Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-13 / 85. szám

Szerda, szeptember 13. Van-e Kémei Mrlzss? Prága, szeptember 10. Hofstaetter Félix, az „Uj Nemzedék14 berlini tudósítója figyelem reméltó cikkben fe­lel arra a kérdésre, hogy van-e német ipari válság. Cikkéből a következő érdekes rész­leteket: közöljük: A francia megszálló csapatok ellátása te­kintetében egyre nagyobb követeléseket tá­masztanak Németországgal szemben. S ezek a követelések éppen most terhelik a német költségvetést, mikor minden fillérre szüksé­ge van. A márka zuhanásában lekerült a magyar korona mellé. S most nem elég az, hogy a márka éppen a jóvátételi követelé­sek miatt csúszott le ennyire, most szinte szervezett irtóhadjárat folyik a Németor­szágban megvásárolható minden ingóság és ingatlan ellen. Míg Berlinben a kényszervá­sárlás lassanként megszűnik, addig a hatá­ron a csehek, belgák, hollandok még mindig győzik pénzzel és elvisznek vagonszámra mindent, ami elvihető. Baden, Wüsttemberg s a német Felsőszilézia mind tömve van ide­genekkel. A munkanélküliség egyre fogy, a vas és kémiai gyárak, szövetgyárak egyre fokozottabb erővel dolgoznak. A német ne­hézipar ma konkurrencia nélkül áll a világon. Az A. E. G. átlag 15—20 százalékkal ol­csóbb, mint akármelyik angol elektromos­gyár. A szövet, melynek ára Angliában 15 shilling méterenként, mint német gyártmány legföljebb 11—12 shillingbe kerül. Az ameri­kai mozdonymegrendelések mutatják, hogy a világárakhoz való viszonylat szerint Né­metország minden 11—12-ik mozdonyt in­gyen juttat megrendelőinek. Éppen az a körülmény, hogy a beteg or­szág patologikusán fokozott teljesítmények­re képes, már magában hordja további kom­plikációk csiráját. A francia politika végeredményben a fran­cia nehézipari trösztök politikája. Ennek cél­ja, hogy letörje versenytársát s annak hátán ő emelkedhessék magasra. S most az a hely­zet, hogy a minden erejétől megfosztott né­met ipar éppen Franciaországból is suÍv- megrendeléseket kap francia gyárak megke­rülésével. Az eredmény tehát ellenkezője a célnak. Ugyanígy nem képesek letörni a né­met konkurrenoiát a forgalmi válaHkozások terén sem. Hollandia ebben már régen föl­adta a versenyt és belenyugodott abba, hogy a rotterdami átmeneti kereskedelem nagy­része Hamburgba helyeződjék át. Mert hi­szen egy holland hajóstársaság napi 8—9 forintot fizet egy rakodómunkásnak s a hol­land személyzettel, holland pénzzel dolgozó társaságok nem képesek fölvenni a versenyt a 150—300 márka bérért dolgozó német ra­kodómunkások s>erege fölött rendelkező né­met társulatokkal. Ugyanígy az angolok és franciák sem. így történhetett meg az a klasz- szikus eset, hogy Lengyelországból Mar- seilleben leraktározott árut Amerikába való szállítás végett felhozták — Hamburgba. A német reparációért tehát nemcsak Németor­szág, hanem Franciaország is megfizeti a ka­matot. Anglia 2 millió munkanélkülije épp a hatal­mas német krízisnek köszönheti az állásta- fanságát. A liverpooli hajógyárak megillitoii üzemének hiányzó munkája Hamburgban vagy Brémában vár lebonyolításra. Egy sor angol kémiai gyár megszüntette a munkát a saját gyárában s a fölvett megrendeléseket német gyárakkal bonyolittaíja le. Amerika 10 millió munkanélküli embere az Európával szemben tanúsított passzív rezisztencia miatt állástalan s az amerikai kormán:/ most újabb hatalmas méretekben felemelt védővámok­kal akarja végleg elzárni az Egyesült Álla­mok piacát az európai konkurrencia elől. Dél- amerika egész sor állama, tekintet nélkül arra, hogy hatalmas gyárak állanak. rendel­kezésére, átjön Európába és éppen Német­országgal dolgoztat fel mindent a maga ré­szére. Mindebből láthatjuk, hogy nincs né­met krízis, nincs európai krízis, hanem vi­lágkrízis van. Németország deliriumos tevé­kenysége agóniába sodorta a svéd, holland, belga, olasz ipart, legújabban pe 'ig az elhi­bázott cseh pénzügyi politika miatt, Cseh­ország iparát is. Kényelmes álláspont jogokat gyakorolni, a kötelezettségeket pedig el nem ismerni- A nagyszombati apostoli vikárius kinevezésébe még mindig nem tudnak belenyugodni az egyes cseh körök- Újabban a Volna Myslenka ismétli meg a Slovensky Dennik s Národni Listy kirohanásait Micara nuncius ellen. A Cecil ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy libe­rális körök mindenáron konfliktust akarnak előidézni a köztársaság és a Szentszék kö­zött. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a cseh-sz!ovák köztársaság eddig semminemű egyezményt nem kötött a Szentszékkel az államnak az egyházhoz való viszonyára- A ] köztársaság állandóan az államnak az egy- ; háztól való elválasztását hangoztatja, az el- ! választást via fakti keresztül is viszi, de más­részt ugyanazokkal a jogokkal akar élni, mint aminökkel az a birodalom rendelkezett, amelyből a köztársaság kivált. Az minden­esetre nagyon kényelmes álláspont, ha az ember semmiféle kötelezettséget nem ismer el, de azért minden jogot magának vindikál- A pápai nuncius teljesen a jogi helyzetnek megfelelően jár el. Mivel a köztársaság és a Szentszék között semmiféle szerződéses vi­szony nincsen, a Szentszék élhet a püspökök kinevezésének jogával- Ugyanezt tette Jsn- tausch kinevezésénél is. Ha Jugoszlávia és Románia meg tudta inditani a tárgyalásokat a Vatikánhoz való viszonyáról, úgy — a Cech véleménye szerint — ezt meg tehette volna a cseh-szlovák köztársaság is; amig azonban ezt meg nem teszi, nem szabad egyházi ügyekben döntő jogokat bitorolni. '!«!■ IIHUIIHIUMMEI ¥«wlr«í o fa LeM<í>Ed a görög király? Belgrád, szeptember 12. A Tribuna je­lenti Szalonikiből: Athénből érkező hirek szerint Konstantin király elhatározta, hogy a trónról a trónörökös javára lemond. Attól tartanak, hogy Görögországban a trónvál­tozással kapcsolatban forradalmi zavargá­sok törnek ki. Véres összeütközés a lengyelek és németek között. Berlin, szeptember 12. A Berliner Tage- blatt jelentése szerint lengyel Felső-Sziléziá­ban a Bismarck-hüttében bányamunkások és lengyel katonaság között véres összeütkö­zésre került a sor- A munkásság a bánya­igazgató villája előtt tüntetett a munkabér lengyel márkában való kifizetése ellen s az igazgatót súlyosan bántalmazta. Az odaérke­zett rendőröket lefegyverezték, végül is ka­tonaság érkezett, amely a tömegre gépfegy­verből adott tüzet. Nyolc munkás és egy rendőrtisztviselő meghalt. Anglia válaszol Poincaré jegyzékére. London, szeptember 12. (Havas.) Tekin­tettel a viszonyokra, lehetséges, hogy Lloyd George még e héten visszatér Londonba, ahol részletesen fog foglalkozni a külpolitika kér­déseivel. Ebben az esetben bizonyosra lehet venni a minisztertanács egybehivását, amely elsősorban a keleti kérdéssel- foglalkoznék, valószinüleg azonban meg fogja beszélni a Poincaré jegyzékére adandó választ is. A legutóbbi minisztertanácsi ülésen a miniszte-- rek Poincaré jegyzékét hivatalosan tudomá­sul vették, azonban az adandó választ még nem beszélték meg. Wírth kancellár nyilatkozata. Berlin, szét ember 12. (Saját tudósitónktól.) A Matin közli berlini levelezőjének Wírth dr. bi­rodalmi kancellárral folytatott beszélgetését, a melyben Wirth dr. kijelentette, hogy Németország minden igyekezetével azon volt, hogy Belgium­nak a legközelebbi fizetésekre vonatkozóan ke­reskedelmi biztosítékokat adjon. Ida a tárgyalá­sokat mindvégig kereskedelmi szellemben vezet­ték volna, akkor már szombaton aláírhatták volna a német-belga megegyezést. Most azonban ez megint kétséges lett, mert a belga kormány ra­gaszkodott a szerződés betűihez. Ez az álláspont annál sajnálatosabb, mert sem a német, sem az európai érdekeknek meg nem felel. A jóvátétel! bizottságnak alkalma van, hogy Belgium vona­kodását megszüntesse, ha elhatározza, hogy meg­hosszabbítja a fizetési határidőt. Scharazer—Seípel-—Bánffy tanácskozás? Bécs, szeptember 12. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Az osztrák külügyminisztérium hi­vatalosan megcáfolja azt a hirt, hogy Schanzer, Seip-el és Bánffy gróf Genfben egy olasz-magyar- osztrák-bajor középeurópai koalíció megalkotásá­ról tárgyalt volna. A cáfolat ellenére Becsben to­vább tartja magát az a hir, hogy Genfben Schan­zer, Seipel és Bánffy csakugyan tárgyalt, de a tárgyalásoknak tisztán gazdasági jelentőségük volt s hogy Czernin gróf, a német-olasz szövet­ség e nagy harcosa már a Vatikánnál is össze­köttetést keresett ez ügyben. Haldoklik a bécsi sztrájk. Bécs, szeptember 12. (Saját tudósítónk telefon­jelentése.) A bécsi lapok közül az Arbeiterzeitung holnap már megjelenik, mert olyan hírek terjed­tek el, hogy a szedők már nem bírják tovább a sztrájkot. Ebből esetleg arra lehet következteti, hogy a sztrájk rövidesen véget ér s igy nincs ki­zárva, hogy az Arbeiterzeitungon kívül talán már a holnapi nap folyamán a többi lap is megjelenik. MAPI 18 MISEK Párisi levél a színházakról. Azt kívánod kedvesem, hogy a párisi szín­házakról Írjak neked, az elérhetetlenül töké­letes párisi színművészeiről, amefy Moliére óta kothurnusen jár s amelynek fatalpai máig sem koptak el. A Comédie Francaise-ben nyolckor kezdődnek az előadások s hidd el nekem, ha nem tudnám, hogy történetesen Parisban vagyok, azt hinném, hogy a buda­pesti régi Nemzeti Színház előtt állanak sor­ban a diákok a harminckrajcáros „II. emeleti álló“-ért. Mert itt is szaladnak, soványan, ebédről megtakarított soukkal és félfrankok­kal zsebükben, a Hernanihoz, Moliérehez vagy Shakespearehez, csakúgy mint nálunk. S az Opéra-ban a Boris Godounov-ot, hi­szed-e, ugyanazok a dekoltázsok és frakkok hallgatják végig, mint Pesten az Andrássy- uton. Az elpusztíthatatlan Sarah Bernhardt még fellép hol a L‘Aiglon“-ban, hol a „La Dame aux camélias“-ban, — újabban külön­ben felfedezte, hogy cionista s most Palesz­tina számára gyűjt pénzt. A Théatre Daunon- ban a „Ta bouche“-t adják, ami úgy hallom, Budapesten is színre került. Különben: semmi újság. Hosszú másfél hónap óta sem válás, sem házasság, sem bot­rány. Páris negyvenöt nagy és száznegyven- öt kis színházában naponként átlag két olyan darabot adnak elő, amelyet a „falakon kivül“ meg sem értenének. Be kell, hogy valljam neked s talán kiáb­rándít — de Párisnak nincsen jó színháza. Vannak kitűnő színészei és színésznői, de a teljességgel pénztárra berendezett müintéze- tek művészi morálja igen rozoga alapon áll. A nagy színházakban, — az államiakat kivé­ve, amelyek Moliéren túl ritkán merészked­nek — sivár kasszadarabvadászat az egész vonalon. A Théatre-Antoine, amely 1900 ele­jén az volt Parisban, mint Berlinben a Freie Bűimé és — mutatis mutandis — nálunk a Thália — haldoklik. Ma éppen Manizelle Ni- touche játszik benne. Irodalomról szó sincs. Páris szenzációja ma a Palays Royalban elő­adott „la seconde nuit des noces“ — tartal­mára következtethetsz a dinből. Mit csinál tehát Páris? A jóvátételekkel — hál4 Isten — nem foglalkozik, tehénben ünnepel. Tavaly Flaubert-t, Pascalt, idén Pasteurt, Soréit, Shelleyt — újabban a nagy angol szövetsé­gestől is kölcsönkéri halott kitűnőségeit. Az élőket kevésbé. így például Lloyd George-ot legkevésbé. Velünk, kedves, édes-keveset törődnek. Az egyetlen hir, amelyet elmondhatok ne­ked. csak annyi, hogy Jean de Bonfon, a hí­res francia publicista januárban a Sorbonne- on Petőfi születésének századik évfordulója alkalmából Petőfiről előadást fog tartani és francia Petőfikiadást szerkeszt. Istenem, száz évvel ezelőtt kellett születnie, zseninek len­nie és huszonhat évvel elpusztulnia, hogy tudomást vegyenek róla. Mikor kerül sor a szegény magyar nemzetre, amely ezer esz­tendővel ezelőtt született meg Európában, a világnak egész sor zsenit adott s amelynek elpusztításán teljes erővel igyekeznek? Nem a Sorbonne-on, de a Qaui d‘Orsay-n ugyan mikor fognak előadást tartani róla?... Öreg bátyád Clemens. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Időjóslás: Felhős, esős, hűvös időjárás várható, élénk északnyugati szelekkel. * A német pártok mozgalmai. A német néppárt troppaui gyűléséhez Jágerndorfban gazdanap csatlakozott, amelyen Logdman nemzetgyűlési képviselő is felszólalt és azt hangoztatta, hogy a német népnek köteles­sége harcolnia mindazok ellen, akik létére törnek. A német pártok vasárnap Troppauban tartottak nagygyűlést, amelyen a birodalmi gyűlés több tagja is résztvett. Az ülésen Lodgman képviselő a nemzeti szocialista és a nemzeti párt közötti harcközösségről hatá­rozati javaslatot terjesztett elő, amelyet egyhangúan elfogadtak. A határozat a többi között annak a szükségét hangoztatja, hogy a politikai működés színterét a vidékre kell kihelyezni, mert a német népen sem a parla­menti viták, sem azok a javaslatok, amelye­ket a csehek úgyis leszavaznak, nem segí­tenek. A felvilágosító munkát úgy a bel-, mint a külföldön tovább kell folytatni. Vasárnap Gablonzban a német nemzeti szocialista párt gyűlést tartott, amelyen a párt elnökévé Knirsch János nemzetgyű­lési képviselőt választották meg. — (Lezárják a magyar-román határt.) Arad­ról jelentik: A kormány elhatározta, hogy a szi- guranca által fölfedezett „merénylet44 miatt Ma­gyarország felé a határt lezárja. A határzárt ed­dig még nem rendelték el. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a sziguranca ezideig kilenc embert tartóztatott le a „bombamerénylet44 ügyé­ben. — (Schioppa pápai nuncius az erőszakos békeszerződésekről.) Tegnap zajlott le Sze­geden az alföldi katolikus nagygyűlés utolsó napja. A díszközgyűlésen Schioppa Lőrinc pápai nuncius is beszélt és a békeszerződé­sekről is nyilatkozott- Az igazságot — mon­dotta — legyőzte a hazugság, a nyers erő­szak, a szeretetet pedig az önzés. A békét aláírták, de nem teljesítették, hirdették,, de nem valósították meg- A békét egyre vágyva várják, de még most sem következett be. Di­csérte Szeged katolikusait és azzal fejezte be beszédét, hogy igyekezzenek gyakorolni az erényeiket és legyenek hívek az Istenhez és magyar hazájukhoz, amely oly szép és oly szerencsétlen, oly dicső és oly megcsufolt, oly nagy és annyira lealacsonyított. A pápai nuncius után még többen beszéltek, igy Bangha Béla páter is, aki főképpen a sajtó­ról beszélt- Mi eltűrjük, — jegyezte meg — hogy nálunk mindenki lapot indíthasson. Cso­dálom, hogy a cseheknek, vagy a szerbeknek még nem jutott eszükbe, hogy néhány buda­pesti lapot megvegyenek és csináljanak cseh, vagy szerb politikát. A záróbeszédet Glatfc- felder Gyula dr. csánádi püspök tartotta­— (Fölemelték Romániában a cseh-szlovák vizumdíjat.) Kolozsvárról jelentik: Az itteni cseh­szlovák konzulátus a Cseh-Szlovákiába és vissza­utazáshoz szükséges vizumdijat jelentősen föl­emelte. Tegnaptól kezdve egy Cseh-Szlovákiába való utazáshoz való vizűim kétszáz, egy oda- és visszautazásra való vizűm pedig négyszáz leibe kerül. — (Hodzsa fél az autonómiától.) A cseh-szlovák agrár párt vasárnap Szakol- cán népgyülést tartott, amelyen Hodzsa Milán, volt miniszter, Duchaj szenátor és Zoch püspök beszélt. Hodzsa hangoztatta, hogy az autonómia megadása veszedelem volna Szlovenszkóra nézve, mert egyrészt óriási deficitet idézne elő, másrészt pedig megbontaná a cseh-szlovák egységet és ez­zel veszélyeztetné a cseh-szlovák szabad­ságot. — (Zsidó gimnáziumot állítanak hl Buda­pesten) Budapesti tudósítónk jelenti, hogy budapesti zsidó körökben egy uj gimnázium építésére indult meg nagyobb mozgalom- Az alapításban több bank is részt vesz. — A trafik- és italraérési jogok Rsiszhiszkó­bas?. Beregszászból jelentik: A sziovenszkói ital­mérések és trafikok revíziója után a ruszinszkói- akra kerül a sor. A revizió végcélja, úgy látszik, az eddigi jogok megvonása lesz. A jogokat a jö­vőben elsősorban a legionisták és szokolisták fog­ják megkapni, másodsorban az elsőosztáiyu ál­lampolgári rokkantak és csak ezután a régiek. A régiek azonban ezekből az engedélyekből vajmi keveset fognak viszontlátni. Azok a trafikosok és italmérők, akik ingatlan vagyonnal rendelkez­nek, az eddigi jelek szerint, ne is számítsanak arra, hogy jogaikban a revizió után is megma­radnak. — (Maniu pártja nem vesz részt a koro­názáson-) Kolozsvárról jelentik: A Maniu Gyula vezetése alatt álló román nemzeti párt végrehajtó-bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen négy pontból álló rezoluciót foga­dott el- A párt a jelenlegi kormányt a közha­talom bitorlóinak nyilvánította, majd kijelen­tette, hogy elérkezettnek látja az időt a gyu­lafehérvári kongresszus összehívására és az önálló erdélyi parlament kikiáltására. A vég­rehajtóbizottság végül elhatározta, hogy a párt nem vesz részt Ferdinánd királynak Nagyrománia királyává való megkoronázá­sán. A párt ezt a fontos elhatározását a kö­vetkezőkben okolta meg: A végrehajtó-bi­zottság mély fájdalommal látja azokat az elő­készületeket, melyeket a jelenlegi kormány a koronázás megünneplésére készit elő, még mielőtt az uj alkotmány készen lenne. A ko­ronázás nemcsak a királyi hatalomnak a jo­gok teljességével való felruházását szimboli­záló cselekedet, hanem egyúttal a hatalom­nak egész románlakta földre való kiterjesz­tését is jelképezi- Az ilyen történelmi aktu­sok párttüntetéssé való lealacsonyitása aka­dályozza a király és az ország között a lelkek egyesülését. Ennek következtében a végre­hajtó-bizottság elhatározta, hogy memoran­dumot terjeszt az uralkodó elé és kijelenti, hogy a koronázás ünnepélyén a nemzeti párt nem vehet részt éppen monarkikus elve és a dinasztia magas presztízse érdekében­— (Gyors hivatali munka.) A Ceské Slovo mai számában hirt ad arról, hogy a pénzügymi­nisztérium ellenőrző ügyosztályához tavaly de­cember 12-én beadványt intéztek, amelyről a pénzügyminisztérium csupán ez év szeptember 5-én ismerte el, hogy átvette. Ezzel kapcsolat­ban a Ceské Slovo gratulál a pénzügyminiszté­riumnak gyors munkájáért 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom