Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-15 / 87. szám
Enyhül a jóvátéteíl feszültség — inog Poincare pozíciója, Prága, szeptember 14. A jóvátételi, illetőleg garanciakérdés legújabb szenzációi inkább személyi, mint tárgyi jellegűek. A belga jegyzékre, amely 100 millió aranymárkának a belga Nemzeti Bankba való letétbebelyezését követeli, a birodalmi kormány kétségtelenül határozott elutasítással fog válaszolni. A Birodalmi Bank direktóriuma ugyancsak el fogja utasítani aranytartalékainak kiszolgáltatását, hacsak a brüsszeli kormány a német kincstári váltók lejárati idejét hat hónapról tizennyolc hónapra meg nem hosszabbítja. Miután Belgium, tekintettel a török kérdés miatt amúgy is feszült külpolitikai helyzetre, ezt a kérdést nem szeretné a jóvátételi bizottság elé vinni, a valószínű megoldás az lesz, hogy egyelőre ragaszkodik a hathónapos lejáratú időhöz, azonban kilátásba helyezi ennek meghosszabbítását. Bergmann államtitkár tegnap folytatta tárgyalásait Delacroix. és Bemelmann belga delegátusokkal, valamint Franciaország, Anglia és Olaszország képviselőivel. A hangulat általában bizakodó. Francia politikai körökben a helyzet feszültségének csökkenését látják s még oly politikusok is, akik ezelőtt a Ruhríerület megszállása mellett voltak, azt hangoztatják, hogy ai belga—német ellentétek miatt Franciaországnak semmi- esetre sem szabad Németországgal szemben izoláltan eljárni. Politikai körök igen hűvösen fogadták Poincaré legutóbbi fenyegetőző beszédét s ma már komolyan számolnak azzal, hogy a parlamenti ülések megkezdése után Poincaré lemond a’ miniszterelnökségről. Mint a legnagyobb kilátásokkal biró miniszterelnökjelöltről Loucheur-ről beszélnek, akihez különösen kereskedelmi és ipari körök ragaszkodnak. Nem utolsó sorban a Stinnes— Lubersac-éfe szerződésnek kell tulajdonítani ezt a következményeiben nagyjelentőségű változást, mint amelynek tisztára politikai körökben redkivüli kedvező hatása volt. Lloyd George genfi utazása. A nap másik szenzációja Lloyd George genfi utazása, ahová az angol miniszterelnökkel egyidejűleg érkezik meg Schanzer olasz külügyminiszter is. A Temps főszerkesztője, Herbette szerint, ennek a többször bejelentett és többször lemondott utazásnak céljai még nem világosak. Lehetséges, hogy a népszövetség fóruma előtt akarja Poincaré- val az utolsó harcot megvívni. Ellentmond eme véleménynek a Havas-ügynökség tegnapi jelentése, amely szokatlanul éles formában cáfolja meg azt a híresztelést, hogy Poincaré és Lloyd George Genfben találkozni fognak. osztrák kormány elfogadta az Angol Bank és a Lándér Bank-nak azt a követelését, hogy az uj Nemzeti Bank aranykincséit külföldön helyezzék letétbe. Azonban már ma is nyilvánvaló, hogy a kormány a megváltoztatott alapszabályok elfogadásához szükséges parlamenti többséggel nem rendelkezik. Nem csupán a szociáldemokraták, de a nagynémetek is tiltakoznak az alapszabályok eme megváltoztatása ellen. isisiíisii# iliráiiiifísÉistí fűpröMUa. . A zsupanátus Ungvár városnál a városi tisztviselői állásokra u| választást rendelt el. Ungvár, szeptember 14. (Saját tudósitónktól.) Ungváron, Ruszin- szkó fővárosában, a városi ügyek terén már hetek óta titokzatos dolgok történnek, melyeknek hátterében ismét az őslakosság érdekei ellen indított akció körvonalai látszanak. Az ügy előzményeként vissza kell térnünk arra az időre, amikor a részben önként eltávozott, részben pedig elbocsátott városi tisztviselők és alkalmazottak helyébe a kormánybiztos, mint a kormány exponense, újakat nevezett ki. E kinevezett tisztviselők és alkalmazottak kinevezési okmányaiban igen érdekes és Ruszinszkó autonóm jellegét hivatalosan is kidomborító pont foglal helyet. E pont szerint a kormánybiztos kinevezi az illető tisztviselőt, vagy alkalmazottat, de oly föltétellel, hogy véglegesítéséről az összeülendő szojm határoz. E kinevezési okmány birtokában a tisztviselők és hivatalnokok, semmi meglepetéstől sem tartva, vezették a város ügyeit. Történt azonban valami. A városi kormánybiztosokat a kormányzóság egymásután változtatta. Ugyancsak változtak a városi vybor tagjai is, amelyből mind a magyarok, mind a ruszinok mind nagyobb mértékben kiszorultak és helyüket a kormányzattól függő cseh hivatalnokok és némely opportunista őslakók foglalták el. Ennek az uj vybornak működése alatt történt aztán a meglepő változás. A zsupanátus egy redeletében törvénytelennek minősítvén a kormánybiztosok által, a rájuk ruházott hatalomnál fogva kinevezett városi tisztviselők és alkalmazottak kinevezését, az összes eddig kinevezett városi hivatalnokok állására uj pályázatot irt ki, melynek határidejét szeptember 30-ában állapította meg. Most aztán mindenki találgatja, hogy milyen titokzatos intenciók vezetik a zsupaná- tust, iletve a vybort ezen érthetetlen és a törvényesség szempontjából teljesen kifogásolható eljárásában. Az eddig kinevezett városi tisztviselők ugyanis a nemzetiségi aránjmak megfelelően őslakos ruszinok, magyarok, ukránok és csehek voltak. Bizonyosra veszik, hogy a választási manőver csakis a városnál alkalmazott ruszin és magyar tisztviselők és alkalmazottak ellen irányul a csehek és ukránok javára. Az őslakosság — amint hírlik — e választások megakadályozására, amennyiben az teljesen törvénytelen módon történnék, erélyes akcióba kezd. A vybort ugyanis az öslakoság soha sem ismerte el a város törvényes igazgatási szervének, mert az az uj áilamalakulást követő kivételes állapot szükségszerű intézménye volt, melynek a többi kivételes intézkedések megszüntetésével szintén meg kell szűnnie, hogy ismét a város polgársága által megválasztott képviselőtestület foglalja el helyét. Ám ez nem történt meg. A vybor tovább is működik és most választani akar, hogy majd — ha a törvényes állapot mégis csak bekövetkeznék — a város polgárságát fait accompli elé állítsa. Ez a választás az eddigi jelek szerint Ruszinszkó ukránizálásának egyik legerősebb főpróbája lesz. Ha a tervet az őslakosság esetleges indolenciája miatt meg nem akadályozzák, bizonyára hasonló események fognak bekövetkezi Munkácson és Beregszászon is. Folyik a frivol iáiák Ausztriával. Bécs, szeptember 14. Seipel dr. szövetségi kancellár a parlament külügyi bizottságában tegnap tett jelentést genfi tárgyalásainak eddigi eredményeiről s holnap nyilatkozatait ismételni fogja a nemzeti tanács előtt. A szövetségi kancellár beszédében sok újat nem mondott. Hangoztatta, hogy általában veszélyes politikai hibának tartja, ha a hatalmak és népszövetség továbbra is halasztaná az osztrák kérdés megoldását. Az osztrák kérdést ma már senki sem tekinti tisztára pénzügyi problémának azonban a népszövetség tárgyalási módszere oly hosszadalmas, hogy Ausztria annak eredményeit talán be sem várhatja. Ezzel szemben vannak bizonyos hatalmak, így Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia és Olaszország, amelyek felismervén a kérdés nagy politikai jelentőségét, hajlandóak Ausztriának segítséget nyújtani- Számunkra a legfontosabb kérdés — fejezte be a kancellár beszédét — ez akciók időpontja. Seipel beszéde nem volt' annyira pesszi- rnisztikus, mint arninö a tényleges helyzet. Ma már nyíltan beszélnek arról, hogy Genfben szó sem volt többé a népszövetségi hitelről s az ötösbizottság csupán az Olaszország, Svájc és Cseh-Szlovákia által biztosítandó hitelek feltételeit beszélte meg. Már megemlékeztünk azokról a feltételekről, amelyektől a Morgan és Kaim amerikai bankárcsoport egy Ausztriának adandó kölcsönt függővé tett s amelynek legfontosabb pontja az ősz trák pénzügyek és közigazgatás nemzetközi ellenőrzése. Egyelőre kérdéses, vájjon alkot mányos utón' keresztül tudja-c hajszolni az osztrák kormány ezeket a feltételeket. A Seipcl-kormány jelenlegi helyzete már nem olyan szilárd, hogy a parlamenti harcokat, amelyeket a szociáldemokraták föltétlenül meg fognak indítani, kiállhassa. A kabinet helyzetére c pillanatban*még veszélyesebb a jegybank kérdése- Emlékezetes, hogy az A bodrogközi plnzbeválfás a hassal eskMbiröság elöli Kassa, szeptember 14. (Saját tudósítónktól). Szeptember 13-án nagyjelentőségű tárgyalás játszódott le a kassai törvényszék esküdtbirósága előtt. Forgách Géza, az „Esti Ujság“ volt helyettes szerkesztője állott az esküdtszék előtt közhatóság megrágalma- zásának vétségével vádolva. Az erősen politikai hátterű bűnügy folyamán az esküdtek Fülöp Dezső dr. védőbeszéde után egyhangúan fölmentették Forgách Gézát a vád alól. A főtárgyalás előzményei a következők: A pénzlebélyegzés a Bodrogközön hónapokkal a szlovenszkói lebélyegzés után történt s ez idő alatt ott kékpénz volt forgalomban, amelynek beváltására a pozsonyi vezérpénzügyigazgató- ság kedvező Ígéretet tett. Amikor a kékpénzt tényleg bevonták a forgalomból, Bodrogköz tízezrei meglepetéssel értesültek arról, hogy nem mindenkinek a pénzét váltják be 1:1 vagy 1:4 arányban, mert a pénzügyigazgatóság úgy intézkedett, hogy a csendőrség adjon véleményt az egyes emberek vagyoni állapotáról s ehhez mérten 1:1-től 1:4 és 1:10-ig terjedő arányban foganatosították a beváltásokat. A pénzügyigazgatóság eljárása valóságos forradalmat keltett Bodrogközben. Az ügyet a ke- resztényszociális párt és a keresztényszociális földműves szövetség vette kezébe, hogy a méltánytalanul megkárosodott bodrogközieket milliókra rugó anyagi veszteségtől megóvja. Forgách Gézát a párt megbízta, hogy az Esti Újságban irja meg az esetet, mivel tízezer színin agyar s legnagyobbrészt földmives egész vagyonáról volt Géza csak az anyagi érdekeiben sújtott magyar lakosság jogos érdekeit tartotta szem előtt s igy következetes jóhiszeműséggel járt el. Az esküdtek félórás tanácskozás után a hatóság elleni rágalmazás vétségében nemmel szavaztak s ennek alapján a törvényszék Forgách Gézát fölmentette s a fölmerült költségekben a kincstárt marasztalta el. Forgách meg is irta a különös pénzbeváltás történetét s rámutatott arra, hogy a csendörség ötletszerűen járt el megbízatásában, amikor a hozzá közel álló személyek pénzét 1:1, a kevésbé ismerősök pénzét pedig 1:10 arányban véleményezte beváltásra. A csendőrség hatóság elleni rágalmazást látott a cikk egyes kitételeiben s igy került sajtó- pör útjára a dolog. A tanúvallomások túlnyomórészt beigazolták, hogy a bodrogközi magyar lakosság pénzügyi helyzetével kevésbé ismerős csendőrség ötletszerűen járt el az előnyösebb beváltást kérőkről történt fölterjesztésekben. így egy Lefkovics Mór nevű egyén 9000 koronáját 1:1 arányiban való beváltásra terjesztették föl, mivel az illető az egyik csendőrnek a váltóját zsirálta. Egy másik asszonynak szintén 1:1 arányban váltatták be a pénzét, mert ,az egyik csendőr az asszony családjához tartozó leánynak udvarolt. Fülöp Dezső védőbeszédében azt elemezte, hogy ebben az esetben a rágalmazás vétségének sem szándékos, sem tudatos, sem gondatlanságból elkövetett esete, nejp forog fenn. Forgách A Prager Presse töríénethamisitása. A Prager Presse mindenképpen méltó társa az uszító Szlovenská Politikának, a mitugrálsz Slovensky Vychodnak, a B. Z. am Abend- nek, amelyet a pozsonyi néphumor igen találóan Blöde Zeitungnak nevezett el; a kassai Magyar Hírlapnak és a kormány többi propaganda lapjának. Éppen ezért sohasem vettük valami nagyon a szivünkre, mikor a P. P. Ízléstelenül nekitámadt a nemzeti kisebbségeknek, vagy amikor rosszmájú hazugságokat kiabált Magyarországról. Soha nem tudtuk azonban megbocsátani a kormány németnyelvű főlapjának, amikor atudomány talárját öltötte magára és a tudományos álarcban keverte a gyűlölet mérgét. A legnagyobb szemérmetlenség az, amit a P. P. a tudomány szent nevében össze-visszahazu- dik. E lap egyik legutóbbi számában Magyar- ország genfi szereplésével foglalkozik és tücsköt-bogarat hord össze, hogy Magyar- országot befeketítse. Nem célunk és nem feladatunk, hogy a kormánylappal polémiába bocsátkozzunk. Kár is volna egy lappal polemizálni, amely annyira szemérmetlen, vagy annyira tudatlan, hogy nem rösteli az alábbi szamárságot leírni: — Hogy mily szellem töltötte el a magyar alkotmányt, az világosan kitűnik abból az utolsó esküből, amelyet I. Ferenc császár az 1830. évben tett és amelyben ünnepiesen meg kellett fogadnia, „hogy a királyi sertéseket a servientes legelőjére sohasem szabad hajtani. Milyen nagyszerűen tudja a kis hamis a magyar történelmet. I. Ferenc király tudvalévőén 1792-től 1835-ig uralkodott és ezért 1830-ban nem tehetett koronázási esküt. Egyik magyar király sem tett kétsze, vagy többször esküt a magyar alkotmányra, annál kevésbé 1. Ferenc, akinek a magyar alkotmány betartása különben sem volt az inyáre. Végül pedig a királyi sekü szertartása sohasem terjedt ki a mindennapi élet apró-cseprő ügyeire, amit egy komoly színben feltűnni akaró lapnak illenék tudni. A Prager Presse is bátran nevezhetné magát B. Z.-nek. Péntek, szeptember 15* DKráfAsnaiK iiilláte i maggar tasdsnnst Budapest, szeptember 14. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A magyar fascista mozgalomról elterjedt híreket sem a kormánypártban, sem az ellenzéken nem veszik komolyan. Kétségtelen, hogy a mozgalom nagy felkészültséggel indult meg, de az is tény, hogy már elcsendesedett. Több politikus, akit összefüggésbe hoztak a mozgalommal, cáfolóan nyilatkozott a lapoknak. így a többi között Gömbös Gyula igen erős hangon cáfolgatta ma a parlament folyosóján a vele kapcsolatos híreket és ugy nyilatkozott, hogy Magyarországon nincs létjogosultsága semmiféle fascista mozgalomnak. Véleménye szerint az egész akció nem más, mint néhány parlamenten kívül álló embernek szereplési viszkeíegsége. Erélyesen jelentette ki, hogy a keresztény irányzat megvédése céljából nincs szükség sem ilyen, sem másféle szervezkedésre, mert amíg ilyen nemzetgyűlés van, nem kell félni a liberális politika térhódításától. A kulisszák mögött azonban tovább folyik e mozgalom szervezése, amelyet Woli: Károly vezet nyilván Friedrich István megbízásából. Friedrich ugyanis — legalább egy- időre — újból kissé a háttérbe húzódott. Kormánykörökben hangoztatják, hogy a kormány minden rendbontással szemben tudni fogja kötelességét és szükség esetén a fascista mozgalommal is a legeréiyesebben száll szembe, ha a mozgalom vezetői nagyra- törő célokat tűznének maguk eléA keresztény ellenzék álláspontja. A keresztény ellenzék körében azt hiszik, hogy az egész híresztelésnek reális alapja egyáltalában nincsen. Komoly keresztény politikusok egész sora jelentette ki ma a parlamentben. hogy a fascista szervezetről és az azzal való együttműködésről terjesztett híresztelés voltaképpen csak ugratás és szó sincs arról, hogy bármelyik is a megnevezett képviselők közül hajlandó volna elvállalni valamilyen hasonló alakulásnak az irányítását- Nincsen semmi komoly alapja azoknak a szabályos időközökben felbukkanó kombinációknak sem, amelyek keresztény politikai szövetkezésről tudnak Gömbös, Wolff és Friedrich között. A nemzetgyűlés mai utolsó ülése a szünet előtt. Budapest, szeptember 14. (Saját tudósítónk telefonjelentése). Az előjelek után ítélve, a nemzetgyűlés ma tartja utolsó nyolcórás ülését. Az adójavaslatok részletes vitáját ma, vagy legkésőbb holnap délelőtt befejezik. Ezután még két kisebb javaslat tárgyalására kerül sor, úgy hogy a nemzetgyűlés hétfőn minden bizonnyal megkezdheti többhetes szabadságát. A fizetési eszközökkel való visszaélésekről szóló törvényjavaslatot ma tárgyalta a. nemzet- gyűlés pénzügyi bizottsága. A javaslat tárgyalásánál Wolf Károly oly módosítást ajánlott, amelynek elfogadása a megokolatlan politikai üldözések végtelen sorára adott volna alkalmat. Ezért sem az ellenzék, sem a pénzügyminiszter nem volt hajlandó a módosítást magáévá tenni. A tárgyalás fob'amán a büntetési tétel maximumát ötszázezerről egymillióra és egymillióról tízmillióra emelte fel. A nemzetgyüés mai ülésén a megüresedett bizottsági helyek betöltése után rátértek a kereseti adójavaslat részletes vitájára. Viharos délutáni ülés. Csaknem leszavazták a pénzügyminisztert Interpelláció a csendörségröl. Budapest, szeptember 14. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés tegnap délután folytatott ülésén megszavazták részleteiben is a föld-, fényüzési- és házadójavaslatokat. A szavaizás nagyon izgalmas volt. Az ellenzék néhány szavazattal vezetett és úgy látszott hogy leszavazzák a pénzügyminisztert. Az utolsó pillanatban gyorsan bevonult a terembe egy csoport képviselő, élén Nagyatádi Szabó Istvánnal, Gömbös Gyulával és báró Prónay Györggyel, aki a pénzügyminiszter mellett szavazott- A többség mindössze négy szavazat volt. A pénzügyminiszter indítványa mellett harmincötén, ellene harmincegyen szavaztak. A nemzetgyűlés ezután az interpellációkra tért át. Hall e r József a mezőgazda- sági munkások szervezkedésének megakadályozásáról, sokorópátkai Szabó István a föid- müvesség zaklatásáról és a paradicsom maximálásáról intézett kérdést a kormányhoz A következő interpelláló Esztergályos János szociáldemokrata képviselő volt. Elmondotta, hogy az utóbbi időben sűrűn történnek kilengések a csendőrök részéről. Majd konkrét eseteket sorolt fölKözbekiáltáások a kormánypárt részéről; Riport a Béc^i Magyar Újság számára! A szociáldemokraták visszakiáltoznak; &
