Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-08 / 56. szám
s TOMuMtmuwnc kultúrpolitikájuk téves, céltalan és az állam jövőjére nézve egyenesen veszedelmes voltát és hogy a köztársaság konszolidációja érdekében a magyarság törvényes kulturális igényeit végre is ki fogják elégíteni. Miután ezen reményében végzetesen csalódott, sőt a közoktatásügyi miniszter legutóbbi parla-j menti kijelentésében egyenesen a magyar . * kólák számának további apaszíását helyezte kilátásba, a magyar lakosság pártokra és osztályokra való tekintet nélkül a jelen nép- gyülés utján is felszólítja a magyarságnak bármely párthoz tartozó parlamenti képviselőit és szenátorait, hogy a parlamentben az iskolaügyi sérelmek orvoslása érdekében megfelelő erélyes akciót indítsanak. Addig is, amíg a törvényhozás legközelebb összeül, a minisztériumokban kövessenek ei mindent, hogy az ősszel megkezdődő tanévben a magyar gyermekek magyarnyelvű oktatása minden vonalon lehetővé tétessék és hogy a szülőknek a tannyelv megválasztására való joga mindenütt szabadon érvényesülhessen. Határozaülag leszögezi a magyar lakosság elszántságát is, hogy ha az itt előadott minimális követeléseink ismét süket fülekre találnának, úgy a magyarság kénytelen lenne véglegesen levonni magának azt a következtetést, hogy amíg ez a mostani politikai rendszer fennáll, a magyarság alkotmányos eszközök felhasználásával, törvényes hatóságok utján kulturális téren emberi és nemzeti jogainak nem képes érvényt szerezni és épp azért e törvényekben biztosított jogainak gyakorlati érvényesítése céljából a legmesszebbmenő nemzetközi jogvédelmet fogja igénybe venni. A határozati javaslatot a népgyülés egyhangúlag elfogadta és megbízta a keresztény- szocialista párt képviselőit, hogy azt a pártok közös bizottsága elé terjessze- A gyűlésen semmi incidens nem volt. * A Magyar Kisgazda, Földmives és Kisipa- rospártoí K1 i m ó József pozsonyi titkár képviselte. Mivel oly óriási tömeg gyűlt össze, hogy a szónokokat egy helyről hallani nem lehetett, a keresztényszocialista párt vezetősége úgy rendelkezett, hogy a párt udvarán rögtönzött pódiumról mondottak beszédet. rtt'K'áiser Gyula városi képviselő és Poór Ferenc szakszervezeti főtitkár be- széifeíc és terjesztették elő a fenti határozati javaslatot. A pozsonyi gyűlésen sem a szociáldemokrata, sem a kommunista párt vezetői nem voltak hajlandók részt venni, noha a gyűlésnek semmi pártpolitikai jellege nem volt, hanem kizárólag a magyarság egyetemes iskolai sérelmeit tárgyalta. Úgy látszik, hogy őket ez nem érdekelte. Losonc magyarságának követelései, Losonc, augusztus 7. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A tegnap megtartott iskolaügyi népgyülésen nemcsak a polgárság, hanem a munkásság is résztvett- Szabó József több mint hétezer ember jelenlétében nyitotta meg a népgyülést. Javaslatára elnökké Nagy Sándor losonci kisiparost, jegyzővé pedig F or g á c h Gézát, a szlo- venszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok koz- pouti irodájának titkárát választották meg. Nagy Sándor elnöki megnyitója után P e t r o g a 11 i Oszkár dr., a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója mondott nagyhatású beszédet. Élesen bírálta a magyarság kulturérde- keit elsorvasztani szándékozó kormánypolitikát és klasszikus kifejezést adott az élni akaró magyarság követeléseinek- Számon kérte az államtól a békeszerződésekben és az alkotmányban a nemzetiségi kisebbségekkel szemben vállalt kötelezettségeknek teljesítését- Rámutatott arra, hogy az állam létének alapja a nép műveltsége és kijelentette, hogy mindazok, akik a magyarság jogos iskolaügyi követeléseivel szembehelyezkednek, az állam alapjait döngetik. — Az iskolaügy — folytatta —* életkérdése a magyarságnak. Ebben mindany- nyian egyetértünk és együtt is működűnk. Nem irigyeljük a szlovákságtól kultúrájának fejlődését, amint ő sem ért egyet a kormányzat soviniszta felfogásával. Követeléseink sorsa nem a kormánytól, hanem végeredményben a külföldtől függ. Ennek iíélöszéke elé terjesztjük tehát sérelmeinket és tőle kérünk orvoslást fájó sebeinkre. Kun st Róbert kommunista képviselő és fiiagy árul beszéd és kifejezést adott abbeli örömének, hogy mint szlovák magyarul is hozzá tud szólni Petrogalli szavaihoz- Hivatkozott Masaryk köztársasági elnökre, aki kijelentette, hogy a proletariátus még tudatlan és éppen ezért ugjr vélte, hogy nemcsak hogy nem szabad leroin- llbolni a régi iskolákat, hanem újakat kell v ^iíeni- A szlovák munkásság nevében is tá- V gáttá a magyarság kulturigényeit. Fehér Ferenc pozsonyi szociáldemokrata titkár beszédében kifejtette, hogy minden nemzetiség munkájára és tudására szükség van és senkit sem szabad elzárni a tanulás lehetőségétől- Varga Gyula kommunista fölszólalása után a gyűlés egyhangúlag elfogadta a F o r g á c h Géza által előterjesztett határozati javaslatot. Az elfogadott határozatok általános része szóról-szóra megegyezik a pozsonyi rezolució szövegével, amebyet fönnebb teljes terjedelmében közlünk. A határozatnak Losonc és vidékének követeléseit érdeklő része pedig a következőképpen hangzik: — Losonc város számára, mint halaszthatatlan minimumot, követeljük a következőket: 1. Egy állami magyar óvodát. 2. Az állami elemi iskolákban a magyar osztályok fölállítását, amint a kormány helyi képviselője még az 1919. év tavaszán megígérte. 3. Magyar állami polgári fiúiskolát s a városi polgári leányiskolában a káros autonóm jogainak teljes visszaállítását. 4. Az állami reálgimnázium részére a növendékek létszámának megfelelő uj iskolaépület létesítését, esetleg valamelyik kaszárnyának e célból való átalakítását. Addig is, amíg egy uj épület a diákoknak elhelyezését. Követeljük, hogy a sze- veteljiik, hogy a szlovák osztályokat ne részesítsék elsőbbségben a magyar osztályokkal szemben. Követeljük a reálgimnázium magyar osztályaiban is az ének- és tornatanitás bevezetését. 5. Magyar kereskedelmi iskolát, magyar fémipari szakiskolát és magyar-szlovák üveg- és agyagipari szakiskolát. 6. A magyar ifjúság részére létesült internátus- nak eredeti rendeltetése céljára való visszaállítását, illetően abban a szlovákok mellett a magyar diákoknak elhelyezését, követeljük hogy a sze- génysorsu magyar növendékek ugyanolyan inter- nátusi és egyéb támogatásban részesüljenek, mint a szlovákok, hogy a szegény gyermekeket ingyenes tanszerekkel lássák el és hogy a vidékről bejáró magyar tanulók a szlovákokhoz hasonló utazási kedvezményben részesüljenek. 7. Követeljük, hogy azok a losonci magyar nemzetiségű munkások, akik az itteni lakáshiány következtében Apátfalván vagy más községben kénytelenek lakni, gyermekeiket magyar iskolába járathassák. 8. Az inasiskoiában követeljük minden ifjúmunkásnak saját anyanyelvén való szakszerű oktatását s tanszerekkel és könyvekkel való ingyenes ellátását. 9. Követeljük a középiskolai magyar tanárok véglegesítését ]0. A községi és felekezeti tanítók fegyelmi ügyeiben ítélkezni jogosult fegyelmi választmány megalakítása céljából a vármegyei közigazgatási bizottságnak haladéktalanul való összehívását és az iskolák felügyeleti jogainál a demokratikus állammal össze nem egyeztethető széleskörű zsupáni vagy rendőrkapitányi titkos meghatalmazások megszüntetését. Iskolalátogatásokról minden alkalommal szabályszerű jegyzőkönyv veendő föl s ily látogatások ne oly célból történjenek, hogy a tanítást zavarják, hanem, hogy azt elősegítsék. 11. Végül kívánjuk, hogy iskoláinkban a személyi változásokat maguk után vonó hatósági in- tézedések tanév közben ne történjenek, mivel ezek az iskolaíentartók fölösleges anyagi megterhelését jelentik. Ezeken kívül Fülek község részére is magyar tannyelvű állami polgári fiúiskolát követelünk, miután Füleken a magyar elemi iskolai tanulók létszáma a 400-at meghaladja. Tiltakozik továbbá a gyűlésen egybegyült magyarság az ellen, hogy a tanügyi vezetés egyes helyeken oly egyénnek kezeibe legyen letéve, akikkel szemben nemcsak hogy bizalommal nem képes viseltetni, de akiknek egyéni és hivatalos viselkedése valóságos inzultus minden becsületes ember tisztességérzete és morális gondolkodása ellen. A lévai gyűlés. Léva, augusztus 7. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Léva város és vidékének magyar közönsége tegnap hatalmas népgyülést tartott, amelyen tiltakoztak a kormány iskolapolitikája ellen é's követelték, hogy a magyarság számarányának megfelelő számú magyar iskolát állíthassanak fel. A népgyülést, amelyen több mint hatezer ember vett részt, K m o s k ó Béla dr. nyitotta meg és felhivta a megjelenteket, hogy a magyar iskolák érdekében megindított mozgalomhoz teljes szivükkel és lelkűkkel csatlakozzanak. K e r s é k János dr. az iskolák és a magyar kultúra hivatásának fejtegetése után előterjesztette a határozati javaslatot, amely azonos a pozsonyi és losonci rezolució általános részével. , Azután I< á 1 n a y Károly református lelkész sorolta föl a lévai magyar iskolák sérelmeit. Beszédéi a következő szavakkal fejezte be: Most már nem kérjük, hanem követeljük iskoláink visszaadását. B r e u e r Géza a magyar-német szociáldemokrata párt, Rómay János katolikus lelkész a keresztényszociális párt, Szabó Zsigmond titkár a magya~ kisgazda, földmives és kisiparos párt, Boros Gyula pedig a zsidó párt nevében jelentette ki a határozathoz való hozzájárulást. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta a határozati javaslatot. A népgyülés lefolyása végig komoly és méltósággal teljes volt. A komáromi magyarság a kormány iskolapolitikája ellen. Komárom augusztus 7. (Saját tudósítónk táviratozza.) Komárom és vidékének mag3rarsága tegnap impozáns módon tiltakozott a csehszlovák kormány el- nemzetlenitő iskolapolitikája ellen. A Vigadó nagytereiét a magyarság szine-java politikai pártállás és felekezeti külömbség nélkül töltötte meg. A népgyülést M o h á c s y János dr. nyitotta meg. Beszédében rámutatott a Szlovenszkó- ban élő magyarságnak mai veszélyeztetett helyzetére s azokra a sérelmekre, amelyek a mai gyűlést életrehivták. Javaslatára a jegyzőkönyv vezetésével F ii 1 ö p Zsigmondoí és Baranyay József dr.-t bízták meg. Azután Kamrás József dr. ismertette a magyarság kulturális sérelmeit. Mindenekelőtt nyugodtságra és méltóságteljes viselkedésre kérte a hallgatóságot, amire annál is inkább szükség van, mert a gyűlést a hatóság csakis olyan feltétellel engedte meg, hogy azon tartózkodni keli minden olyan kijelentéstől és közbeszólásié!, mely az állam rendjével ellenkezik és amely a kormány tagjairól lekicsinylölsg nyilatkoznék. A bejelentett szónokoknak a rendőrség intézkedése szerint szigorúan a tárgyhoz keli ragaszkodtok és csupán ahhoz szabad hozzászólniok. — A leghatározottabban tiltakozunk — Így szólt — az ellen, hogy a hatóság még csak fel is tételezze rólunk, hogy államehe- nes célok késztettek bennünket a mai gyűlés megtartására. Mi a törvény és az igazság talapzatán áilva folytatjuk küzdelmünket magyar fajunk jövőjének biztosításáért. Erről a talapzatról — bárhogy is akarja a hatalom — eltántorítani nem engedjük magunkat. A.zuíán ismertette a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogokat, amelyek a magyar nyelvre, a magyar iskolákra és azoknak ápolására s fejlesztésére vonatkoznak. Felsorolta a saint-germaini békeszerződés erre vonatkozó rendelkezéseit és a törvényekkel szembe állította a kormány magatartását és eljárását. Megdönthetetlen érvekkel bizonyította, hogy a magyarság jogosan küzd törvényben biztosított jogainak kivívásáért. Majd felsorolta a szlovenszkói és ruszin- szkói magyarság általános iskolaügyi kívánságait és azután rátért a komáromi magyar* ság speciális kívánságaira. Követeljük, úgymond, a komáromi katolikus elemi leányiskola négy esztendős államsegélyének haladéktalan folyósítását és a hatóság által ismételten megszü£-?.tett kereskedelmi tanfolyam engedélyező . Követeljük, hogy Szemere, Csehi, JászfaliT'?s Ujgyalla községekben a megszüntetett magyar iskolákat állítsák vissza és hogy Ógyalla községben a tanítás nyelve a magyar legyen. Azután felemlítette, hogy a kormány a Magyarok Szövetségének alapszak bályait nem hagyta jóvá, ami szintén óriás sérelme a magyarságnak. Az óriási tetszéssel és helyesléssel fogadott beszéd után F ü 1 ö p Zsigmond terjesztette be a határozati javaslatot. Azután G a á 1 Gyula dr. nyugalmazott polgármester beszélt és rámutatott arra a veszedelemre, amely a magyarságot amiatt fenyegeti, mert a Magyarok Szövetségének alapszabályait nem hajlandók jóváhagyni. A beterjesztett határozati javaslatot a magáévá tette, azonban követelte, hogy a népgyülés utasítsa az elnökséget, hogy az alapszabályok jóváhagyásának megtagadása miatt jogorvoslattal éljen és ehhez az akciójához a magyar képviselők és szenátorok, valamint a cseh-szlová- kiai Magyar Népszövetségi Liga támogatását is kérje. A zajos helyesléssel fogadott beszéd után ifj. Koczor Gyula, a magyar kisgazda, kisiparos és földmives párt komáromi körzetének ügyvezető elnöke lelkes beszédben az egész magyarságot egységes állásfoglalásra hívta föl. Példákat sorolt föl a magyarságot ért kul- tursérelmekről, amelyek merőben ellenkez^edd, augusztus 8* nek Benes miniszterelnöknek nagjtiangon világgá kürtőit ama kijelentésével, hogy Csehszlovákiában a nemzeti kisebbségek ellen elkövetett sérelmeket úgy büntetik, mint a hazaárulást. A rendőrség kiküldöttje többször félbeszakította Koczor beszédét, aki végül is együttes vállvetett munkára buzdította a magyarságot. A nagy hatást keltő beszéd után Mohács y János dr. elnök megállapította azt, hogy a népgyülés elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot, megköszönte a népgyülés résztvevőinek a nagy ügyhöz mindenképpen méltó, nyugodt és méltóságteljes viselkedését. A népgyülést a következő szavakkal zárta be: — Arra kérem önöket, ha a szükség úgy kívánja, mindenkor ilyen hatalmas számban jelenjenek meg hivó szavunkra, hogy ezzel is dokumentáljuk, hogy a magyarságnak joga van itt élni és hogy itt élni is fog. Hosszantartó éljenzés után a népgyülés lelkes hanguhuban szétoszlott. A szepsi népgyiiíes. Szepsi, augusztus 7. (Saját tudósítónk távirati jelentése-) Szepsi községben tegnap szintén impozáns népgyülés volt, amelyen harminc" község magyar közönsége vett részt. Szokolszky Bertalan esperesplébános megnjntó beszéde után Körmendy- É k e s Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő az általános bel- és külpolitikai helyzetet ismertette és rámutatott arra, hogy a magyar kisebbségi jogok érvényesítését a kormány szekerét toló szociáldemokraták és kommunisták politikája nagyban megnehezíti- Majd kijelentette, hogy törvényes jogainkat minden akadály ellenére ki fogjuk harcolni és meg fogjuk szerezni a magyar iskolaügy létfeltételeit. Azután Schuster János, a keresztényszociális párt kassai titkára beszélt a magyarságot ért tengernyi sérelemről és lelkes szavakat intézett a magyar anyákhoz* Felhivta a jelenlévőket, hogy gyermekeik jövője érdekében kitartó harcra készüljenek és fokozott áldozatkészséget tanúsítsanak. A magyar gazdák nevében Pásztor András enyickei kisgazda lelkes beszédet mondott, mire a gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták az elébiik terjesztett határozati javaslatot. Az ungvári magyar iskolaügy. Srobár Lőrinc isköSaügyl miniszter ma kihallgatáson fogadta Árky Ákos nyugalmazott ezredest, a ruszinszkói őslakosság autonóm pártjának elnökét. A kihallgatáson az ungvári magyar tanügy több fontos kérdése került szóba. Árky Ákos megelégedéssel távozott a kihallgatásról. Az img-vári népgyülést mégis megengedik. Az Ungvári Közlöny jelenti: A zsupanátus a rendőrigazgatóság által nem engedélyezett iskolagyülést megengedte. A magyar pártok garantálták, hogy magyar részről senki sem fogja a gyűlés menetét megzavarni és politikával egyáltalában nem fognak foglalkozni, ezzel szemben elvárják a hatóságoktól, hogy a rend ellen más oldalról irányuló esetleges akciót a íeg- erélyesebben vissza fogják utasítani. (tette publique (esz Ausztria adóssága. A londoni konferencián tárgyalják az osztrák kérdést. Budapest, augusztus 7. Bécsi antant-körökbe érkezett távirati jelentés szerint Lloyd George ragaszkodik ahhoz, hogy a londoni konferencián tárgyalják az osztrák kérdést. Az Újság bécsi szerkesztőségének értesülése szerint az osztrák kormány elküldi képviselőit Londonba. A bécsi politikai körök remélik, hogy végre megoldódik az osztrák kérdés, mint mondják, dette publique formájában, amint azt Törökországgal tették. London, augusztus 7. Az osztrák kormány ultimátumot intézett a nagyhatalmak konferenciájához, melyben rámutat Ausztria kétségbeesett helyzetére s arra, hogy mily szükséges a hitelkérdés megoldása. Ha ez a kérdés nem nyer záros határidőn belül kedvező megoldást, a kormány és a nemzetgyűlés tagjai kénytelenek lesznek Ausztria kormányzását a hatalmaknak átadni. Az osztrák kormány cáfolata. Bécs, augusztus 7. (M. T. 1.) Az a hir, hogy az osztrák kormány a londoni értekezlethez ultimátumot intézett, nem bizonyult igaznak.
