Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-13 / 85. szám

Szerda, szeptember 13.

Van-e Kémei Mrlzss?

Prága, szeptember 10.

Hofstaetter Félix, az „Uj Nemzedék14 berlini tudósítója figyelem reméltó cikkben felel arra a kérdésre, hogy van-e német ipari válság. Cikkéből a következő érdekes részleteket: közöljük:

A francia megszálló csapatok ellátása tekintetében egyre nagyobb követeléseket támasztanak Németországgal szemben. S ezek a követelések éppen most terhelik a német költségvetést, mikor minden fillérre szüksége van. A márka zuhanásában lekerült a magyar korona mellé. S most nem elég az, hogy a márka éppen a jóvátételi követelések miatt csúszott le ennyire, most szinte szervezett irtóhadjárat folyik a Németországban megvásárolható minden ingóság és ingatlan ellen. Míg Berlinben a kényszervásárlás lassanként megszűnik, addig a határon a csehek, belgák, hollandok még mindig győzik pénzzel és elvisznek vagonszámra mindent, ami elvihető. Baden, Wüsttemberg s a német Felsőszilézia mind tömve van idegenekkel. A munkanélküliség egyre fogy, a vas és kémiai gyárak, szövetgyárak egyre fokozottabb erővel dolgoznak. A német nehézipar ma konkurrencia nélkül áll a világon.

Az A. E. G. átlag 15—20 százalékkal olcsóbb, mint akármelyik angol elektromosgyár. A szövet, melynek ára Angliában 15 shilling méterenként, mint német gyártmány legföljebb 11—12 shillingbe kerül. Az amerikai mozdonymegrendelések mutatják, hogy a világárakhoz való viszonylat szerint Németország minden 11—12-ik mozdonyt ingyen juttat megrendelőinek.

Éppen az a körülmény, hogy a beteg ország patologikusán fokozott teljesítményekre képes, már magában hordja további komplikációk csiráját.

A francia politika végeredményben a francia nehézipari trösztök politikája. Ennek célja, hogy letörje versenytársát s annak hátán ő emelkedhessék magasra. S most az a helyzet, hogy a minden erejétől megfosztott német ipar éppen Franciaországból is suÍv- megrendeléseket kap francia gyárak megkerülésével. Az eredmény tehát ellenkezője a célnak. Ugyanígy nem képesek letörni a német konkurrenoiát a forgalmi válaHkozások terén sem. Hollandia ebben már régen föladta a versenyt és belenyugodott abba, hogy a rotterdami átmeneti kereskedelem nagyrésze Hamburgba helyeződjék át. Mert hiszen egy holland hajóstársaság napi 8—9 forintot fizet egy rakodómunkásnak s a holland személyzettel, holland pénzzel dolgozó társaságok nem képesek fölvenni a versenyt a 150—300 márka bérért dolgozó német rakodómunkások s>erege fölött rendelkező német társulatokkal. Ugyanígy az angolok és franciák sem. így történhetett meg az a klasz- szikus eset, hogy Lengyelországból Mar- seilleben leraktározott árut Amerikába való szállítás végett felhozták — Hamburgba. A német reparációért tehát nemcsak Németország, hanem Franciaország is megfizeti a kamatot.

Anglia 2 millió munkanélkülije épp a hatalmas német krízisnek köszönheti az állásta- fanságát. A liverpooli hajógyárak megillitoii üzemének hiányzó munkája Hamburgban vagy Brémában vár lebonyolításra. Egy sor angol kémiai gyár megszüntette a munkát a saját gyárában s a fölvett megrendeléseket német gyárakkal bonyolittaíja le. Amerika 10 millió munkanélküli embere az Európával szemben tanúsított passzív rezisztencia miatt állástalan s az amerikai kormán:/ most újabb hatalmas méretekben felemelt védővámokkal akarja végleg elzárni az Egyesült Államok piacát az európai konkurrencia elől. Dél- amerika egész sor állama, tekintet nélkül arra, hogy hatalmas gyárak állanak. rendelkezésére, átjön Európába és éppen Németországgal dolgoztat fel mindent a maga részére. Mindebből láthatjuk, hogy nincs német krízis, nincs európai krízis, hanem világkrízis van. Németország deliriumos tevékenysége agóniába sodorta a svéd, holland, belga, olasz ipart, legújabban pe 'ig az elhibázott cseh pénzügyi politika miatt, Csehország iparát is.

Kényelmes álláspont jogokat gyakorolni, a kötelezettségeket pedig el nem ismerni- A

nagyszombati apostoli vikárius kinevezésébe még mindig nem tudnak belenyugodni az egyes cseh körök- Újabban a Volna Myslenka ismétli meg a Slovensky Dennik s Národni Listy kirohanásait Micara nuncius ellen. A Cecil ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy liberális körök mindenáron konfliktust akarnak előidézni a köztársaság és a Szentszék között. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a cseh-sz!ovák köztársaság eddig semminemű egyezményt nem kötött a Szentszékkel az

államnak az egyházhoz való viszonyára- A ] köztársaság állandóan az államnak az egy- ; háztól való elválasztását hangoztatja, az el- ! választást via fakti keresztül is viszi, de másrészt ugyanazokkal a jogokkal akar élni, mint aminökkel az a birodalom rendelkezett, amelyből a köztársaság kivált. Az mindenesetre nagyon kényelmes álláspont, ha az ember semmiféle kötelezettséget nem ismer el, de azért minden jogot magának vindikál- A pápai nuncius teljesen a jogi helyzetnek megfelelően jár el. Mivel a köztársaság és a Szentszék között semmiféle szerződéses viszony nincsen, a Szentszék élhet a püspökök kinevezésének jogával- Ugyanezt tette Jsn- tausch kinevezésénél is. Ha Jugoszlávia és Románia meg tudta inditani a tárgyalásokat a Vatikánhoz való viszonyáról, úgy — a Cech véleménye szerint — ezt meg tehette volna a cseh-szlovák köztársaság is; amig azonban ezt meg nem teszi, nem szabad egyházi ügyekben döntő jogokat bitorolni.

'!«!■ IIHUIIHIUMMEI

¥«wlr«í o fa

LeM<í>Ed a görög király?

Belgrád, szeptember 12. A Tribuna jelenti Szalonikiből: Athénből érkező hirek szerint Konstantin király elhatározta, hogy a trónról a trónörökös javára lemond. Attól tartanak, hogy Görögországban a trónváltozással kapcsolatban forradalmi zavargások törnek ki.

Véres összeütközés a lengyelek

és németek között.

Berlin, szeptember 12. A Berliner Tage- blatt jelentése szerint lengyel Felső-Sziléziában a Bismarck-hüttében bányamunkások és lengyel katonaság között véres összeütközésre került a sor- A munkásság a bányaigazgató villája előtt tüntetett a munkabér lengyel márkában való kifizetése ellen s az igazgatót súlyosan bántalmazta. Az odaérkezett rendőröket lefegyverezték, végül is katonaság érkezett, amely a tömegre gépfegyverből adott tüzet. Nyolc munkás és egy rendőrtisztviselő meghalt.

Anglia válaszol Poincaré jegyzékére.

London, szeptember 12. (Havas.) Tekintettel a viszonyokra, lehetséges, hogy Lloyd George még e héten visszatér Londonba, ahol részletesen fog foglalkozni a külpolitika kérdéseivel. Ebben az esetben bizonyosra lehet venni a minisztertanács egybehivását, amely elsősorban a keleti kérdéssel- foglalkoznék, valószinüleg azonban meg fogja beszélni a Poincaré jegyzékére adandó választ is. A legutóbbi minisztertanácsi ülésen a miniszte-- rek Poincaré jegyzékét hivatalosan tudomásul vették, azonban az adandó választ még nem beszélték meg.

Wírth kancellár nyilatkozata.

Berlin, szét ember 12. (Saját tudósitónktól.) A Matin közli berlini levelezőjének Wírth dr. birodalmi kancellárral folytatott beszélgetését, a melyben Wirth dr. kijelentette, hogy Németország minden igyekezetével azon volt, hogy Belgiumnak a legközelebbi fizetésekre vonatkozóan kereskedelmi biztosítékokat adjon. Ida a tárgyalásokat mindvégig kereskedelmi szellemben vezették volna, akkor már szombaton aláírhatták volna a német-belga megegyezést. Most azonban ez megint kétséges lett, mert a belga kormány ragaszkodott a szerződés betűihez. Ez az álláspont annál sajnálatosabb, mert sem a német, sem az európai érdekeknek meg nem felel. A jóvátétel! bizottságnak alkalma van, hogy Belgium vonakodását megszüntesse, ha elhatározza, hogy meghosszabbítja a fizetési határidőt.

Scharazer—Seípel-—Bánffy tanácskozás?

Bécs, szeptember 12. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az osztrák külügyminisztérium hivatalosan megcáfolja azt a hirt, hogy Schanzer, Seip-el és Bánffy gróf Genfben egy olasz-magyar- osztrák-bajor középeurópai koalíció megalkotásáról tárgyalt volna. A cáfolat ellenére Becsben tovább tartja magát az a hir, hogy Genfben Schanzer, Seipel és Bánffy csakugyan tárgyalt, de a tárgyalásoknak tisztán gazdasági jelentőségük volt s hogy Czernin gróf, a német-olasz szövetség e nagy harcosa már a Vatikánnál is összeköttetést keresett ez ügyben.

Haldoklik a bécsi sztrájk.

Bécs, szeptember 12. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A bécsi lapok közül az Arbeiterzeitung holnap már megjelenik, mert olyan hírek terjedtek el, hogy a szedők már nem bírják tovább a sztrájkot. Ebből esetleg arra lehet következteti, hogy a sztrájk rövidesen véget ér s igy nincs kizárva, hogy az Arbeiterzeitungon kívül talán már a holnapi nap folyamán a többi lap is megjelenik.

MAPI 18 MISEK

Párisi levél a színházakról.

Azt kívánod kedvesem, hogy a párisi színházakról Írjak neked, az elérhetetlenül tökéletes párisi színművészeiről, amefy Moliére óta kothurnusen jár s amelynek fatalpai máig sem koptak el. A Comédie Francaise-ben nyolckor kezdődnek az előadások s hidd el nekem, ha nem tudnám, hogy történetesen Parisban vagyok, azt hinném, hogy a budapesti régi Nemzeti Színház előtt állanak sorban a diákok a harminckrajcáros „II. emeleti álló“-ért. Mert itt is szaladnak, soványan, ebédről megtakarított soukkal és félfrankokkal zsebükben, a Hernanihoz, Moliérehez vagy Shakespearehez, csakúgy mint nálunk. S az Opéra-ban a Boris Godounov-ot, hiszed-e, ugyanazok a dekoltázsok és frakkok hallgatják végig, mint Pesten az Andrássy- uton. Az elpusztíthatatlan Sarah Bernhardt még fellép hol a L‘Aiglon“-ban, hol a „La Dame aux camélias“-ban, — újabban különben felfedezte, hogy cionista s most Palesztina számára gyűjt pénzt. A Théatre Daunon- ban a „Ta bouche“-t adják, ami úgy hallom, Budapesten is színre került.

Különben: semmi újság. Hosszú másfél hónap óta sem válás, sem házasság, sem botrány. Páris negyvenöt nagy és száznegyven- öt kis színházában naponként átlag két olyan darabot adnak elő, amelyet a „falakon kivül“ meg sem értenének.

Be kell, hogy valljam neked s talán kiábrándít — de Párisnak nincsen jó színháza. Vannak kitűnő színészei és színésznői, de a teljességgel pénztárra berendezett müintéze- tek művészi morálja igen rozoga alapon áll. A nagy színházakban, — az államiakat kivéve, amelyek Moliéren túl ritkán merészkednek — sivár kasszadarabvadászat az egész vonalon. A Théatre-Antoine, amely 1900 elején az volt Parisban, mint Berlinben a Freie Bűimé és — mutatis mutandis — nálunk a Thália — haldoklik. Ma éppen Manizelle Ni- touche játszik benne. Irodalomról szó sincs. Páris szenzációja ma a Palays Royalban előadott „la seconde nuit des noces“ — tartalmára következtethetsz a dinből. Mit csinál tehát Páris? A jóvátételekkel — hál4 Isten — nem foglalkozik, tehénben ünnepel. Tavaly Flaubert-t, Pascalt, idén Pasteurt, Soréit, Shelleyt — újabban a nagy angol szövetségestől is kölcsönkéri halott kitűnőségeit. Az élőket kevésbé. így például Lloyd George-ot legkevésbé.

Velünk, kedves, édes-keveset törődnek. Az egyetlen hir, amelyet elmondhatok neked. csak annyi, hogy Jean de Bonfon, a híres francia publicista januárban a Sorbonne- on Petőfi születésének századik évfordulója alkalmából Petőfiről előadást fog tartani és francia Petőfikiadást szerkeszt. Istenem, száz évvel ezelőtt kellett születnie, zseninek lennie és huszonhat évvel elpusztulnia, hogy tudomást vegyenek róla. Mikor kerül sor a szegény magyar nemzetre, amely ezer esztendővel ezelőtt született meg Európában, a világnak egész sor zsenit adott s amelynek elpusztításán teljes erővel igyekeznek? Nem a Sorbonne-on, de a Qaui d‘Orsay-n ugyan mikor fognak előadást tartani róla?...

Öreg bátyád

Clemens.

— (A prágai meteorológiai intézet jelentése.)

Időjóslás: Felhős, esős, hűvös időjárás várható, élénk északnyugati szelekkel.

*

A német pártok mozgalmai. A német néppárt troppaui gyűléséhez Jágerndorfban gazdanap csatlakozott, amelyen Logdman nemzetgyűlési képviselő is felszólalt és azt hangoztatta, hogy a német népnek kötelessége harcolnia mindazok ellen, akik létére törnek.

A német pártok vasárnap Troppauban tartottak nagygyűlést, amelyen a birodalmi gyűlés több tagja is résztvett. Az ülésen Lodgman képviselő a nemzeti szocialista és a nemzeti párt közötti harcközösségről határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet egyhangúan elfogadtak. A határozat a többi között annak a szükségét hangoztatja, hogy a politikai működés színterét a vidékre kell kihelyezni, mert a német népen sem a parlamenti viták, sem azok a javaslatok, amelyeket a csehek úgyis leszavaznak, nem segítenek. A felvilágosító munkát úgy a bel-, mint a külföldön tovább kell folytatni.

Vasárnap Gablonzban a német nemzeti szocialista párt gyűlést tartott, amelyen a párt elnökévé Knirsch János nemzetgyűlési képviselőt választották meg.

— (Lezárják a magyar-román határt.) Aradról jelentik: A kormány elhatározta, hogy a szi- guranca által fölfedezett „merénylet44 miatt Magyarország felé a határt lezárja. A határzárt eddig még nem rendelték el. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a sziguranca ezideig kilenc embert tartóztatott le a „bombamerénylet44 ügyében.

— (Schioppa pápai nuncius az erőszakos békeszerződésekről.) Tegnap zajlott le Szegeden az alföldi katolikus nagygyűlés utolsó napja. A díszközgyűlésen Schioppa Lőrinc pápai nuncius is beszélt és a békeszerződésekről is nyilatkozott- Az igazságot — mondotta — legyőzte a hazugság, a nyers erőszak, a szeretetet pedig az önzés. A békét aláírták, de nem teljesítették, hirdették,, de nem valósították meg- A békét egyre vágyva várják, de még most sem következett be. Dicsérte Szeged katolikusait és azzal fejezte be beszédét, hogy igyekezzenek gyakorolni az erényeiket és legyenek hívek az Istenhez és magyar hazájukhoz, amely oly szép és oly szerencsétlen, oly dicső és oly megcsufolt, oly nagy és annyira lealacsonyított. A pápai nuncius után még többen beszéltek, igy Bangha Béla páter is, aki főképpen a sajtóról beszélt- Mi eltűrjük, — jegyezte meg — hogy nálunk mindenki lapot indíthasson. Csodálom, hogy a cseheknek, vagy a szerbeknek még nem jutott eszükbe, hogy néhány budapesti lapot megvegyenek és csináljanak cseh, vagy szerb politikát. A záróbeszédet Glatfc- felder Gyula dr. csánádi püspök tartotta— (Fölemelték Romániában a cseh-szlovák vizumdíjat.) Kolozsvárról jelentik: Az itteni csehszlovák konzulátus a Cseh-Szlovákiába és visszautazáshoz szükséges vizumdijat jelentősen fölemelte. Tegnaptól kezdve egy Cseh-Szlovákiába való utazáshoz való vizűim kétszáz, egy oda- és visszautazásra való vizűm pedig négyszáz leibe kerül.

— (Hodzsa fél az autonómiától.) A cseh-szlovák agrár párt vasárnap Szakol- cán népgyülést tartott, amelyen Hodzsa Milán, volt miniszter, Duchaj szenátor és Zoch püspök beszélt. Hodzsa hangoztatta, hogy az autonómia megadása veszedelem volna Szlovenszkóra nézve, mert egyrészt óriási deficitet idézne elő, másrészt pedig megbontaná a cseh-szlovák egységet és ezzel veszélyeztetné a cseh-szlovák szabadságot.

— (Zsidó gimnáziumot állítanak hl Budapesten) Budapesti tudósítónk jelenti, hogy budapesti zsidó körökben egy uj gimnázium építésére indult meg nagyobb mozgalom- Az alapításban több bank is részt vesz.

— A trafik- és italraérési jogok Rsiszhiszkóbas?. Beregszászból jelentik: A sziovenszkói italmérések és trafikok revíziója után a ruszinszkói- akra kerül a sor. A revizió végcélja, úgy látszik, az eddigi jogok megvonása lesz. A jogokat a jövőben elsősorban a legionisták és szokolisták fogják megkapni, másodsorban az elsőosztáiyu állampolgári rokkantak és csak ezután a régiek. A régiek azonban ezekből az engedélyekből vajmi keveset fognak viszontlátni. Azok a trafikosok és italmérők, akik ingatlan vagyonnal rendelkeznek, az eddigi jelek szerint, ne is számítsanak arra, hogy jogaikban a revizió után is megmaradnak.

— (Maniu pártja nem vesz részt a koronázáson-) Kolozsvárról jelentik: A Maniu

Gyula vezetése alatt álló román nemzeti párt végrehajtó-bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen négy pontból álló rezoluciót fogadott el- A párt a jelenlegi kormányt a közhatalom bitorlóinak nyilvánította, majd kijelentette, hogy elérkezettnek látja az időt a gyulafehérvári kongresszus összehívására és az önálló erdélyi parlament kikiáltására. A végrehajtóbizottság végül elhatározta, hogy a párt nem vesz részt Ferdinánd királynak Nagyrománia királyává való megkoronázásán. A párt ezt a fontos elhatározását a következőkben okolta meg: A végrehajtó-bizottság mély fájdalommal látja azokat az előkészületeket, melyeket a jelenlegi kormány a koronázás megünneplésére készit elő, még mielőtt az uj alkotmány készen lenne. A koronázás nemcsak a királyi hatalomnak a jogok teljességével való felruházását szimbolizáló cselekedet, hanem egyúttal a hatalomnak egész románlakta földre való kiterjesztését is jelképezi- Az ilyen történelmi aktusok párttüntetéssé való lealacsonyitása akadályozza a király és az ország között a lelkek egyesülését. Ennek következtében a végrehajtó-bizottság elhatározta, hogy memorandumot terjeszt az uralkodó elé és kijelenti, hogy a koronázás ünnepélyén a nemzeti párt nem vehet részt éppen monarkikus elve és a dinasztia magas presztízse érdekében— (Gyors hivatali munka.) A Ceské Slovo mai számában hirt ad arról, hogy a pénzügyminisztérium ellenőrző ügyosztályához tavaly december 12-én beadványt intéztek, amelyről a pénzügyminisztérium csupán ez év szeptember 5-én ismerte el, hogy átvette. Ezzel kapcsolatban a Ceské Slovo gratulál a pénzügyminisztériumnak gyors munkájáért

3