden magyar színpa­dot megelőzve. „Az élet mélységei1' az írónak egyik legéret­tebb alkotása. A költő, a gondolkodó filozófus s a gyakorlott színpadi routinier fogtak kezet, hogy7 gyöngyöt hozzanak föl az elet tengermé-ly­­ségéről. A haldokló társadalmi osztályok hazug mélysége, felszínessége, a felszínre kerülő uj em­berértékek igaz mélysége küzdenek egymással a darabban, megkapó lélekanalizálással domborítva ki a küzdő felületek egymásba akaszkodását. Serédy Gáspár (Justh Gyula) a „kéiszázez­­rek“ közül való. Semmije sem maradt a régi vi­lágból, csak a családi hagyománya: a gőg és erőszakosság. A házon és csűrön kívül minden Klotildé, beteg feleségéé (Gazdy Aranka), aki be­teges féltékenységével, fenyegető testamentu­mainak kínzásával a házukhoz fogadott árva ro­kont, Serédy Mártát (Bogdán Erzsi) egyenesen odakergeti a Gáspár vad, erőszakos karjai közé. A két büszke lény valami őrjöngő szenvedély­­lycl, gyűlölettel határos élvhajhászással élvezi, kínozza egymást egészen a bűnös szerelem gyii­­mölcsíakadásáig. Pató (Vágó Artúr), akit jósá­gos. emberszerető életiiolzóuája miatt „nnzaré­­nus“-nak csúfolnak, „birkás“-ból lett gazdag em­berré, felesége (Körössi Valéria) angyaH jóságai ■ asszonyság, akit beteg szive éleslátóvá tesz, aki • az emberi lelkek mélységeit látja. Fiuk, Endre i (Földényi László) örökli anyja szivét s megta­• rmlta apja derült életfilozófiáját. Valami ember­• fölötti rajongással szereti az árva rokont s úgy7 szeretné kiragadni ebből a testi-lelki kmzókamrá­­ból, ebbő! a pokolból. Márta ridegen elutasítja, mert faji büszkesége irtózik a lágyságtól s — mert természete vágyakozik a Gáspár-iéle erő­szakra. Mégis igent kell mondania, mert Serédy Gáspár úgy akarja, hogy a születendő gyemre­| kük ne hozzon rá halált vagy szégyent. A há­zasságban nyílik ki Márta szeme. Kezdi sejteni, hogy a férje lágysága az igazi akaraterő s ez a sejtése akkor lesz világos tudattá, mikor meg­tudja, hogy7 a beteg asszony utolsó órájában min­dent elmondott Endrének s mégis volt ereje el­venni, volt ereje a más gyermekét sajátjának hazudni, csakhogy a megkínzott lélek nyugalmát teljessé tegye. De előbb más lelki válságokon kell átmennie. Serédy Gáspár, bár kitagadta asszonya az utolsó testám en tűmában, felibe kiegyezik a hagyományossal, van pénze, újra úri módba ke­rül s eljön visszakövetelni vagy a gyermekét, vagy a szerelmét. Márta nem birja tovább a ha­­zudozást. Szembeállítja az érte küzdő kit em­bert, a lelkét szerető igaz embert és a testére vágyakozó állatot. Endre igazi nagysága akkor éri el a zenitjét, mikor ő maga menti meg a ha­láltól mindenre elszánt ellenfelét, de Márta még­sem maradhat bűnével és hazugságával ebben a tiszta légkörben. Meg akar halni. Endre oda is követni akarja s csak az békitl ki a. két szerel­mest íjz élettel, hogy7 Patóué maga is valamikor ugyanilyen körülmények közt kereste a halált s a fia nem érezte soha, hogy — nem az apja fia. Nekik is joguk van tehát fölnevelni a gyermeket s annak nem szabad megtudnia soha a valót. Az élet melységei. A problémák egész özö­nét veti föl a gondolkodó elme ebben a darabban. Legelőször, van-e értéke a kétszázezrek tiszta . családfájának az armális nélküli lelki nemesség­gel szemben? Mi a nagyobb erő, az akaraterő, vagy az erőszakosság? A nyers, mindent kitere­gető igazsághajszolás-e az igaz ember útja, vagy a mindent megbocsátó ióság, még a titkok eltitkolása révén is? Bünhcdbetik-e a gyermek a szülők bűnéért? S egyáltalában vehető-e _ bün­­számba egy erőszaknak behódolt fiatal nő bal­lépése? A szerző a szerencsés megoldással a maga világnézletét akarja szentesíteni. Ez talán idegen némileg a mi felfogásunknak, azt azonban meg kel! adni, hogy a mesteri kézzel szövött darab költőiesége sok mindent elfogadtat velünk, amit az élet nyers szemlélésében visszataszító­nak fognánk föl. Fényes Samu jól megérdemelt, tiszta sikert aratott mélyen járó darabjával. Az előadás másik szenzációja Bogdán Erzsi első föllépése volt. Fiatal színésznő, talán ez az első nagyobb szerepe. Gyakorlott színésznőnek parádés szerep lenne a Mártáé, a színpadi gya­korlat sok mindent kiaknázhatott voina benne. A fiatal művésznő a kész rutin helyett a lelkét vitte bele a szerepbe s ha nem is volt első bemutat­kozása tökéletesen csiszolt teljesítmény, egyné­hányszor oly igaz emberi hangot tudott megütni, ami bőven kárpótolt minden virtuózkodás he­lyett. Jó reménnyel nézhetünk a kétségtelenül szép tehetség fejlődése elé. A többi szereplők a változatosan egyéni szerepeiket kiválóan alakí­tották, a szerző intencióit szerencsésen fogták föl. (-y) (*) A prágai német színház műsora: Hétfő: A teaasztalnál. Sataus Maske. Kedd: Hugenották. Szerda: Oííenbach. (Nádor operettjének pre­mierje.) Csütörtök: Gabriell Schillings Flucht. (Ger- 1 rőt Hauptmann-est.) Péntek: Wau-Wau (Premiér.) Szombat délután: Ármány és szerelem. Szombat: Wau-Wau. Vasárnap délelőtt: Hangverseny. Vasárnap délután: Az élő holttest. Vasárnap este: Off&nbach. * (*) A német kisszinpad műsora: Kedd: Werwolf. Szerda: Nincs clvámolni valója. Szombat este: A böregér. * (*) A kassai magyar szinház e heti miisora: Kedd: Mozikirály. F. Biller Irén bucsufel­­lépte. Szerda: R. U. R. Csütörtök: Pillangó kisasszony, Székelyhidy és Medek Anna vendégjátéka. v ■■■ ■ (*) Hugenották. Szombaton este a prágai né­met színház uj betanulás mellett hozta színre a Hugenottákat. Az előadás rendezése nem volt tö­kéletes s érezhetők voltak bizonyos hiányok, me­lyek vendégszerepléseknél rendszerint megzavar­ják az együttes tökéletességét. A királynő parti­túráját Musil Klára bécsi operaénekesnő énekelte. Finom és éles szopránja biztosan csengett. Igen jó volt Nachod s az apród szerepében kedves cs rendkívül szimpatikus jelenség volt Fuchs Márta, akivel a prágai közönség valójában most, harma­dik fellépésénél ismerkedett meg. Üde, fiatal hang­ja biztosan iskolázott és sok természetes erőt rejt magában. Játéka szépvonalu és disztingvált A zenekart Kicnzl dirigálta tökéletesen. (—ta.) (*) Prágai színészek Bécsben. Tegnap a bé­csi Raimund-szinházban vendégszerepelt a prágai német színház drámai együttese. A Yatcrmordol mutatta be nagy siker mellett. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom