Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-17 / 113. szám

Gazdasági békét! Cg.) Prága, október 16. Ma kezdődtek meg Prágában a cseh szlovák állam és Magyarország közötti gaz dasági tárgyalások. A tárgyalások arra irá­nyulnak, hogy az egymás mellett fekvő két állam szoros és természetes gazdasági ösz­­szeköttetését megteremtsék, hogy az egy­másrautaltság praktikus kérdéseit kölcsönö­sen megoldják s hogy a gazdasági életnek erőszakosan kettészakított államközi szálait ismét összefonják. A tárgyalások tehát a cseh­szlovák—magyar gazdasági békét vannak hi­vatva megteremteni, amely békének eddig útját állta a politikai békétlenség. nincs. Mert látja azt, hogy a gazdasági béke alapfeltétele: a politikai béke még mindig nem derengett fel. Látja azt, hogy a prágai külpolitika még mindig a Benes kezében van s Benes járja a maga útját és a kisantant ösz­­szekovácsolt gyűrűjével igyekszik lenyű­gözve tartani Magyarországot. Látja, hogy a politikai egymásrautaltság érzésével Benes sohasem tud megbarátkozni s hogy a gazda­sági egymásrautaltság érzését sem a gazda­sági altruizmus ébresztette fel, de a kénysze­rű szükség és a vihar, melyet a politika vert fel a cseh-szlovák gazdasági életben-A politikai egymásrautaltság érzése nél­kül pedig bajos dolog megteremteni a gazda­sági békét, mert csak ez az érzés lehet alapja a bizalomnak és a biztosságnak, amely egye­düli garancia lehet ott, ahol pénzzel, áruval és hitellel számolnak s ahol gazdasági kap­csolatokat teremtenek. linlszferi iiqiiaf hozatok az időszerű mezőgazdasági és Közélelmezési Kérdésehről. Hodzsa és Franké miniszterek programja. A gazdasági béke ugyanis szorosan ösz­­szefügg a politikai békével- Hiába indul meg két állam között a gazdasági életnek cirku­lációja, hiába fog kezet és talál egymásra két állam mezőgazdasága, ipara, kereskedelme és pénzvilága*, ha a két államnak egymáshoz való viszonyát megmérgezi a politika, ha a két állam között nincs természetes, bizalmon nyugvó és egymás érdekeit és szempontjait honoráló megértéses viszony. Hogy Cseh­szlovákja és Magyarország között nem volt meg eddig ez a viszony, annak nemcsak az az oka, hogy a békediktátumok a megértéshez és nyugodalmas éleihez szükséges atmoszfé­rát megfertőzték, hogy az európai államokat a győzők és legyőzöttek körülhatárolt és erő­sen megkülönböztetett kategóriáiba sorozták s ezzel meghangolták a gyűlölködés és ellen­ségeskedés lelki instrumentumait, de az a speciális politika is, melyet Benes mint kö­zépeurópai politikát teremtett meg s mely el nem titkolható agresszivitással és célzattal blokkirozza a lecsonkitott Magyarországot. Hogy ennek az imperialisztikus és a kisantant hegemóniájának érdekében erőszakosan ke­resztülvitt politikának nem lehetett a magyar politikai életben szimpatikus visszhangja, hogy nem ébredhetett bizalom Budapesten Prágával szemben, annak okai teljesen ké­zenfekvők és érzelmileg érthetően motivál­tak. A politikai béke hiánya hátráltatta a gazdasági békének létrejöttét és azok a so­rompók, melyekbe Szlovenszkó déli határán beleütközött, az északnak természetes törek­vése dél felé és a délnek organikus expan­ziója északra, nem jelentettek mást, mint a gazdasági háború drótakadályait, melyek igazolták a két gazdasági életet és megaka­dályozták a kettőnek szabad és barátságos érintkezését. Ebből a gazdasági háborúból sok és káros következmény fakadt s ezeket a kö­vetkezményeket elsősorban Szlovenszkó érezte, melynek gazdasági organizmusát a magyar gazdasági élet testéből vágták ki s amely momentán nem vethette ki önmagából a gravitációs erők természetes kifejléseit és nem tapadhatott életszálakkal a neki idegen és érdekeivel harmóniába nem hozott uj gaz­dasági államtesthez. Az a gazdasági pangás, a visszafejlődés, a letargikus mozdulatlanság, mely ráült Szlovenszkó egész gazdasági éle­tére, egyrészt a cseh-szlovák állam belső gazdasági politikájának volt következménye, de ennek alapokait tulajdonképpen abban kell keresnünk, hogy a Prágából inszcenált gaz­dasági háború terepéül a szlovenszkói gaz­dasági élet szolgált s hogy ezt a gazdasági háborút tűzzel és vassal, a természetes tö­rekvések letörésével és leiiyirbálásával vit­ték keresztül. Szlovenszkó gazdasági élete tehát sok érdeklődéssel és az életéhez fűződő érdekek tudatával néz Prága felé. Néz és azt lesi, mily koncessziókat enged a gazdasági élet­nek a politika, mely túltengő jellemzője en­nek az államnak- Azt lesi, hogy ledöntik-e ezek a tárgyalások azokat a sorompókat, me­lyekbe a szlovenszkói gazdasági élet bele­pusztult, vagy csak réseket engednek rajta, melyeket a politikai béke atyamesterei saját kényük és kedvük szerint szűkíthetnek és tágíthatnak. Sok reménye és bizakodása Prága, október 16. Az uj miniszterek utat keresnek a poli­tikai közvélemény felé. A parlament bezárt kapui nem engedik meg azt, hogy a parla­ment nyilvánossága előtt fejtsék ki pro­gramjukat s ezért a lapok hasábjain adnak ízelítőt abból, amit miniszteri tárcáikban tar­togatnak. Vasánap Rasin nyilatkozatát kö­zöltük, most két miniszternek: Hodzsa föld­­miveléstigyi- és Franké közélelmezési mi­niszternek nyilatkozatáról számolunk be. Hodzsa programja. Hodzsa Milán íöldmivelésügyi minF"« temek egy hírlapíró előtt tett nyilat­kozata szerint a mezőgazdaság a forrada­lom után kedvezőtlen helyzetbe került, amely az adórendszerben és az ipari' vámokban nyert kifejezést. M.ig a háború előtt az adók az ezzel összefüggő egyéb terhek a mező­gazdasági termelés szempontjából nem vol­tak nagyobb jelentőségűek, a háború után a különböző pótadók, különösen a föladó pót­adója, a jövedelmi adó felemelése, a forgalmi adó és az időszerűtlen adókivetés egyene­sen veszélyezteti a mezőgazdaság termelő­­képességét. A kedvezőtlen helyeztet növelte a mezőgazdasági termékek árának hirtelen csökkenése s a mezőgazdasági termelési eszközök és mezőgazdasági szükségleti cik­kek vámvédelme. Ezt a helyzetet a legsür­gősebben meg kell szüntetni. Ennek a törek­vésnek nem az a célja, hogy egy bizo­nyos osztály érdekeit szolgálja, hanem kizá­rólag az, hogy a gazdasági életben egyen­súlyt teremtsünk. A gazdaságpolitikai mező­gazdasági része az egész állampolitika egyik főkérdésévé vált. A mezőgazdasági krízis általános meg­szüntetésével kapcsolatban igen fontos kér­dés a mezőgazdasági bér- és munkaviszo­nyok szabályozása. Természetes, hogy a íöldmivelésügyi minisztériumra ezenkívül még számos egyéb és közismert kérdés meg­oldása vár. így az állat- és növénytenyész­tés többtermelésének mezőgazda­sági , teknikai, szociálpolitikai, szövetkezeti és mezőgazdasági művelődési kérdések. Ezek a kérdések éppen olyan égetöek, mint a krízis megszüntetése. A mezőgazdasági vámokról. Ami a mezőgazdasági vámokat illeti, a mezőgazdasági vámoknak felfüggesztése a mai viszonyok között nemcsak hogy nern in­dokolt, de az ipari termékek vámvédelme és a magas forgalmi díjszabási tételek mellett súlyos igazságtalanság a mezőgazdasággal szemben s ezért szükséges, hogy ezt az igaz­ságtalan viszonyt mielőbb rendezzük. Mivel általános árleszállítás a célunk, a vámvéde­lem kérdésében arra fogunk törekedni, hogy az «pari termékek vámját szállítsuk le s csupán abban az esetben, ha e téren le­küzdhetetlen akadályok merülnének fel, fo­gunk mezőgazdasági védvámokat kö­vetelni. A földbirtokreform hatásai. A földbirtokreformnak a mezőgazdaság­ra gyakorolt hatását tulajdonképpen csakis ez esztendőben fogjuk tudni megítélni, mivel a földbirtokreform gyakorlati keresztülvite­lét a valóságban csak ez idén kezdhetjük meg. Azt azonban kijelenthetem— mondotta Hodzsa — hogy a földbirtokreforrn ellenesei is meggyőződhetnek arról, hogy a földbir­tokreform megfelel azoknak a várakozások­nak, amelyeket hozzá füztünkC?). Megszün­teti a szociális ellentéteket, számos önálló és független existenciát biztosit, korlátozza a munkanélkülieknek a városokba és a kül­földre való kiözönlését, biztosítja a gabona, de főképpen a hústermelést és nemcsak gaz­dasági, de politikai tekintetben is megerő­síti az államot azzal, hogy alkalmas és mun­kás polgároknak ad biztos megélhetési lehe­tőséget és ezért a fölmivelésügyi miniszté­riumnak egyik főfeladata lesz, hogy a leg­messzebbmenő támogatásban részesítse azo­kat, akik a földbirtokreform révén földhöz ju­tottak. Az erdőbirtokok kisajátítása ügyében a Benes-kormány íöldmivelésügyi miniszteré­nek idevonatkozó programját a maga teljes egészében magamévá tettem. Gondosan ösz­­szeállifott terv alapján az állami földbirtok­­hivatallal egyetértőén már eddig is megtör­téntek a szükséges előkészületek ez irány­ban. Az uj kormány pedig az 1923. évi állami költségvetésben előirányozta a megfelelő összeget, hogy ezt a jelentős akciót sikerrel és gyorsan vihessük keresztül. Franké programja. Franké Emil dr. közélelmezési minisz­ter egyik intervjujában ismertette a közélel­mezési minisztériumnak a jelenlegi gazdasági helyzettel szemben elfoglalt álláspontját, a közélelmezési minisztérium programját, főkép­pen pedig annak az árleszállitásra vonatkozó részét. A korona árfolyamának emelkedése — mondotta Franké — változást idézett elő a köztársaság gazdasági életében. A piacon na­gyobb lett a kínálat, amely egyes árucikkek­nél bizonyos árcsökkenést eredményezett* Másrészt azonban bizonyos síagnációt idézett elő az ipari termékek forgalmában. A közön­ség nagyrésze ugyanis további olcsóbbodást vár, a korona magas árfolyama pedig igen súlyosan érezteti hatását az árucikkek kivi­telénél. Ez a stagnáció munkanélküliséget eredményezett, aminek következménye a ki­sebb vásárlóképesség és a csökkent kereslet. Ez a helyzet egyenesen arra kényszerít, hogy az árakat az egész vonalon leszállítsuk, hogy igy nemcsak a kínálat és a kereslet közötti különbözetet, de a korona külföldi és belföldi értékkülönbözetét is kiküszöbölik. Természe­tes, hogy ez a folyamat áldozatokat igényel. Ezeket az áldozatokat azonban nem szabad egyedül az alkalmazottaktól és az államtól várni. Az árak gyors leszállítása nemcsak a fogyasztók, de ipar és kereskedelem érdeke is. A régi készletek kiárusításával kevesebb lesz ugyan a pénzkészlet, de ennek nagyobb lesz a vásárlóereje. Az uj bevásárlásnál e ki­sebb összegű pénzért nagyobb mennyiségű árut fog a kereskedő kapni; kisebb tőkére lesz szüksége az üzlet folytatásánál, nagyobb lesz a forgalma, kisebb az üzemköltsége, ki­sebb a rizikója és igy kisebb nyereséggel is fog tudni dolgozni. Az árleszállítás. A közellátási minisztérium főfeladatái a közszükségleti cikkek árának a korona ár folyamának megfelelő mértékben való le szállítását tekinti. Természetes, hogy a köz­­élelmezési minisztérium a szabad kereske­delmi rendszer mellett nem állapíthatja meg sem a legmagasabb, sem pedig az irányára­kat. A minisztériumnak csupán arra lehet szorítkoznia, hogy a kínálatot és a keresletet szabályozzák. A határok megnyitása mellett az áralakulásnak a világpiaci árak szerint kell megtörténnie. Erre való tekintettel gondos­kodnia kell a közélelmezési nimtaztériumnak arról, hogy a behozatal sehol semminemű akadályba ne ütközzék. Megállapítható, hogy a nagykereskedők körében megvan a törek­vés, hogy a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek árait a világpiac árainak megfelelően állapítsák meg.* így főképpen a gabona, a liszt, a rizs, olaj stb. árát. A kiskereskede­lemben azonban ez a törekvés még mindig nem észlelhető* A kiskereskedők nagyobb része még nem ébredt tudatára annak, hogy a konjunktúrák ideje elmük és hogy a háború előtti: „nagy forgalom, kis haszon“ elvhez kell visszatérniük. Megokolatlan árkülönbö­zetek vannak még ma is a liszt, a kenyér, a sütemény s részben a hús- és hentesáruk, főképpen azonban a marha élő és holt súlyá­nak árai között. A fogyasztóközönség maga­­részciöl is siettethetné az oicsóbbodási fo­lyamatot, ha csakis azoknál a kereskedőknél vásárolna, akik megfelelően leszállítják a köz­szükségleti cikkek árait. A legnehezebb feladat a hús árának leszállítása, amely még mindig igen magas. Árolcsóbbodást e téren megfelelő állatbehozatallal s az állatkereske­dés szabályozásával lehetne elérni. Ami a fa­gyasztott húst illeti, annak igénybevétele ne­hézségekbe ütközik. A fogyasztóközönség nem ismeri a fagyasztott hús elkészítési mód­ját, bizonyos- előítélettel viseltetik iránta és végül nem vagyunk még a fagyasztott hús eladására megfelelően berendezkedve. Ezért kötelességemnek fogom tartani, — mondotta Franké — hogy a közönséget e tekintetben felvilágosítsam, a behozatalt és a huskimérést megszervezzem és pedig nemcsak Prágában, hanem fokozatosan a köztársaság többi váro­saiban is. Remélem, hogy ennél támogatni fog a fogyasztók szervezete, amelynek to­vábbi kiépítését szintén egyik fontos felada­tomnak tekintem. A fogyasztó kamarák. A közélelmezési minisztérium a gyön­gébb gazdasági helyzetű fogyasztók védelme érdekében, mihelyt megegyezés jön létre az érdekelt körök között, törvényjavaslatot fog előterjeszteni az autonóm fogyasztási testü­letek felállításáról- Mivel pedig ezeknek a felállítása törvényes rendelkezést s ennek következtében bizonyos időt igényel, átme­netileg újból életbe akarom léptetni és pedig a fogyasztók állandó ankétje formájában a birodalmi s estleg az országos gazdasági ta­nácsot. A közélelmezési minisztérium átszervezése. Ami a közélelmezési minisztérium megszün­tetését illeti, arra vonatkozóan Frnake dr. mi­niszter úgy mutatkozott, hogy a szabadkereske­delem fokozatos életbeléptetésével tulajdonkép­pen megszűnt a közélelmezési minisztériumnak közélelmezési, közellátási jellege s már a múlt esztendőben is tisztán arra szorítkozott, hogy a vagyontalan lakosság részére megszerezze a Hogy áll a borona? Okt. 14-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 18.00 svájci frankot Berlinben 9637.90 német márkát Budapesten 3300.00 magyar koronát Bécsben 247200.00 osztrák koronát M Jr I. évfolyam. 113. szám. Prága, A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezeti ellenzéki óártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: fs Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom