Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-31 / 75. szám

CsSfCrfólc, angüszhis 31. '¥ 5 kisgazda az aratók nevében talpraesett be­szédben üdvözölte az ünneplő sokaságot. A gazda, V. Oros János szintén megható [szavakkal üdvözölte aratóit, kik hosszú, ne­héz, fárasztó munka után, magyar testvéri 'szeretettel, hittel, bizalommal, a magyar [földművesek igaz lelkesedésével, ősi magyar szokás szerint elhozták a buzakalászból fo­nott koszorút- Biztatta őket, hogy ne csüg­gedjenek a rossz esztendő miatt- A jelszó ‘;mindig az legyen, hogy minél többet és mi­nél jobbat termelni. Nagyobb erő rejlik a pa­rányi buzaszemben, mint a gyilkoló fegyver- iverben, mert a fegyverrel csak ideiglenesen ; lehet elfojtani az elégedetlen, az éhező em­bert, de a buzaszemekből készült kenyérrel megelégedetté és boldoggá lehet tenni. Az ipari kiállítás megnyitása­A koszorúk átadásának lélekemelő jele­nete után a közönség a városkerti kaszinó helyisége elé vonult, ahol megkezdődött az ipari kiállítás ünnepies megnyitása. Itt dr. T ö r k ö 1 y József mondott hatalmas ünnepi megnyitó beszédet, amely magával ragadta a közönséget. örülünk a napnak — mondotta — ame­lyen a magyar földműves és a magyar kis­iparos, az élet boldogságának ez a két fő­munkása tettekkel mutatja meg a magyar nép hivatottságát a boldog jövőre, amely jö­vőt az egymásrautaltság tudatában, nemes szivüknek <egybe dobbanás a mellett, együtt akarja megvalósítani. Örülünk és büszkék vagyunk arra, hogy a rimaszombati kisipa­ros fényes tanujelét adta a pártunk első ki­állításának megteremtésével annak, hogy a magyar kisiparos olyan államalkotó tényező, akire minden állam büszke lehetne s akinek a közgazdasági életre fontos munkásságát az államnak kötelessége lenne a köz érdekében kellőleg értékelni, megbecsülni és az általá­nos emberi jólét megteremtése végett biz­tosítani. Van az öröm mellett szomorúságunk is. De hogy is ne lenne, hiszen már akkor végig kell hogy. hasítson rajtunk a fájdalom, ami­kor összejövetelünknél egymásra nézünk s látjuk a belső néma fájdalmat kifejező arco­kat s látjuk azt a sok aggasztó kérdőjelet, amit a szomorúság szemsugarai elénk tár­nak s halljuk leheletünkben a szomorú sut­togást: nem boldog a magyar! Szomorko- dunk azon, hogy mi, akik annak előidézésé­ben bűnösek nem vagyunk, akik már a nem­zeti fájdalom szenvedéséből kivettük az osz­tályrészünket, most egy borzasztó közgazda­sági katasztrófa pusztulása előtt állunk. Mi­lyen más is a sorsunk, mint a hulló falevél sorsa! Az lehull és nem fáj neki, de nem fáj a többi együíthulló falevélnek sem! Nekünk már annak a fenyegető veszedelemnek a sej­telme is fáj, amely pusztulást hozhat és a zokogás, a nélkülözés és kínszenvedés sivár temetőjévé teheti ezt a szerencsétlen föl­det! Mi látjuk, hogy a földünkön, az őslakók földjén a mezőgazdasági élet válsággal küzd, az ipar haldoklik, a kereskedelem a végső vergődés kezdetén áll, hogy kevés lesz a ke­nyér és sok a könyh ul látás!!! £s még job­ban fáj az a megdöbbenés, hogy senkise siet a mi segítségünkre! Nem látunk sehol egy lépést a kormányzásra kiküldöttek ré- ről a fenyegető vihar elhárítására. De nem, nem vádaskodunk, hiszen mi nem várunk már senkitől semmit! Tudjuk, hogy a mi sor­sunk a mi kezünkben van! Tisztában va­gyunk vele, hogy a közgazdasági fenyegető katasztrófa szoros együttműködésre kötelezi azt a magyar népet, amely nem gyűlöl sen­kit, de teljes szellemi fölényével tűri a meg­tévesztett népek és emberek kegyetlen gyű­löletét. A mi kiállításunk is egy lépés a fe­nyegető veszedelem elhárítására, mert hisz buzdít, ösztönöz a munkára, a halálos ka­tasztrófa elleni küzdelemre. — Nekünk — folytatta Törköly dr. — csak erős akaratra s kitartó munkára van szük­ségünk, hogy a magyar földművelőnek és magyar kisiparosnak együttes áldásthozó munkájával a mi népünknek teljes boldogsá­gát megteremtsük s egyúttal mindenki szá­mára munkáljuk az élet boldogságát. Gond­teljes arccal, de csüggedést nem ismerő erős hittel és a kitartó munkára való erős elhatá­rozással nézzünk tehát az eljövendők elé! A mi ipari kiállításunkra nézzünk, onnan te­kintsünk annak becsületes alkotóira, a ma­gyar kisiparosokra s az életboldogságot biz­tosító munkában velük osztályos magyar földművelőkre s az ő munkájukat kiegészítő •magyar szellemi és testi munkásokra s végül a magasságos egekre s máris duzzad a re­mény a szivünkben, hogy a mi népünk meg !fogja állni a helyét vészben, viharban! Köszönetét mondok mindazoknak, akik ki­állított munkájukkal s a kiállítás rendezése :körüli fáradságukkal a kiállítás sikerét lehe­ss tették s kijelentette, hogy nemsokára még nagyobb ipari és mezőgazdasági kiállí­tás rendezésével fogják a magyarság kiváló­ságát mindenki előtt bebizonyítani. Ezután idősb R á b e 1 y Miklós, a rima- szombati általános ipartestület elnöke üdvö­zölte meleg, közvetlen szavakkal a kiállítás vendégeit. A beszédek elhangzása után megnyíltak az iparkiállitás helyiségének ajtai és hatalmas érdeklődő közönség nézte végig a késő esti órákig a rimaszombati iparosság által kiál­lított tárgyakat. A kiállítás másnapon is nyitva volt. Az ipari kiállításon összesen ötvenkét ri­maszombati iparos állított ki ipari terméke­ket. A zsűri tagjai id. Rabely Miklós elnök­lete alatt Sulan Ödön, Juhász György. Hor­váth Gyula, Szabó József, Engel István, Bálint András, Beszeda János, Fáber Mihály, és Brindza Pál voltak. A kiállítók közül ti­zenöten aranyoklevelet, tizenöten ezüstokle­velet és heten bronzoklevelet nyertek. Az ipari kiállítás megtekintése után táncra perdült a fiatalság. Három helyen járták a ropogós gömöri csárdást. A tánc jókedvvel és rendben folyt reggelig. Az ünnep rendezői, a kisgazdapárt vezető egyéniségei s különösen Nagy Sándor gö­möri főtitkár mindent elkövettek a rima- szombati magyar ünnep nagy sikere érde­kében. SCormánsrintézkecIések a drágaság leküzdésére. Az augusztus 23-i.ki minisztertanácsban H abrmann és Srame k miniszterek in­dítványára elhatározták, hogy a szakminisz­tériumok tegyenek előterjesztést, miképpen lehetne a drágasággal az egész vonalon meg­küzdeni. A közélelmezési minisztériumot pe­dig különösen az élelmiszerek, hús, sütemény és egyéb közszükségleti cikkek árleszállítá­sára hívták föl, ideértve a nyilvános étkező- helyiségeket is, amelyek tudvalévőén egyál­talában nem he derítenek a cseh-szlovák ko­rona külföldi értéknövekedésére. A minisz­terelnök szeptember 2-án Genfbe utazik a népszövetség ülésére és elutazása előtt mi­nisztertanács lesz, mely a teendő kormányin­tézkedésekről fog határozni. Ennek előkészí­tésére tegnap a közélelmezési minisztérium­ban miniszterközi értekezlet volt, melyről la­punknak a következő felvilágosítást adták a nevezett minisztériumban: Az értekezleten, melyen több miniszteren kívül a közélelmezési-, kereskedelmi-, vas­úti- és pénzügyminisztérium szakelőadói is megjelentek, behatóan megvitatták azokat a konkrét javaslatokat, amelyeket a közélel­mezési minisztérium a legfontosabb szükség­leti cikkek árleszállítására nézve előkészített. A többi szakminisztériumok javaslatai a szál­lítási dijak, vámok és adók leszállítására vo­natkoznak. Az értekezleten elhatározták, hogy az egyes minisztériumok javaslatait az augusztus 30-án összeülő minisztertanácsnak külön-külön fogiák beterjeszteni. Srba közélelmezési miniszter külföldön van, ahonnét ma-este tér vissza, így tehát 5 maga még nem foglalt állást a javasolt kor­mányintézkedésekhez. Csak visszatérése után teszi meg előterjesztését a miniszterta­nácsnak. Kilátásba helyezték nekünk, hog3r a miniszter idevonatkozó terveiről lapunkat külön is tájékoztatni fogja. Úgy értesülünk, hogy a kereskedelmi mi­nisztérium az élelmiszerek és ipari cikkek importját szabaddá akarja tenni, hogy ez­által a belföldi árukészletek olcsóbb ára­kon legyenek kaphatók és a gyáripar túl­zsúfolt raktárait is megmozgassák. Meg­állapította az értekezlet, hogy a nagy- és kiskereskedelmi árak közt tulnagy a kü­lönbség és ezért a közvetítő kereskedelem j óriási haszonjövedeímeit is minden eszköz-! zel csökkenteni fogják. A kormány nem gondol kényszereszközökre, mert a teendő intézkedések mind közgazdasági nton fog­nak haladni. Az iparosok és kereskedők hozzászoktak a nagy haszonhoz és most önmaguktól nem hajlandók az árakat leszállítani; ezért olyan kormányintézkedésekhez kell nyúlni, hogy az árleszállítás önmagától bekövetkezzék. A szlovenszkói és ruszinszkói viszonyokra vonatkozóan kijelentették a minisztériumban, hogy az ott tapasztalható magasabb árak különö­sen vasúti tarifáíis okokra vezethetők vissza. Az ország külkereskedelmi bázisa Hamburg és minél messzebb esnek tőle a kereskedelmi és ipari gócpontok, annál na­gyobbak az illető vidék termelési költségei. Nem is szólva a szén és egyéb nyersanya­gokról, amelyeknek Szlovenszkóba és Ru- szinszkóba való elszállítása szintén sokkal többe kerül, mint az ország belső részeiben használatba vett ipari nyersanyagok és fél- gyártmányok. A drágaság leküzdésével foglalkozott a cseh szociáldemokrata párt végrehajtóbizott­sága, valamint a cseh nemzeti szociálisták pártja is és erre vonatkozó javaslataikat el­juttatták a kormányhoz. Úgy értesülünk, hogy a kormány a pártok konkrét javaslatait mér­legelni fogja és a teendő intézkedések során figyelembe veszi a politikai pártok kívánsá­gait is. 1 maguarorszfigl CSCÜCiiClí. Bánfffy Genfibe utazott. Budapest, augusztus 30. (Saját tudósítónk te­lefonjelentése). Bánífy Miklós gróf külügyminisz­ter ma délután Genfbe utazott, hogy a népszö­vetség tanácsülésén előterjessze Magyarország­nak a népszövetségbe való felvételére irányuló kérelmét. Illetékes helyen közük, hogy a külügy­miniszter kettős meghatalmazással utazott. Az egyik meghatalmazása arra vonatkozók, hogy mint meghatalmazott miniszter terjessze elő a népszövetség tanácsa elé, Magyarország kérel­mét, a második meghatalmazás alapján pedig, hogy Magyarország első delegátusaként szere­peljen abban az esetben, ha a népszövetség Ma­gyarország felvétele mellett dönt. A külügymi­niszter jó reményekkel utazott el Genfbe, mert ottani értesülés szerint a felvételt csak a kisan- tant ellenzi s igy megvan a szükséges kétharmad többség arra, hogy Magyarországot a népszövet­ségbe felvegyék. Ha ez megtörténik, Bánffy már mint a magyar kormány delegátusa fog részt- venni a népszövetség ülésein s az osztrák kér­déshez mindenesetre szava lesz. Olaszország támogatja Magyarországot a népszövetségbe való felvételnél. Bécs, augusztus 30. (Saját tudósitónk telefonje­lentése). A párisi Telegraph diplomáciai munka­társa azt irja, hogy a kisantant államaival szem­ben Olaszország támogatni fogja Magyarország­nak a népszövetségbe való felvételi kérelmét. Bethlen nyilatkozni fog a külpolitikai helyzetről. Budapest, augusztus 30. (Saját tudósitónk tele- fonjeletése). A közérdeklődés a külügyi bizottság összehívására irányul, amelyen mint ismeretes, a miniszterelnök nyilatkozni fog a külpolitkai hely­zetről. A külügyi bizottság összehívásáról ellen­tétesek a hírek. Az egyik hírforrás szerűit a bi­zottságot már a közeli napokban összehívják, mig egy másik híresztelés szerint ez valószinüleg csak a Ház megnyitása után történik meg. Arról is vannak hirek, hogy a miniszterelnök az egysé­ges párt szeptember 4-én tartandó értekezletén fogja tájékoztatni a nyilvánosságot a külpolitikai helyzetről. Friedridiék erős kormány egy ség érdekében dolgoznak. A párt nem helyesli Andrássy ellenségeske­dését. Budapest, augusztus 30- (Saját tudósítónk telefonjelentése-) A szövetkezett ellenzék egyik vezére a Pesti Hírlap munkatársa előtt úgy nyilatkozott, hogy a Wolff-csoporttal folytatott tárgyalások szerint Friedrich és a kormány között nincs is olyan mélyreható ellentét, mely a szoros együttműködést eset­leg lehetetlenné tenné. Friedrichék már ré­gebb idő óta nem helyeslik Andrássyék erőt­len és lanyha ellenségeskedését, amelyet nem tartanak helyénvalónak. Ma már az a szán­dék hatja át Friedrichéket, hogy a kisebb jelentőségű szempontok félretételével igye­kezzenek megteremteni azt a kormányegy­séget, amely az országot a jelenlegi súlyos bél­és külpolitikai válságon átsegítené- A Fried- rich-csoport és a kormány között csupán az államfő kérdésében vannak ellentétek, de van remény arra, hogy ezeket az ellentéte­ket sikerülni fog kiküszöbölni s ennek ered­ményeként gyökeres változás következik be az egész belpolitikai életben. Friedrich a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén módot fog találni arra, hogy felhívja a figyelmet bizo­nyos valószínű összefüggésekre, amelyek az országban megismétlődő egyes jelenségek s a külpolitikai eseményei között fenforognak. Kicserélik a főispánokat. Budapest, augusztus 30. (Saját tudósitónk táv­irata). A belügyminisztérium tervbe vette, hogy hat főispánságot egyesit és több főispánt kicserél. MMkmt Hűit EK — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Időjóslás: Borusabb, változatlan hőmérsékletű idő­járás várható, mérsékelt délnyugati szelekkel. £ — (Szombaton utazik Beues Genibe.) Az eddigi megállapodások szerint Benes dr. miniszterelnök a népszövetség genfi ülésére szeptember 2-án, szombaton utazik el Prágából. Az ülésen Benes miniszterelnökön kívül Cseh-Szlovákiát Osusky dr. párisi cseh-szlovák követ, Flicder dr. és Sla- vik dr., a népszövetség vezértitkárságának tagja, aki ilyen minőségben állandóan Genfiben tartózko­dik, fogja képviselni. A miniszterelnök Genfber legalább is három napig fog időzni. — (A koslcei Szent Orsolya-rend) internátus­sal kapcsolatosan nagyobb leánykák részére női gazdasági és továbbképző tanfolyamot nyit. A női gazdaság fölkarolja a kertészet, majorgazda- ság és a háztartás minden ágát a főzéstől a cuk­rászatig. A továbbképző: a fehérnemű-, felső­ruha-varrást és szabást, kalapkészitést, fehér, szí­nes és arany hímzést, olaj- és vizfestést (fára, üvegre, bőrre, selyemre stb.), zongora, német és francia nyelv tanítását. Jelentkezni lehet szeptem­ber 15-ig a Rend főnöknőiénél. Fő-utca 72. sz. — (A szlovák katolikusok Szent AdaSberí- ünnepe Eperjesen.) A szlovák kát ölik üss ág szombat este és vasárnapon ünnepelte meg Eperjesen a Szent Adalbert-Egyesület fenn­állásának ötvenedik évfordulóját. Szombaton este nagy néptömeg gyűlt össze az eperjesi pályaudvaron, hogy az érkező vendégeket fogadja. Az ünnepségre eljött Micara prágai pápai nuncius, Fischer-Colbrie Ágost dr. kassai megyéspüspök, Blahó Marián besz-' íercebányai, Vojtassák Béla szepesi püspök, Hiinka András, Juriga Ferdinánd dr., Onderco képviselő, Kovalik szenátor, Tost Barna kassai prépost-kanonok és a klérus más szá­mos tagja. Az érkezőket a vármegye nevé­ben Ruma Jenő dr. zsupán és a város ben Thomka helyettes-polgármester üdvö­zölte szlovák nyelven. Kovalosik tábori lel­kész a katolikus papság nevében oiasznyelvü üdvözlőbeszédet tartott, Magyar József fő­jegyző pedig klasszikus latin beszédben kö­szöntötte föl a vendégeket. Micara nuncius az olasz üdvözlésre olaszul, a latinra pedig latin nyelven válaszolt. A lassan szitáló eső­ben ezrekre menő tömeg várta a vendégeket és alkotott sorfalat a város közepéig. A pél­dás rendet az orolisták tartották fenn. A menet élén lovasbandérium haladt, ezt kö­vette a sóvári zenekar, majd végeláthatatlan kocsisor következett. Amerre a menet elvo­nult, az ut széleit fenyőgirlandokkal díszített fehér oszlopok és diadalkapuk ékesítették. Az oszlopokon és a diadal-kapukon szlovák zászló lengett. Cseh zászlót seholsem lehe­tett látni. A katolikus templomban Vojtassák püspök tartotta a litániát, szent beszédet pe- dik Csárszky sirokai plébános mondott. Va­sárnap reggel folytatódtak az ünnepségek. Hat órakor Fischer-Colbrie Ágost dr. kassai megyéspüspök celebrált misét, majd Zá- borszky József eperjesi prelátus-kanonok mondotta el a szentbeszédet. Azután körme­netet rendeztek, amely után a templom előtti téren fölállított oltárnál Micara pápai nuncius misézett. A szentbeszédet itt Hiinka András nemzetgyűlési képviselő tartotta és tanúsá­got tett a szlovenszkói katolikus hívek hűsé­géről a Szentszék iránt Az egyházi szertar­tások után az egyesület a szabad ég alatt tartotta meg ötvenkettedik közgyűlését, ame­lyen Hiinka András és mások beszéltek az egyesület m-ultjáról, működéséről és felada­tairól. Az egyesületnek több mint ötvenezer tagja van — mondotta — és mindegyik híven teljesíti kötelességét egyháza és nemzete iránt. Délben a Rákóczi-körben háromszáz terítékű ünnepi ebéd volt, amelyen a megje­lent vendégek mind resztvettek. Délután ugyancsak a Rákóczi-körben matinét, este pedig műkedvelői előadást rendeztek. (Reálgimnázium Lőcsén). Iglóról jelentik: A lőcsei közönség nemrégen mozgalmat indított, hogy a lőcsei német iskolát reálgimnáziummá ala- | kitsák át. Ennek érdekében emlékiratot is be- I nyújtott az iskolaügyi miniszterhez. Most arról i értesülünk, hogy a lőcsei közönségnek ez a moz- í galma eredményes lett és a lőcsei reáliskola már ebben a tanévben mint reálgimnázium nyílik meg. — (A zempléni zsupán búcsúja.) Szláviik Mihály dr., az utolsó zempléni zsupán eltávozása alkal­mából Zemplénimé gye összes közigazgatási tiszt­viselői szombaton Nagymihályban bankettre gyűl­tek össze, hogy főnöküktől elbúcsúzzanak. Az utolsó zempléni zsupán visszatért az ügyvédi pá­lyához s Nagymihályban nyitott irodát. A ma­gyarság nem sajnálja távozását, mert egy nagy ellenséget veszített el benne. Szlávik zsupán, po­zsonyi barátaihoz híven, minden alkalmait megra­gadott, hogy a magyarság szervezkedését meg­akadályozza. Ismeretes, hogy közel egy eszten­deig megyéje területén egyetlen keresztény szo­ciális gyűlést sem engedélyezett azzal a megoko- 1 ássál, hogy a keresztényszociális párt irredenta munkát végez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom