Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-20 / 91. szám
Az uj kormány és az agrárpolitika. Irta: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő. Beje, szeptember 19. A prágai nemzetgyűlés őszi ülésszakának megnyitását rendesen nagyon élénk politikai mozgalmak előzik meg. Most is igy van- A cseh kormányzó pártok között fontos megbeszélések és tárgyalások folynak hetek óta. Nem kisebb kérdésről van szó, mint az „erős** Benes-kormány pótlásáról vagy átalakításáról és ezzel kapcsolatban az őszi ülésszak munkaképességének biztosításáról. Ez az évenként legalább egyszer föltétlenül bekövetkező válság rendszerré fejlődött ki a köztársaság politikai életében s ez a rendszer egyszersmind rávilágít az állam belpolitikai helyzetére és a „nagyszerűen41 működő törvényhozás munkaképességére. A többségi pártok között szinte áthidalhatatlan ellentétek állanak fenn, nemcsak elvi szempontokból, de a gyakorlati kormányzás tekintetében is. Az elvi ellentétek leginkábo gazdasági és szociális, valamint világnézeti kérdésekben vannak meg, míg a gyakorlati kérdések között igen nagy. szerépet játszik a tülekedés a miniszteri tárcákért, melyek tudvalévőén ebben az országban fényt, pompát, gazdagságot és egészen szokatlan hatalmat jelentenek, teljesen az állam demokratikus berendezkedésének megfelelőenMinekünk vajmi kevés közünk van ahhoz, miként tudnak egymás között megegyezni a különféle pártok korifeusai, mert tisztában vagyunk azzal, hogy komoly és ránk nézve igazi értékkel bíró változások a magyar kisebbség kívánságai tekintetében nem várhatók. Nem várhatók különösen azután a politikai gyüléskampány után, melyet a különféle cseh-szlovák organizációk Szlo- venszkó területén vezettek és amelyeknek tenorja változatlanul a demagógia különféle eszközeinek használatát mutatja, nemcsak a pártemberek, de felelős kormányzati tényezők részéről is. E lap hasábjain mindenki megtalálhatta ezeknek a gyűléseknek az ismertetését és politikai bírálatát, ezekkel ismételten foglalkozni nem ‘kívánok, de a gazdaságpolitikai élet eseményei közül akarok egyet megemlíteni s a kormányválsággal kapcsolatosan tárgyalni. A cseh-agrár nemzetgyűlési képviselők és szenátorok az elmúlt napokban egy konferenciát tartottak, amelyen kizárólag a tűrhetetlen, nyomasztó gazdasági krízissel foglalkoztak és az agrárpolitikai szempontból szükségesnek látott kívánságaikat a következőkben foglalták össze: A behozatalt és kivitelt korlátozó minden intézkedésnek és szabályzatnak megszüntetése. Az állami gazdálkodás még fennálló minden maradványának megszüntetése, hogy az árak kialakulása a szabad verseny alapján történhés- sék. Az ipari és mezőgazdasági szükségleti cikkek, valamint a földmivelő népesség mindennapi szükségleti cikkei vámjának megszüntetése, hogy e cikkeket a földmivefők a szabad verseny érvényesülése mellett vásárolhassák, mint ahogy saját terményeiket is eladják. Minden, a földmivelő népet rendkívül terhelő adó és dézsma újonnan való szabályozása, nevezetesen a földadó áll. pótlékának megszüntetése, a forgalmi adóátalány leszállítása, a vagyon és vagyonnövekedési dézsma megváltoztatása mindenekelőtt azáltal, hogy a földbirtok adó alá eső 'értéknövekedése mellőz> tessék, a községi rendtartásról szóló 1919 február 7-iki törvény 20. §-ának végrehajtása, mely szerint az állam, vagy nagyobb autonóm testületek kötelesek a községek fontosabb teendőit átvenni s az autonóm pótlékok legmagasabb határát megállapítani. Az agráriusok önállóan is arra fognak törekedni, hogy a gazdasági válság cnyhitessék. Az állami szervek és a mezőgazdaság! érdekvédelmi szervek köteleztessenek az árupiacok árváltozásaira vonatkozó tudósítói szolgálat kiépítésére, hogy ez által az alaptalan és hamis híreknek a terjesztése és a népesség körében való pánik előidézése meggátoltassák. A kölcsön-kamatláb általános leszállítása. A termelési költségek leszállítása a munkabér és munkaidő újonnan való szabályozása által. A földbirtokreíorm alá eső földbirtok megváltási árának méltányos megállapítása. Nincs olyan magyar gazdaszervezet, amely ezeket a követeléseket egytől-egyig alá nem Írná. De azt hisszük, ezeknek a követeléseknek teljesítése a társadalom egyéb rétegeiben is méltánylásra fog találni, tekintve azt, hogy a gazdasági krízis a legsúlyosabban tényleg a földbirtokosokat és általában a földniivöléssel foglalkozókat sújtja. A mezőgazdaságnak és állattenyésztésnek ma már egyetlen ága sem űzhető jövédelmezőeh és a gazdák kivétel nélkül abban a szomorú helyzetben vannak, hogy a közterhek fizetését és folyó szükségleteik előteremtését a legnagyobb nehézségekkel tudják csal? teljesíteni, illetve eszközölni- És ainig a mezőgazdaság összes terményeiben óriási árzuhanások vannak és ezek mérséklésére senkisem gondol, addig szükségletei állandóan magas árnivón állanak, sőt a gazdasági élet szolgálatára rendelt állami intézmények (vasút, stb.) a világ legmagasabb tarifája szerint mérik megbízhatatlan és rendetlen, de a legvadabb bürokráciával kezelt szolgálataikat. A cseh agrár-párt törvényhozóinak értekezlete ez alkalommal nem távoleső célokat magábaníoglaló programot állított, de a gazdasági válság katasztrofális kifejlődésének kívánt mielőbb gátat vetni,, teljesen lehetetlennek tartjuk tehát azt. hogy a kormány- válság megoldásának feltételei közé ne vette volna fel a követelések elsősorban való gyors teljesítését. \ legutóbbi időben erősen tartotta magát az a h'r, hogy az uj kormány feje Svehla, az agrárok vezére lesz. A gyanútlan szemlé'ő ebtől teljes joggal vonja le azt a konzekvenciát, hogy az agrár-párt fentebb említett követeléseinek teljesítése biztosítva van, vagy erre legalább is alapos kilátás nyílik- Ámde a cseh-szlovák többségi pártok politikai életének jellegzetes tulajdonsága a kétszínűség, abban az értelemben, hogy mig a nagy közvélemény felé a most tárgyalt határozatokhoz hasonló népszerű követeléseket állít, addig minden politikai erkölcs ellenére, a legnyugodtabb lelkiismeréttel vállalja a felelősséget olyan kormánnyal, amelyik a követelésekkel talán homlokegyenest ellenkező programot vallA köztársaság magyar gazdái ezekután nagy érdeklődéssel várhatják a kormányválság megoldását és az uj kormány bemutatkozását. Az eddigi kormányok programja néhány tartalomnélküli frázis és néhány üres fenyegetésen kívül általában semmitmondó diplomáciai jegyzékhez volt hasonló, amely ténybeli kérdéseket, éppen azok tisztázatlansága miatt semmikor határozottsággal tárgyalni nem mert, a mezőgazdaságot és a mezőgazdák érdekeit pedig egyszerűen heku- ’oának tekintette, eltekintve attól az egy-két közhelytől, amit a földreformról mondott. Prága, szeptember 19- A keleti konfliktus legkritikusabb napja mögöttünk van. A Reute r - ügynökség harcias jelentése, a különböző kardesörtető hírek, amelyek angol csapatmozgósitásokró! tettek jelentést, mára elcsendesedtek s helyei adtak a körülmények józanabb megítélésének. A Times már tegnap is azt irta, hogy az emlékezetes Reuter-jelentés a Foreign Office megkerülésével került nyilvánosságra; a franciabarátságával egyedül álló Mórokig Post fölötte érthetetlen módon háláját és köszönetét fejezi, ki Franciaországnak, illetőleg Poinearénak azokért a nagy szolgálatokért, amelyeket az európai béke ügyének tett. (?) A józan kereskedelmi érdekekből táplálkozó angol harci kedvet bizonyára erősen lehűtő t- te a gyarmatok jó részének hűvös tartózkodása, amellyel Anglia ama felszólítását, hogy a Dardanellákhoz csapatokat küldjenek, fogadták. Franciaország pedig kihasználja a helyzetet, hogy a világ közvéleménye előtt a béke őrangyalaként szerepelhessen. A pá- i sajtó szinte egyhangúlag tiltakozik az újabb háborúhoz vezető bonyodalmak kiélezése ellen. Anglia takaródét fuj. Ilyen körülmények között Anglia tanácsosnak látja, hogy presztízsének lehetőleg kis sérelmével takaródét fújjon. A Reuter- ügynökség tegnapi jelentése szerint Curzon lord angol külügyminiszter holnap Párisba utazik, hogy Poincaréval tárgyaljon a politikai helyzetről. Az ügynökség jólértesült forrásból azt a hírt kapja, hogy az angol kabinet legkevésbé sem gondol uj háborúra. Arról van szó csupán, hogy a szövetséges csapatokat, amelyek a semleges zónában állnak, minden veszély ellen megvédjék. Ha Kemal pasa nem sérti meg a semleges zónát, úgy. harcra nem is kerül a sor. A hangulat Londonban és Párisban ma már sokkal optimisztikusabb. Ugyancsak a Reuter-iroda jelentése szerint az angol kormány reméli, hogy nem lesz szükség a legélesebb eszközök alkalmazására- Az angol kormány nem óhajt egyedül eljárni, azonban nem engedheti meg, hogy a tengerszorosok ismét török felügyelet alá kerüljenek. Poincaré álláspontja. Ma végre megszólalt a Havas-ügynökség is s szokatlanul őszinte hangon a következőket jelenti: A francia kormány mindmáig semmiféle hivatalos értesítést nem kapott, amely a Reuter-ügynökség szombati nyilatkozatát megerősítette volna. Poincaré ma fogadni fogja tfardings lordot, a párisi angol követet. Ha a követ a miniszterelnököt hivatalosan értesíteni fogja a szövetségesek katonai akcióját követelő tervről, Poincaré valószinüleg nem lesz abban a helyzetben, hogy Franciaországnak e programhoz való csatlakozását megígérhesse. Poincaré tegnap jegyzéket küldött Londonba, amelyben közli a francia kormány álláspontját a keleti kérdésben. A jegyzék utal arra, hogy Franciaország is föltétlenül ragaszkodik a semleges zóna, valamint a tengerszorosok szabadságának fenntartásához- Párisban azt hiszik, hogy ez a lépés teljesen elegendő, miután a konstantinápolyi francia főbiztos csatlakozott a szövetséges főbiztosoknak Musztafa Kemal pasához intézett demarsához. Általános az a vélemény, hogy katonai intervenció a konfliktus terjedésének veszélyével járna. Nem fogjuk elmulasztani, hogy a kormánytól és a cseh agrár-párttól számonkér- jük a legnagyobb eréllyel: mit tettek a mezöFranciaország nem vállalja a kényszer- rendszabályokért való felelősséget és Csisznakból utolsó zászlóaljait is visszahívta. Franciaországnak nincs többé szándékában katonai intézkedésekéi tenni, miután meg vau győződve arról, hogy hasonló, sőt kedvezőbb eredményeket érhet el diplomácia? tárgyalások utján. Teljes az egyetértés. A francia kormány továbbá kijelenti, hogy Olaszország szintén hasonló álláspontot foglal el. Nincsdcs jugoszláv külügyminiszter, aki tegnap Páriából Londonba utazott, kijelentette, hogy a jugoszláv királyságot elsősorban a Bulgáriával NeuiHyben kötött béke érdekli s a nagyhatalmakra bízza, hogy a sévresí békeszerződésből adódó eseményekkel foglalkozzanak- Hasonló véleményről tesznek jelentést Bukarestből is. A francia kormány különben azt hiszi hogy a görögök a tengerszorosok védelmére a szenvedett vereség után többé nem használhatók. Ilv köriilméTwek körött, keléssé valószínű,' hogy az angol kormány által követelt katonai közbelépés -eredménnyel járhatna. Franciaország semmiesetre sem vesz részt semmiféle katonai akcióban s továbbra is folytatni fogja békés munkáját, hogy a vérontást megákadályozza. Townsbend angol tábornok, aki késő este meglátogatta Poincaré miniszterelnököt, kijelentette, hogy véleménye teljesen egyezik Franciaország keleti politikájával. A román álláspont. A Reuter-ügynökség értesülése szerint a román kormány mindeddig nem nyilatkozott véglegesen a. török kérdésben folytatandó politikájáról- Mindenesetre jogos az a feltevés, hogy Románia felfogása teljesen megegyezik Anglia véleményével Konstantinápoly és a tengerszorosok védelmében, miután Romániának a szövetségesekkel való egyetlen összeköttetése a Márvány-tengeren és a Dardanellákon keresztül vezet s igy számára a tengerszorosok szabadsága életkérdés. Engedni vagy fölvenni a harcot? London, szeptember 19. (Havas.) Mint már jelentettük, a minisztertanács tegnap esti ülésén megbeszélte azokat a biztonsági rendszabályokat, amelyekre a tengerszorosok biztosítása céljából szárazon, vizen és levegőben szükség van. Félhivatalos kommünikében kijelentik, hogy szükség esetén Anglia hajlandó egymaga is gondoskodni a tenger- szorosok védelméről. Ezzel egyidejűleg megjegyzik, hogy bizonyos csapatszállitásokat a többi szövetségesektől függetlenül határoztak el- A Reuter-ügynökség nyilatkozatához ki- egészitőleg jelentik, hogy az angol kormány semmi esetre sem gondol uj háború megindítására s minden törekvése csupán arra irányul, hogy a sévresi béke végrehajtásával megbízott szövetséges csapatokat megvédelmezze. Kemalhoz újabb figyelmeztetést intéztek a semleges zónára vonatkozólag. Ha Kemal pasa az erre vonatkozó rendelkezéseket meg nem sérti, nem kerül harcra IHIIIIII ■ lllimiUBUHB—BMKWBBIWIWH|i BWBMB Bogii éli a Hornná? Szept. 19-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 17.40 svájci frankot Berlinben 4654.15 német márkát Budapesten S000.00 magyar koronát gazdaság megmentéséért? Angisa maiéra marad. C § T L ”' ”” ÉSj — Prága, szerda, 1922. szeptember 20. JSF sm f& ma/ Agrár- und Industrle-Bank Prága " ér és Hungária Bank R.-T. Budapest. ^ " — Sürgönyeim Hírlap, Praha. — Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-H., Stépánská ulice 40. L „ Prága-I., Na PerStyné 6, L Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.
