Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-31 / 75. szám

41 A sziovcnszfíOi kereszténuszoctólls mozgalom. Beszélgetés Fleischmann Gyulával- — A ke­resztényszociális párt és a szlovák néppárt viszonya­Szívesen közöljük le kassai tudó­sítónknak Fleischmann Gyula dr.-ral, a keresztényszociális párt keletszlo- venszkói főtitkárával, ellenzéki moz­galmaink egyik igen értékes szer­vezőjével folytatott alábbi beszélge­tését. Tesszük ezt abban a remény­ben, liogy a közeljövőben módunk­ban fog állani a szlovenszkói és ru- sziuszkói ellenzéki pártok közös bi­zottságában helyet foglaló többi pár­tok főtitkárainak pártjuk működésé­ről irt hasonló összefoglalást is kö­zölni. Kassa, augusztus 29. Három éve vívja a szlovenszkói és ru— szirtszkói őslakosság éiet-halálfoarcát- Ebben a küzdelemben uj és nagy vezérei támadtak a magyarságnak is, hogy munkájukkal támo­gassák a megfogyatkozott régi harcosokat. Uj idők, uj szavak és uj emberek káprázatos és mégis oly szomorú idejében, az események tarka kaleidoszkópjának változásai közepette méltán érdekli a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki közvéleményt minden ellenzéki párt és igy a keresztényszociális párt három har­cos évtől megizmosodott múltja és jövő cél­kitűzései. Ezek a gondolatok jártak az eszemben, amikor fölkerestem a szlovenszkói keresz­tényszociális mozgalom egyik megalapítóját és fáradhatatlan harcosát, Fleischmann Gyula dr.-t, a kassai ker.-szoc. központi főtitkárt. Könyveibe mélyedve találtam- Történelmi ta­nulmányokkal foglalkozik, ha rendes elfog­laltságából a könyvek világába menekül­Miikor jövetelem céljára rátértem, első kérdé­sem az volt, hogyan foglalná össze a párt eddigi mankálkodását? Eddigi háromévi működésünket, mondotta Fleischmann Gyula dr. majdnem kizá­rólag a szervezkedés vette igénybe, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a keresztény- szocialista párt teljesen uj s pártszempont­ból érintetlen vidékeken szervezkedik, ahol igazáp úttörő munka várt reánk- Sokszor merült föl különösen liberális oldalról az az ellenvetés, hogy miért indítottuk meg éppen keresztényszocialista alapon Szlovenkó la­kosságának szervezését. Ennek két oka van- Az első a szlovenszkói speciális nemzetiségi viszonyok, a másik Szlovenszkó lakosságá­nak mély vallásos érzése. Az, hogy eddig oly kevés sikert értünk el, bennünket nem ked­vetlent el a munkától, mert tisztában va­gyunk azzal, hogy Szlovenszkó őslakosságá­nak gazdasági és politikai szabadságát — természetesen az állam keretein belül — csak hosszú és nehéz harcok árán fogjuk ki­vívhatni. A nyár folyamán szüneteltünk; csu­pán a magyar iskolák ügyében indított moz­galom vett bennünket erősebben igénybe. Ezt a keresztényszocialista párt iniciativá- jára az ellenzéki pártok együttesen ren­dezték. Mi a párt állásfoglalása a jelenlegi politikai helyzetben? Azt hiszem, hogy az ellenzéki politika egy uj etapjához érkeztünk- Miután eddigi maga­tartásunk és politikai harcunk a kormány ab­szolutisztikus és minden követelésünkkel szemben mereven elzárkózó magatartásán meghiúsult, olyan módszereket kell majd al­kalmaznunk, amelyek talán több eredmény­hez vezetnek. Szándékunk, hogy a jövőben már nemcsak politikai demonstrációkat fo­gunk rendezni, hanem igyekszünk egy erős közvéleményt teremteni és a nép legszéle­sebb rétegeit is be fogjuk vonni akcióinkba­Ez annál könnyebb lesz, mert a szegény­ség és az ezzel járó elkeseredés és elégedet­lenség napról-napra növekszik Szlovenszkón. A jövő feladatait miképpen próbálják meg­oldani? # j ( Nagyon jól tudjuk, hogy a mi népünknek elsősorban alapos politikai és kulturális ne- zolü:-st kell adni s azonfelül a legfontosabb olyan '.sejnket szakszerűen kell feldolgoznunk, teszleg Drogramunknak világos és precíz ké- Györrulssuk_ Mindez, ha nagy fáradsággal volt s eppcnj |og) mer| hiszen a jelenlegi hely- meleten töpn-,0 .u jövő kilátásai kell, hogy fel- tavol Kelet egyes^ögj.,,^ a szemét. Ha nem világa egyszerre '■Szlovenszkó, őslakossága, dúl s vándorol a me £s felkésziVten részt kell Kis Magyar Alföld t harcunkban, rája is csaknem azon |eltét|enia erélyesebb növényvilágával. So a x ne,n sére|meket nos: ugyanaz a vegtelen anaszkodnunk, kér akadalige ekkel bontott k harcolnunk dombokkal, ugyanazok a velünk. Csütörtök, augusztus 31. aki gyáván megfutamodik, az megérdemli, hogy elpusztuljon, — hogy megfosszák jo­gaitól és vagyonától. Ismétlem: az intenzív munkálkodás fogja képezni programunk legfontosabb részét. Erre fogunk a legnagyobb erővel ráfeküdni és politikai mozgalmunkkal párhuzamosan felvilágosító és nevelő kulturmunkát is ki­fejteni óhajtunk. Éppen most dolgozom egy nagyszabású kulturprogram kidolgozásának a tervezetén. Mennyire haladt elő a keresztényszociális moz­galom egységesítése? Hogy az előbb említett nagy feladatainkat sikeresen valósíthassuk meg, ahhoz mozgal­munk egységesítését tartom feltétlen szüksé­gesnek. Ez irányban jelentős lépések történ­tek pártunk legutóbbi elnöki tanácsában, ahol megállapodtunk, hogy a párt pozsonyi, kas­sai és nagyszőllősi központjai szorosabb kon­taktust teremtenek egymással. Egész szlo­venszkói és ruszinszkói keresztényszociális pártmozgalmunkat egységesen fogjuk ve­zetni és irányítani- Ez a tökéletes belső egy­ség fontos biztosítéka lesz a pártmozgalom­nak s azt hiszem, hogy erőnket is hatható­san fogja növelni. Hogyan állanak gazdasági szervezeteikkel? Pártkereteink szélesítése piellett föltétle­nül gondoskodunk gazdasági szervezeteink kiépítéséről, melyekre nézve az a válaszom, hogy a gazdasági szervezetek kiépítése las­san, de azért biztosan halad előre. Ennek a lassúságnak egyrészt az általános gazdasági válság az oka, másrészt a szociáldemokrata és kommunista szervezetekben való bomla- dozás és belső harcok, amelyek főképpen a munkásságban megrendítették a szervezke­dés iránti bizalmat. A munkásszervezetek ki­építésére főképpen a jövő szempontjából van szükségünk, hogy a munkásságot jövő táma­dások vagy előre nem látható más veszedel­mek ne érjék készületlenül. Az utóbbi időben főleg kulturális sérel­meinket domborítottuk ki, pedig mi egy rettenetes gazdasági elnyomás alatt is szenvedünk és ezt a kérdést én épp olyan fontosnak tartom, mint a kulturálist. Az ezer és ezer rendelet, intézkedés, hol burkoltan, hol egész nyíltan azt célozza, hogy exisztenciánkat, létünket megsemmi­sítse. Köteteket lehetne írni azokról a gaz­dasági sérelmekről, amelyek a gyáripart, a kisipart, a kereskedelmet, a földmivest, a munkást, egyszóval mindenkit érnek. A szegénység minden társadalmi osztályban ijesztő mértékben nő: Mi a véleménye a mai általános politikai hely­zetről? Ami az általános politikai helyzetet illeti, arról az én meggyőződésem az, hogy a cseh­szlovák kormány a nemzetiségekkel szem­A jóvátétel! bizottság tagjai tegnap tovább