Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-13 / 85. szám

41 yfticpirJiiiGwxT/áVgg Szerda, szeptember 13. teljesen vörös. Még pedig kellemetlenül radiká­lis. A városatyák ugyanis nagy hatalmuk tuda­tában mindenféle régi és új-elvtársi programpont­tal kísérleteznek, például szocializálták a városi üzemeket, itt majd minden a város tulajdonába ment át, kezdve a villamosvasuton és végezve a hirdetőoszlopon. A dolognak azonban máris szomorú vége lett. A város vállalataira ráfizet, maga drágítja az életet és tehetetlenül áll a bér- követelésekkel szemben. A vörös városház csak nem tagadhatja meg a munkások óhajait, mond­ják. Tehát drágább lett napról-napra a gáz, a villamos áram, a viz- és a városi adók, különö­sen a vigalmi adókaz egekbe nőtek. Be sem lát­ható, hogy mi lesz e gazdálkodás következménye, különösen, ha a szocialista pártok egyesülése kö­vetkeztében az elvtársak tábora kizárólagosan mérvadó lesz minden fontosabb kérdésben. A berlini polgárságnak valóban nem könnyű a hely­zete, ha a város maga is a nagy árdrágítók kö­zött szerepel. ily körülmények között a télre való készülő- is nagyon szerény határok között mozog. Ha az általános drágaság nem kötelezte volna a kor­mányt, hogy a legkiáltóbb bajokon segítsen és a télre egyet-mást — ígérjen, ki nem hallott volna arról, hogy nemsokára benne leszünk a nyo­masztó szénhiányban és a nagy szükség ezer kellemetlenségében. Tehát a kormány igér a vá­ros utján amerikai fagyasztott húst, ami ma azonban drágább, mint a friss hús és tömegélel­mezést. mozgó-konyhákat olcsó pénzért, ió tá­nyér levest vagy főzeléket — feltét nélkül. Ez a fömegélelmezés már egyszer megbukott, mert oly rossz volt, hogy senkinek sem kellett. De itt nem is a hús a fő, hanem a szén és erről a fontos jószágról hallgatnak a hivatalos és félhi­vatalos hangok, nem mondják, hogy lesz. azt sem mondják, hogy nem lesz, mert való­színűleg tudják, hogy nincs, az antant elvisz mindent. A szénkatasztrófa elementáris hatású lesz, mert nemcsak a gyárak üzemét fogja meg­szorítani, nemcsak a nyilvános életet fogja kel­lemetlenül befolyásolni, hanem bele fog markolni oda, ahol a legjobban fáj, a középosztály min­dennapos életébe. A tehetősek ma ugyan össze­vásárolják, bár engedelem nélkül, ami csak szén kapható, de a kisember, még ha akarná, sem tudja megfizetni, ami hivatalból kijár neki. A tél nagyi bajain tehát keveset fog segíteni a meleg leves és az olcsóbb burgonya, ha a tűzhelynek hidegen kell maradnia. Ez a hideg tűzhely ápolta egykor a pacifizmust és a hideg tűzhely segí­tette elő a kommunizmus terjedését. Nagyobb ur. mint a szén, ma nincs a világon és .lókai fekete gyémántjai uj erőre kaphatnának egy szociális drámában, amelynek problémája éppen a szén hatalma volna. És a szén talán á színházak életét is meg fogja bénítani. Nyílt titok, hogy a színházak nem ké­pesek előre a százezreket lefizetni, amibe a szük­séges fűtőanyag beszerzése kerül. Egy-kétszer ugyan eltűri az ember a hideg, ftitetlen nézőte­ret, harmadszor azonban már alig kér ebből a mulatságból. Azután nagyi helyárak és ftitetlen színház mégsem férnek össze, a múzsának me­leg hajlék illik. A most megnyíló színházak te­hát érthetően vegyes érzésekkel várják a tél fejleményeit. Valami jó szezont kj sem remél, bár csodálatosan most is egyszerre két uj szín­házat adnak át rendeltetésének, csattanós jeléül, hogy a vállalkozói kedv e téren nem csökkent. Nem építenek ugyan uj színházat, hanem elegáns mozit rendeznek be színpadi előadásokra, nem mindennapos cáfolatául a megrögzött hitnek, hogy a film lassan megeszi a színházakat. íme, megfordítva is előfordul. Mégis jó szezont csak a népszínház: a Volksbühne remél, még pedig joggal. Mert Európa e legnagyobb vállalkozásá­nak több mint negyvenezer rendes bérlője van. Minden abonnensnek joga van esztendőnként négy-öt előadásra potom húsz márkáért, szinla- pot és ruhatárat is beleértve. És ne tessék gon­dolni, hogy e kis összegért holmi állóhelyet kap az ember. Sőt ellenkezőleg! Minden este ugyanis a jegyek egyharmadát kisorsolják a bérlők kö­zött. Még pedig mindenféle jegyet, kezdve a pá­holyon és végezve a kakasülön. A bérlő, ha jön, felmutatja könyvecskéjét, azt lebélyegzik és az­után kihúzza a jegyét — az urnából. Ha szeren­cséje van, a földszintre kerül, ha pechje, fel a negyedik emeletre. Mindezt jókedvűen tűrik, az sem zavarja a boldogokat, ha összetartozó csa­ládtagok a legkülönbözőbb rangosztályokban kapnak helyet. A Volksbühne ma kénytelen az uj jelentekezőt visszautasítani, mert nincs helye az uj bérlők számára. Talán, ha megnyílik uj csarnoka, amelyet Berlinnek egyik legrégibb színházából most építenek át — egy magyar ter­vező utasítása szerint — akkor egyelőre képes lesz a közönség ostromát elviselni. Ez a tény is mutatja, hogy a jó és olcsó színházat a nép többre becsüli minden más élvezetnél. És ebbe a pontba kapcsolódik bele a színházak üzleti haszna. A színházban is a nagy forgalom az ol­csó helyárak mellett még mindig több hasznot jelent, mint a fényes színház tömeges ingyen- jeggyel. Ha nem is az olcsó, hanem az olcsóbb helyárakkal próbálkozik meg ugyancsak Berlin­ben a nagyoperát építő társaság, amely egyelőre a Theater des Westens-t bérelte ki és jó operai előadásokat hirdet. Itt is, aki a Volksoper rész­vénytársaság tagja, olcsóbban jut a jegyhez. A takarékosságra és a műélvezetre való spekulá­lás máris bőven termette meg gyümölcseit, en­nek az operai vállalatnak Ebért elnöktől kezdve több ezer tagja van. Szóval a színházak meg­próbálnak élni. Minden egyéb télapótól, a szén­től és a közönség — erszényétől függ. % V. NctfkadMOtt a diplomádul csali. A g-orog-tőrck hálboni nyugvóponton. Prága, szeptember 12. A török-görög háború katonai része, úgy látszik, befejeződött,- vagy legalább is nyugvópontra jutott. A Havas-ügynökség szmirnai jelentése szerint ott sem katonai, sem politikai szempontból semmi különösebb esemény nem történt. Csupán a menekültek elhelyezése okoz nehézségeket, akiket az élelmiszerek hiá’nya miatt különböző terü­letekre fognak elosztani. Olaszország intervenciója. A török-görög kérdésben elsősorban ér­dekelt Anglia, — mint már megemlékeztünk róla — azon van, hogy a nyugati hatalmakat az egyre növekvő török igényekkel szemben közös csatasorba állítsa. Ezt a célt szolgálta Olaszország intervenciója, amellyel ismét bizonyítani akarták, hogy a tengerszorosok szabadságának kérdésében Anglia, Francia- rszág és Olaszország teljesen egységesek. Az angorai kormány rendkívüli római meg­bízottja, Feti bej, a Tribuna egyik szerkesz­tőjének kijelentette, hogy személyes véle­ménye szerint helyesebb lenne, ha a nagyha­talmak a törökökre biznák, hogy a görögök­kel való viszonyukat közvetetten megbeszé­lés utján szabályozzák. Ez a megoldás he­lyesebb lenne Olaszország ama törekvésénél, hogy a velencei ikonferencia egybehivását lehetőleg meggyorsítsa. Feti bej többek közt kijelentette, hogy Mustára Kemal pasa győ­zelmei révén az egyetlen ember, aki Török­ország nevében a békéről tárgyalhat. Török­ország hajlandó a tárgyalásokban részt ven­ni, mindenesetre csak ama feltétellel, hogy nemzeti programjának főpontjait elismerik és elfogadják. Franciaország szerepe* Jellemző a helyzetre, hogy a török győ­zelmek ma már a franciákat is megrémítik. Sir Frederic Maurioe tábornok a Daily Neves­nek Konstantinápolyból táviratot küldött, amelyben bejelenti, hogy a szövetségesek szolidaritásának hangsúlyozására a szövet­és olasz csapatok is csatlakozni fognak az Ismid félszigeten és a Dardanellák ázsiai partján partraszálló angol katonasághoz. E katonai akció után a szövetséges kormányok közös nyilatkozatot fognak tenni. Franciaor­szág ismét átveszi a keleti kereszténység vé­dőjének szerepét és áliltólag már csapatokat is küldött Brussába, hogy áz ott élő keresz­tényeket megvédelmezze. A török győzelem hatása. Musztafa Kemal győzelmének természe­tesen nagy hatása van Törökország — he­lyesebben Konstantinápoly — belpolitikai éle­tére. A győzelem örömére rendezett ünnep­ségeken nem csupán a leigázó hatalmakat jelentő keresztények ellen, hanem a szultán 'kormánya ellen is fordult a tömeg. Ezek az örömünnepségek különben majdnem minde­nütt súlyos rendzavarásokkal végződtek. A román követség, az angol katonai misszió, a francia postahivatal és a Credit Lyonnais ablakait beverték, több európait, — köztük állítólag angolokat is — megöltek. Harrington tábornok e zavargásak ellen erélyesen tilta­kozott a török rendőrség vezetőjénél s a szövetséges főparancsnokok határozata sze­rint Konstantinápoly és a Dardanellák ázsiai semleges zónája mentén kitűzték a francia- angol-olasz lobogót, intésül a kemalista-had- erőknek, hogy a zóna megsértését a szövet­ségesek ellenséges cselekedetnek tekintenék. Ezt a lépést természetesen mindenütt mint a szövetséges képviselők szolidaritásának je­lét kommentálják. Ostromállapottal fenyegeti az antant Konstantinápolyi. Konstantinápoly, szeptember 12. (Havas.) A szövetséges megszálló csapatok parancs­noka kiáltványt bocsátott ki, amelyben elis­meri a törökök jogos örömét, azonban a tün­tetők erőszakoskodásait sajnálatosaknak tartja és kijelenti, hogy amennyiben tovább­ra is folytatódnának. Konstantinápolyra el­rendeli az ostromállapotot. séges tábornokok parancsa szerint francia Hállak Tibor magirar pénzügyi helyzetről. Budapest, szeptember 12. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) A parlament ma igen megnépesedett. A három napos szünet után a képviselők igen nagy számmal jelentek meg a Házban. Politikai esemény kevés volt. A földadójavaslat mai tárgyalásánál Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszolt terjedel­mes beszédben a vita folyamán elhangzot­takra. A részletes vitánál érdeklődéssel te­kintenek Gaál Gaszton felszólalása elé. Kállay beszéde. Az első szónok Kállay pénzügyminisz­ter: Az adójavaslatok tárgyalása során a különböző padokból elhangzott felszólalá­sok rámutattak arra, hogy milyen megter­helést jelentenek a javaslatok. Mindazokra csak annyit mondhat, hogy az államnak ezek­re föltétlenül szüksége van. És pedig nem valami különös passzióból, hanem csak azért, hogy megélhessen és hogy fenn tudja tartani azt a kultúrát, amely Magyarországot a bal­káni államok fölé helyezi. Hogy fenntarthas­sa iparát és kereskedelmét s hogy megvéd- hesse az ország határait, valamint a belső rendet, amelyet a háború és a forradalom annyiszor veszélyeztetett. A helyzet — mondotta Kállay — ámenbe a békeszerző­dések következtében kerültünk, nem tekint­hető a kibontakozás utjának. A financiális csőd közel áll. Ez pedig az állam létét is ve­szélyezteti. Mi azonban élni akarunk. Ezért áldozatot kell hozni, nem szabad kicsinyes­kedni és akadékoskodni. Legközelebb elő fogom terjeszteni az 1922—23. évi költségve­tést s ezzel kapcsolatban egy takarékossági bizottságnak a beállítását fogom kérni, amely a költségvetésnek az ország jelenlegi viszo­nyaival össze nem egyeztethető kiadási té­teleit törölni fogja. És ebben a bizottságban kérni fogom Gaál Gaszton közreműködését, aki takarékossági szempontból a legna­gyobb energiát fejetette ki. Kétségtelen, hogy igy is igen nagy marad az összeg, amelynek fedezéséről nem tudunk gondoskodni. Ezért szükségünk van a jövedelem fokozá­sára. Ősszel be fogom terjeszteni a jövedelmi egyenesadó módosításáról szóló törvényja­vaslatot, amely ki fog terjeszkedni azokra a kívánságokra, amelyek a létminimum és a progresszivitás tekintetében elhangzottak Azután a községek háztartásának rendezésére és az adókezelésröl szóló törvényjavaslatokat fogom benyújtani- A nagybirtokosok a va- gyonváltság lerovásával nagy áldozatot hoz­tak. Nem lehet kétségbe vonni, hogy olyan áldozatot hoztak, amelyet a kisbirtokosoktól nem lehetett volna követelni. Meg fogom sürgetni a földbirtokreform gyors és igazságos végrehajtását. A szociáldemokraták részéről tett azt az indítványt, hogy az értékadó rend­szerre térjünk át, nem helyeselhetem. A mi­niszter ezután a buzavaluta kérdésére tért át és kijelentette, hogy ez nem az ő találmánya, hanem a gazdáké, akik a birtok bérbeadásá­nál és eladásánál már régebb idő óta ezt a rendszert követik. Ö abból indul ki, hogy a helyzet az, hogy a birtok nem fizet többet mert a jövedelme ugyanannyi mint békében volt. A föld megkapja a békebeli jövedelmét- Ezután a korona romlásának okaival foglal­kozott. A rohamos romlásnak szerinte két oka van. Az első az, hogy az állam háztar­tásában nincsen egyensúly, a második pedig hogy sok bankjegyet hoznak forgalomba. Vé-. leménye szerint ezekhez ~ bizonyos belföldi spekuláció is járult s az ezen spekuláció elleni védekezés céljából állították fel a devizaköz­pontot. A legközelebbi napokban törvényja­vaslatot fog előterjeszteni, amely a spekulá­ciónak még súlyosabb büntetését fogja köve­telni. Kijelentette, hogy az országnak arra kell törekednie, hogy az exportot növelje s az importot csökkentse. Elfogadták az adójavaslatokat A pénzügyminiszter után Farkas István szociáldemokrata képviselő szólalt fel a zár­szó jogán, maid névszerinti szavazásra került a sor, amelynél száznyolcan igennel, negy­venhármán pedig nemmel szavaztak- A sza­vazástól távoltartotta magát kilencvenegy képviselő. A beterjesztett határozati javasla­tokat valamennyit elvetették és az adójavas­latokat hatvanöt szavazattöbbséggel elfogad­ták. A magyar politikai helyzet. Az olasz orientáció. — A liberális ellenzéki blokk. Budapest, szeptember 12- (Saját tudósí­tónk telefonjelentése-) A kormánypárt klub­jában tegnap este élénken foglalkoztak a kül- J politikai helyzettel s az Olaszország felé való orientálódás gondolatát igen szivesen fogad- ( ták. A világpolitikai helyzet kétségtelenül háttérbe szorította a belpolitikai kérdéseket, mégis élénk megbeszélés tárgya volt az egy­séges liberális ellenzéki párt megalakulásá­nak a hire. Az egységes pártban helyesnek tartják a parlamenti helyzet tisztulását. Hir szerint a liberálisok mozgalma egyelőre azért szünetel, mert a pártvezérek, köztük főkép­pen Vázsonyi, nincsenek Budapesten. Szilágyi Lajos, aki most érkezett vissza szabadságáról, kijelentette, hogy más ellen­zéki liberális egyesülést nem tud elképzelni, csak azt, hogy az összes polgári pártoknak össze kell fogniok a kormány és a szociálde­mokraták ellen­Öszs szünet előtt. Budapest, szeptember 12. (Saját tudósítónk telefoujelentése.) Az a terv, hogy az adójavasla- tok le tárgyalása után a földbirtokreform gyors végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatokkal fog a Máz foglalkozni, most olyképpen módosul:, hogy az idevonatkozó javaslatot nem terjesztik egyelőre a Ház elé s igy a nemzetgyűlés a jövő hét elején meg fogja kezdeni az őszi szünetet. A magyar kormány kéri a román kormánytól .az összeesküvők névsorát. Budapest, szeptember 12. (Saját tudósítónk telefoujelentése.) Hivatalos helyről nyert érte­sülésem szerint a bukaresti rendőrség által fölfe­dezett és a román király ellen tervezett állítóla­gos merényletről szóló hirrel kapcsolatosan Zichy KubSdo báró bukaresti magyar követ a román királyi kormányhoz fordult azzal a kéréssel, hogy az állítólagos összeesküvők pontos névsorát és szetnélyleirását közölje vele, hogy a magyar kor­mány az esetleges bűncselekmény, földerítésére a szükséges lépéseket maga is megtehesse. A ro­mán kormány erre a kérésre mindezidáig azon­ban nem válaszolt. A román sajtóügynökség az „összeesküvés“-ről szóló jelentéseket, amelyeket különben széjjelküldtek az egész világban, a ma­gyar sajtóügynökségnek még külön kérésre sem volt hajlandó átadni. QaM mMM a JéiáléfeM Itérfésles. Prága, szeptember 12. Brüsszeli és berlini jelentések tegnap még arra engedtek következtetni, hogy a belga-német tárgyalások megszakításának komolyabb jelentősége nincsen s a belga de­legátusok csupán uj instrukciókért utaztak Brüsszelbe. Mára azonban úgy alakult a hely­zet, hogy , a belga-német tárgyalások súly­pontja Berliniből, illetőleg Brüsszelből ismét Párisba, a jóvátételi bizottsághoz tolódott el. Bergmann és Fischer államtitkárok a biro­dalmi kormány megbízásából Párisba utaz­tak, hogy a jóvátételi bizottság előtt, amely pénteken összeül,- szükség esetén képvisel­jék a német álláspontot. Ezzel egyidejűleg, mint a berlini német lapok jelentik, a belga kormány a Berlinből visszatért delegátusok meghallgatása után azonnal fel fogja szólítani a német kormányt arra, hogy bizonyos ősz- szeget aranyban helyezzen el a már előbb megjelölt négy külföldi bank egyikében. El­lenkező esetben az egész komplexumot is­mét a jóvátételi bizottság elé fogják terjesz­teni, amely ezek után megállapítja Német­ország szándékos mulasztását. Hogy ennek mily következményei lehetnek, — erélyes rendszabályok, szankciók stb. — azt már tudjak. Brüsszeli politikai körökben az a vé­lemény, hogy miután Belgium mindent elkö­vetett a békés megegyezésre, jelenleg eré­lyesebb intézkedések igénybevételére van szükség. A belga és német felfogás között a volta­képpeni ütközőpont nem a különböző garan­ciák megadásában, hanem a kincstári váltók lejárati idejének meghosszabbításában van. A belga kormány elfogadta a felajánlott né­met biztosítékokat, viszont nem akceptálta a német kormánynak azt a követelését, hogy a kincstári jegyeket hat hónapnál hosszabb idő múlva számítolják le. A jóvátételt bizott­ság számára a kérdés érdemi része tehát abban rejlik, hogy összeegyeztethető-e a bi­zottság augusztus 3l-i határozatával a hat hópapos lejárati idő kitolása? Ámbár Bel­giumban ismét kevésbé engedékenyen keze­lik a kérdést, sóik remény van arra, hogy — miután az érdemi részben, a garanciák meg­adásában teljes a megegyezés — a jóváté­telt bizottság döntése nem fogja meghiúsítani az eddig elért eredményeket. OLD ENGLAND A legnjabb angol sportöltönyök (pumphose), raglánok (Fregoli) és női sportkosztümök knlckerbockers-ral. sikkesen és a legkiválóbb szabással, a legalkalmasabb angol és skót szövetekből, a legrövidebb idő alatt mérték után készülnek. 479 Landesbank palotájában B, METZELES, PKAGA. meKázantta 2 í űri- és női divatszabóság mérték után. | Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom