Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-13 / 85. szám

e — (Megbüntetik a vasúton a dohányzókat.) A vasutiigyi minisztérium rendeletet bocsát ki, mely szerint mindazokat az utasokat, akik a nem dohányzók részére fentartott szakaszokban dohá­nyoznak, egy korona pénzbüntetéssel sújtják. Ezt az összeget a kalauzok fogják beszedni és nyug­tázni. Egyúttal gondoskodnak arról is, hogy meg­felelő számú figyelmeztető tábla álljon az uta­zóközönség rendelk e zé sér e. — ÍA román koronázás). Ferdinánd király és Mária királyné gyulafehérvári koronáz át október 15—17-re tűzte ki a minisztertanács. Tudósítónk jelentése szerint az október 15-iki i'mnen fog csu­pán Gyulai eh érváron lefolyni, hol Cristea Miron görög ortodox metropolita teszi a királyi pár fe­! iére a koronát. A szertartást nagy lakoma kö- I veti egy erre a célra építendő helyiségben. A ; következő nap a királyi pár, a kormány, a kiib í földi vendégek és képviseletek Bukarestbe utaz- j pák, hol 17-én lesz a koronázási ünnepségek be­fejezése. A részletes programot most dolgozzák ki. A szertartások sorát a metropolita-primás fogja megállapítani. — (A jugoszláviai magyar iskolák). A Prágai Magyar Hírlap már megírta, hogy a jugoszláv kormány a cseh-szlovák kormányhoz hasonlóan, minden igyekezetével azon van, hogyan üsse el a magyarságot iskoláitól. A közoktatásügyi mi­niszter rendeletet adott ki, hogy német és zsidó tanulók nem vehetők fel a magyar iskolákba. Hasonló sorsra jutottak azok a tanulók, akiknek szláv hangzású nevük van. A jugoszláviai ma­gyarság siralmas helyzetére jellemző az a kis be­szélgetés. amelyet a szabadkai „Bácsmegyei Napló'1 kjjzöl legutóbbi számában és amely igy hangzik: ..Ráég el sem kezdődött a tanév és má­ris megbukott a fiam — magyarból". Szabadkai tudósítónk arról értesít, hogy a kormány intéz­kedésére a zentai magyar gimnáziumot beszün­tették azzal a megokolással, hogy nincs ele­gendő számú magyar diák. Ugyancsak bezár­ták az újvidéki magyar gimnáziumot is, hasonló megokolással, mint a zentait. Ehhez még csak azt tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy a jugo­szláviai magyar párt szeptember <S-ára összehí­vott alakuló gyűlését nem lehetett megtartani, mert a hatóságok, bár az engedélyt nem vonták vissza, olyan nehézségeket támasztottak, ame­lyek miatt a gyűlés megtartása lehetetlenné vált. — (Egy prágai rabbi jubileuma.) Weiner Gus­ztáv dr., a prágai weinbergi izraelita zsinagóga kitűnő rabbija szeptember 15-én ünnepli müködé- -séne-k huszonötéves évfordulóját. — (Román nacionalizálás — franciául). Ko­lozsvári tudósitónk jelenti: Erdély egyik legna­gyobb iparvállalata a tordai cementgyár. A mo­dern, földgázüzemű gyártelepet a Pesti Kereske­delmi Bank létesítette és az impérium átvétele óta állandó céltáblája a román nacionálázási tö­rekvéseknek. A. részvénytársaság már fel is ajánlott 30—40 százalékos részesedést a romá­noknak, de ezzel ők nem érték be. Most — mint tudósítónk jelenti — a részvényeket eladták egy francia pénzcsoportnak 80 milh’ó leiért. A fran­ciákkal szemben persze a liberálisok szépen meglapulnak követeléseikkel, akárcsak a resicai müvek „nacionalizálása" alkalmával, mikor a részvényekre az angolok tették rá a kezüket. Az idegen hatalom és idegen politikai beavatkozás nem fáj a románoknak. Nekik ez mindegy, fő, hogy magyar ne legyen. — (A Rabely könyvnyomda ötvenedik jubi­leuma). Rimaszombatból jelentik: A rimaszom­bati Rabely Kárcly-féle könyvnyomda a napok­ban ünnepelte fennállásának ötvenesztendős ju­bileumát. Csendes ünnepség volt, nem hangzot­tak el hangos felköszöntők, sőt még bankett sem volt. A magyarság ünnepelt a szivében, mert tudta, érezte, hogy a magyarság kultúrharcában ez a nyomda nagy szerepet játszott. Igazi ió- szivii magyar ember volt egész életében az idő­sebb Rabely Miklós és magyar szive egész me­legével dolgozott a magyar kultúra felvirágozta­tásán mindaddig, mig a munkában kifáradt. Ek­kor — 1910-ben — fiának adta át a nyomda ve­zetését, aki apja nyomában haladva, még csak növelte a nyomda jelentőségét a gömöri magyar­ság életében. A nyomda kiadásában megjelenő „Gcmör" hetilap legutóbbi száma nagy cikkben foglalkozik a csendes évfordulóval. — (Ebben a városban mindenki bolond.) A steinhofi elmegyógyintézetből gyógyultan bocsá­tottak el egy bécsi kereskedőt, aki íreég a hábo­rúban gránűtíégnyomástól suiyos idegbajt kapott s azóta semmit sem tudott az idők folyásáról. Boldogan szállt föl egy autótaxira s amikor meg­érkezett a városba, gavallérostul átnyújtott a soffőrnek egy — tizkoronást. A soífőr nem ért rá tréfálkozni és kérte az utért járó 25.000 ko­ronát. Az utas méltatlankodni kezdett, ő gyógyul­tan jött ki az intézetből, öt most már ne ugras­sák. A soífőr a taxira mutatott s amikor ez sem volt elég, megállított néhány szembejövőt, akik igazolták, hogy valóban ennyi jár az utért. Az utas végre is megunta a dolgot: nem bánom, itt van még tiz korona, ha kevesli, amit adtam, de most már hagyjon békében. És átnyújtott még tiz koronát. Egy tizkoronás aranyat. A soífőr ud­vari''."'.'!! mosolygott és kezdett — visszaadni. Mit ad vissza? — türelmetlenkedett az utas. — A nagyságos urnák visszajár 26.000 korona. A ke­reskedő ideges lett: Mondtam már, ne ugrasson, én már nem vagyok bolond, ismét a járókelőkhöz kellett fordulna akik megerősítették a soífőr ál­lítását. Ezt már végképp mcgsokalta az utas, ide­gesen ugrott be az autóba és odiaszólt a soffőr­nek: — Vissza Stcinliofba! Én itt nem maradok. Eb­ben a városban mindenki bolond :VMptlIJl.Ull lMZTKCpgLV Szerda, szeptember 13. 'vr-vj'rvr'Hrrr?zr*f' :>.vur.vumJJiBU — (Már a kecskék is tudják, csak Zü­richben nem tudják,) Osztrák faluban történt tegnap, de már hónapokkal ezelőtt is meg­történhetett volna. Egy földmives ember ki­ment kecskéjével a földre, levetette a kabát­ját — már tudniillik az ember — és neki lá­tott a munkának- A kecske pedig a legelés- nek. A legelés körül azonban némi bajok le­hettek, némi hiányosságok látszottak fenfo- rogni. A kecske elégedetlenül kódorgóit és elhaladt a gazda kabátja mellett is. Szakértő orrával mindjárt észrevette, hogy a kabát­zsebből egy csomó valutakinézésü, leveles portéka kandikál ki, meg egy takarékköny­vecske- A kecske, a nála megszokott kíváncsi­sággal, közelebb lép a kabáthoz és belekós­tol a kilógó portékába. Az első falatnál még egynémely kétségei lehettek a nyomtatott betű és a négyszögletes forma miatt, de a lé­nyeg gyorsan győzött a formán- A kecske káposzta gyanánt megette az egész valutát. Megszokott rendességgel megtörülte a szá­ját s biccentett a fejével. Alighanem azért, hogy hát már evett jobb káposztalevelet is- Es egykedvűen lépkedett tovább. Pedig nem lépkedett volna ilyen egykedvűen, ha tudja, hogy néhány perc előtt mily hallatlan bizton­sággal, szakértelemmel és mily döntő illeté­kességgel ítélkezett a világgazdaságnak ma legnagyobb problémájáról, a valutáról. Mint a világ legelső káposztaszakértője, komisz káposztalevélnek minősítette az osztrák ban­kót és vele együtt annak többi európai tár­sait is. Mi ugyan már régen tudtuk, hogy a bankóink visszatértek a természethez s miután növényből lettek, ismét növénnyé vál­tak- Mi is tudtuk, a kecske is már tudja, csak Zürichben nem tudják. És Zürichben még so­káig káposztalevelet jegyeznek a tőzsdén és nem akad egy arra kódorgó kecske, amelyik íölviiágositaná a zürichi nagyképüeket, hogy milyen haszontalan dologgal töltik az időt ma, amikor munkálkodnia kellene mindenkinek, hogy a mostani zürichi káposztát ismét ér­demes legyen elrakni. Hiszen a nemvalutás káposztánál is a rakott káposztánk; kezdődik a káposzta. — (Súlyos vádak két jugoszláv súnisz tér ..el­len.) Belgrádiból jelentik: A „Jugoszlávia" nem­zeti szocialista lap súlyos vádat emelt Zserjáv szociálügyi miniszter ellen és azt állította róla, hogy anyagi ellenszolgáltatásért megakadályozta, hogy a bécsi Landsrbank tulajdonát képező írkcvljei bányákat nacionalizaiják. A „Balkán" belgrádi lap Vánics hadügyminisztert támadja meg. Azt Írja, hogy a régi osztrák-magyar had­ügyminisztérium titkos levéltárából olyan adatok kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, hogy a hadügyminiszter valamikor a régi osztrák-ma­gyar hadvezetőség szolgálatában állott. — (Részvénytársaság veszi kézbe József fő­herceg kisjenöi birtokát.) A Prágai Magyar Hír­lap megirta, hogy a román kormány rendeletére a hatóságok lefoglalták és állami tulajdonba vet­ték József főhercegnek az Arad és Kisjenő mel­lett levő huszonkilemcezer holdas birtokát. Most arról értesít bennünket aradi tudósítónk, hogy hatmillió lei alaptőkével részvénytársaság alakult, amely a főherceg! birtokot az államtól bérbe - veszi. — (A brünni színházban nem engednek né­met színészt játszani.) Brtinnből jelentik: A vá­rosi színház gondnoksága elhatározta, hogy hét­főtől kezdődően nem engedi át a színház épüle­tét a német színészek részére. Eddig ugyanis az volt a szokás, hogy a városi színházban öt na­pon a cseh színház, két napon pedig a német szín­ház játszott. A színház gondnoksága elhatározását azzal okolta meg, hogy az állam megígérte, hogy fedezi a cseh színház deficitjét. ígéretét azonban nem váltotta be, mert a mástféimilliós veszteségből csupán félmillió koronát térített meg. Megjegyzendő, hogy a német színház min­den este telt házak előtt játszik, míg a cseh szín­ház deficitje egyre nő. — (Ili bolygót fedeztek föl,) Bécsöől: jelen­tik: A tudományegyetem közölte Howerrel, hogy legújabban egy kis bolygót fedezett föl, amelyet H'y.vcriánnk neveztek el. — Praktikus iskoíaruhák kaphatók Hiúk ré­szére a legjobb minőségben, elsőrangú sza­básban, továbbá finom fiuöltöny' különleges­ségek L. RebonfoSd, Prága, Nárc-dm tf. 30. sz, alatt lévő különlegességi áruházában. — (Légionárius emlékszobor leleplezés Érsek­újváron*} Érsekújvárról jelentik: Vasárnap dél­előtt ikplüzték le a bolsevikiek elleni harcokban elesett légionáriusok emlékére emelt szobrot. A leleplezésnél a köztársasági elnök képviseletében Micsura Márton pozsonyi teljhatalmú miniszter jelent meg. A kormányt Dérer Iván dr. unífiká- ciós és Srobár Lőrinc dr. közoktatásügyi minisz­ter képviselte. Rajtuk kívül Stefanek és Folprecht iskolai referens, Síré és Chmeral tábornok is résztvett az ünnepségen. — (A romániai ifjúság nem tanulhat magyaror­szági egyetemen.) Kolozsvárról jelentik: A köz- oktatásügyi 'miniszter rendeietet adott ki, amely­ben eltiltotta a romániai ifjúságot attól, hogy a magyar egyetemeket látogassa. Egyetemi hallga­tóknak útlevelet csak a legritkább esetben állí­tanak ki — (Hol van az állami földbirtokhivatal?) Az állami földbirtokhivatal figyelmezti a közönséget, hogy szeptember 1-től az elnöki osztály, a II., III. IV. és V. ügyosztály, valamint az iktatóhiva­tal a Vencel-téren levő úgynevezett Nakosiku­nák házban van elhelyezve.s teleíonszámai n következők: 30.450—51—52—53—54—55. Az első ügyosztály, és a. számvevőség a Szokolszka-ulica 54. szám alatt van. Telefonszáma 2946 és 9464. A VI. ügyosztály és a prágai kerületi hivatal az Ukrizovrakon van. Telefonszáma 4480. — (A budapesti árak ma a legmagasabbak.) Budapesti tudósítónk jelenti, hogy a ruházati cik­kekben eddig nem tapasztalt árak vannak. A fér- íiruha tizennégy és ötvenezer korona között vál­takozik.- Az olcsóbb minőségű használhatatlanul silány cipő ára baíczerhatszáz és nyolcezer ko­rona. A kész télikabát negyvenezer korona. A ke­nyér kilója száztíz korona, mülásliszt százhu- szonkeííő, a főző száztizenhat, a kenyérliszt száznégy korona. A tej húsz koronába kerül, . a vajnak hntszáznegyven, marhahúsnak százbatvan- kettö és száznegyven, a disznó-búsnak kétszáz- nyolcvan és hároms-záznyolevan korona az ára. A kacsát ötszáz koronáért, a pulykát négyszáz- nyolcvan koronáért árusítják. SZÍNHÁZ mm mmmw Orosz zeneszerző gyök a tanítványa. Ki nem állhatom öt és nem hiszek abban, amit csinál. Eredetinek, újnak és újfajtán kifejezőnek tartom magamat. — Ellenben Debussy, az már igen. Debussy az én számomra az igazi impresszionista, aki megközelítette azt az ideát, amit én fejlesztettem ki igazán. Emlékezzünk például arra, hogy De­bussy zenekara hogyan adja vissza az esőt vagy a szelet, vagy a ködöt. Szinte érzi az ember. Megfoghatja, a legelevenebb impressziókat kelti. Ezt akarom én továbbfejleszteni, nem: tökélete­síteni. (*) A prágai német színház műsora. Szerda: Mandragola. Csütörtök: Bajadér. Péntek: Papa, vígjáték. Kramer fellépte. Szombat: Koldusdiák, Kubla fellépte. Vasárnap d. u.: Az elvarázsolt kastély, operett. Vasárnap este: A bajadér. Hétfő: Königskinder, Kubla fellépte. * (*) A német klsszinpad műsora: Szerda: Jugeudc-Djamileh, premier. Csütörtök: A dűvad. Szombat: A dűvad. Vasárnap: Papa. (*) Jugende. Szerdán mutatja be a prágai né­met színház Konta egyíelvonásos operáját: Ju- gendet Az egyíelvonásos után Bizet Djamilethje kerül szmre s a címszerepet Fcrray Olga magyar művésznő énekli. az impresszionista zenéről. Cleveland, szeptember. ■ Alexei Arcbangelsky orosz zeneszerző. A ; legújabb, a legmodernebb fajtából. Többek ko- I zött nemcsak arról nevezetes, hogy meg akarja ! reformálni a zeneművészetet, hanem arról is, ! hogy most érkezett Amerikába és Newyorkban ; már nyilatkozott is az újságírók előtt. Elmon­dotta az összes ideáit, a terveit, a gondolatait. — Ahogy Wagner Richard uj instrumentu­mokat hozott be a zenekarba — mondja többek között — úgy hozok én be teljesen uj hangokat a zenekarba. Arcbangelsky a Century Roof Theaíerben találkozott az újságírókkal, akik természetesen nagy érdeklődéssel hallgatták a zenei forradal­márt. A Christian Science Monitor zenereferensét annyira meghatotta Archangelsky beszéde, hogy hosszú, tanulmányszámba menő tudósítást irt róla a lapjában. A hírlapíró azt hiszi, hogy Arch­angelsky éppen annyira őszinte a megállapítá­saiban, a hitében és annak keresztülvitelében, mint annak idején Ornstein volt, aki zongorára iri kubista darabokat. — Most — mondotta Archangelsky — Mor­ris Gest-íel vagyok tárgyalásban. Ha megegye­zésre tudok vele jutni, novemberben koncertet adok Newyorkban, mikor a zenekart természe­tesen magam fogom vezényelni. A programon az én kompozícióim lesznek — csupa impresszio­nista muzsika. — „Az uj hangok“-teóriám annyit jelent. Tiogy bizonyos momentumokban a hangszereknek j teljesen uj, soha nem hallott, eredeti hangokat j kell kihozniok. Olyanok a kompozícióim, hogy | ezek nélkül az uj hangok nélkül el sem képzel- i hetők. így például az a meggyőződésem, hogy az oboát eddig egyáltalán nem használták ki a komponisták úgy, ahogy tulajdonképpen kellene, szinte azt mondhatnám, hogy a zeneszerzők ezt a hangszert elhanyagolták és nem szerepeltették a neki megfelelő módon. Az én zenekaromban az oboa meglehetős nagy szerepet játszik, csak­hogy egyáltalán nem a megszokott formájában és beállításában — az én oboáim zsákba vannak varrva, úgy énekelnek. Képzeljék el ezt a hangot j — különben nem, ezt nem lehet elképzelni, ezt j hallani kell. — Úgyszintén egészen más hangokat adnak a 1 trombitáim, a trombonjaim, a vadászkürtöm, a j basszus és a magas fúvóim. Ezeket az uj és fúr- j csa hangokat különböző dugókkal érem el, ame- j lyeket a nyílásban elhelyezek. A tubával olyan i effektusokat értem el, hogy a hallgatók majdnem elájultak a gyönyörtől, sőt miért tagadjam, én ; magam is. Hogy a tubával mit lehet csinálni du- j goknak, különböző nagyságú dugóknak az elhe- ; lyezéséve!: — hogy erre a zeneszerzők eddig ; egyáltalán nem gondoltak. — Aztán a hegedűk. A hegedűkön különböző j nagyságú és intenzitású hangfogókat helyezek el. ' Ezek a hegedűnek egészen sajátságos hangokat adnak, amelyek sokkal szélesebb skálájúvá te­szik a működési körüket, mint eddig valaha is gondolták. — A dob! Kérem, senki nem hiszi, hogy a nagydobból például milyen effektusokat lehet ki­hozni, ha a zenész egy közönséges hajkefével súrolja. — Sőt tovább megyek. Egyáltalán nem ha­bozok, hogy a zenekaromban felhasználjam a fluszpapirt, amit a gyerekek fésűre erősítenek, úgy fújnak rajta a szájukkal. Ez a hangszer és- ennek a hangszernek a használatára eddig senki sem gondolt. Holott nagyon érdekes és nagyon kifejező hangokat lehet vele elérni. — A zenekart teljesen uj gondolat alapján meg lehet ezzel a módszerrel reformálni. A kéz- - dő hangversenylátogató eleinte talán kaotikusnak \ fogja érezni ezt az uj zenekart. Tréning, gyakor- < lat utján azonban rá fog jönni, hogy sokkal kife- i jezőbb és melódikusabb, mint bármilyen eddig. j ravaszul hangszerelt zenekar. i — Az én módszerem szintetikus. Nehogy j egy pillanatig azt higyje, én Scriabinenek va- < (*) Mi legyen a elme? Budapestről jelentik: A Nemzeti Színház előadja legközelebb a nemrég elhunyt világhírű francia iró, Henry Bataille utolsó darabját, amelynek a címe „Les soeurs d'amour". A darabot Kállay Miklós fordította magyarra. Elkészült a rétidézöpéldány, lemásol­ták a súgókonyvet, kiírták a szerepeket, megcsi­nálták az ügyelői direktóriumokat, már körülbelül azt is elhatározták, hogy melyik szerep kinek jut, — csak magyar címet nem találtak a darab­nak. „Les soeurs d'amour" . . . Lehetetlen helye­sen, híven és finoman magyarra fordítani ezt a címet. Próbálgatták így is, amúgy is. Egy hét óta soeurs cl‘amcmr-lázban van a színház. Leg­alább negyven cimkcmibrnáció van már forgalom­ban, de egyiket sem találta megfelelőnek a ké­nyes ízlésű igazgató. Néhány nap múlva kioszt­ják a szerepeket, megkezdik majd a próbákat es a véletlenre bízzák, hogy nevet adjon a gyermek­nek. (*) A kolozsvári magyar színház premiérjei­A kolozsvári színház múlt hét csütörtökjén mu­tatta be Pécard „Kiki" című bohózatát. A bemu­tató-előadásnak nagy sikere volt. E héten egy drámai és egy én?-es premiér van műsoron. A drámai prtemi& fteyersmans klasszikusan tökéle­tes „Mari" cimii kétfelvonásos szinjátéka, az énekes premiér a „Hollandi menyecske" lesz. (•) A Waidbawer—Kcrpely-kvártéit Erdély­ben. A Waldbáuer—Kerpely-kvartett a nyár fo­lyamán Londonban aratott szenzációs sikert. A londoni diadal után most Erdélyben fog pó­diumra lépni a kvartett s szeptember 24-én Nagyváradon kezdi meg turnéját. (*) Boros Géza a budapesti Városi Színház­ban, Budapestről jelentik: A Városi Színház öt­ven estére szerződtette Boros Gézát, aki a „Ra- guza hercege" cimii operettben lép föl először. (*) A dűvad Budapesten. A „Dér Werwolf" című erotikus vígjátékot, melyet a múlt hét fo­lyamán a prágai német színház mutatott be, Bu­dapesten a Vígszínház készíti elő. A darabot éj­jeli előadásban fogják bemutatni. mmmmnmmmn * (Magyar kisebbség). E címen figyelemre­méltó folyóiratnak első számát vettük kézhez, amelyet Jakabffy Elemér, Sulyok István és Wil- ler József szerkesztenek Kolozsváron. A folym- irat a Romániához lecsatolt részekbeli magyar kisebbségi nemzet kérdéseit kivánja állandóan felszínen tartan? és minden oldalról objektíve megvilágítani. Ez a feladat oly roppant fontos­ságú, hogy csak a legnagyobb örömmel fogad­hatjuk a vállalkozást azért, hogy állandó irodal­mi orgánumot teremtettek, amely kizárólag ezzel a nagy kérdéssel kivan foglalkozni s a napisajtó mellett állandó őre és regisztrálója lesz az ottani magyarság minden nemzeti megmozdulásának és éber figyelemmel fogja kisérni minden életérde­kének mozzanatait. Az első számban „Levelek helyett" cím alatt kapunk programszerű cikket. Jakabffy Elemér „Román példa" címen nagyobb tanulmányba kezd, amelynek most megjelent ré­sze a román egyházaknak a nemzetvédelem te- rén kifejtett tevékenységére mutat reá. „Agrárre- rorni és a telepesek" címen kimeritően ismerteti a telepeseknek a háború előtti és mostani hely­zetét. OOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOGGOOGOGO00 3 Magyarok! F8gy©Iessa5 8 3 Ha Prágába jöttök, keressétek fel a g horozét ! ^ Václavské nám. 44.— Miuden este elsőrangú ^ 1 tUftWCK .23,, | 3 Szolid árak. Belépti díj nincs. Pontos kiszolgálás. G 3580 •*' O 3GOOQOOGOOO0QGGO0OGGGGGGQGGGGG0G

Next

/
Oldalképek
Tartalom