Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-01 / 76. szám

Vera Sancte... (fi.) Prága, augusztus 31. Holnap megkezdődik az iskolai év. Kedves emlékek kelnek uj életre és rég elhomályo­sult képek válnak ismét valósággá. A szi­vünk mélyén valahol újra megszólal az iskolai csengő éles hangja és lelki szemeink előtt elvonul tanulótársaink hosszú serege az igazgató úrral, a komoly tanári karral és a nagypipáju pedelussal az élén. Valamikor, évekkel ezelőtt igy kanyargóit a hosszú me­net a telplomba, hogy a Szentlélek segítsé­gét kérje az eljövendő tanév munkájára. Akkor még mi is, a szüléink és tanáraink is, bizakodó várakozással néztünk az iskolai év elébe. Hosszú évek sora pergett le azóta. Négy esztendő óta a szlovenszkói magyar szülök rossz ómenek szorongó érzése között veze­tik gyermekeiket az iskolába. Az egyik ide- gennyelvü intézetbe kénytelen a gyermekét beíratni, mert abban a községben bezárták a magyar iskolát. A másiknak attól kell fél­nie, hogy valamilyen ürüggyel lehetetlenné teszik számára, hogy a gyermekét olyan is­kolába járathassa, amelyben az ő anyanyel­vén tanítanak. A harmadik attól aggódik, hogy olyan szellemben fogják nevelni a fiát, amely elidegenítheti az apjától-anyjától. A negyedik messze földre, más ,. yv.szágba Kénytelen küldeni cíiáKfiát, mert ebben az országban nincsen olyan iskola, amely őt a saját nyelvén készítené elő az általa válasz­tott életpályára. Az ötödik . .'. De minek is folytatnék? Alig van magyar szülő Szloven- szkó és Ruszinszkó földjén, akinek ebből vagy abból az okból nem kellene aggoda­lommal várni az 1922—23. évi iskolai esz­tendőt. Rossz ómenek egész sorozata között kez­dődik meg holnap a tanév. A magyarság mélységesen komoly iskolaügyi akcióját a hatalom urai és azok lakájai nem fogadták azzal a megértéssel, amelyet joggal megér­demelt. Az iskolaügyi gyűlések hosszú soro­zatának láttára nem érlelődött meg bennük az a bölcs belátás, hogy a magyarságnak igazságos követeléseit teljesíteni kell, mert igy kívánja a kultúra, a társadalom és az állam java. Ellenkezőleg, a kormány alantas közegei mindent megtettek, hogy a magyar­ságnak ezt a természetes akcióját gúzsba kössék. És most az iskolai év küszöbén új­ból megmutatják, hogy egy szikrányi érzé­kük sincsen az állam jól felfogott érdeke iránt. A fülek! iskolagyülés betiltása és a kassai beírások körül észlelhető alamuszi mesterkedés világos bizonysága annak, hogy a gyűlölet szelleme nemhogy lankad­na, de egyre inkább diadalmaskodik. Sőt több előjel arra is vall, hogy a miniszteri ígéreteket sem óhajtják komolyan venni. A Veni Sancte dallamának szárnyain vala­mikor régen azért szállottunk a magasságok­ba, hogy a tanév küszöbén magunknak és gyermekeinknek kikönyörögjük a Szentlélek bátorító, megtartó és vigasztaló erejét. Ez- idén másért fohászkodunk: azért, hogy azo­kat, akiket iskoláink felügyeletére, tan­ügyünk vezetésére és gyermekeink nevelé­sére rendeltek, szállja meg a jobb belátás, az érettebb megfontolás, a bölcsebb vezetés és a szeretet szentlelke. A cseh-szlovák köz­táraság hatalmas iskolaügyi miniszterétől a legkisebb falu tanítójáig mindenkin vegyen erőt ez a lélek és űzze el a sötét hatalmakat. A köztársaság élén egy olyan férfiú áll, aki életének javarészét a katedrán töltötte és ezalatt egy nemzetet igyekezett fölnevel­ni a humanizmus tanai szerint. A „Praecep- tor Bohemiae11 ékes jelzője lett ezért a ju­talma. Az ő egyinéségének szuggesztiv ereje képes volna arra, hogy megállítsa azt a pusztító áradatot, amely egy virágzó kultu­rális életet készül elnyelni és hogy megmu­tassa a humanizmusnak azt az útját, amelyet nemzetének követnie kell. Népének huma­nista tanítója akkor aratná életének legszebb diadalát. Ma azonban nem az a szellem ve­zeti a szlovenszkói és ruszinszkói tanügy vezetőit, amely Masaryk könyveiből árad felénk. Ezért is nincsen a munkájukon áldás, ezért nem terem számukra siker, ezért nem ! övezi homlokukat a köztisztelet koronája és ezért követeli egy ország népe eltávolí­tásukat. . . . Jövel Szentlélek és világosítsd meg mndazoknak a szellemét, akiknek a legnehe­zebb feladatok egyike jutott: az a feladat, hogy fiatal emberpalántákat gondozzanak, féltő és aggódó szeretettel. M § icpsiiwcisíí íoi áfii halogatta ai osztrák Mimi — elemezik a fellel ideje. Becs, augusztus 31- (Saját tudósítónktól-) A Mittagszeitung kijelenti, hogy az osztrák probléma megoldásáról szóló hírek elébe­vágnak a tényeknek s annál kevésbé lehet­nek teljesen igazak, miután semmi bizonyosat nem lehet tudni arra az esetre, ha a népszö­vetség kísérletei is meghiúsulnak- A lap utal arra, hogy ha a népszövetség tovább foly­tatja Ausztriával szemben a hitegetés, huza­vona politikáját, úgy ez a körülmény az or­szágnak további elhatározásait illetőleg sza­bad kezet biztosítana. Ausztria nem mond­hat le többé, nem várhat tovább, elérkezett a tettek ideje! Németország gazdasági tárgyalásokat kezd Ausztriával. Berlin, augusztus 31- (Saját tudósítónktól.) Riedeí berlini osztrák követ kgzolde koyg&í- nyával a német birodalmi kormánynak azt a rövid átiratát, amelyben a német kormány bejelenti hajlandóságát az Ausztriával való gazdasági kérdésekre vonatkozó tárgyalá­sokra. Az osztrák kormányt felszólítják, hogy formulázza meg gazdaságpolitikai kí­vánságait. Olasz demars Belgrádiam Belgrád, augusztus 31. Hivatalosan jelen­tik: Az itten olasz ügyvivő ma délben meg­jelent a külügyminisztériumban a miniszter helyettesénél, Nesic meghatalmazott minisz­ternél és az olasz kormány nevében, az Ausztriával szemben folytatandó olasz politi- tikáról a következőket jelentette ki: Az Ausztriával szemben folytatndó olasz politi­kát a st.-germaini békeszerződés szigorú végrehajtása inspirálja, amelyet Olaszország tiszteletben tart s tiszteletben tartását má­soktól is megköveteli. Ennek megfelelően Olaszország a status-quo minden megvál­toztatásával szembe fog helyezkedni. Ez okból a szövetségesekkel és az érde­kelt szomszédos államokkal való megegye­zés előtt az Ausztria rekonstrukciójára vo­natkozó kérdésben minden döntéstől tartóz­kodni fog. A Veronában lefolyt tárgyalások kizáróan gazdasági természetűek voltak. Olasz-osztrák tárgyalások. Róma, augusztus" 31. (Stefani.) Az olasz pénzügyminiszter és Schüller dr. osztrák megbízott között folyó tárgyalásokban, a melyek Olaszországnak Ausztria számára adandó segítsége körül forogtak, elvi meg- egj^ezés jött létre. Schüller dr. a pénzügy­minisztérium vezérigazgatójával, Rossini gróffal érintkezésbe lépett, hogy a szükséges rendelkezéseket életbeléptessék- Rómából való elutazása előtt tárgyalni fog Luciollival, a vámhivatal vezérigazgatójával és Dinola külkereskedelmi vezérigazgatóval, hogy az olasz mdniszterkrizis által félbeszakított ke­reskedelmi tárgyalásokat tovább folytassák. A budapesti cseh-szlovák követség is nyilatkozik. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Pesti Napló munkatársa kérdést intézett a budapesti cseh-szlovák kö­vetséghez, az osztrák szövetségi kancellár­nak külföldi utjával kapcsolatosan elterjedt el­lentétes hírekre vonatkozóan. A cseh-szlovák követség azt a választ adta. hogy ezek a hírek három csoportba oszthatók. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek a kisan­tant katonai szerződéseiről szólnak. Ezekre nézve a követségen kijelentették, hogy a Marlenbadban kötött cseh-szlovák—jugoszláv szerződés tulajdonképpen csak meghosszab­bítása az eddig érvényben lévő szerződés­nek, amely csakis a közös védelem érdekeit szolgálja. A második csoportba tartoznak a cseh-szlovák—jugoszláv korridor létesítésé­ről szóló hírek. Ezek egyszerűen kohol ás ok, mert a cseh-szlovák köztársaság szigorúan a békeszerződések alapján áll és nem követhet el békeszerződésbe ütköző dolgot. Végül a harmadik csoportba tartoznak a katonai fel­vonulásokról szóló hírek, amelyek a követ­ség nyilatkozata szerint közismert forrásból származnak, még pedig abból a forrásból, amely már a háború előtt is ilyen koholt és valótlan hírekkel riasztotta a világot. Az osztrák kormány uj pénzügyi terve. Bécs, augusztus 31. A kormány uj pénz­ügyi tervet dolgozott ki. Az utolsó hetek pénzügyi és gazdasági helyzetének fejlődése szükségessé tette a nyáron tárgyalt pénz­ügyi terv novellázását és kiegészítését. Han­goztatják, hogy a külföld segítsége változat­lanul kötve van az önsegély szigorú végre­hajtásához. Az uj pénzügyi terv részletei még nem ismeretesek, de bizonyosra vehető, hogy a lakosságtól újabb súlyos áldozatokat kérnek. Nemzetközi segitöbizottság Ausztria érdekében. Róma, augusztus 31. (Stefani.) Fabrizió Mussimó herceg elnöklete alatt Ausztria föl- segítésére . nemzetközi segitöbizottság alakult. Korlátozni fogják a bécsi idegenforgalmat. Bécs, augusztus 31. (Saját tudósítónk tele- fonjelentése.) Reitner, Bécs város pénzügyi diktátora a tegnapi községtanács ülésén úgy nyilatkozott, hog 37 korlátozni kell a bécsi idegenforgalmat, mert az ezrével beözönlő idegenek összevásárolják a bécsi lakosság elől a legszükségesebb cikkeket. Valószínű­leg ankétot is fognak összehívni, hogy az idegenforgalom szabályozásának módozatait megbeszéljék. Az osztrák jegybank kérdése. Bécs, augusztus 31. Az osztrák pénzügy- miniszter a nemzetgyűlés főbizottságában kijelentette, hogy az Anglo- és a Lánder- bank párisi igazgatósága bizonyos változta­tásokat óhajt az osztrák jegybank alapsza­bályaiban, amelyek a jegybank vezetőségét függetlenebbé tennék az osztrák kormány­tól. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az osztrák kormány hozzájárul ezekher a mó­dozatokhoz, de a maga részéről szintén bi­zonyos kikötéséket tett. Ezekre vonatkozó­an ma kapott Londonból, távirati értesítést, amely szerint az Anglobank londoni veze­tősége elfogadta az osztrák javaslatokat és hogy Simon főtanácsos Londonból Parisba fog utazni, hogy a Lánderban vezetőségével tárgyaljon, valamint hogy a L and erő a tik min­den valószínűség szerint honorálni fogja az osztrák kormány kívánságai s í^y a jegy­bank felállításának most már semmi aka­dálya sincs. Hi űönfsan Szlovenszkó oHtenóBiiftléról? Hlinka cikke. Pozsony, augusztus 31. ! (Saját tudósítónk jelentése.) Hlinka a Slo- I vakban folytatja megjegyzéseit Benesnek j az Economistban megjelent intervjujára. Az j ügyészség jónak látta, hogy a cikkből mint- ! egy 15 sort elkobozzon. Cikkében Hlinka újból megállapítja, hogy Szlovenszkö autonómiáját nemcsak a nép­párt, hanem az egész szlovák nemzet köve­teli. Benes az interjúban — úgymond -- azt jelentette ki, hogy az autonómiáról a szlová­koknak önmaguknak kell dönteniük. A pitts- burgi egyezmény utolsó pontja is úgy ren­delkezett, hogy a szlovák politikusoknak kell dönteniük arról, hogy milyen legyen Szlovenszkó alkotmánya. Ma is elég mód kínálkoznék arra, hogy a szlovák nemzet maga döntsön erről az életbevágó kérdésről. Azonban a plebiszeitumtól azért félnek, mert attól tartanak, hogy nyomban visszatérne egy Habsburg vagy pedig Vilmos. Félnek attól is, hogy egy népszavazás nagyon szo­morú és kínos eredménnyel végződne a cse­hiekre és a Svehla-párt .szlovenszkói fiók­jára. Népszavazás esetén ugyanis a szlovák­ság 95 százaléka Hodzsa és Srobár ellen szavazna, mivel kiszolgáltatták Szlovenszkói Svehlának. Ennek a következménye, - hogy Szlovenszkóban ma nincs sem liszt, sóm cu­kor, sem gyertya, olaj és zsir. El lehetne képzelni azt, hogy az autonómiá­ról a parlament döntsön. De a prágai parla­mentben 12 néppárti képviselővel szemben 250 cseh képviselő ül és 36 olyan szlovák, aki nagyon szívesen lenne autonomista, ha nem kellene félnie attól, hogy az autonómia megvalósítása esetén elkergetik a vájutól. Szlovenszkó autonómiájáról — amint azt Benes is mondotta — egyedül a szlovákok­nak kell dönteniök. A forradalmi nemzetgyűlés idején volt egy szlovák klub, amely azonban nem volt más, mint egymást kölcsönösen tá- [mogató emberek közkereseti társasága és mindenkit, aki a többséggel nem egy húron pendült, nyomban megfosztott a mandátum­tól. „Engem is — igy ir Hlinka — megfosz­tottak a mandátumomtól és a fogházba csuk­tak azért, mert elmentem Parisba11. A válasz­tások után azonban még ez a klub is eltűnt. A szlovákok .kellő képviselet nélkül marad­tak. Srobár pártjának a ciméből törölte még a szlovák elnevezést is és Hodzsa a cseh agrárius párt alelnöke lett. Bendát és Le- hoczkyt pedig Behyne Stribrny és Habrman dirigálják. Csupán a néppárt tért magához és szlovák klubbot alakított. Ilyen viszonyok között a jelenlegi nemzet- gyűlésen nem fogják megvalósítani a szlo­vák autonómiát. Ezért nyugodtan mondhatta Benes, hogy neki egy szava sincs Szlo­venszkó autonómiája ellen. Azért mondotta ezt, hogy megtévessze Angliát, amely erő­sen kezd eltávolodni a cseh-szlovák köztár­saságtól • A szlovák nemzet azonban ki fogja verekedni az autonómiát a legközelebbi vá­lasztásokon, mert akkor kizárólag autonó­mistákat fog megválasztani. Az autonómiáról szóló javaslat ott fek­szik a nemzetgyűlés asztalán és igy Benes­nek módjában áll. hogy azt szavazás alá bo­csássa- Benes azonban nagyon jól tudja, hogy mit kell mondani Prágában és mit kell be­szélnie Génuában, Hágában és Londonban- A külföldön becsaphatja az újságírókat és az államférfiakat, de idehaza nem tud becsapni senkit, idehaza nem áltathat senkit a me­gyei szövetség cikóriájának Ígérgetésével. 11 BKgBWIWMBflMBagnP üogQ áSS a Korona? Aug. 31-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 17.30 svájci frankot Berlinben 5762.75 német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom