Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-08 / 56. szám

BEIPOUTIKA

Miniszteri vizsgálat a kassai véres vasárnap ügyében.

A! kommunista képviselők követelésére a kormány W e b e r dr. belügyminiszteri titkár személyében vizsgálóbiztost küldött ki Kassára, hogy a vasárnapi véres kommunista zavargások ügyében folytassa le a nyomozást, egyben pedig állapítsa meg, mennyiben felelnek meg a valóságnak azok a hírek, hogy a rendőrség a letartóztatott kommunisták közül többet ütlegelt és véresre vert. W e b e r dr. Kassára érkezett és meg is kezdte működését. A vizsgálat ugyan még1 nem ért véget, azonban a „Venkov“, az .agrárius párt lapja, máris sejtetni engedi, hogy még sincs minden rendben a kassai rendőrség portája körül, mert legutóbbi szépiában éles kirohanást intéz Wéber dr. ellen, akit azzal vádol meg, hogy elfogultan vezeti a vizsgálatot. A Venkov cikke egyébként jgy szól:

Hrusovszky Igor nemzeti szocialista képviselő tiltakozást jelentett be a szlovénekéi teljhatalmú miniszternél Wéber dr., .vizsgálóbiztos működése ellen, mert Wcber dr. túlságosan tendenciózusan és egyoldalúan dolgozik. A vizsgálathoz csak magyar újságírók kaptak meghívást, a szlovák és cseh újságírók azonban nem. A volt legioná- rius-rendörök küldöttséggel keresték fel Wéber dr.-t, hogy őket is hallgassa ki, a vizsgálóbiztos azonban a küldöttséget egyáltalában nem akarta fogadni. A légionárius rend- prök a prágai belügyminisztériumhoz szándékoznak panasszal fordulni.

A cseh-szlováklai lengyelek iskolaügye.

A lengyel lapok szerint a cseh-szlovák— lengyel paritásos bizottság julius 22.-én Troppauban tartott tárgyalásán megegyezés jött létre az állampolgárság kérdésében s az iskolaügyben. A Kuryer Codziermy jelentése szerint az állampolgárságra nézve abban állapodott meg a bizottság, hogy a tes- cheni, sziléziai, szepesi és árvái volt népszavazás! terület lakosainak lehetővé fogják tenni, hogy nehézség nélkül szerehesse meg akár a csehszlovák, akár pedig a lengyel állampolgárságot. Az iskolaügyben kölcsönösen biztosították úgy a cseh-szlovák, mint a lengyel lakosságnak azt a jogát, hogy szabadon állíthat fel iskolákat s szabadon igazgathassa és ellenőrizhesse azokat. Külön záradékkal biztosították a lengyel lakosság számára azt a jogot, hogy gyermekeik lengyel iskolába járhassanak, továbbá, hogy e célból nyilvános lengyel iskolákat létesíthessen s szükség esetén a tanítók számát a Iengyeloszági tanítóképző intézetekben végzett tanerőkkel is pótolhassa és kiegészíthesse.

Seregszemle a szlovák néppárt felett

A szlovák néppárt augusztus 3-án tartott zsolnai kongresszusán a párt főtitkára, H a - m a j József igen részletesen beszámolt a szlovák néppárt szervezeteiről s működéséről. A beszámoló szerint a szlovák néppártnak jelenleg kerek számmal 320—360 ezer tagja van, úgy hogy választások esetén megfelelő agitáció mellett 400 ezer szavazatra számithaina. (Ez körülbelül 20 képviselőt jelentene.) A pozsonyi központon kivül a pártnak egész Szlo- venszkón összesen 1605 községben van politikai szervezete, vagy legalább is politikai bi- zalmiférfia. A legjobban megszervezett megyék: Trencsén, Nyiíra, Pozsony, Sáros, Zós lyom, Liptó, Nógrád, Bars- és Hontmegye. A néppárt árvái, szepesi és turóci szervezetei közepesek. Legkevésbé van megszervezve Gömör, Zemplén és Abauj. A politikai szervezeteken kivül a pártnak hét szakszervezete is van összesen 60.000 taggal. Ezek lapjai a Slo- venski Krestansky Socialista, a Hlasy Slo- venskich Zelezniciarov s a Slovenski Rolnik.

A párt egy politikai napilapot, továbbá négy politikai hetilapot és három szaklapot ad ki

55.000 példányban. Napilapja a Slovák, amely március 25 óta Pozsonyban jelenik meg. Fő- szerkesztője Tuka Béla dr., felelős szerkesztője pedig Koza Matjov György. A párt hetilapjai a Liptóban megjelenő Sióvak (szerkesztője Grebács Orlov) s továbbá a nyitrai Lu- dová Politika, valamint a Slovenska Pravda, amelyet Keletszlovenszkó részére Ondercsó képviselő szerkeszt.

Poiiciré Felemás műkkscl

negffczdid&tt a londoni tanácskozás. '

A francia, intézkedések hatása. — Megdöbbenés Berlinben. — Tömeges kiutasítás EIzász-Lotaringiáhől. — Az olaszok és a belgák közvetítése

Londonban.

Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben eréljresen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot.

Poincaré már Londonban van, de még mi- • előtt Parisból útra kelt volna, boszorkányos gyorsasággal tette meg Németország ellen i az inkviziciós intézkedéseket. Szögre akasz- I tóttá a szankcióknak elkeresztelt rendsza- ; bályok alkalmazását és a retorziók módsze- ! léhez nyúlt szabadon a la Lenin- Intézkcdé- | seit a német „halogató11 válaszjegyzékre rö- í vid pár óra alatt megtette. A retorziós intézkedések igy festenek:

A párisi és a strassburgi kiegyenltö hvata- lokat utasítják, hegy a német követelések elismeréséi: egyelőre halasszák el.

2. A kiegyenlítő hivatalok utasítást kapnak, hogy azokat a kártérítéseket, amelyeket a vegyes döntöbróságok ítéletei a német kormány javára döntöttek el, továbbá a Franciaországban levő német vagyon Ihiuldációiából eredő megváltási összegeket egyelőre ne fizessék ki.

I E módon felfüggesztik az £921 augusztus szeptemberében kötött francia-német megegyezés hatályát, amelynek alapján a párisi és strass- burgl kiegyclitö hivatalok által engedélyezett fizetések jöttek létre. A német kornmáy tehát azoknak a Ítéleteknek, amelyek őt terhelik,

( vagy terhelni fogják, saját anyagi eszközeiből lesz kénytelen eleget tenni o. A párLi és strassburgi kiegyenlítő hiva- j taiokaí utasítják arra, hogy német birtokoknak 1 Franciaországban történt likvldáeiójábél eredő bevételeket Németország számára ne notiíikál- jon. Ez az intézkedés a gyakorlatban lehetetlenné fogja tenni azt, hogy németek kártalanít- íassanak Franciaországban likvidált birtokokból, és Németországot meg fogja akadályozni abban, hogy ily elbírálás alá eső állampolgárainak javára követeléseket felhasználhasson.

4. A Wieshadenben kötött egyezménynek végrehajtását, amely német állampolgároknak Elzászban és Lotharingiában visszahagyott Ingóságainak visszaadásáról szól, felfüggesztik.

5. Ha ezek a különféle rendszabályok nem volnának elegendők a kérdés azonnali rendezésére, akkor azokat további progresszív hatá- rozraányokko.S fogják klegészeíeni.

A francia intézkedés pozitív végrehajtásáról is kaptunk már jelentéseket. Az Oeuvre strassburgi jelentése szerint tegnap első retorziós intézkedés gyanánt hat német állampolgárt kiutasítottak, minthogy egy gyűlésen a francia politika ellen tüntetést rendeztek. A Matin jelentése szerint Elzász- Lotharingia főbiztosának sajtóirodája tegnap közzétette, hogy az augusztus 5-iki határozat értelmében az elzász-lotharingiai bankok és pénzintézetek nem jogosultak arra, hogy német állampolgárok értékpapírjait és pénzét, illetőleg azoknak kamatait a tulajdonosoknak kiadják.

Ezek az intézkedések Németországban — noha Poincaré állandó fenyegetései előre vetetek a retorzió árnyékát — megdöbbenést váltottak ki. Berlini tudósítónk a német véleményt ezekben ismerteti:

— Az öt retorziós rendszabály által a német-francia kiegyenlitési eljárás telesen megbénult A rendelkezések szerint franciák és németek háború előtti adósságaikat nem fizethetik ki egymásnak közvetetlenül. Mindegyik országának kiegyezési hivatalához fizeti le tartozását. Ez az ellenfél hivatalát terheli s az illető iroda csupán saját állampolgárait elégíti ki. A franciák számára az előny abban van, hogy márkakövetelésüket nem az elértéktelenedett márkában, hanem háború előtti árfolyamon, amikor a márka 1.23 frankot ért, kapja vissza s még az elzász-lotha- ringiaiakat is márka követelése fejében frankokban elégítik ki. A kiegyenlitési eljárás tehát Németország rendkívüli megterhelését jelenti. Ma a francia kiegyenlitési hivatal a német követeléseket többé nem ismeri el, akkor a német kiegyenlitési hivatalnak szintén követnie kell e példát. Ez a helyzet a kiegyenlitési eljárás teljes megbénuálsát vonná maga után, amelyhez meg kell jegyeznünk, hogy a francia követelések sokkal nagyobbak. A második retorzió arra akarja kényszeríteni Németországot, hogy a vegyes döntőbíróságok Ítéletei által megállapított összegeket készpénzben fizesse meg. Ez a törvényszék állapítja meg azokat a károkat, amelyek Franciaországot Németország rendkívüli hadiintézkedései következtében érték. A franciák máig 7. és fél milliárdot követeltek. Franciaországgal és Angliával megkötött egyezség intézkedik arról, hogy ezeket az összegeket elsősorban likvidált német javak megváltási összegéből fedezzék. A retorzió értelmében Németországnak most készpénzben keli fizetnie. Azonban mily jogon szüntette meg Poincaré egyoldalúan ezt a megegyezést? Az Elzász-Lotharingiáról ! szóló határozatoknak sincs semm jogalapjuk. A

Baden-Baden-ben kötött butorkiviteli szerződésben Franciaország biztosítja a német házbérrendezéseket a likvidáció alól. Poincaré itt ismételten egyoldalúan megszegte a megegyezést. De ez csak a kezdet. A következőkben progressziven még keményebb intézkedések fognak következni, amelyek csupán Németország számára jelentenek kellemetlenségeket, Franciaországnak azonban egyetlen centimes-al sem juttatnak többet.

A francia lapok is bőven foglalkoznak a Poincaré intézkedései nyomán előállott helyzettel. A Teinps vezércikkében azt irja, hogy a német jegyzék tagadhatatlanul udvarias, azonban dilatórikus jellege arra készteti a francia kormányt, hogy bizonyos rendszabályokhoz nyúljon.

A Journal des Débats a francia kény- szerrendszabályokat igen enyhéknek tartja s azt hangoztatja, hogy ha a német kormány a szigorúbb rendszabályokat el akarja kerülni, bele kell nyugodni abba, hogy kötelezettségei* teljesítse. Alfréd C a p u s a Figaro-ban az első szankciók gyakorlati értékénél többre becsüli az elvi álláspontot, amely napjául szolgált. A szocialista P e u p 1 e gúnyosan jegyzi meg, hogy a rendszabályok szépen vezetik be a londoni összejövetelt s Francia- országnak a többi szövetségessel való megértését.

Poincaré elutazása.

A francia szocialista lap megjegyzése igen találó. Poincaré intézkedései valóban jellemző francia prelúdiumát adják a mai londoni koncertnek. Poincaré tegnap délelőtt elhagyta Párisi s Calaison keresztül Londonba utazott- A Petit Párisién szerint elutazása előtt két óra hosszat tárgyalt a külügyminisztérium vezetőivel a jóvátételi tervezetről- A vonatban, mely Poincarét London felé vitte, utazott Schanzer olasz külügyminiszter is- Alkalmuk volt tehát eszmecserét folytatni a londoni tárgyalásról és Schanzer minden bizonnyal megkezdte — a Génuában is folytatott politikájához híven — a francia és angol ellentétek áthidalását megkísérelni. Amit Schanzer elkezdett, azt a belga miniszterelnök is folytatni szándékozik. A Temps ugyanis Brüsszelből úgy értesült, hogy Theunis belga miniszterelnök közvetítőként akar fellépni a szövetségesek között. Theunis Londonban kompromisszumos javaslatot akar előterjeszteni, amelynek alapján a szövetségesek egy német külföldi j kölcsönről, a nemzetközi adósságok törléséről s a német jóvátételi adósságok leszállításáról megegyezésre vezető tárgyalásokat folytathatnak, annál is inkább, minthogy a javaslat nem feledkezik meg a német pénzügyek rendbehozatalához szükséges ellenőrző rendszabályokról sem.

A londoni találkozásról s a találkozást megelőző események fejleményeiről egyébként az alábbi jelentéseink adnak számot:

A franciák a kiutasításokról.

Páris, augusztus 7. (Saját tudósitónktól.) A Maiin strassburgi jelentése szerint Elzász- Lotharingia német köreiben nagy az izgalom, minthogy a hivatalos cáfolat ellenére tömeges kiutasításoktól tartanak. A Matin tudósítója a határra ment, ahol minden jel arra mutat, hogy a szankciók közvetlenül küszöbön állanak. A lap megállapítja, hogy igen befolyásos körök vetik közbe magukat oly németek érdekében, akik már a kiutasítandó személyek listáján voltak. A német állampolgárok kiutasítására vonatkozó parancshoz hivatalosan jelentik, hogy az csupán német agitátorokat érint, akik Elzász-Lotharingiá- ban neutralisztikus politika mellett tüntettek. Hivatalosan megcáfolják, hogy a kiutasítások a kényszerrendszabályokkal összefüggésben állanak s csupán egy tömegkiutasitás kezdetét jelentik.

Angol jóvátételi javaslat.

Páris, augusztus 6- A jóvátételi bizottság Sir John Bradbury angol delegátus javaslatát teszi közzé, mely szerint tekintettel Németország jelenlegi pénzügyi helyzetére, a jóvátételi bizottság véleménye szerint szükségessé vált, hogy az 1922-ik év hátralévő idejére Németországot fölmentsék a békeszerződés ama kötelezettségei alól, amelyeknek értelmében külföldi devizákban kell bizonyos készpénzfizetéseket elvégezni. A jóvátételi bizottság ezért azt ajánlja a szövetséges kormányoknak, hogy az összes fizetéseket a kiegyezési eljárás alapján függesszék föl azzal a feltétellel hogy a : kormány részéről felajánlott havi N font sterlinget átadják a jóvátétel! bízónak, amelyet az egy később meghat ■ célra £pg felhasználni. Amennyiben a szövetséges kormányok ezt az ajáníiuot c >■>- gadnák, a jóvátételi bizottság hajlandó- fel- , függeszteni az 1922• év hátrál.-'•■ö il ■ " . esedékes készpénzfizetéseket. A j b/ái-h ;i bizottság augusztus 3-iki illésén hűi.-ni sóéval egy ellenében elhatározta, hogy ■ terv megvitatását a londoni koiVK-reucir ut Inra halasztja.

irtev r. - *.£L :: ni ai

é§ a Mlpiss

Ahol emberszeretet a választások pártprogramja. — Gyűlések, harcok az udvariasság jegyében. — Paíoía, amely a békét várja.

Rotterdam, augusztus 4Szélmalom, tulipán, kerékpár, ami nálunk már régen letűnt,, általános udvariasság, ami egyszer talán mifelénk is meglesz •.. Aztán sok, sok levegő, nagyszerű levegő, amit az ember nem szív, hanem habzsol, a nagyszerű levegőben nagyszerű szeretet •. • Ugyan, ki az, aki már az első két sor után önkéntelenül ki nem böki, hogy tudom, tudom .. • HollandiaHát igen, Hollandia, amely nem tagadta meg magát most a nagy harcok, a választások alatt sem. A hollandi idegek ezt is valahogy olyan különösen, se európaiasan, se amerikaiasan csinálják végig. A keresztény- párt és a szocialista párt között folyt leginkább a küzdelem. Ez itt a két legerősebb tényező, a többi, az csak úgy asszisztál- A mostani választáson a keresztények győztek. Itt, Rotterdamban, az órák hosszat tartó fölvonuláson tízezrek menetelnek vidám zeneszó mellett. Hatalmas zászlók ölesbetüi hirdetik, hogy mit tett a párt eddig, a nép érdekében. És mit akar csinálni a jövőben- A zászlókat társzekerek követik, amelyeken tüdőbetegeknek és aggoknak maszkírozott színészek ültek, szegényes lakást ábrázoló díszletek között. Az újabb és újabb társzekereken, a tüdőbetegek otthonának és az aggok házának kicsinyített kiadása, hófehér gyermekszoba, apró ágyacskákkal. A gyer- mekszobácskán csak egy rövidke, de annál többet mondó felirat: Csecsemő védelem. De boldog ország lehet ez a Hollandia, ahol a politikai pártok a jótékonyság, az emberszer retet programpontjaival versenyeznek. Mert, ha ezzel versenyeznek, bizonyosan ez dönt, ez hat a választók közt is.

Meglepő az a tisztelettudó nyugalom, az az udvariasság is, amellyel a párt legnagyobb ellenfelei, a vörös szegfüs szocialisták és kommunisták nézték végig a fölvonulást s hallgatták végig a népgyülést. A kíváncsiság mindig gyönge oldalam volt- Most is nem állom meg szó nélkül ezt a nálunk szokatlan képet. És az egyik „elvtárs“ igy válaszol nekem:

— Uram, itt vélemény- és szólásszabadság van. Most hallgatnunk kell, mert most ők beszélnek- ök is hallgattak, amikor mi beszéltünk.

A választások hatása két-három nap alatt teljesen elmúlt. Az emberek már a régi kerékvágásban haladnak. Ma éppen vasárnap van. A kora reggeli órákban ezer meg ezer kerékpár karikázik végig az utcákon. Megy ki-ki a hivatalába, vagy a műhelyébe- Gyalog itt nem jár senki, mindenki kerékpáron teszi meg az útját. A módosabbaknak motorbiciklijük van, amelyhez vasárnap pótülést csatolnak. Ilyenkor a vezetéssel elfoglalt családfőn kivül. feleség s nem ritkán egy-két gyerek rándul ki valamelyik kies fekvésű tengerparti részébe a boldog országnak, melynek lakói úgyszólván állandóan utón vannak. Az amsterdami ember Rotterdamban, a rotterdami Amsterdamban, a hágai meg hol Amsterdamban, hol Rotterdamban tölti szabad idejét. A vonatok ragyogóan tiszták s percnyi pontossággal közlekednek- Elragadott engem is ez az utazási láz s átmentem Amsterdamba. A másfélórás ut alatt pompás rónák vonultak el szemem előtt s félig lecsukott szempilláim alatt a szép magyar Alföldre képzeltem magam. Illúziómból csak a túlságosan sok szélmalom és a gondosan ápolt országúton karikázó sok-sok kiránduló zökkentett ki. Hollandia nemcsak a szélmalom és a tulipán hazája, de a biciklié isA vonat Amsterdam előtt a Zuider-öböl partján robog. A kép, amely elém tárult, felejthetetlen. A másfél órai ut gyorsan telt el- Egy-két perc még- A váltókon át- haldó kerekek kattogása hallatszik s utána a kalauzok hangja: Amsterdam. Kiszállni!

Amsterdam házai keskenyek s két emeletnél nem igen magasabbak. Itt majdnem min-