Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-17 / 113. szám

Kedd, október 17.

nisztenreík azt a javaslatát, hogy a „Rotóc Pa ha ét a németországi kommumstóa. párt

hivatalos lapját tiltsák be. A minisztertanács a javaslatot valószínben magáévá teszi és betiltja a Rote Falinet. A kórházba szállított sebesültök számla ötvenkettő. Éltnél azonban sokkal több sebesült van, mert a kommunistáik a seb esül tjeiket lakásukra szállították-Berlin, október 16. A B. Z. am M ittas közli, hogy a tegnapi zavargások alkalmával több mint százhúsz személy sebesült meg.

¥ersenf$s Uoejü @e®r|€ és Poincaré MöziSf a keleti léié pálmafáért.

Paris, október 16. (Havas.) Az angol sajtó egy része tünteti fel a dolgot, hogy Franciaország csapatainak Csornákból való visszarendelésével Angliát cserbenhagyta s hogy kizárólag Anglia határozott magatartásának köszönhető az, hogy a keleti békét sikerült megóvni. Ez a hang érvényesül egyes angol szónoklatokban is (Itt a Havas ■nyilván Lloyd George manchesteri beszédére gondol- A szerk.) és ezért szükséges, hogy a tényekre világosságot derítsünk. A kisázsiai török győzelmek után Kemal pasa a tengerszorosok ellen vonult és Harringiton ezredesnek nem állt elegendő haderő rendelkezésére, hogy a török előnyomulást megállítsa. Azok az erőszakos rendszabályok, amelyeket a Downing Street foganatosított és pedig a gyarmatokhoz, a szövetséges kormányokhoz és a szövetséges balkán hatalmakhoz intézett fölhívás, nem voltak alkalmasak arra, hogy'- megnyugtassák a nacionalista vezető egyéniségeiket Ilyen előzmények után jött szeptember 19-én Garzon Párisba és tárgyalt Poincaréval, aki megígérte Curzonnak, hogy minden befolyását érvényesíteni fogja Angorában arra nézve, hogy a török előnyomulást megállítsa és Franciin Bouillont ily értelműi utasítással küldte el Kemal pasához. Ezzel egyidejűleg elhatározták a szövetségesek, hogy Tráciát visszaadják a törököknek. Kémiai pasa a francia delegátus által hozott biztositékokban bízva, megszüntette a további katonai műveleteiket. Tehát egészen nyilvánvaló, hogy. a béke íentartása érdekében a francia kormány gyakorolt döntő befolyást-A Havas kommünikéje rendkívül jellemző arra a helyzetre, amely a keleti kérdésben Franciaország és Anglia között kialakult. Ma, amikor sikerült elháriíaniok a keleti háború veszedelmét, .mindkét állam magának vindikálja a dicsőséget. Lloyd George szombaton Manchesterben zengte cl a maga dicshimnuszát, a manchesteri diszbeszéd azonban érzékeny oldalán találta a végtelenül hiú Poincarét, úgy hogy az szükségesnek tartotta a Lloyd George öndicséréscit a fenti Havaskommünikével letompitani és a francia politikát, nrnt az eurónai béke megmentőjét, földicsérni. A keleti béke tehát megvan, de nincs meg a béke Lloyd George és Poincaré között és a legutóbbi napok eseményei is azt mutatják, hogy ezt a békét nehezebb lesz tető alá hozni, mint a sévresi béke második — valószínűleg bővitett — kiadását.

A törökök kiürítettek Csaisakot.

Konstantinápoly, október 16. (Havas). A törökök Csanak kiürítését befejezték.

A görög visszavonulás megkezdődött,

Athén, október 16. Mint a lapok jelentik, a kormány a görög hadsereg tráciai főparancsnokának utasítást adott, hogy kezdje el a csapatok visszavonását.

A görögök fenyegetik D.dnápolyt.

Páris, október 16. A Chicago Tribuna drinápolyi tudósítója jelenti, hegy a görögök Drinápolyt lövetni akarják, mivel a törökök kereszténymészárlást vittek véghez- Ennek megakadályozása érdekében francia rendfentartó csapatokat küldtek ki.

Az angol kormány és Dodekanos.

London, október 16. (Havas.) Az angol kormány Rómában tiltakozást jelentett be a Dodekanosra vonatkozó olasz-görög egyezmény felmondása miatt.

Politis Athénben.

Athén, október 16. (Havas.) Politis ideérkezett és átvette a minisztertanács elnökségét. Trácia különféle részeibe kilenc antantmisszió utazott, hogy a görög kiürítést ellenőrizzék.

Görög ellenvetések.

Konstantinápoly, október 16. (Havas.) A

szövetségesek főmegbizottai az angorai kormány itteni 'képviselőjének, Hamuid bejnek a görög íőmcgbizotí nyilatkozatát $dták át, amelyben a görög kormány arra figyelmeztet, hogy a műd aulai görög delegátusok javaslataira nem voltaik figyelemmel és amelyben azt követelik, hogy a hatalmak könnyítsék meg a keresztények kivándorlását, hosszabbítsák meg az emigrációs határidőt és halasszák el Tráciának a törökök által való megszállását. A nyilatkozat befejezése úgy hangzik, hogy Görögország kénytelen engedni és hogy csatlakozik a mii dániai konferencia határozataihoz.

Lausanne: a keleti konferencia székhelye.

Paris, oktöbcT 16. Mint az Oeuvre jelenti, Poincaré hozzá fog járulni ahoz, hogy a keleti konferencia székhelye Lausanne legyen. Azonkívül indítványozni fogja, hogy a brüsszeli konferenciát 14 nappal később még az esetben is megkezdjék, ha az előbbi konferencia még bs sem volna fejezve.

A görögök aláírták a mudamai ■ jegyzőkönyvet.

Konstantinápoly, október 16. Sinopulos görög főmegbizott a mudauiai konferencia jegyzőkönyvét aláírta.

Előtauácskozás a békekonferencia előtt.

London, október 16. Az angol kormány javaslatot tett a francia és olasz kormánynak, hogy a keleti békekonferencia sikere érdekében elötanácskozást tartsanak Londonban.

Franciaország és Oroszország legújabb szerelme.

Paris, október 16. Herriot képviselő Lyonba való érkezése után kijelentette a Petit Párisién tudósítója előtt, hogy a tengerszorosokra vonatkozó angol politika Oroszországra nézve súlyos veszedelmet jelent, miután az oroszok elvesztették Révait és Rigát s így szükségük van a tengerre vezető útra és pedig Konstantinápolyra. A tengerszorosok szabadsága tehát Európára nézve elengedhetetlen kérdés. Franciaország érdekei ebben a kérdésben ugyanazok, mint Oroszországé. A Petit Journal szerint Herriot kijelentette, hogy a bolsevikiek meg vannak győződve Franciaország és Oroszország közös érdekeiről s hogy egyesek, többek között Krasin azt a kérdést vetette föl, hogy nem lehetne-e a két állam között az előbbi szövetséget életre kelteni.

rgu Koronázás aktái.

Királyi szózat, pártkiáltvány, kisebbségi felirat,

— A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától. — (f.) Kolozsvár, október 16.

Az Árpádházbeli Gyula vezérről elnevezett város falai közölt ma tesG Románia királya és királynéja fejére a koronát a görög-keleti prímás.

Harangok zugnak, ágyuk dörögnek szerte az országban- A házakra zászlókat tűzettek ki, az Isten minden házálban hálandó könyörgést tartanak, estére az ablakodat kiv.lágittafják. ingyen vonatok vitték Gyulafehérvárra a tömeget, mely szerte Erdélyorsz ágból kirendel tét ett és a keveseket, akik maguk jószántából menteik koronázást nézni.

És mégis: Erdély nem ünnepel, Erdély nincs jelen a gyulafehérvári koronázáson.

Két akta világítja meg, hogy Erdély miért nem koronáz. Az egyik a román nemzeti párt kiáltványa, mely minden románokhoz szók A román nemzeti párt tulajdoniképpen regionális politikai alakulat, melynek működési területe kizáróan Erdélyre szorítkozik- De viszont az itteni hárommilliót meghaladó románságnak ez az elismert nemzeti képviselete.

A párt manifesztuma azt fejtegeti, indokolja, hogy az erdélyi románság miért nem vesz részt a koronázási ünnepélyen. Ez a kiáltvány komoly, kérlelhetetlenül józan, logikus politikai gondolkodásra valló munka. Becsületére válik szerzőinek, kik ül Maniu Gyulát, a párt elnökét és dr. Boilát, a kolozsvári egyetem közjogi tanárát emlegetik.

A manifesztum gon dől átmenete az, hogy az erdélyi románság nem vehet részt a koronázáson, mert a mai parlament törvénysértés és szavazatsikkasztásök eredményé. Az országban mindenfelé elégedetlenség din, mélyülök oíkai: az igazságszolgáltatás bomlása, a közhivatalok anarkiája, a korrupció, a komoly munkára való törekvés hiánya, az egyesült tartományok fennálló törvényeinek figyelmen kívül hagyása (a magyar törvények! szerk-) a jogfolytonosság kompromittálása, a gazdasági és pénzügyi krízis, a fékezheteflenül emelkedő drágaság, a katonatisztek és polgári hivatalnok ok nyomorúsága, mely a hatalom presztízsét le alázza.

Nem vehet részt a párt a koronázáson, mert a törvényhozás nem képviseli a román nemzetet s így alkotmányjogi szempontból maga a román nemzet hiányzik a koronázás fényénél. Nem vehet részt, mert a királyság régibb területének alkotmánya nem alkalmazható Erdélyben, az uj alkotmány, melyet a gyulafehérvári nemzetgyűlés az egyesülés feltételeként követelt, még nem készült el. A román uralkodók megkoronázása nincs benne a régi alkotmányban, tehát nem is bir közjogi jelentőséggel.

Az erdélyi magyar nemzeti párt a királyhoz intézett feliratban fejti ki álláspontját. E felirat, melyet a párt má publikált, tartózkodik attól az energikus ellenzéki hangtól, melyet a román nemzeti párt használ. Felíejti, hogy á magyar nemzeti kisebbség egyetemes képviseletére hivatott Magyar Szövetség még mindig meg van fosztva a működés lehetőségétől és igy a párt a szövetség programja alapján választott szenátorok és képviselők nevében kénytelen a király elé terjeszteni azt a deklarációt, amelyet a törvényhozás s^ine előtt nem tehet meg-A magyar nemzeti párt szintén törvénytelennek tartja a mai parlamentet, csakúgy, mint a román nemzeti párt. De mégis részt vesz a koronázáson, mivel lojalitás Ml viseltetik az uralkodó személye írást és mivel a koronázásnak nincs alkotmányjogi jelentősége, végül pedig, mivel fölfogása szerint a király az uralkodóház eme ünnepe színhelyének megválasztásával a nemzeti kisebbségi jogokat törvényileg biztositó gyulafehérvári határozat jogi erejének sértetlen íöntartása mellett tesz tanúbizonyságét.

A koronázás harmadik okmánya a királynak a néphez intézett kiáltványa. Az uralkodó üzenetét valósággal kiáltványnak kell mondanunk, mert a mai koronázáson a gyulafehérvári uj koronázási bazilika előtti emelvényről négy herold fogja a viliág négy tája felé kikiáltani.

A királyi szavakból két mondat domborodük ki, melyet érdemes leszögezni.

— „A román nép kitartással és vitézséggel megnagyobbította az országot és megvalósította nemzeti aspirációit."

Ez a történelmi igazság megállapítása.

—- „Az ország öszes fiait nemzetiségi és valláskülömbség .nélkül ugyanazok a jogok illetik meg, mint a románokat, mert az ország csak igy fogja teljesíteni a civilizáció által rábízott feladatot."

Ez utasítás a kormánynak a tervbevett alkotmányreform irányelvére nézve.

Megtörtént a parlament összehívása. A köztársaság elnöke október 14.-én kelt kéziratával berekesztette a nemzetgyűlés tavaszi ülésszakát s a nemzetgyűlést október 24.-ére hivta össze.

iÖctSfeai intézel!

: Mindennemű szemüvegek csípjetek s-----•>. Mindennemű »

'W ÉC?$$ j f | szállítások. ,in- S

j ltjs.P feSkW I vitások bár- «

Í J(f// mely recept ;

alapján azon- •

Í an! és ponto- ;

j JunMmélcgser san JST81' \

I Magyar kl^zclgálás Magyar levelezés;

i Beinhacker Samu Praha II., Pofié 28 Ü

Kérjük barátainkat és olvasóinkat,

hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot.

NAP1HIIIEK

i<eö’iDEC"'ver.‘cnuirm-$i'r e o

Lapunk távirati címe: „Hírlap Praha,,.-- (A prágai meteorológiai intézet jelentése.)

Süöjóstás: Erősen felhős, melegebb Hőjárás várható mérsékelt északkeleti szelekkel.

Nincs döntés a Javorina-kérdésben. A

Cs. T- K. közli, hogjr azok a hírek, amelyek szerint a Javorina-kérdésben a nagykövetek tanácsa döntött volna, nem felelnek meg a valóságnak.

—. (Vége az osztraui sztrájknak.) Az

osztóműi bérharc szombat este befejeződött. A munkásság és a munkaadók között megegyezés jött létre úgy a munkaidőre, mint a munkabér leszámítására nézve. A megegyezést a bányamuníkásság biz almitor fiainak vasárnap Lazyban tartott konferenciája kétharmad többséggel tudomásul vette s hozzájárult ahoz, hogy a béreket november 28-áig huszonöt százalékkal s november 29-étől további öt százalékkal leszállítsák- Arra való tekintettel azonban, hogy ezzel a munkásság jövedelme jelentősen csökken, elvárja a lmunk a adóiktól azt, hogy ez a bérleszdlMtás ■a szén árának leszállítását s a nagyobb üzemi forgalmat fogja eredményezni. A munkásság számit arra, hogy az állam is mindent el fog követni, hogy a szénárak csökkenjenek. A konferencia végül elhatározta, hogy a bányászok kedden, október 17-én újból megkezdjék a munkát. A munkások s a munkaadók között létrejött megegyezés eredményeképpen október 15-ével jelentősen csökkenni fog az apródarabszén ára és pedig 26—27 koronáról 17 korona 50 fillérre. .'Ez természetesein neon marad hatás nélkül a köztársaság többi széubárnyaüz,emére s így a megegyezés az egész köztársaság területére kiterjedő jelentőséggel bir.

— {Petöíi-társaság ülése.) Budapesti tudósítónk táviratozza: A Pefőfi-társaság tegnap a

Tudományos Akadémia nagytermében a Petőfi ünnepségek első és megnyitó ünnepségét tartotta, Pékár Gyula elnöki megnyitójában bejelentette, hogy a nagy magyar költő emlékét nemcsak Magyarországon, hanem az elcsatolt területeken és a külföldön is megünneplik. Németország hat legnagyobb városa tart Petöri-ünnepet. Parisban is megalakult a francia írók Petőfi-komitéja.

— (Srobár egyetemi tanár lesz.) A Pondelnitk értesülése szerint Srobár volt közoktatásügyi minisztert 1923 január elsejével pozsonyi egyetemi tanárrá nevezik ki.

— (Megbetegedett József főherceg anyja.)

Budapesti tudósítónk táviratozza: Klotild főhercegnő, József főherceg anyja Alcsuton súlyosan megbetegedett.

— (Királyháza víz alatt.) Beregszászról jelentik: Az esőzések miatt annyira megduzzadt a Tisza, hogy kilépett medréből és Királyházát teljesen elöntötte. A viz a lakóházakba is benyomult s a lakosság attól fél, hogy megismétlődik az 1913. évi árvizveszedelem. Az utcákon csónakon járnak. A lakosság a padokon állva, sírva és kétségbeesetten várja a kikerülhetetlen katasztrófát. A Tisza árja eddig milliókra menő károkat okozott a szegény népnek.

(+) Rang és mód. Budapestről jelentik: A

Nemzeti Színház legközelebb felújítja Szigeti József „Rang és mód“-ját, a főszerepben Gyenes Lászlóval. Ez a repriz alkalomnak szolgál arra, hog3>- pályatársai és tisztelői bensőséges és csendes ünneplésben részesítsék a kiváló művészt, aki most tölti be színészi pályafutásának negyvenedik esztendejét.

— (Tömeges kiutasítás Erdélyből.) Kolozsvárról táviratozzak: Az erdélyi szigurancák a belügyminiszter utasítása alapján megkezdték a kiutasítások végrehajtását. A szigurancák nemes versengést fejtenek ki, hogy melyik tud több embert kiutasítani. A kiutasítást végzések ellen nincs fölebbezés, visszaélés azonban annál több történik. így a többi között kiutasították Ugrón Gábor özvegyét is, aki Erdélyben született és élete nyolcvankét esztendejéből legalább nyolcvanat Erdélyben töltött. Több állami tisztviselő is a kiutasítottak listájára került. Mérhetetlen az a sok sérelem, amely a szigurancák önkényeskedése révén történt. A lakosság kőiében igen nagy az izgalom és az elkeseredés. A koronázásnak, amelyet kiutasításokkal fűszereznek, senki sem tud örülni.

— (Megszűnt a pécsi bányászsztrájk.) Budapesti tudósítónk táviratozna: Hivatalosan jelentik, hogy a pécsi bányászsztrájk megszűnt és a letartóztatott munkásvezéreket ma reggel szabadlábra helyezték.

4

le Hím et min légii égj olrat nem szerzel Síel!