Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-13 / 85. szám
....... ja ií, hogy tekintet nélkül a készleteken való veszteségre, szállítsák le haladéktalanul valamennyi fémáru árát, még pedig az olcsóbb napi beszerzési árakhoz mérten. Meg kell, hogy hozzák ezt az áldozatot, hogy a vevőközönségnek ne legyen oka a vásárlástól tartózkodni és hogy a válsággal küzdő fémipar ne legyen kénytelen rendelések hijján a munkásokat elbocsátani. A közönséges sör árát is néhány vendéglős leszálitotta már. Az árleszállítás itt is csekély, mert egy liter sör még igy is 2 korona 80 fillérbe kerül. A jobbfajta sörök árai egyelőre még változatlanul drágák, még pedig egy kis pohár pilzeni 2 korona 50 fillér, a nagy pohár pedig 3 korona 50 fillér. Ausztria megmentésének problémáta. Ausztria rendbehozatalára, amelynek égető sürgősségét minden államférfin már- már az unalomig hangoztatja, végleges megoldással kecsegtető újabb lépés nem történt. Ami Ausztria állapotát oly kétségbeesetté teszi, az elsősorban az ország belpolitikai helyzete, Seipel dr. szövetségi kancellár elismerte a pénzügyi ellenőrzés feltétlen szükségét, azonban ez az egymagában még csak nem is hatékony terv már is a szociáldemokraták legerősebb ellenzését váltotta ki. Az osztrák parlamentben a polgári és a szociálist! pártok körülbelül egyforma arányban foglalnak helyet; ezzel szemben a Seipel- kormány mögött nem lévén koalíciós kormány, nem áll parlamentárisán döntő több- • ségü párt Ha Seipel megkísérelné a népszövetségi delegátusok másik két követelésének, nevezetesen a hivatalnoklétszám csökkentésének és az ingadozó bérrendszer megszüntetésének végrehajtását, a parlamenten kívül és belül egyformán támadnak, miután a jelen körülmények között a lakosságnak a valutáris viszonyok rendezéséhez különös érdeke nem fűződik. Ausztria jelenlegi helyzetét tehát három szempontból kell megítélni: a népszövetség, amennyire különböző titkos vagy nyilvános szempontok lehetővé teszik, igyekszik a lehető jóindulattal, azonban „a fennálló szerződések épségbentartá- sa mellett" megoldani az osztrák kérdést Tisztára akadémikus jellegű döntései azonban állandóan beleütköznek azokba a különböző aspirációkba, amelyekben közvetlenül az utódállamok, közvetve pedig a nyugati hatalmak is érdekelve vannak. A harmadik tényező, az osztrák lakosság véleményét reprenzentáló belpolitikai élet annyira a gazdasági nyomorúság hatása alatt áll, hogy bárminő gyökeres megoldást örömmel üdvözölne, ha a pártok az ország szerencsétlen helyeztéből nem kovácsolnának politikai tőkét maguknak. Ilyen körülmények között Ausztria megmentésére „a fennálló szerződések épségben tartása mellett" aligha ""tehet gondolni. Ez a helyzet minadddig fenn fog állani, mig Ausztria az elnyomorodás oly fokára nem ér el, ahol nincs többé veszteni valója. Újabban a svájci szövetségtanács is foglalkozik az ausztriai segélyakció kéerdé- sével, egyelőre természetesen ezt a részvételt csupán a bizottságokban való részvételként fogiák fel. A népszövetség titkárságának kérelmére a szövetségtanács elhatározta, hogy az osztrák kérdéssel foglalkozó pénzügyi bizottságba Julius Frey dr.-t, a zürichi hitelintézet igazgatóját fogja kiküldeni. Imperiali márki e bizottságnak különben részletesen kidolgozott javaslatot nyújtott be Ausztria reorganizálására. A javaslat öt fejezetre oszlik, amelyek a pénzügyek, a valuta, a közigazgatás, ellenőrzés és átmeneti intézkedések részleteit tárgyalják. A pénzügyi reform a költségvetés egyensúlyát az adók emmelésével akarja elérni, a valutakérdést az uj jegybank megalakítása oldaná meg. A memorandum értelmében az osztrák kormány kötelezné magát arra, hogy a bizottság javaslatait végrehajtsa. Az Ausztriának adandó hitelt havi részletekben folyósítaná. A bizottsá jelenleg Imperiali tervét tanulmányozza. jele* Kraizcr PRAGA 22., NeEíázasslia. Egyedüli árnyékos kerthelyiség a város központjában. — Naponta este ? órától zene. Belépti díj nincs. — Belépti díj nincs. A Prágai Magyar Hírlap tegnap kezdte meg az erdélyi magyarság politikai állásfoglalásának ismertetését a román alkotmányreform tárgyában. Elszakadt véreink magas kulturfelíogását, politikai érettségét, modern ! liberális gondolkodását tanúsító nagyérdekü reformprogramja ismertetését a következőkben tesszük teljesséAz anyanyelv. Követeli az erdélyi magyarság, hogy az alkotmányban minden állampolgárnak biztosíttassák anyanyelve szabad használata- A rá nézve illetékes hatóságoktól ügyének ezen a nyelven való elintézését kívánhatjaSenkit sem lehet kényszeríteni, hogy szóbeli vagy Írásbeli nyilatkozataiban, feliratain vagy cégtábláin, hirdetéseiben, véd-1 jegyein vagy címkéin más nyelvet használ- i jón, mint anyanyelve. A polgárok, — ezek egyházi közösségei, egyletei, társulatai, intézményeik nyelvét maguk határozzák meg. A nemzeti nyelvek használata a közigazgatásban és bíráskodásban a párisi egyezmény 8- cikke értelmében biztosítandó. Az erre vonatkozó szabályozás nem maradhat a nemzetiségi egyen jogosításról szóló 1868- évi 44. t.-c-ben foglaltak mértéke alattA felekkel való érintkezésben az illető anyanyelve használandó. A közigazgatási és birói szervek alkalmazásánál erre tekintettel kell lenni. A törvények, rendeletek, hivatalos hirdetmények valamennyi nemzeti kisebbség nyelvén közzéteendők. Hivatalos feliratoknál, utcai jelzőtábláknál hasonlóképpen az összes ott lakó nemzetiségek nyelvét kell alkalmazniNemzeti színek. A nemzeti kisebbségekhez tartozók szabadon használhassák saját nemzeti színeiket, i jelvényüket és zászlóikat, amennyiben ennek nincs az államelleni tüntetés jellegeA munkaszabadság. Kimondandó a munkaszabadság és ezzel kapcsolatban a munkásszervezetek szabad fejlődésének biztosítása a törvényes rend korlátái között. Kimondandó a sztrájkjog elismerése — és általában a munkáskérdésnek em- beries szellemben rendezése. A kereskedelem és ipar szabadsága nem korlátozható olyan politikai célokat szolgáló intézkedésekkel, melyek a polgárok egyenlő jogait és szabad tevékenységét akadályozzák. Az adórendszerben a progresszivitás elvének kell érvényesülnie. Az elsőrendű fogyasztási cikkek meg nem adóztathatók. A katonai szolgálat a milic.ia-rendszer alapján szervezendő, az anyanyelvek szolgálati nyelvként való biztosításával. Politikai egyenlőség. A párisi egyezmény 8. cikkére való figyelemmel is — kimondandó a teljes politikai egyenlőség. Általános, egyenlő, a nőkre is kiterjedő választójog, titkos szavazás, választókerületenkénti kisebbségi (arányos) képviselet, a választókerületek törvény utján leendő helyes beosztása és a választások tisztaságának biztosítása, ideértve megfelelő összeférhetetlenségi törvény alkotását és a független választási bíráskodás biztosítását is. A törvényhozás súlypontját a kamarára kell helyezni. Minden törvényjavaslat először itt tárgyalandó. Az egyes képviselőknek is meg kell adni a kezdeményezési jogot. A szenátus az államköltségvetés és zárszámadás tekintetében a kamarával egyenlő jogkörrel bírjon. A parlamentben a kisebbségek saját nemzeti nyelvüket használhassák. Közigazgatási önkormányzat. Ki kell mondani a községi és törvény- hatósági önkormányzatot, illetve annak a korábbi alapon és keretben való helyreállítását és fenntartását, a közigazgatás decentralizációját, a közigazgatási tisztviselők fegyelmi felelősségét. A szolgálati pragmatikában megállapítandó különösen, hogy a véglegesített közigazgatási tisztviselő csak a törvényben megszabott esetekben bocsátható el hivatalából. A közigazgatás törvényszerűségét független, birói jellegű és több fokozatú közigazgatási fórumokkal kell biztosítani. Minden, tehát a miniszterek által elkövetett közigazgatási jogsérelem esetén is ezek előtti eljárásnak van helye. Nemzeti autonómia. A gyulafehérvári, törvényerejű határozat Hí. cikke alapján ki kell mondani az erdélyi nemzetek autonómiáját. E szerint minden nemzet önmagát kormányozza, saját nyelvén, saját közigazgatással és igazságszolgáltatással, amivégből hi/atalnokaií önmaga választja saját fiai közül. Birói függetlenség. Kimondandó a bírák függetlensége és el- mozdithatíansága. Alkotmányilag kell megállapítani a bírák függetlenségének alapelveit. Az összes közalkalmazottak részére egyéseges alapon biztosítandó a nyugellátás. A magyarság utolsó posztulátuma az, hogy az alkotmánynak a kisebbségek jogaira vonatkozó rendelkezései oly alaptörvénynek mondassanak ki, amellyel sem más törvény, rendelet, vagy hivatalos intézkedés nem lehet ellentmondásban. Az alkotmány maga is e részben csak a párisi egyezmény 12-ik cikke értelmében legyen módosítható. Az erdélyi magyarság alkotmány-törvénytervezete csupán a főbb irányokat jelöli meg, és ekként nem tarthat igényt a teljességre. Ezekhez az alapelvekhez azonban szigorúan ragaszkodik és gondja lesz rá, hogy állásfoglalásáról ne csak az országhatáron belül vegyenek tudomást, hanem a párisi egyezményt aláíró és rendelkezéseit garantáló szignatárius hatalmak is értesüljenek róla. A cseh-szlovák—magyar tárgyaSások gazdasági kérdésekről. Budapesti tudósitónk jelenti: A Pester Lloyd munkatársa ma beszélgetett a cseh-szlovák kormány budapesti képviselőjével Vavrecska Hugó dr. követtel a Magyarország és a Cseh-Szlo- vákia közötti gazdasági tárgyalásokról. A beszélgetésből kitűnik, hogy Magyarország és Cseh-Szlovákia között most meginduló gazdasági tárgyalásokat négy szakbizottságban fogják letárgyalni és pedig a gazdasági, közlekedési, a pénzügyi és a politikai bizottságban. Az első két bizottság Budapesten, a pénzügyi és a politikai bizottság pedig Prágában fogja megtartani tárgyalását. A tárgyalások ujrafelvételét Genfben határozták el. Arra a kérdésre, hogy e tárgyalások egyúttal politikai kérdésekre is ki fognak-e terjedni, Vavrecska követ kijelentette, hogy politikai természetű kérdésekre ezúttal nem fog sor kerülni, mert kizárólag gazdasági szakértőket küldtek ki a tárgyalásokra. A tárgyalások folyamán azonban mindenesetre az állampolgárok hovátartozásának kérdése is szóba kerül. Más oldalról való tájékoztatás szerint a budapesti bizottságok tanácskozni fognak a kereskedelemben és forgalomban még fennálló korlátozások enyhítéséről. Különösen a jelenleg még csendes és nagyon korlátozott Budapest—Pozsony—Prága— Kassa—Nyitra stb- között való telefonforgalom megélénkitése kívánatos. A magyar megbízottak részéről már a legutóbbi tárgyalásokon tett javaslatokat a prágai megbízottak kedvezően fogadták s ezért remélik, hogy a tanácskozások pozitív redményekre vezetnek. Leszállítják a miniszterek és a törvényhozók fizetését. A Cech cseh néppárti lap arról értesül, hogy törvényjavaslat készül, amelynek értelmében a cseh-szlovák korona zürichi emelkedése miatt a miniszterek, valamint a nemzetgyűlési képviselők és szenátorok fizetését leszállítják. Hogy a fizetésle- szállitás milyen arányú lesz, egyelőre ismeretlen. Nagy német népgyülés Reichenbergben. A német politikai pártok — a kommunisták kivételével — vasárnap Reichenbergben nagy népgyülést rendeztek, amelyen követelték, hogy Prágából a német egyetemet helyezzék el német vidékre és pedig az egyetemet Rei- chenbergbe, a műegyetemet pedig Aussigba. A gyűlést Bayer Ferenc dr. polgármester nyitotta meg. Utána Tschermak-Seysenegg dr. egyetemi tanár beszélt és az egyetemek áthelyezésének szükségét hangoztatta. Azonkívül Böbék német keresztényszocialista képviselő, Hartl német nemzeti szenátor, Hoff- rnann német szociáldemokrata képviselő, Hübner német gazdapárti szenátor és Kostka Szerda, szeptember 13. dr. német demokrata képviselő beszélt- A diákság nevében Richter Antal és Hermann egyetemi hallgató szólalt föl- A népgyülés impozáns lefolyású volt. A szlovenszkói közönséget annyiban érdekli ez a gyűlés, mert a szlovenszkói egyetemi hallgatók nagy része a német egyetemet látogatjaMilyen viszonyok uralkodnak i megszállott iajeavidioíi is Saart8íi;leten? Irta: L. af Peíersens ezredes. Petersens svéd ezredes, akit prágai tartózkodása alatt és írásaiból a cseh-szlovákiai nemzeti kisebbségek lelkes védőjének ismertünk meg, 'Németországnak megszállott területein szerzett tapasztalatairól a közel lövőben cikksorozatot szándékozik közzétenni a „Deutsche Rundschau" című tekintélyes folyóiratban. A kitűnő szerző rendelkezésünkre bocsátotta cikksorozatának kéziratát, amelyből az alábbi részletet közöljük. Stockholm, szeptember 12Magától értethető, hogy a Rainavidék több év óta tartó megszállása az országra valóságos istencsapássá lett- Mégis jelentékeny különbség van a francia, belga és angolszász csapatok megszállása között. Az amerikaiakat a lakáskérdésben tanúsított kíméletlenségük miatt nem nagy örömmel látják, bár azok nem igen avatkoznak az ország belpolitikai viszonyaiba és ezekben gyakran a franciák ellen foglalnak állást, amint az a Dorten-csetben történt. Legjobbak a viszonyok Köln környékén, amelyet az angolok szálltak meg. A megszállás alatt a német és angol hatóságok között sehol sem fordultak elő komolyabb összeütközések. Az angolok megértették, hogy lelkiismeretien háborús propagandával csapták be őket és saját tapasztalataik alapján ma már egészen másként Ítélik meg a német népetIgen nehéz lenne a francia csa/paíok pontos számát megállapítani, mivel azt katonai titokként kezelik- Különböző körülmények azonban azt bizonyítják, hogy a franciák az általuk rpegszállott területen a lefegyverzett Németországai szemben kétszer oly nagy hadsereget'mártanak, mint amekkorával annak idején Németország rendelkezett ugyanezen a területen (kb. 125.000 katona szemben 70-000-rel). Éppen ezért a német laktanyák, gyakorlóterek száma nem elegendő s a megszálló hadsereg nagy részét más helyütt kell beszállásolni (iskolákban, hivatalokban stb.). Talán a legkellemetlenebbek a tisztek és altisztek német családokba való beszállásolása. Az egyes családokat a beszállásolások néha annyira szétforgácsolják, hogy a család különböző tagjai más-más helyütt laknak- Különösen a Rajna-vidék egyes kisebb fürdőhelyein elviselhetetlenek a viszonyok- Ems- ben és egyéb hires fürdőhelyeken jobbára színes csapatokat helyeztek el- Eltekintve attól, hogy ezeket a csupán néhány ezer lakost számláló városokat a beszállásolás költségei teljesen tönkreteszik, még az a veszély is fenyegeti őket, hogy nemzetközi közönségüket a jövőben el fogják veszíteni, mivel a fürdővendégeknek semmi kedvük arra, hogy a színes franciák elrontsák a nyaralásukat A kellemetlenségek és költségek, amelyeket e városoknak elviselniök kell, nem csupán a beszállásolásra, gyakorlóterekre stb. terjed ki, hanem egyéb területekre is- A gyakori felülvizsgálatok alkalmával az inspi- ciáló tábornokot teljes dísszel keli fogadni, francia zászlókat kell beszerezni s gondoskodni arról, hogy az aszfaltburkolatot homokkal hintsék be, hogy a kegyelmes ur vezérkarával együtt lovagolhasson. A színházakban több ülést az előadás megkezdéséig a tisztek számára kell fentartani, ami magától értetődően nagy veszteségekkel jár. A színházakat is gyakran rekvirálják francia vendégjátékok megtartására oly összegekért, amely még a világítás költségeit sem fedezik. A legkárosabb jelenség azonban az, hogy a beszállásolás a német törvénykezést és az erkölcs zavartalanságát is befolyásolja- Minden csaló és kalandor francia védelem alá helyezkedhetik s igy kivonhatja magát a német törvénykezés alól- Csalók és kétes exisz- tenciák pedig mindenütt vannak, ahol pénzt lehet keresni. E kétes iparlovagok a franciáktól megkapják azokat a kiviteli és behozatali engedélyeket, amelyeket a becsületes német kereskedőktől megvonnak. Elképzelhető. mily lehetőségük nyílik piszkos üzletek lebonyolítására, mikor a jog és a rend képviselői számára elérhetetlenekA lakosságnak megtiltották, hogy hazafias dalokat énekeljen, vagy a nemzeti szili iiiiíiii iiiÉpifk ni aiiiiiiiiicft (Befejezés-) A nyelvhasználat. — Politikai egyenlőség. — Az autonómia kérdése.
