Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-19 / 90. szám
A magyar nemzeti gondolat. Irta: Fíeischmann Gyula dr. Az egész magyar nemzethez. IV. Kassa, szeptember 17. A nemzeti gondolat letéteményese a magyar nép, amely ma a békeszerződés következtében egységében meg van bontva s részekre osztva él, egyrészt a mai megcsonkított Magyarországon, másrészt az utódállamokban. Hogyan szolgálja és szolgálhatja a magyar nemzeti gondolatot a kis Magyarország, de főképpen az utódállamok magyarsága, melynek részben mégis csak alkalmazkodnia kell azon államok viszonyaihoz, amelyeknek területén él? Az eddigi három és fél év kísérletezésekből, ta.pogatódzásból s egy meglehetős nagyfokú átalakulásból állott. Az utódállamok uj viszonj'ai uj embereket, uj mentalitást, uj szervező munkát követeltek. A kisebbségi helyzet uj helyzet elé állított bennünket. A megcsonkított Magyarországnak is nehéz belső harcokat kellett átélnie és még ma is erejének javarészét arra kell fordítania, hogy ’ megtalálja és kiépítse az életlehetőség mindama formáit és feltételeit, amelyek között polgárainak életét biztosíthatja. Passzivitásából kimozdítani az egész magyar népet s a magyar nemzeti gondolat szolgálatába állítani, hogy szükségévé váljék a nemzeti élet és hogy a modern gazdasági, politikai és társadalmi életbe belekapcsolódva, az állandó cselekvés terére lépjen, — ez a mai generáció történeti feladata s ezt kell szolgálnia minden társadalmi osztálynak, minden politikai, gazdasági és kulturális tényezőnek. Ma minden életképes nép egész erejének kifejtésével igyekszik eltakarítani a háborús romokat s jövőjét megalapozni és biztosítani. Ennek első feltétele nálunk, hogy a vesztett háborúval járó demoralizációt. kétségbeesést, — amely leginkább megbénítja egy nép akaraterejét — eloszlassuk a magyar nép leikéből és azt bizalommal, reménnyel töltsük meg s mutassuk meg neki az uj jövő, uj feltámadás útját. Mi a feladata itt az utódállamok magyarságának? Az utódállamok magyarsága az a gyűrű, amely a mai Magyarországot védőfalként veszi körül s gátat emel az idegen fajok expanziójának, imperialista törekvéseinek. Amíg egyrészt biztos támasztékot kap Magyarországban arra nézve, hogy elegendő ellenállást tudjon kifejteni, — másrészt az idegen népekkel való állandó érintkezés folytán eltanulja jó tulajdonságaikat, megismeri állami, gazdasági és politikai berendezéseiket, kultúrájukat, szokásaikat — s ezeket a magyar nép részére feldolgozza, megfelelő formába önti és hasznosítja. Az utódállamok magyarsága lesz az a retoría, amelyen keresztül állandó érintkezésben lesz a magyarság és az Öt körülvevő idegen népek kultúrája s ha az utódállamok magyarságában jesz elég ellenállás a beolvasztási kísérletekkel szemben és elég képesség ezen közvetítő feladatra, akkor a magyarságot nem iog sikerülni elszigetelni, izolálni, fejlődésében megakadályozni. Mert akkor a magyar nép utat tör magának kifelé és újra visszaszerzi magának azt a jelentőséget az európai politikában, amelyre földrajzi helyzete predesztinálja és amelyet csak ideig-óráig sikerült nemlegesiteniA magyar népnek érdeke, hogy békében éljen a szomszédaival és azokkal a nemzetekkel, amelyekkel közvetlen kapcsolatban van. Itt is nagy feladatok várnak az utódállamok magyarságára, ezen a téren is fontos hivatást kell betöltenie. Kétségtelen, hogy az utódállamoknak a magyar kisebbségekkel szemben folytatott politikája a legnagyobb akadály, azonban a lényeg nem a kormányok, hanem a népek szimpátiáját megszerezni s ez már ma is jórészben sikerült. Szenvedő és elnyomott népek épp oly könnyen szerezhetik meg idegen nemzetek szimpátiáját, amily köny- nyen gyűlöletessé teheti magát egy momentán hatalmon levő nép brutális, kizsákmányoló, elnyomó magatartása a gyöngékkel, elnyomottakkal szemben. Azonban mig a magyarság védőbástyái az utódállamok magyarsága, addig a nemzeti újjászületésnek mégis a Duna mellékéről kellene kiindulnia, ahol a megvalósítás lehetősé gei inkább meg vannak adva. A nemzetnek elsősorban erkölcsileg i kell megujhodnia, gondolkozásában megnő - j üresednie. Az utódállamok magyarságát erre a viszonyok kényszerítik:, Magyarországon ellenben önmagát kell kényszerítenie a nemzetnek. A nemzeti összetartozás érzésének le kell gyűrnie minden válaszfalat, a kényelem- szeretet helyét a munka, a maradiságot a haladás, a széthúzást az egység, az önzést az önfeláldozás váltsa felMinden forma, minden elhatározás, minden terv és szándék hiábavaló, hogyha a nemzet gondolkodása és akarata idegenül áll vele szemben. Az ország mai helyzete óriási feladatok elé állítja anépet, azonban ha az úri gőgöt felváltja a nemzeti érzésből fakadó humanizmus, ha a nemzet akarata egységes az újjáépítésben, ha a tudást, vagyont az ország érdekeinek szolgálatába állítjuk, ha életigényeinket leszállítjuk ■ és munkaerőnket fokozzuk, akkor megbirkózunk a nagy feladatokkal- Nem szalmaláng-lelkesedésre, nem rakétákra, színes buborékokra van szükség, hanem állandóan lobogó tüze&re, amelyek bevilágítják sötét láthatárainkat és útmutatóként szolgálnak a jövőbe. Nem halottsiratókria, nem kuvikmada rakra, nem bujíogaíókra, hanem raunká sokra, napszámosokra, dolgozókra^ akik mint a középkori szerzetesek, lemondanak a világ örömeiről és életüké egy szent hivatásnak, egy nagy célnak szentelik. Ha igaz a költő mondása, hogy „A nagy világon e kívül nincs számodra he’ly“, akkor e helyet biztosítani keld mindenki részére, aki magyar, — ez a mai nemzedék .nagy, szent és történelmi hivatása, osztály és felekezeti különbség nélkül. A lelet serscSöiitft érái. Franciák vezették a görög hadsereget, London, szeptember 18. A Sunday Express jelenti Athénből, hogy az egész témalista hadjáratot francia tisztek vehették. A haditervet francia tábornokok dolgozták ki. Csapatszáliitás Konstantinápolyba. Gibraltár, szeptember 18. (Havas.) Stalord grófság első északi zászlóalja Gibraltárból állítólag azonnal Konstantinápoly ellen indult. London, szeptember 18. (Reuter.) Athéni je lentés szerint a szmirnai tűzvész a francia, angol és amerikai konzulátusokat teljesen elpusztította. Egy Máltában állomásozó angol hajóra Szmlniá- bóí 470 meneküli érkezett. Konstantinápolyba egy j skót gyalogos-ezredet s egy léghajó-különítményt i küldtek. Szovjei-Oroszország is készül a balkáni háborura. Riga, szeptember 18. (Havas.) Angol forrásból .nyeri értesülések szerint a szovjefkormány rendkívüli haditanácsot tartott, amelyen elhatá rozták, hogy az összes kaukázusi haderőket és a feketetengeri flottát készen tartják, hogy adott parancsra a kamellsta csapatok oldalán vegyenek részt a hadműveletekben. London, szeptember 18- A Times rigai jelentése szerint egy szovjethadosztály ázsiai Törökország határán készen áll arra, hogy Kemal pasát Konstantinápoly felé való clő- | nyomulásában támogassa. Más jelentések sze- jrint a Moszkva és Angóra között megkötött ■szerződés arra kötelezi a szovjetkormányt. Prága, szeptember 18. Roma locuta est! London beszélt és szavai az angol világbirodalom egész súlyát és óriási tekintélyét viseltek magukon. Anglia nem hajlandó eltűrni, hogy a tengerszorosok szabadságát veszélyeztessék és ennek az akaratának szükség esetén fegyveres erővel is érvényt fog szerezni. A hivatalos Reuter- iigynökség jelentése szerint Anglia azonban hajlandó Konstantinápolynak török szuveré- nitás alá való visszaadásáról tárgyalni. New- Castleben Shortt belügyi államtitkár beszédében kijeletette, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország szilárdan elhatározták a Dardanellák és Bosporus szabadságának megvédését. Ezek után természetes, hogy több csapatot kell Keletre küldeni, azonban akármennyi csapatra is lenne szükség, Musztafa Kemal pasa Európába való betörésének megakadályozására, a szövetségesek rendelkezni fognak a szükséges csapatszámmal. Kemal pasa akciója Angliát létérdekeiben fenyegeti- Angliának el kell kerülnie, hogy tekintélyét Indiában és Egyiptomban a muzulmán lakosság előtt lerontsákAnglia félti keleti uralmát. A keleti kérdés a tegnapi és mai hírek megvilágításában a maga teljes élességében bontakozik ki. Anglia jól tudja, hogy egy eset- íiegeis háború megindítása keleti uralmát alapjaiban rendíthetné meg. Ha a próféta zöld zászlóját kibontják, a Kelet százmilliónál is több muzulmánja fog a nagymultu lobogó alatt gyülekezni. Minden diplomáciai finom- kodás nélkül, teljes őszinteséggel beszél a britt birodalom. Most a.z erős kéz politikája következik. A Balkán-államokat, a domíniumokat, az Angliával rokonszenvező vagy vele érdekközösségben álló országokat igyekszik közös blokkba hozni, hogy igy a túlnyomó hatalom megsemmisítő fölényét még akkor fejthesse ki, mikor a formaszeriníi ellensegeskedések meg sem kezdődtek. Nincsics jugoszláv külügyminiszter tegnap Parisba érkezett s hir szerint ki fogja fejteni a francia kormány előtt a keleti kérdéssel szemben elfoglalt nyugati álláspontot. Valószínűleg utalni fog arra, hogy Jugoszlávia és a kisantamt többi államai a neully-i béke megváltoztatásába nem mennek bele- A jugoszláv külügyminiszter már ma Londonba érkezik, hogy ott Lloyd Georgcval és a külügyi államtitkárral megbeszélje a legfontosabb külpolitikai eseményeket. Anglia tehát már mozgósította a Balkáni* A domíniumokra ugyancsak számíthat: Ujzé land már el is fogadta az angol kormánynak azt a felszólítását, hogy Kisázsiába csapatokat küldjön. Az antant együtt működése. A Havas-ügynökség jelentése szerint a párisi lapok utalnak arra, hogy Franciaor szag és Olaszország egyelőre elhatározta’ az Angliával való együttműködést és közösen értesítik Kemal pasát arról, hogy a sem leges zóna sértetlenségéhez a szövetségesek, ragaszkodnak. A francia lapok megállapítják, hogy a szövetségesek egységesek abban, hogy Konstantinápolynak Törökország számára való visszadását elengedhetetlennek tartják. Másrészről kijelentik, hogy miután Olaszország és Franciaország tudtára adta Angliának, hogy a béke általános szabályozásáig hajlandóak a tengerszorosok szabadságának elvét biztosítani, semmiféle más biztosítékot azonban nem adnak. A franca kormány nagy súlyt helyez anak a megállapítására, hogy az eddigi rendszabályok semmiféle vonatkozásban nem vágnak a megkötendő béke elébe. Anglia nem kívánhatja — Írja az Echo de Paris — hogy Franciaország saját érdekei ellen cselekedjék s nincs joga azt hinni, hogy Franciaország kész örömmel veszi át az Anglia által kiosztott szerepet. Amíg a Reufer-ügynökség a keleti kérdés békés utón való szabályozásáról beszél s a törökök és görögök, valamint Románia és Jugoszlávia konferenciáját javasolja, addig csapat erősítésekről és flottaparancsokról is szó van benne- Föltétlenül szükséges tehát, hogy az angol jegyzékből származó kétértelműségeknek haladéktalanul vessenek véget. Tudni kell, hogy az angol kormány mily mértékben 'kívánja kiterjeszteni a fegyveres együttműködés kötelezettségét katonai konfliktus esetén. A helyzet ma tehát a következő: Anglia jól számit a mindig éhes kisantant étvágyára, amely szüntelen rémképektől üldöztetve, ebben az esetben még Franciaország-ellenes politikát is képes követni. Azonban a semleges Gseh-Szlovákia átvette a viszontbiztosító szerepét; a keleti konfliktusban nem lévén közvetlenül érdekelve, szükség esetén a közvetítő szerepét látszhatja. Kérdéses azonban, hogy győzelmes hadseregeket jegyzékekkel, még angol jegj^zékekkel is rneg Ie- het-e állítani?! hogy a török nacionalistákkal a Dardanellák visszafoglalása céljából egy üti működjék, ellenérték gyanánt Oroszország teljes cselekvési szabadságot kap a Fekete tengerenLondon, szeptember 18. A julius 3-iki Balforu-jegyzékre, amely a Dardanellákra és az orosz flotta feketetengeri tevékenységére vonatkozott, Kharachan népbiztos kijelentette hogy a moszkvai kormány az 1922- ben Moszkvában aláirt orosz-török megegyezést, amely a Dardanellák és a Boszporusz kérdését szabályozta, elismeri s megállapítja, hogy a tengerszorosokra vonatkozó jövő szerződések, amelyeket a szomszédos államok egymás között kötnek, távolabb fekvő hatalmaknak nem adhat jogot a beavatkozásra. Franciaország’ Mérsékletre inti Angliát. Paris, szeptember 18. (Havas.) A francia sajtó egyhangú véleménye szerint az angol jegyzéknek különösen az a része, amelyben a kemalista csapatok ellen igénybeveendő katonai intézkedésekről van szó, ellentétben áll a szövetségesek megelőző határozataival s az angol, valamint a szövetséges érdekkel. A lapok nézete szerint a jegyzék, tekintettel a közel Keleten uralkodó jelenlegi helyzetre, igen veszélyes. Anglia álláspontja szöges ellentétben áll a barátságos utón való szabályozással s azt kizárólag a keleti angol birtokok megőrzése diktálta. A francia lapok véleménye szerint ez a politika eleve sikertelenségre van kárhoztatva, sőt az ellenkező hatást is előidézheti, miután kiválthatja a muzulmán lakosság általános felkelését. A lapok nem hiszik, hogy Anglia megtudja szerezni a tervezett akcióhoz szükséges csapatokat. A Matin szerint különösen a Balkán-államok kívánják az oly drága áron megvásárolt béke fentartását s bizonyára támogatni fogják Franciaország békés akcióját. A Petit Párisién emlékeztet arra, hogy Anglia, mikor a Rajnavidék megszállásáról volt szó. Franciaországot mérsékletre inIfOgQ ül 3 KOTOIUI? Szept. 18-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 17.40 svájci frankot Berlinben 4893.85 német márkát Bécsben 244700.00 osztrák koronát ^ évfolyam 90, szám. f&L Prága, kedd, 1922. szeptember 19. UIIIW jnsv Előfizetési árak bel- és külföldön: wytyjp r Jk! íif bEBt mT Ss SOS? JSei SkT Jny #' Folyószámlák: Postatakarékpénz* ffl® S&ff 9 JKff ásás JSf ár q&jí tár clearing-szám 48773, Deutsche aá'sjL J' SS ^ ^ Agrár- und Industne-Bank Prága VgéÉ? és Hungária Bank R.-T. Budapest. — Sürgönyeim Hírlap, Praha. — Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-II., Síépánská ulice 40. L __ _ _ .. Prága-!., Na Perittfné 6. I. Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33 __14.
