Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-01 / 76. szám
Vera Sancte... (fi.) Prága, augusztus 31. Holnap megkezdődik az iskolai év. Kedves emlékek kelnek uj életre és rég elhomályosult képek válnak ismét valósággá. A szivünk mélyén valahol újra megszólal az iskolai csengő éles hangja és lelki szemeink előtt elvonul tanulótársaink hosszú serege az igazgató úrral, a komoly tanári karral és a nagypipáju pedelussal az élén. Valamikor, évekkel ezelőtt igy kanyargóit a hosszú menet a telplomba, hogy a Szentlélek segítségét kérje az eljövendő tanév munkájára. Akkor még mi is, a szüléink és tanáraink is, bizakodó várakozással néztünk az iskolai év elébe. Hosszú évek sora pergett le azóta. Négy esztendő óta a szlovenszkói magyar szülök rossz ómenek szorongó érzése között vezetik gyermekeiket az iskolába. Az egyik ide- gennyelvü intézetbe kénytelen a gyermekét beíratni, mert abban a községben bezárták a magyar iskolát. A másiknak attól kell félnie, hogy valamilyen ürüggyel lehetetlenné teszik számára, hogy a gyermekét olyan iskolába járathassa, amelyben az ő anyanyelvén tanítanak. A harmadik attól aggódik, hogy olyan szellemben fogják nevelni a fiát, amely elidegenítheti az apjától-anyjától. A negyedik messze földre, más ,. yv.szágba Kénytelen küldeni cíiáKfiát, mert ebben az országban nincsen olyan iskola, amely őt a saját nyelvén készítené elő az általa választott életpályára. Az ötödik . .'. De minek is folytatnék? Alig van magyar szülő Szloven- szkó és Ruszinszkó földjén, akinek ebből vagy abból az okból nem kellene aggodalommal várni az 1922—23. évi iskolai esztendőt. Rossz ómenek egész sorozata között kezdődik meg holnap a tanév. A magyarság mélységesen komoly iskolaügyi akcióját a hatalom urai és azok lakájai nem fogadták azzal a megértéssel, amelyet joggal megérdemelt. Az iskolaügyi gyűlések hosszú sorozatának láttára nem érlelődött meg bennük az a bölcs belátás, hogy a magyarságnak igazságos követeléseit teljesíteni kell, mert igy kívánja a kultúra, a társadalom és az állam java. Ellenkezőleg, a kormány alantas közegei mindent megtettek, hogy a magyarságnak ezt a természetes akcióját gúzsba kössék. És most az iskolai év küszöbén újból megmutatják, hogy egy szikrányi érzékük sincsen az állam jól felfogott érdeke iránt. A fülek! iskolagyülés betiltása és a kassai beírások körül észlelhető alamuszi mesterkedés világos bizonysága annak, hogy a gyűlölet szelleme nemhogy lankadna, de egyre inkább diadalmaskodik. Sőt több előjel arra is vall, hogy a miniszteri ígéreteket sem óhajtják komolyan venni. A Veni Sancte dallamának szárnyain valamikor régen azért szállottunk a magasságokba, hogy a tanév küszöbén magunknak és gyermekeinknek kikönyörögjük a Szentlélek bátorító, megtartó és vigasztaló erejét. Ez- idén másért fohászkodunk: azért, hogy azokat, akiket iskoláink felügyeletére, tanügyünk vezetésére és gyermekeink nevelésére rendeltek, szállja meg a jobb belátás, az érettebb megfontolás, a bölcsebb vezetés és a szeretet szentlelke. A cseh-szlovák köztáraság hatalmas iskolaügyi miniszterétől a legkisebb falu tanítójáig mindenkin vegyen erőt ez a lélek és űzze el a sötét hatalmakat. A köztársaság élén egy olyan férfiú áll, aki életének javarészét a katedrán töltötte és ezalatt egy nemzetet igyekezett fölnevelni a humanizmus tanai szerint. A „Praecep- tor Bohemiae11 ékes jelzője lett ezért a jutalma. Az ő egyinéségének szuggesztiv ereje képes volna arra, hogy megállítsa azt a pusztító áradatot, amely egy virágzó kulturális életet készül elnyelni és hogy megmutassa a humanizmusnak azt az útját, amelyet nemzetének követnie kell. Népének humanista tanítója akkor aratná életének legszebb diadalát. Ma azonban nem az a szellem vezeti a szlovenszkói és ruszinszkói tanügy vezetőit, amely Masaryk könyveiből árad felénk. Ezért is nincsen a munkájukon áldás, ezért nem terem számukra siker, ezért nem ! övezi homlokukat a köztisztelet koronája és ezért követeli egy ország népe eltávolításukat. . . . Jövel Szentlélek és világosítsd meg mndazoknak a szellemét, akiknek a legnehezebb feladatok egyike jutott: az a feladat, hogy fiatal emberpalántákat gondozzanak, féltő és aggódó szeretettel. M § icpsiiwcisíí íoi áfii halogatta ai osztrák Mimi — elemezik a fellel ideje. Becs, augusztus 31- (Saját tudósítónktól-) A Mittagszeitung kijelenti, hogy az osztrák probléma megoldásáról szóló hírek elébevágnak a tényeknek s annál kevésbé lehetnek teljesen igazak, miután semmi bizonyosat nem lehet tudni arra az esetre, ha a népszövetség kísérletei is meghiúsulnak- A lap utal arra, hogy ha a népszövetség tovább folytatja Ausztriával szemben a hitegetés, huzavona politikáját, úgy ez a körülmény az országnak további elhatározásait illetőleg szabad kezet biztosítana. Ausztria nem mondhat le többé, nem várhat tovább, elérkezett a tettek ideje! Németország gazdasági tárgyalásokat kezd Ausztriával. Berlin, augusztus 31- (Saját tudósítónktól.) Riedeí berlini osztrák követ kgzolde koyg&í- nyával a német birodalmi kormánynak azt a rövid átiratát, amelyben a német kormány bejelenti hajlandóságát az Ausztriával való gazdasági kérdésekre vonatkozó tárgyalásokra. Az osztrák kormányt felszólítják, hogy formulázza meg gazdaságpolitikai kívánságait. Olasz demars Belgrádiam Belgrád, augusztus 31. Hivatalosan jelentik: Az itten olasz ügyvivő ma délben megjelent a külügyminisztériumban a miniszter helyettesénél, Nesic meghatalmazott miniszternél és az olasz kormány nevében, az Ausztriával szemben folytatandó olasz politi- tikáról a következőket jelentette ki: Az Ausztriával szemben folytatndó olasz politikát a st.-germaini békeszerződés szigorú végrehajtása inspirálja, amelyet Olaszország tiszteletben tart s tiszteletben tartását másoktól is megköveteli. Ennek megfelelően Olaszország a status-quo minden megváltoztatásával szembe fog helyezkedni. Ez okból a szövetségesekkel és az érdekelt szomszédos államokkal való megegyezés előtt az Ausztria rekonstrukciójára vonatkozó kérdésben minden döntéstől tartózkodni fog. A Veronában lefolyt tárgyalások kizáróan gazdasági természetűek voltak. Olasz-osztrák tárgyalások. Róma, augusztus" 31. (Stefani.) Az olasz pénzügyminiszter és Schüller dr. osztrák megbízott között folyó tárgyalásokban, a melyek Olaszországnak Ausztria számára adandó segítsége körül forogtak, elvi meg- egj^ezés jött létre. Schüller dr. a pénzügyminisztérium vezérigazgatójával, Rossini gróffal érintkezésbe lépett, hogy a szükséges rendelkezéseket életbeléptessék- Rómából való elutazása előtt tárgyalni fog Luciollival, a vámhivatal vezérigazgatójával és Dinola külkereskedelmi vezérigazgatóval, hogy az olasz mdniszterkrizis által félbeszakított kereskedelmi tárgyalásokat tovább folytassák. A budapesti cseh-szlovák követség is nyilatkozik. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Pesti Napló munkatársa kérdést intézett a budapesti cseh-szlovák követséghez, az osztrák szövetségi kancellárnak külföldi utjával kapcsolatosan elterjedt ellentétes hírekre vonatkozóan. A cseh-szlovák követség azt a választ adta. hogy ezek a hírek három csoportba oszthatók. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek a kisantant katonai szerződéseiről szólnak. Ezekre nézve a követségen kijelentették, hogy a Marlenbadban kötött cseh-szlovák—jugoszláv szerződés tulajdonképpen csak meghosszabbítása az eddig érvényben lévő szerződésnek, amely csakis a közös védelem érdekeit szolgálja. A második csoportba tartoznak a cseh-szlovák—jugoszláv korridor létesítéséről szóló hírek. Ezek egyszerűen kohol ás ok, mert a cseh-szlovák köztársaság szigorúan a békeszerződések alapján áll és nem követhet el békeszerződésbe ütköző dolgot. Végül a harmadik csoportba tartoznak a katonai felvonulásokról szóló hírek, amelyek a követség nyilatkozata szerint közismert forrásból származnak, még pedig abból a forrásból, amely már a háború előtt is ilyen koholt és valótlan hírekkel riasztotta a világot. Az osztrák kormány uj pénzügyi terve. Bécs, augusztus 31. A kormány uj pénzügyi tervet dolgozott ki. Az utolsó hetek pénzügyi és gazdasági helyzetének fejlődése szükségessé tette a nyáron tárgyalt pénzügyi terv novellázását és kiegészítését. Hangoztatják, hogy a külföld segítsége változatlanul kötve van az önsegély szigorú végrehajtásához. Az uj pénzügyi terv részletei még nem ismeretesek, de bizonyosra vehető, hogy a lakosságtól újabb súlyos áldozatokat kérnek. Nemzetközi segitöbizottság Ausztria érdekében. Róma, augusztus 31. (Stefani.) Fabrizió Mussimó herceg elnöklete alatt Ausztria föl- segítésére . nemzetközi segitöbizottság alakult. Korlátozni fogják a bécsi idegenforgalmat. Bécs, augusztus 31. (Saját tudósítónk tele- fonjelentése.) Reitner, Bécs város pénzügyi diktátora a tegnapi községtanács ülésén úgy nyilatkozott, hog 37 korlátozni kell a bécsi idegenforgalmat, mert az ezrével beözönlő idegenek összevásárolják a bécsi lakosság elől a legszükségesebb cikkeket. Valószínűleg ankétot is fognak összehívni, hogy az idegenforgalom szabályozásának módozatait megbeszéljék. Az osztrák jegybank kérdése. Bécs, augusztus 31. Az osztrák pénzügy- miniszter a nemzetgyűlés főbizottságában kijelentette, hogy az Anglo- és a Lánder- bank párisi igazgatósága bizonyos változtatásokat óhajt az osztrák jegybank alapszabályaiban, amelyek a jegybank vezetőségét függetlenebbé tennék az osztrák kormánytól. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az osztrák kormány hozzájárul ezekher a módozatokhoz, de a maga részéről szintén bizonyos kikötéséket tett. Ezekre vonatkozóan ma kapott Londonból, távirati értesítést, amely szerint az Anglobank londoni vezetősége elfogadta az osztrák javaslatokat és hogy Simon főtanácsos Londonból Parisba fog utazni, hogy a Lánderban vezetőségével tárgyaljon, valamint hogy a L and erő a tik minden valószínűség szerint honorálni fogja az osztrák kormány kívánságai s í^y a jegybank felállításának most már semmi akadálya sincs. Hi űönfsan Szlovenszkó oHtenóBiiftléról? Hlinka cikke. Pozsony, augusztus 31. ! (Saját tudósítónk jelentése.) Hlinka a Slo- I vakban folytatja megjegyzéseit Benesnek j az Economistban megjelent intervjujára. Az j ügyészség jónak látta, hogy a cikkből mint- ! egy 15 sort elkobozzon. Cikkében Hlinka újból megállapítja, hogy Szlovenszkö autonómiáját nemcsak a néppárt, hanem az egész szlovák nemzet követeli. Benes az interjúban — úgymond -- azt jelentette ki, hogy az autonómiáról a szlovákoknak önmaguknak kell dönteniük. A pitts- burgi egyezmény utolsó pontja is úgy rendelkezett, hogy a szlovák politikusoknak kell dönteniük arról, hogy milyen legyen Szlovenszkó alkotmánya. Ma is elég mód kínálkoznék arra, hogy a szlovák nemzet maga döntsön erről az életbevágó kérdésről. Azonban a plebiszeitumtól azért félnek, mert attól tartanak, hogy nyomban visszatérne egy Habsburg vagy pedig Vilmos. Félnek attól is, hogy egy népszavazás nagyon szomorú és kínos eredménnyel végződne a csehiekre és a Svehla-párt .szlovenszkói fiókjára. Népszavazás esetén ugyanis a szlovákság 95 százaléka Hodzsa és Srobár ellen szavazna, mivel kiszolgáltatták Szlovenszkói Svehlának. Ennek a következménye, - hogy Szlovenszkóban ma nincs sem liszt, sóm cukor, sem gyertya, olaj és zsir. El lehetne képzelni azt, hogy az autonómiáról a parlament döntsön. De a prágai parlamentben 12 néppárti képviselővel szemben 250 cseh képviselő ül és 36 olyan szlovák, aki nagyon szívesen lenne autonomista, ha nem kellene félnie attól, hogy az autonómia megvalósítása esetén elkergetik a vájutól. Szlovenszkó autonómiájáról — amint azt Benes is mondotta — egyedül a szlovákoknak kell dönteniök. A forradalmi nemzetgyűlés idején volt egy szlovák klub, amely azonban nem volt más, mint egymást kölcsönösen tá- [mogató emberek közkereseti társasága és mindenkit, aki a többséggel nem egy húron pendült, nyomban megfosztott a mandátumtól. „Engem is — igy ir Hlinka — megfosztottak a mandátumomtól és a fogházba csuktak azért, mert elmentem Parisba11. A választások után azonban még ez a klub is eltűnt. A szlovákok .kellő képviselet nélkül maradtak. Srobár pártjának a ciméből törölte még a szlovák elnevezést is és Hodzsa a cseh agrárius párt alelnöke lett. Bendát és Le- hoczkyt pedig Behyne Stribrny és Habrman dirigálják. Csupán a néppárt tért magához és szlovák klubbot alakított. Ilyen viszonyok között a jelenlegi nemzet- gyűlésen nem fogják megvalósítani a szlovák autonómiát. Ezért nyugodtan mondhatta Benes, hogy neki egy szava sincs Szlovenszkó autonómiája ellen. Azért mondotta ezt, hogy megtévessze Angliát, amely erősen kezd eltávolodni a cseh-szlovák köztársaságtól • A szlovák nemzet azonban ki fogja verekedni az autonómiát a legközelebbi választásokon, mert akkor kizárólag autonómistákat fog megválasztani. Az autonómiáról szóló javaslat ott fekszik a nemzetgyűlés asztalán és igy Benesnek módjában áll. hogy azt szavazás alá bocsássa- Benes azonban nagyon jól tudja, hogy mit kell mondani Prágában és mit kell beszélnie Génuában, Hágában és Londonban- A külföldön becsaphatja az újságírókat és az államférfiakat, de idehaza nem tud becsapni senkit, idehaza nem áltathat senkit a megyei szövetség cikóriájának Ígérgetésével. 11 BKgBWIWMBflMBagnP üogQ áSS a Korona? Aug. 31-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 17.30 svájci frankot Berlinben 5762.75 német márkát