Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-17 / 113. szám

s

Kedd, október 17.

lisztszükségletet s annak elosztásáról gondoskodjék. Mivel pedig a jelen esztendőben ez a működése is megszűnt, természetes, hogy a közélelmezési minisztériumnak, mint ilyennek a megszüntetésében tovább fognak haladni. Ámde e tisztán közellátási teendő mellett számos aktuális feladat vár éppen a jelen viszonyok között a közélelmezési minisztériumra, amelyeket a jelenlegi közellátás ellenőrzésével lehetne legjobban kifejteni, idetartozik a fogyasztók védelme a szó legtágabb értelmében s ezzel összefüggő árellenőrzés és uzsoratiidözés. A közellátási minisztétérlumnak ez az ügyköre nem fog megszűnni, hanem azt a legmesszebbmenően ki kell építeni, hogy pedig ennek a feladatának valóban megfelelhessen, ahoz egy teljes, joghatósággal fölruházott, észszerűen és megfelelően megszervezett központi hivatalra van szükség.

A marhafeehozatai.

Végül kijelentette, hogy a közélelmezési minisztérium nem utolsó feladata a marhabehozatal előmozdítása s hangsúlyozta, hogy igen erélyesen foglalna állást a marhabehozatal bárminő mesterséges korlátozása ellen. A miniiszterközi bizottság, amelyben a keresőelem, a mezőgazdaság és a fogyasztók képviselői is résztvesznek, eddig ugyan több mint 300 ezer marha és több mint egymillió sertés behozatalára adott engedélyt.

bizottság a nemzetközi haderő kérdésének tanulmányozására; f) bizottság az ülések ügyrendje nek újabb szabályozására.

A népszövetségi ligák újabb javaslatai. Belső kérdések. 1. Az angol népszövetségi liga javaslata a teljes ülés napirendje megállapításának eljárási módjáról és határidejéről; 2. Dávid Davies ezredes javaslata a ligák által a teljes üléseken gyakorolható szavazási jog mérvének a taglétszámok arányában történő újabb megállapításáról; 3. Az angol népszövetségi liga javaslata az unión és a berni nemzetközi békeiroda közötti viszony szabályozásáról; 4. A magyarországi népszövetségi liga indítványa a tiszteletbeli tagok kérdéséről.

Gazdasági kérdések. 1. A gazdasági és pénzügyi helyzet tanulmányozása. (W. Treub ur és a magyarországi liga javaslatai.) 2. Kelefceurópa gazdasági helyzetének és ennek megismeréséhez vezető eszközöknek, módoknak tanulmányozása. (Magyarországi liga javaslata.) 3. A nemzetek bankja tervének tanulmányozása. (Argentínai Mga.)

jogügyi kérdések. 1. Az argentínai kga javaslata az idegenek honosítására vonatkozólag. 2. A magyarországi liga javaslatai: I. a népszövetségi egyezmény módosítására vonatkozólag; II. a népszövetségi tanács taglétszámának növelésére vonatkozólag; Ili. állandó nemzetközi törvényszékről: terv külön nemzeti kisebbségi kamara fölállításáról és kiterjesztéséről a kisebbségek azon jogának, hogy az állandó törvényszék (döntőbíróság) előtt megjelenhessenek.

Politikai és egyéb kérdések. 1. A népszövetség egyetemlegessége, általánossá tétele. (Magyarországi liga.) 2. A viIágbéke-egyezmény terve. (Magyarországi liga: Parkért.) 3. A szerződések revíziója. (Magyarországi liga.) 4. A kisebbségek kérdése. (Ausztriai és észtországi kisebbségek ligája.) 5. Keletgalicia kérdése. (A nyirgatukrajnai liga javaslata s a lengyel ligának nyilatkozata ugyanezen tárgyban.) 6. Az örmény nemzeti állam kérdése, (örmény liga.) 7. A zsidó nemzeti állam kérdése. (A főtitkár javaslata.) 8. A szellemi munka nemzetközi szervezetének terve. (Magyarországi liga: Horváth-íéle tervezet.)

umim$ közigazgatási állapotok Dokslnán.

kmagyar pispMseg.

Irta: Paikovich Viktor, nemzetgyűlési képviselő.

A Slovilk október 7.-iki számában X. foglalkozik a magyar papok által kért katolikus püspökség kérdésével és tévesnek mondja, hogy a magyar plébániáknak száma Cseh-Szlovákiában százharminchét lenne. Hivatkozik az 1918-ik évi Esztergom egyházmegyei névtárra, melyben a magyar plébániák száma százhetvennyolcban van kimutatva; ebből ínl a Dunán maradt Budapesttel együtt nyolcvanhat, tehát nem maradi több itt nyolcvanöt plébániánál.

X. azonban abban téved, hogy a tulmaradt plébániákat mind magyaroknak nézi, pedig az állítólagos elnyomatás dacára vannak ott szép számmal német és szlovák plébániák is. De ha mind a nyolcvanöt plébánia magyar volna, akkor sem nyolcvanhat, hanem regalábfo léfencvenfcettő maradna itt, Számadása tehát semmiképpen nem hiteles. Egyébiránt én azt gondolom, ezen a kérdésért, nem fogunkr;(feszekülönbözni szlovák testvéreinkkel. Hogy milyen nemzetiségű valamely plébánia, annak eldöntésére maguk a hívek a legilletékesebbek.

Mi követeljük azon plébániákat, melynek hívei egészben, vagy nagyobb részben magyaroknak vallják magukat. Csak engedjék az embereket jogosulatlan, nyomástól menten, szabadon nyilakozni. A presszióval úgy sem lehet célt érni, mert azt maga a nép dezavuálja a legközelebbi alkalommal. Ha pedig találkoznék oly nép, mely nemzetiségét megtagadja, az úgy is megszűnt katolikus lenni. Olyannal mi nem vesztünk, a másik fél nem nyer. Az ellen a janicsár-rendszer ellen azonban, mely a gyermeket, a szülő akarata ellenére, más nemzetiségű iskolába kényszeríti, mint a legzsarnokibb lelkiismereti erőszak ellen, a leghatározottabban és leghangosabban tiltakozunk.

I iSBSiifdséöI IHWW - tadaoesf! l®?aaí€<rtüésti!els részletes programfa.

(ESŐ.) A népszövetségi ligák unionjának brüsszeli főtitkársága jelenti: A néoszövetségi ligák unionjának főtanácsa október 20-án kezdődő budapesti ülésein a következő napirendet tárgyalja le:

Belső kérdések. 1. Tli. Ruyssen főtitkár jelentése az unión brüsszeli titkárságának működéséről. 2. A titkárság 1921—23. évi zárszámadásának felülvizsgálása. Jelentés a tartalékalap állapotáról. 3. A főtitkár jelentése a népszövetség tevékenységéről. 4. A Cseh-Szlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga jelölése, illetőleg fölvétele. — A cs&h-szlovák köztársaság terül "Tén alakult ligák közötti viszony végleges rendelése.

5. A prágai konferencia határozatainak végrehajtása. 6. Egy elnök és két alelnök választása az 1923. évre.

A népszövetség harmadik teljes ülése. 1. A

népszövetségi ligák unionjának v'szonya a népszövetség közgyűléséhez, tanácsához és. titkárságához. 2. Jelentés a népszövetség harmadik üléséről. — Elért eredmények. —, Tárgyalás előtt álló újabb ügyek.

Az unió 1923. évi bécsi teljes ülése programjának előkészítése. A prágai konferencia határozatai értelmében a következő speciális bizottságoknak megalakítása: a) bizottság a kereskedelem nemzetközi szabadforgalmának tanulmányozására; b) bizottság a népszövetségi egyezmény első szakaszának módosítására vonatkozó argentínai tervezet felülvizsgálására; c) bizottság a teljes ülésen résztvevő kiküldöttek kijelölési módjának megállapítására; d) bizottság a fegyverkezés korlátozásának tanulmányozására; ?)

Dobsina, október 16-(Saját tudósítónktól.) Hetek óta esik az eső. Sár és sár mindenütt. Aki akkor látta a várost, amikor még minden virágzott körülötte, nem ismer rá. Hámoraiban zúgtak a gépek, hosszú vonalakban kígyóztak a bányákból jövő mécsek, reggeltől késő estig lüktetett az élet. Akkor volt hangulat, volt kedv- Emlékei mint örök szemrehányás — maradtak a kaszinó falain. Elnézem a képeket- Az örökké víg, gazdag kedélyű, régi Dobsina mosolyog le a falak képeiről. Vadászkalandok karrikaturái.

Csak emlékek! Elmúlt a jókedv, elröppent a hangulat, esik az eső, sár van, nagy sár, mintha a bulénerek lelkesedését is beleverné az eső. Csend borul a néhai virágzó városra, fájó őszi csend. Az utcák kihaltak, a régi ismerős arcok eltűntek, a helyükbe jött újak már nem oly mosolygósak. S az őszi nehéz köd csak ott ii! a kicsiny házak felett. Érzéketlenül nézik- Csak miikor valami nagy eset adja elő magát, akkor eszmélnek fel, tűz gyullad a szemben, a csendes emberek városa hangyabollyá lesz, járnak, kelnek, tárgyalnak, a sérelem orvoslását kérik, hogy aztán ismét visszaessenek — tehetetlenségükben — az apatiába.

Fatermeíós, amiért nem fizetnek.

S a sűrű, őszi esőben megint megmozdult a hangyaboly. Még 1920-ban Dobsina erdeit megvette a Siegfríed—Wéber pozsonyi cég. A 10 százalékos óvadék, mit Le kellett volna tennie, 780.000 K volt, ebből a város csak 100 000 K-t kapott- Az erdő kitermelése annyira előrehaladt, hogy februárra elkészültek vele. A cégnek még 1,800.000 K-t kell fizetnie s erre már az erdőben nincs fedezet, a kauciónak leteti 100.000 K is csak jelentéktelen morzsa a tartozás fedezésére, igaz, hogy a városra rákényszeritett elöljáróság a közel múltban beszüntette a további termelést s követelte az egész tartozást, de nem tudni hogyan, — fizetés nélkül — folytathatta a cég a kitermelést. A városi tanács több tagja a szeptember 22-én tartott ta-Most Wagner András felőrrel van betöltve, mig Fábry Andor diplomás bányamérnök mint napidijas van hozzá beosztva. Mesélik ugyan, hogy Fábryt már egy év előtt reaktiválták, de biz ez nincs végrehajtva. Szép a demokrácia, de mikor mérhetetlen vagyonról van szó, — már pedig Dobsinának bányái és erdei számokban ki sem fejezhető nagy kincset képeznek — ott már megfelelő szaktudás is kell. Csak ennek hiánya magyarázza meg, hogy mig Dobsinán eddig egyáltalán nem ismerték a községi pótadót, ma — közvetlen a többmilliós erdőeladás után — már ennek áldásait is érzik a szegény bulénerek.

Bárkivel találkozom, csak panasz és panasz- Mindenki bizakodással tekint a megyei közigazgatási bizottság döntése elé, hogy megszünteti az anomáliákat s leveszi a község válláról azokat a terheket, melyek igazságtalanul nehezedtek reá. Talán egyszer mélyebben néznek a kulisszák mögé s Dobsinán akkor oszlani fog a lelkeket megülő köd, mosoly ül újra az arcokra. Os.

jelenlétében. Ma a kormány unionista veze tői összejöttek, hogy megbeszéljék politikai álláspontjukat. A Times szerint a kormány fiatalabb tagjai le fognak mondani az esetben, ha a koalíciót továbbra is fentartják.

London, október 16. A Daily Express Lloyd George beszédét nemzetközi szempontból igen szerencsétlennek tartja. A Times kijelenti, hogy Lloyd George beszéde nagy csalódást okozott. A közeli napok, vagy órák meghozhatják a kormányválságot és a parlament feloszlatását. A Daily Héráid megállapítja, hogy Lloyd George beszédjében egy tény van s ez az, hogy a miniszterelnökségről le fog mondani.

nácsüléseii szóvá tette a kérdést. Gál István jegyző válaszolt arra s bár válasza egyáltalán nem volt alkalmas a kedélyek lecsillapítására s nem adott tiszta képet az erdőeladásról. a többség mégis tudomásul vette azt- A kisebbség most sürgős beadványban fordult a gömöri zsupánhoz, kérve, hogy sürgősen vizsgálják meg az ügyet s előzzék meg a város rettenetes károsodását, ha ugyan ez még lehetséges.

Bíró három fizetéssé!.

Más panasz is ment Dobsináról. Szeptember 18-án tizenhárom tanácstag javasolta, hogy szüntessenek be több tisztséget s a vele járó fizetést, mert a munka, melyet azok viselőinek kellene végezni, részint megszűnt, részint másra ruháztatott. Mikor Dobsina nagyközség lett, bíróvá ebben az intelligens, milliókkal rendelkező „faluban41 Lichner Pál erdővédet nevezték ki. Kapja a bírói tiszteletdijat megkapja régi erdővédi állásának természetbeni illetményeit, ő az erdőgondnok is s mint ilyen kap készpénzfizetést és drágasági pótlékot.

Csak az igazságért harcolnak a dobsinaiak, mikor azt kérik Gömörmegye közigazgatási bizottságától, hogy állítsa helyre a

rendel s a három állás és három jövedelem közül csak egy illesse Lichner Pált, csak egy terhelje a községet.

Nem ér semmit az oklevél*

A demokrácia tipikus példáját találjuk Dobsinán. Van a városnak szabályszerűen j választott diplomás erdőmestere, Vadas Er- j vin, cseh származású, szakképzett ember, de í nem ö az erdőgondnok, hanem a volt erdő- j véd. Ugyanígy van a bányagondnoki állás is. I

LIoqű ©corgc kOztfelnK a üafaloncit

Loiídon, okt. 15. Lloyd George tegnap délután a manchesteri reform-klubban beszédet mondott. Kijelentette, hogy az utóbbi időben sok kellemetlenség érte és eppen ezért szeretne sok mindentől megszabadulni, Arról azonban nem beszélt, hogy le akar mondani, arról sem szólott, hogy az uj választásokat mikorra tervezik, igyekezett mentegetni a kormány keleti politikáját s kijelentette, hogy hamisak azok a hírek, hogy az angol kormány keleten háborút akart volna felidézni. Keleti politikájának céljaiként a tengerszorosok szabadságának biztosítását jelölte meg és annak elhárítását, hogy a háború átcsapjon Európára, valamint meg| akadályozását annak, hogy a görögök s törö! kök részéről kegyetlenségek történjenek. A í török törekvéseknek Európa békéje érdekében kellett útját állani — mondotta a miniszterelnök. Többször szemére vetették neki —- mondotta — hogy a régi diplomácia szabályai ellen járt el. Lehet, hogy ez igaz, de nem szabad elfelejteni azt, hogy a régi diplomácia hozta világra a legborzalmasabb háborút s hogy az 1922-ik év amatőrdiplomatái teremtették meg a békét. A politika legközelebbi feladatául az egyes nemzetek pacifikálását tűzte ki.

Losidon, október 16. (Reuter.) Lloyd George Manchesterben tartott beszédéhez utólag azt jelentik, hogy a miniszterelnöknek nincsen szándékában lemondani, de nyomban megteszi, ha az unionisták ellentállása erősödnék.

üoyd George „egyedülw a sivatagban.

London, október 16. Lloyd George tegnap Blackpoolban beszédet mondott, amelyben ama reményének adott kifejezést, hogy honfitársai a választási küzdelemben, ha sor kerül erre, támogatni fogják. Kijelentette, azonkívül, hogy sohasem törekedett a miniszterelnöki pozició felé s hogy boldog lesz, ha ettől az állásától megszabadulhat. Itt is utalt arra, amit Manchesterben mondott, hogy „egyedül érzi magát a sivatagban" s hogv csak a nép bizalmára támaszkodhaíík.

London, október 16. Clynes munkásvezér kijelentette, hogy Lloyd George beszéde dlszkre- Jitólta Angliát s hogy annak kizárólag a németit. fognak örülni.

Lloyd George Londonban.

London, október 16. Lloyd George Londonba visszatérve megbeszélést folytatott Churchillal több politikai vezető egyéniség

; Pozsonyi problémák.Az uj miniszter.

, Pozsony, október 16.

(Saját tudósítónktól.) Hosszú hónapok óta valami csendes, jóleső rezignációvai

* szemlélte Pozsony a politika kissé bizonytalan és kissé bárgyú lassúsággal fejlődő ese- menyeit, csupa olyan történéseket, amelyek- jóformán még eseményeknek sem voltak . mondhatók. Az emberek nem igen hitték el, t hogy a kormányváltozás valóban a közélet. be, az általánosságba beható dolog és hogy } ki ül Szí o ven szik ó miniszteri székében, ez a r nozsonyiakat olyan kevéssé érdekelte, mint . ahogy nem érdekli őket az, hogy a nagy L boxversienyt Berliniben vagy San Franciskó- i bán ki fogja megnyerni, a szőke Carpentier . vagy a kunkorhaju, barnabőrü néger. Csak

• akkor kezdték már félszemmel olvasgatni a kapóikat, amikor Dérer nevén kívül Marko. vicsét vagy Hodzsáéít hallották emlegetni és [ még jobban akkor, amikor már arról is szó- volt, hogy a zsupánt, Bella dr-t vagy pedig . Kállayt, a hivatalnok szaktekintélyt ültetik . a dunaparíi palota ama bársonyfoteljébe, ■ amelyben az őszhaju Srobár óta pem érezte . jól magát se Dérer, se Micsura. Markovicsről

nem épp a legszimpatikusabb hangon csevegtek a pozsonyi kávéházakban, Hodzsáról pedig csak azt tudták, hogy elkeseredett agrárius és jólinformált róka, aki a politikai élet > kulisszái mögül csak iit-ott szokott előbuk’ kanni, valami olyan földkérdéssel kapcsolatban, amely a városi embert nyugton hagyja még akkor is, amikor a gazda düiiödten ütögeii már tölgyfa asztalát. Az előbbi szlovensztkói miniszterjelölt és mostani uniükációs miniszter, aránylag nagyon fiatal ember, néhányszor szerepelt már a pozsonyi törvényszék különböző tárgyalótermeiben mint szerény és jósvádáju ügyvédjelölt, az utóbbi csak néhányszor volt látható a Cári tón kávéház márványasztalai mellett, ahogy szúrós szemével tekint bele a pozsonyi sibervi- Iág tanyájába, ahol kevés megértést tanúsítanak a közélet problémáival szemben s ahol fontosabb a gabona himbál ódzó árhullámzása, mint az az árapály, amely hol ezt, hol meg azt emeli Szlovenszikó politikai Moníblanejára. Egyszóval csendes volt a politikai élet s legfeljebb a Szlovensky Clubban folytak elkeseredett viták a kabinetkérdés körül, ott verődtek össze az egymással homlokegyenest álló álláspontok, ott, ahol valószínűleg szintén csak a válság utolsó napjaiban számoltak az uj Nappal, a jövő emberévé!, Kállay József dr.-ral

Amit .az uj miniszterről itt tudnak, valóban nem sok. Micsuráról tudták, hogy hatalmas testű óriás, tudták, hogy minden körülmények közötit „rendet44 fog teremteni s később, különösen Masaryk elnök látogatása óta valahogy észrevették talán azt is, hogy bár annyi mindenféle vád hangzott el a kéíméter magas konzul ellen, alapjában véve nem volt rosszakaratú ember s csak azt tette kerek kétévi minisztersége alatt, amit más is meg tett volna. Micsura a pozsonyi kereskedővilágban, a magyar-német lakosság között valamelyes személyi tekintélyre tett szert s aki előszobájában kihallgatásra várt, nyugodtan adhatta elő baját; a nagyur legalább egészen biztosan meghallgatta azokat* Németül ez a miniszter e^v szót se tudott s ez némileg befolyásolta álláspontját a pozsonyi „bürgerekkel44 szemben, akik hamar rúdnak állnak, ha saját nyelvükön regulázzák meg lanyha neutralitásukat. Annál nagyobb volt tehát a feltűnés, amikor a volt miniszter bukása után egy nappal a német szinielőadáson megjelenve, páholyából végighallgatta Goethe egyik hosszadalmas szerelmi darabját, a Stellát. Az ő kormányzó időszakára Legelső sorban maga a szlovák sajtó, amely egykor győzelmi mámorral üvöltött „Evőét" feléje, világította az első éles és kellemetlen kritika kedvezőtlen és kellemetlen sugarát s ha volt pozsonyi, aki e nyelv birtokában a félhivatalost elolvashat" ta, az bizonyára csodálkozott azon a hangon, amellyel az államalkotó nép szócsöve