Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-12 / 109. szám
Csütörtök, október 12. momvgmnw.w^i s MAPIlllHiEiá Virít a Haiáe. — október 10. Bréma, Hamburg és Liibeck között két tengerig terjed a Haide. Tőzegvágások, vörösíenyőerdők és apró bokrok tarkítják a síkságot, amin ősszel a hegyi erikához emlékeztető vörös virág nyílik: a Halde-virág. Ilyenkor vöröses-lila az egész vidék. A Brémának rohanó gyorsból ameddig csak a szem ellát, nem lehet mást látni, csak a tengernyi tömegben pompázó Haide-virágot. Ez valami különös bájt és sajátosságot kölcsönöz az egész hangulatnak. Az ittlakók régi szokása: meglátogatni a Haidét Ahogy nálunk május elsején elmaradhatatlan a cigány, úgy elmaradhatatlan itt a Haidejárás; aki még bírja a lábát, egyszer legalább kizarándokol a természetbe, búcsút venni a virágoktól. Szép szokás ez; van benne valami mély, naiv és áhitatos. Hajón mentünk át az Elbén és két óra múlva már a virágtenger egyformasága zárt körül. Térdig jártunk a virágban. A német leányok magyar szokásokról beszéltek és elmondták, hogy látták a Varietében a csárdást, meg a csikósruhát, meg hogy tavasszal egy magyar cigánybanda játszott a Jungfernstíegen és mindnyájan vörös frakkot hordtak fekete csizmával. En aztán meséltem nekik, leheveredve hallgatták és a félméteres virághullámok egész elborították mesétváró fejüket. Éreztem, hogy szépen mesélek. — Örül, hogy hazamegy a baiidériumos országba? — kérdezte az egyik leány. — Fog maga is cigánnyal mulatni? — kérdezte a másik. — Rajzoljon le nekem egy falusi utcát, mikor mindenki népviseletben van, — ksérte a harmadik. És én feleszméltem. Arra, hogy az én meséim csak ineseképeket ébresztettek föl, Indiáról varázsoló mesét és kincses török paloták titkához hasonló ezeregyéjszakái képek rajzanak a kis hallgatók lelkében, mikor engem odaképzelnek csikósruhában vörösfrakkos cigányok közé lovasbandériumok országába — és elszorult a torkom és könnybelábadt szemmel gondoltam a gömöraljai határra, a brutális csendőrhőstettekre, detektivbehálózta városokra és zsupáni várószobák komor, homályos sanyaruságára és egy idegen főváros tömkelegében dolgozó kis magyar kolóniára. Igen, örülök, hogy odamegyek. De nem cigányt hallgatni, nem bandériumokat nézni s magyarruhás lányoknak virágot hordani. — Van valami baja? — kérdezték. — Nem. Dehogy. Csak olyan megható ez a Haide. A tragikum a virágclmulásban és a magyar sors ismeretlen, nem ismert- keserűségében, a szépség északnémeti szokások őszi vándorlásában és a mi szomorúságunkban. Diákok indultak hazafelé, gitárt pengetve, j szalagos gitárt A Haide virított . . . S nekem olyan sirhat- i nékom lett . . . A német leányoknak meg kellett még ígérnem, hogy irók róluk és a Haideről. Megírtam. Wallentinyi Dezső.-------------------------------- -------------— zaars&TaiA[ — (A gölnlcvplgyl munkások szakszervezeti gyűlése Prakfalván.) Prakfaiváról jelenti tudósitónk: A gölnicvöigyi munkásság helyzetének megvitatására október 8-áu és 9-én Prakialván igen látogatott népgyiilést tartott, amelyen a bánya és a gyár tisztviselői is nagy számmal jelentek meg. Andrasko István szakszervezeti elnök és Hupka Mihály szakszervezeti pártvezér megnyitó szavai után Fedor Miklós, a keresztényszociális párt szepesi titkára másfélórás beszédében fölsorolta a már általánosan ismert okokat, amelyek a jobbsorsra méltó munkásságot a inai bizonytalan és • kétségbeeséssel határos nehéz helyzetbe sodorták. A mai centralista politika és nagyzási hóbort — mondotta — juttatta a munkásságot oda, ahol ina van. Ha azokat a milliárdokat, — folytatta, — amelyeket százhatvanezer szuronyra, huszonkétezer spiclire, a miniszteri és zsupáni autókra, a konkolyliintő cseh-szlovák sajtóra és a felesleges tisztviselőkre fordítanak, — közutak javítására, középületek építésére és közhasznú munkákra fordítanák; akkor nem volna egymillió munkanélküli. Ebből a szerencsétlen és mindinkább lefelé ziillő állapotból csak úgy menekülhetünk, ha a nekünk biztosított jogokért minden törvényes és emberileg jogos eszközzel küzdeni fogunk. A munkásságnak tehát tömörülnie kell az iparosokkal, kereskedőkkel és a földművesekkel, a napszámosokkal, a polgársággal és mindenkivel osztály, felekezet és nemzetiségi különbség nélkül Szlovenszkó autonómiájáért, mert „akié a föld, azé az ország". Rönner Henrik íoerdőmérnölc és a szakszervezeti elnökség köszönetét mondott Fodor Miklós pártlitkáraak. A munkásság azután csendes rendben oszlott szét. — Ugyanabban az időben, mikor a gyűlést megtartották, Lőcséről egy század katonaságot vezényeltek ki Korompára. Ebből sokan zavargásokra következtettek, de mint kitűnt, a katonaság csak a gyár őrzésére vonult ki. A munkásság rendkívül lehangolt és.az időnél is borongósabb kedvvel jár-kel — tétlenül. — (Az Erdélyből jött cseh-szlovák nyugdijasok illetményei). Egy nyugdíjas, ki legutoljára Romániában szolgált (vagyis Erdélyben), a forradalom után mint cseh-szlovák állampolgár visszatért Szlovenszkóba. Eddig egy román— cseh-szlovák megállapodás alapján cseh-szlovák pénzügyigazgatási hatóság (Pozsonyi vezérpénzügyigazgaróság) a román állam terhére kiutalta a nyugdijat. Néhány hónap előtt beszüntették a nyugdíj kifizetését és most az illetékes adóhivatal utján kérdőivet kapott, amelyen nyilatkoznia kell, hogy cseh-szlovák avagy román állampolgár akar-e lenni. Ha Romániára optál, akkor megkapja a nyugdijat, de esetleg oda is kell költöznie, ha pedig cseh-szlovák marad, akkor attól tart, hogy beszüntetik a nyugdíj folyósítását. Ebben az ügyben kérdést intéztünk a pénzügyminisztériumhoz, ahol a következő felvilágosítást adták: A nyugdíjasok, akik Erdélyből költöztek ide és cseh-szlovák állampolgárok, nem kell, hogy Romániára optáljanak, hanem kérniök kell a kolozsvári román kormánytól, hogy folyósítsa nekik a nyugdijat és járuljon hozzá, hogy azt a külföldön (ez esetben Cseh-Szlovakiában) elkölthesse. Ha az illető nyugdíjas a pozsonyi vezórpénzügyigazgatóság előtt igazolja, hogy az említett kérvényt beadta (elég a postai vevény) az illetékes román hatóságnál, a nyugdiját továbbra is itt, Cseh-Szlovákiában fogja megkapni. — (Budapesten újból kezdődnek a sztrájkok-.) Budapesti tudósítónk jelenti, hogy a férfiszabó munkások sztrájkba léptek. Száznegyvennégy korona órabért követelnek. A szállítási tisztviselők bérmozgalma kiéleződött és a textil-munkásoknál sincsen még megegyezés. Hat üzemben kétezerötszáz munkás sztrájkol. — (Római egyetemi tanár előadásai Prágában.) Munos Antal, a római tudományegyetem művészettörténet tanára november 1—15-ike között a közoktatásügyi minisztérium meghívására a prágai Károiy-egyetemen előadássorozatot tart az olasz barokkról. 1 Práüai Fialiir űrlap pjerciicaf pilf izsia. A Prágai Magyar Hírlap 100. számában előfizetői számára nyeremény-pályázatot irt ki. A pályázatban részt vehet minden előfizető, aki október 31 -lg az alábbi szelvény kitöltésévé! egy Uj _ legalább negyedéves — előfizetőt szerez. A pályázatnak negyvenkét nyereménye van, köztük négyheti ingyen üdülés Pöstyénfeen; ingyen utazás Praguba, onnan repülőgépen Becsbe és Budapestre; kétheti ingyenes tátrai üdülés; Í0 napi ingyen gyógykezelés a pozsonyi Grand Szanatóriumban. A többi nyeremény mind értékes tárgy s akik nem részesülnek a 42 nyereményben, azok kivétel nélkül értékes könyvajándékot kapnak. Vegyen részt minden előüzetőnk! _______________________ ük isiiülsaMBlwém®: — (A prágai meteorológiai intézet jelentése), ídőjóslás: Az időjárásban változás nem várható. * » — (A közoktatásügyi miniszter fogadóórái.) Bechyne közoktatásügyi miniszter október 2u.-ától kezdve minden pénteken délelőtt 10 és 1 óra között tartja fogadó-óráit. — (Uj országos tanfelügyelőt neveztek ki Szlovenszkóba.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a köztársaság elnöke Hatala István nagyszombati gimnáziumi tanárt Pozsonyba szlovenszkói országos tanfelügyelővé nevezte ki és a VI. fizetési osztályba léptette elő. — (Uj vasútvonalak épülnek Szlovénszkon.) A minisztertanács szeptember, 29-iki ülésén jóváhagyta a vas útügyi minisztériumnak azt a javaslatát, hogy a Nyitrabánya és Felsöstubnya, Zólyom és Korpona, valamint a Morvav.eszely és Vágujhely közötti vasútvonalak építéséhez a kisajátítási munkát megkezdjék. — (Cseh gondoskodás Szloyenszkóról.) A Ceské Slovo ezzel a címmel közli, hogy Szlovenszkóban egyáltalán nincsen bolondház Az elmebajosokat eddig Morvaországba vitték A legutóbb százötven elmebajost szállítottak a sternbergi és kremsieri elmegyógyintézetbe. — (Igló Ötmilliós kölcsöne,) Iglóról jelentik: A városi tanács a közgyűlés hozzájárulásával a Prágai Városi Takarékpénztártól ötmillió korona beruházási kölcsönt vett fel igen előnyös feltételek mellett. A kölcsön harminc esztendő alatt amortizálandó. Öt cs fél százalék kamatot kell utána fizetni és az amortizációs összeg egy százalékot tesz ki. A városi tanács ezenfelül arra is kötelezte magát, hogy a banknak fiókintézet részére Jglón helyiséget bocsát rendelko éjére és a fiókintézet íentartásához évente húszezer koronával járul hozzá. Az előfizető neve és száma:....................................................................Lakhelye; i......... . .. ....... .................................................. :Az uj előfizető aláírása:................................................................... Lakhelye:................................................................................... Az előfizetési tartam: V* év, V2 év 1 év.*) ®) a nem kívánt törlendő 1 Olvasható aláírást kérünk! Minden előfizető, aki október 15-ig beküldi az október 1-étöl december 31-éig terjedő időre szóló előfizetési összeget, egy értékes könyvajándékban részesül. — (Legújabb letartóztatások a brimni kémkedési ügyben.) A nemzetvédelmi minisztérium vizsgáló bizottságának rendeletiére a katonai hatóságok letartóztatták Wolff Lencsém századost, akit azzal gyanúsítanak, hogy részes a brünni kémkedési botrányban. A Nyiírán letartóztatott Kvassaj Pálnét a brünni katonai hatóságok szabadon engedték. Ma délután letartóztatták Jelűnek hadnagyot, Ditrich főhadnagyot és egy Brünn melletti gyáros fiát. Ezzel a letartóztatottak száma tízre emelkedett. —■ (Elmozdították a közjegyzőt és lefoglalták az irodáját.) Losonci tudósítónk jelenti: A szlovenszkói közjegyzők sorozatos elbocsátása előtt Benkö Lajos dr. losonci közjegyzőt, a magyarságnak ezt a gerinces tagját, , még májusban váratlanul elmozdították állásából, annak ellenére, hogy a szlovák nyelvet megtanulta és hivatalos teendőit ezen a nyelven el tudta látni. Az elmozdító végzés kézbesítésével egyidejűén elvették hivatalos iratait és pecsétjét, ügyvédi bejegyzését pedig a kamara megtagadta. Honpoigárságának elismerése iránt beadott kérvényét minden indokolás nélkül elutasították és mindennek, tetejére még irodahelyiségét is elrekvirálíák a kinevezett uj szlovák közjegyző részére. Az igazságtalanságok egész halmaza sújtotta Benkö Lajos dr.-t csak azért, mert magyarságát nem akarta megtagadni. Az állását vesztett Berikő dr.-t ez az igazságtalanság annál jobban sújtja, mert csak néhány éven át működött mint közjegyző és ezalatt az idő alatt- is több mint egy és fél éven át tényleges katonai szolgálatot teljesített. Losonc egész társadalma fájlalja a közkedvelt ember távozását, akit valósággal kiüldöztek a köztársaságból. — (Aranyban fizetik a laxnsadót Burgenlandiján). A K. K.-nak jelentik Kismartonból: A burgenlandi tartománygyüiés múlt heti ülésén törvényt hozott arról, hogy a luxusadót és vigalmi adót aranykoronában kell megfizetni. — (A vasuíügyi miniszter nem állt szóba a munkásokkal.) A Právb Lidit tegnap délutáni száma szóváíette, hogy Síribrny vasutügyi miniszter, aki a nemzeti szocialista pártnak a tagja, látogatást tett a cseh-morva gépgyárban, hogy a vasútnak eszközlendö szállításokról tárgyaljon. A miniszter látogatása a munkásokra igen kellemetlen hatással volt, mert a nemzeti szocialista miniszter arra sem érdemesítette a munkásság bizalmi férfiak, hegy szóba álljon velük. A nemzeti szocialista Ccske Slovó védelmébe veszi a minisztert és azt mondja, hogy a kellemetlen nyomásnak nem Stribrny miniszter, hanem a gyár egyik igazgatója volt az oka. — (Mennyi szubvenciót kapnak a cssh-szlová’dal színházak.) A közoktatásügyi minisztérium hivatalos kimutatást tett közzé arról, hogy az elmúlt évben a cseh-szlovákiai színtársulatok menynyi állami támogatásban részesültek. Eszerint tavaly támogatásképpen összesen 5,283.000 koronát fizettek ki. Ebből az összegből a szlovenszkói cseh-szlovák színtársulatra 3,670.000 korona esik. A német színtársulatok 190.000 koronát kaptak, a többi összeg a cseh színtársulatoknak jutott. Ebben az esztendőben eddig 2,308.000 koronát fizettek ki állami támogatás címén. Ebből az összegből a szlovenszkói cseh-szlovák színtársulat 1,800.000, a német társulatok pedig 88 ezer koronát kaptak. A magyar színtársulat ezideig nem kapott egy fillér állami támogatást sem. Ez a kimutatás beszédes bizonyítéka annak, hogy mily kulturszükséglctet jelent Szlovenszkóban a csehszlovák színház s hogy a magyarság adófilléreit mily célokra fordítják. Érdemes 'enne kézbevenni a békeszerződést, mely megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségek részére arányos részesedést kel! biztosítani az állam kulturális kiadásaiból s kiszámítani, mi jár a szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészeinek akkor, ha a szlovenszkói csehszlovák szinikulturára egy esztendőben több nr'nt hárem és félmillió korona állami támogatás jut'. i- — (Kun Béla titkárát tízenkéiéví {egyházra a ítélték.) Budapesti tudósítónk jelenti: Lipsitz Ernő- magánhivatalnokot a magyar állam és a társar dalmi rend erőszakos felforgatására irányuló két- rendbeli bűntettért és okirathamisilásért a bfink tető-törvényszék tizenkét esztendei {egyházra, tiz■ ezer korona pénzbüntetésre és nyolcszázezer koa róna vagyoni elégtétel megfizetésére itéhe. Lipa sitz Moszkvában az orosz kommunista pártban és ■ a kimenekült népbiztosok mellett tett szolgálatot. a Tizenötezer cseh koronát szervezés költségeire * Budapestre hozott, hogy ott a kommunista pártot r megszervezze. Kun Bélának titkára volt. il -— (Parisban készült a román királyné koro- nája.) Bukarestből jelentik: Mária királynénak a- gyulafehérvári koronázásra Parisban megrendelt t koronája elkészült és két kilót nyom. Elüt az eddigi k koronáktól abban, hogy nem kerek, hanem ová- I, !is. Férdinánd király koronáját a miniszterelnök 1 és ,a hadügyminiszter viszi Bukarestből Gyulaa fehérvárra. a — (A hűvösvölgyi gyilkost halálra itel- tők.) Budapesti tudósítónk jelenti telefonon:- Friedrichkeát Ferencet, aki tavaly novemberz ben Neumann Henriknél a Hűvösvölgyben a kirabolta és meggyilkolta, a budapesti törvényszék életfogytiglani fegyházra ítélte- Az : ítélőtábla ma megváltoztatta az elsőfokú bi-0 róság ítéletét és Friedriclikeitet előre meg’ fontolt gyilkosság és rablás büntette miatt ] kötéláltali halálra ítélte. A védő semmiségi . panaszt jelentett be, az elitéit pedig kegyelemért folyamodott. 1 — (Változások az őszi divatban.) Az egyik budapesti divatház főnöke az uj női divat legfon, tosabb változásairól Így nyilatkozott: Az őszi di^ vat valóban nagy változást mutat és mondhatni, hogy úgy stílusában, mint vonalaiban sokkal szebb a réginél. Legnagyobb eltérést jelenti benne a ruhák hosszúsága. A ruhák az őszi divatban bokáig érnek, általános irányuk pedig az egészen testhezálló szabás, amely a ráncot csak elöl, de legfeljebb oldalt engedi meg. Diszitésiiket illetőleg mindenféle puha és drága szőrme, divatos, legfőképpen a majomszőr. Mint disz a délutáni ruhákon jelentékeny szerepet visz a tréssé is. A kosztüm és kabát az uj párisi divat követelményei szerint ugyancsak hosszú, testhezálló, hátul sima, elől ráncos, sok szőrmével megrakott. Öve jóval a slusszon alul van. Igen kedvelt viselet a bőrkabát is, melyhez esős időben kis kecses bőrkalapokat hordanak. A bőrkabát és bőrkalap kivált Párisban nagyon kedvelt viselet. A boulcvardokon egyebet se látni, mint bőrkabátokat, amiket különösen a karcsú, magas nők viselnek előszeretettel, bár molctt termeten is lióditóan áll. Ami a .. ruhák anyagát és színét illeti, a ruhák matlasseból és ramage-ból, a kosztümök velpur gabardinbói, a kabátok velourból készülnek. A kosztüm és lcabátszin a sötétdrapp, valamint a sötétbarna, a délutáni és estélyi ruhák színe a mélybarna és a fekete. Ha még megemlítem, hogy Parisból ismét a nagy kalap uralmát hirdeti az öltözködési kódex, mindent elmondtam, amit Divat Őfelsége 1922 őszére a dámáktól megkövetel. — (Belga katonák garázdálkodása Düsseldorfban). Vasárnapra virradó éjszaka hat belga tengerészkatona berontott egy terembe, amelyben éppen az egyik tornaegyesület ünnepelte alapításának évfordulóját. Mikor a belga katonákat eltávolították a teremből, azok belőttek a terembe ,s az egyik tornászt halálosan megsebesítették. A katonai őrségnek sikerült az összes belgát elfognia . — (Sztrájkolnak a varsói egyetem tanárai.) Varsóból táviratozzak: A műegyetem tanárai ma sztrájkba léptek, mert kis fizetésükből nem tudnak megélni. — (A perzsa sah Madridban.) Madridból jelentik: A perzsa sah feleségével együtt tegnap Madridba érkezett. A spanyol király vendégül látta a perzsa uralkodót. — (Nincs többé süketség.) Nincs többé süketség, vagy legalább is a hadseregben nem. Helge Kolthov svéd százados készüléket talált föl, amely a dobhártyát mégvédi. Az ui találmánynak nagy jelentősége lesz a katonaságnál, főként pedig a tüzérségnél,' mert ezentúl bárhogy is dörögnek az ágyuk, a katonák nem fognak megs ükét ülni. A készülék a próbánál állitóan igen jól bevált. xx Ép testben ép lélek. Évszázados igazság, melynek azonban ma sem tulajdonítanak kellő fontosságot. A különböző hibás növések, mint: hátgerinc elferdiilés (puposság); az angolkóros elváltozások, mint az “o“ és „x“-lábak; izületí- és csontmegbetegedések és az ezek nyomán fellépő deformitások; a veleszületett fejlődési rendellenességek, mint a lóláb, a veleszületett csipőficatn stb. mind hátrányosan befolyásolják a gyermeknek nemcsak testi, hanem szellemi fejlődését is. Mindezek azonban gyógyítható betegségek és a pozsonyi GRAND SANATÓRIUM-ban ezeket a legszebb eredménnyel kezelik. A testegyenészeti osztály vezetője, Weil Miklós dr., a bécsi Lorenz tanár orthopad-kHnikájának v. operatőrje és ugyanott a mechanotherapiás gyógytornaosztálynak v. vezetőorvosa. Lapunk távirati elme: „Hírlap Praha,,. xx Gyenge férfiaknak 10 I<c beküldésé ellenében bérmentve küldöm szenzációs találmányomat ismertető könyvemet. Cím: „Patent 507“, Clísj-Kolozsvár (Románia) 521—613, 1. sz. postafiók.