folytatták* hivatalos megbeszéléseiket s nagy igyekezettel törekedtek az egyhangú megol­dásra. Ma esedékes a szövetségesek delegá­tusainak és a jóvátételi bizottságnak a két német képviselővel való együttes ülése, amelytől Párisban sokat remélnek. A legfi­gyelemreméltóbb körülmény, hogy a mai megbeszélésekéin nemcsak Franciaország, Anglia, Olaszország és Belgium képviselői vesznek részt, hanem más államok delegátu­sai is, igy elsősorban Amerika hivatalos kép­viselője. A Temps a következőket írja: Mind­máig semmiféle megoldást nem látunk, azon­ban a megértésre való remény még nem ve­szett el teljesen. Ha például sikerülne a szö­vetséges kormányokat arra bírni, hogy Né­metország pénzügyeinek rendezésére igen szigorú rendszert léptessenek életbe s másfe­lől elég hosszú moratóriumot adnának, hogy e rendszabályok hatékonyak lehessenek, akkor bizonyosan lehetne számitani arra, hogy csütörtök délelőtt végleges döntés lesz. A lapok véleménye szerint, ha a német delegátusok ma beterjesztik magukkal hozott uj javaslataikat, az ülés a késő esti órákig fog elnyúlni, miután a bizottság minden kö­rülmények között végezni akar. A Hotel As­toriában nagyon jól tudják, hogy a márka zuhanása egyik pillanatról a másikra igen komoly következményekkel járhat. Ez a fé­lelem esetleg befolyásolhatja a jóvátételi bi­zottság döntését. Angol részről optimisztikusan ítélik meg a helyzetet. Azt hiszik, hogy a belga javaslatot, amely 270 millió aranymárka letétbehelye­zését s a természetbeni szállítások egyidejű biztosítását indítványozza, Franciaország is el fogja fogadni. Másként Ítélik meg a helyzetet olasz kö­rökben. Itt azt mondják, hogy Bradbury an­gol delegátusnak a Times részére adott in­ben a győző imperialista politikáját folytatja. Ez a politika óriási veszedelmeket rejt ma­gában, mert a legyőzött népeket a kétségbe­esés esetleg a bolsevizmus karjaiba hajthatja. Ha a cseh-szlovák kormány a tömegeket for- radalmositani akarja, akkor csak haladjon azon az utón, amelyen most van- Úgy látom, hogy a mi államunkban a közel jövőben a cseh reakcióval párhuzamosan fog erősödni a kommunizmus is. Hogy ebből az élet-halál harcból melyik fog győztesen kikerülni és hogy ebben mi milyen álláspontot fogunk el­foglalni, azt majd a jövő fogja megmutatni. Mi a keresztényszociális párt felfogása a föld­it i Íves-kérdésről? Földmivesszervezeteinkre az egyszer mégis csak bekövetkező községi választá­soknál vár nagy és fontos feladat, továbbá a létüket fenyegető adótörvények végrehaj­tásánál és a földbirtokreform igazságos meg­oldásánál. Köteteket lehetne imi a szlovenszkói me­zőgazdaságnak és földmivesnépünknek jövő­beni feladatairól, melyről máskor alkalmunk lesz beszélni. Egyelőre csak annyit mondok, hogy valutánk emelkedése — s a szloven­szkói gazdasági termények árainak rohamos esése — válságos időket jelent- Semmiesetre sem nézhetjük tétlenül, hogy az egyik társa­dalmi osztály elszegényedése után a másik menjen tönkre­Sikerült-e a polgári-, munkás- és földmives- osztályok együttműködését biztosítani? A keresztényszociális mozgalom legna­gyobb ereje, amint azt a 3 évi szakadatlan munkásságunk bizonyítja, a polgári, a mun­kás és földműves osztálynak együttműködé­sében rejlik. A városi polgárság és főképpen a kisiparosság egy része, sajnos, még távol marad mozgalmunktól, ezeknek sorsát hatá­rozott aggodalommal kell szemlélnünk; ha nem akarnak teljesen tönkremenni, akkor az ő gazdasági és politikai szervezkedésüket is legnagyobb erővel meg kell valósítanunk, különben a politikai és gazdasági viharok szele sodorja el őket. Ha véglegesen sikerül megteremtenünk az előbb emlitett három osztály együttműködé­sét, akkor hiszem, hogy a sokat üldözött és ócsárolt keresztényszociális párt, egyszer mégis csak olyan erőhöz jut, hogy az állam- hatalom — hacsak nem akarja öngyilkossági politikáját a végletekig vinni — kénytelen lesz velünk számolni, bennünket meghall­gatni­Mit szól a Bazovszki- és Mudrony-fél-e nyilat­kozatokhoz? Ez a két nyilatkozat fényesen igazolja a mi pártpolitikánk helyességét- Az, amit ez a két szlovák politikus mondott, benne van már a mi legelső politikai megnyilatkozásainkban s az én két év előtt mondott politkai beszé­deimben. terjuja a helyzetet inkább rosszabbitotta s jelenleg senki sem lát kivezető utat a dilem­mából. Egyhangú mgoldásra alig lehet számi­tani; minden a belgák magatartásától függ. Poincaré maga eddig még nem nyilatko­zott. A Havas-ügynökség ma már óvatos hangú hivatalos helyzetjelentést közöl: „A francia, belga, olasz és angol delegátusok között folyó megbeszélések tegnap és ma folytatódtak. A képviselők foglalkoztak a kü­lönböző kombinációkkal, amelyek közül e pillanatban a legtöbb csupán igen elmosódott körvonalakat mutat. Azonban azon vannak, hogy még a német delegátusok meghallga­tása előtt megegyezésre jussanak. Minden jóslás vagy kommentár, amely a holnapi napra vonatkozik, e pillanatban tehát még korai“‘ — mondta tegnap Havas. A jóvátételi bizottság tegnap esti ülésének befejezése után angol körökben kijelentették, hogy a különböző szempontok között tagad­hatatlanul közeledés vehető észre. Azt remé­lik, hogy a német delegátusok megfelelő telj­hatalommal rendelkeznek ahhoz, hogy köte­lező megegyezéseket hozhassanak létre. Mi­után a német javaslatokat csak ma délfelé terjesztik a jóvátételi bizottság elé s a bizott­ság azokat a nap vége előtt meg nem vizs­gálhatja, végleges határozathozatalra csak csütörtökön kerül sor. A csütörtökre egybe­hívott francia minisztertanács ülését péntekre halasztották. Amerika még mindég tartózkodó. Washington, augusztus 30. A Fehér Házban kijelentik, hogy Harding véleménye szerint még nem érkezett el anak az ideje, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi pénzügyi problémák megoldására egybehívandó kon­ferencián résztvegyenek. Az elnöknek nem szándéka az sem, hogy íioovert valamely megbízatással Európába küldje. Ez a két nyilatkozat csak azt bizonyltja, hogy a közvélemény örvendetesen javul ve­lünk szemben, mert mig szervezkedésünk elején a reakció képviselőinek kiáltották ki ellenségeink a keresztényszociális pártat: ma már kezdik belátni, hogy itt is van demo­krácia a szó igazi és keresztény értelmében, sőt talán több is van, mint azokban a pár­tokban, amelyeknek cégérére a demokrácia van festve. A néppárthoz való viszonyunkat egyéb­ként azzal jellemezhetem, hogy vélemé­nyem szerint az egyház és állam szétvá "asztásának ügyében valószínűleg sikerűin fog egyöntetű álláspontra helyezkedni és szlovenszkói — főképp gazdasági — ke désekben a szükségszerűség fog benő­ket egymáshoz közelebb hozni. Milyen a keresztény-szociális és a többi ellen zéki párt viszonya? A szövetkezeti ellenzéki pártokhoz való viszonyunkról a véleményem az, hogy az viszonyunk teljesen tisztázott dolog. Egy­ség, kölcsönös bizalom, egymás támoga­tása — ez a közös munka feltétele. Ez ma már megvan, de ennek erősítésén tóvá!? dolgozunk, mert hosszú és nehéz harcok várnak ránk, amelyeket csak egységeset* tudunk végigküzdeni. Nemzetközi kapcsolataink is megizmosod­tak európaszerte. Ez nem is csodálható, hi­szen az innsbrucki keresztényszocialista vi­lágkongresszus bebizonyította, hogy a ke- resztényszocialista mozgalom világszerte je­lentős térhódításokat mutat- Pártunk belső munkája mellett most már fölvesszük azokat a nemzetközi kapcsolatokat is, amelyekkel a keresztényszocializmus rendelkezik, hogy ezáltal nemzetközileg is felsorakozzunk a béke ellenségei ellen. Közönségünktől kettőt kívánunk, kitartást és áldozatkészséget, ha ezt a kettőt látjuk, akkor készek vagyunk, — fejezte be a tar­talmas beszélgetést Fleischmann dr. — min­den emberfölötti feladatra Szlovenszkó ősla­kosságának érdekében. Fleischmann Gyula dr. végül is kife­jezte abbeli meggyőződését, hogy Szloven­szkó és Ruszinszkó népének áldozatkészségé és kitartása a legnehezebbeknek látszó fel­adatok elvégzésére is erőt fog adni az érte küzdőknek. Bekény László. it HHiiinn liiaöprság fiititcpc. Aratóiiimep. — Ipari kiállítás. Rimaszombat, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) A gömöri magyarság gazdaünnepei országszerte híresek. Sokan vesznek részt rajtuk más vármegyékből is- A magyarság megnyugtató, nagy életereje ömlik belőle széjjel, olyan elszórt helyekre is, ahol nagyobb ellenálló, védekező erőre van szükség és meríteni kell belőle. A gömöri aratóünnep a mai időkben sem tisz­tán aratóünnep. Önkéntelen, nagy demon­strációja a magyarságnak és figyelmeztető, intő kézmutatás arra az erőre, arra a mun­kára, amely nélkül államot elképzelni sem lehet. Impozáns óvás az ellen az elbánás ellen, amelyben az állam a magyar gazdát végzetes tévedéssel részesíti- Az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparospárt augusztus 27-én tartotta meg aratóünnepségét Rimaszombatban. A párt zöld zászlaja alatt magyar emberek, magyar gazdák jöttek össze nagy, sürü tömegek­ben, akik tudják a jelentőségét és értékét annak, amikor vetnek és aratnak. Az ünnep­ség alkalmat adott a pártnak, hogy egyrészt seregszemlét tartson tábora fölött, másrészt, hogy megmutassa, hogy semmi értelme sem volt annak, hogy az ünnepséget csak a ne­gyedszer beadott kérelemre engedték meg- A gömöri magyarság felvonulása méltóság- teljes, néma tüntetés volt. Az arató-ünnep. Már a kora délelőtti órákban mozgalmas élet uralkodott Rimaszombat város utcáin. Délután félnégy órakor indult el aiz arató- menet, elöl lovasbandérium s utána vitték a gazdák zöld lobogóját. Majd a zenekar kö­vetkezei!, mely után tizenkét magyar ruhába öltözött aratólegény és marokszedőleány lé­pett. A férfiak vállukon kaszával, a leányok vállukon gereblyével- Végül hozták a koszo­rúkat. Az ipart és a földmivesmunkát jelké­pező kocsik és szekerek után iparosok és a földmivelők nagy sokasága következett- A menet végét kocsikorzó ós lovasbandérium zárta be- A város utcái is ünnepi hangulat­ban és díszben ragyogtak- A városkertben várta aratóit a gazda, N. Oros János $erkei kisgazda. Amint a me­net beért, G. Bacsó Gyula riniasimonyi —M1—H—EP tJMWIUMHIWI IWiflIWBMBMMII fllll—fBPMWWI ....— li IWIIIirni tiUUMIBlH-IWI—II IMI III II J. II ............... Dö ntél előtt a moratórium

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom