Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-27 / 72. szám

Vasárnap, augusztus 27. 3 <Pni<&JÍA(?fA£7fmTXP A. Mivel számos állam a demokrácia ürü­gye alatt s ama címen, hogy a földbirtokokat egyenlően ossza fel az állam földműveléssel foglalkozó polgárai között, oly törvényeket alkot, amelyek a nagybirtokokat felaprózzák, ennek következtében a mezőgazdasági mun­kásokat munkanélkülivé teszik s így kiván­dorlásra késztetik, követelni kell a teljes egyenlőség elvének érvényrejuttatását, to­vábbá, hogy ne csak ama birtokosok földbir­tokait darabolják fel, akik nemzeti kisebbsé­gekhez tartoznak, hanem az uralkodó nem­zetekhez tartozókét is, hogy a régi birtokost méltányosan kártalanítsák, hogy a földbir­tokokat egyenlően osszák fel az uralkodó nemzethez és a nemzeti kisebbséghez tar­tozó egyének között s hogy végül ez a fel­osztás ne történjék csupán abból a célból, hogy a nemzeti kisebbségeket gyengítsék, vagy hogy előmozdítsa a fajkeveredést. Berlin — nagubcieg. A márka haláltánca. — Vásárlási láz. — A szocialisták katasztrófapolitikája. Berlin, augusztus 26. (Saját levelezőnktől-) Egy héttel ezelőtt tőzsdei és kereskedői körökben titokzatosan suttogták, hogy a dollár 1500-on fog állani a hónap végéig. Ma pedig a Németbirodalom egykor oly büszke fizetőeszköze kevesebbet ér, mint az annyira sajnált magyar korona- A márka és ezzel együtt a német gazdasági élet még sohasem látott tempóban közeledik az összeomláshoz. A dollárbarométer óráról órára emelkedik. Nem úgy, mint eddig, 10 vagy húsz ponttal, hanem 100 egységgel. Mint a forradalom legviharosabb napjaibap, olyan ebben a sorsdöntő órákban Berlin képe- 1 -$2—1640—1850—1900—1940—2000— 2400 a dollár, jelentik a tőzsdéről. Az embe­rek, mint az őrültek rohanják meg az üzlete­ket és minden pénzüket áruba fektetik. Egész mindegy, hogy mit vesznek. Bélyeggyüjte- ményt, zománcedényt, cipőt vagy konzervet- Láttam egy ismerős urat — kiről tudom, hogy nemcsak, hogy nem dohányzik, de a lakásán sem enged dohányozni — sok száz cigaret­tával és szivarral egy dohányüzletből ki­jönni- Vásárolni, vásárolni, szabadulni a márkától, csak ez jár mindenkinek a fejében. Nem gondolnak ezek a mindig higgadt néme­tek arra, hogy ezzel a pánikkal csak siettetik az összeomlást­A kirakatokban kiállított tárgyak pillanatok alatt eltűntek, hogy helyet adjanak egy kis, szerény, de sokat jelentő táblácskának: „Át­rendezés alatt/1. Az annyira jellegzetes ber­lini utcai elárusítók minden félórában letöröl­ték a kis kocsijuk táblájáról az árakat, hogy egy magasabb, majdnem fantasztikus szám­nak csináljanak helyet- Csak egy felirat ma­rad változatlan: „Staunend biliige Preise.14 A vendéglőkben villámgyorsan szedték össze az étlapot és a vendégek de facto nem tud­ták, hogy mit fognak fizetni egy 3 márkás levesért. Akit gyorsan szolgáltak ki és gyor­san evett, kevesebbet fizetett, mint a lassú evők. A pánik olyan nagy volt, hogy még a ható­ságokat is magával ragadta- A városi közle­kedésügyi bizottság a villamos viteldijának 5-ről 6 márkára való felemelését tárgyalta és egész bizonyos volt, hogy a javaslat a né­met nemzeti párt ellenállásán meg fog bukni. Egyszerre feláll a tanács képviselője és be­jelenti, hogy a dollár 1900-on áll és ezért most már nem hat, hanem nyolc márkára kéri a viteldij felemelését és — minden vita nélkül megszavazták. Árak még ilyen fantasztikus gyorsasággal sohasem emelkedtek, mint itt- A tojás egyik óráról a másikra 9-ről 16-ra, a vaj fontja 190-ről 300 márkára emelkedett és természe­tesen háborús-forradalmi szokásához képest szégyenletében elbújt, hogy mint „importált áru11 még ennél is drágábban térjen ismét vissza. Mert az árueldugás és sibolás soha nem remélt gyümölcsöket hoz és hihetetlen méreteket ölt- idegen valutát még árfolyam­feletti áron sem lehet kapni­Az ország teljes gazdasági megsemmisülése közvetlen küszöbön áll- A szakszervezetek politikai iskolázatlansága és lelkiismeretlen­sége pedig a katasztrófa bekövetkezését el­kerülhetetlenné teszi. A szocialista szakszer­vezetek vezetői legutóbb megjelentek a kan­cellárnál és a „márka megjavítása11 céljából egész sor követelést támasztottak- Többek ! között: a márka kényszerárfolyamának meg­állapítását, az élelmiszerek és ruházati cik- i kék lefoglalását és rajonirozását. A kancellár i természetesen ezeket a követeléseket ért- í hető okokból a legerélyesebben elutasitotta. j Ez a lehetetlen követelés lesz valószínűen az az aranyhid, amelyen a birodalmi kormány szocialista képviselői Németország sülyedö hajóját elhagyják. Kilépnek a kormányból és később a vörös szárnyú mentőangyal vádoló hangján fogják világgá kiáltani: „Mi meg akartuk Németországot menteni, de a polgári pártok nem engedték/1 Ezry Sándor. Az angol birO tsa szchlaalapito. Igénytelen morális történet. Prága, augusztus 26­Tegnapi számunkban beszámoltunk D é r e r Iván unifikációs miniszternek a Slovensky Dennikben megjelent cikkéről, amelyben ! Dérer azt javasolja, hogy az ellenzéki, főként ! d néppárti támadásokkal szemben a köztár­saság védelmére olyan törvényt kell hozni, amely hasonlatos legyen a köztársaság védel­mére Németországban hozott törvényhez. A cseh sajtó azonnal felkapta az eszmét. A Ceské SIovo fújt bele először a vészkíirtbe, most pedig Benes lapja: a Cas is veszélyez­tetve látja a köztársaság biztosságát és úgy véli, hogy nemcsak a Hlinka-párt vezetésé­ben szerinte állítólag megnyilvánuló magyar befolyás ellen, hanem a néppártnak katolikus köpönyege miatt is szükség van egy szigorú büntetőtörvényre, amely a köztársaságot megvédje az államellenes törekvésekkel szem­ben. A Cas úgy tudja, hogy Rózsahegyen ka­tolikus köztársaságot követelnek. Hogy ezt az állítását valószínűbbé tegye, hivatkozik Max Hussareknek az Oesterreichische Rund­schau legutóbbi számában „A Kúria politi­kája" cim alatt megjelent cikkére, amelyben Hussarek a többi között az alábbiakat Írja: ,yA Kúria (a Szentszék) politikájának minden alapos megfigyelője azt a meggyőződést szerez­heti, hogy (t. i. a Kúria) a volt osztrák-magyar monarkia területén végbement eseményeket még sokáig nem tartja befejezetteknek és mindazokat az államalakulatokat, amelyek Versailles, Saint- Germain és Trianon tébolya után születtek, át­menet? alakulatoknak tekinti és éppen ezért nagy tartózkodással viseltetik velük szemben: olyan megállapítás, amelyet a dolgok lefolyása bizony­nyal igazolni fog... Hogy a nációnálisztikus kü- 1 emutakon és viszálykodásokon örökkétartó há­borús vesze-deimeikk'el együtt felülkerekedni le­hessen a vflágbéke eszméjének segítségével és a nyugati keresztény kultúra egységének jegyében és a császár, mint az Igazságosság védőjének zászlaja alatt: a jelen minden kánja után minden bizonnyal a jövőbeli vágyakozás célja lesz/4 A Cas ebből az idézetből kiindulva, végül is azt a következtetést vonja le, hogy a tör­vényes államformát nemcsak a belföldön élő fanatikusokkal szemben, hanem a külföldi ellenséges tendenciákkal szemben is meg kell védeni. * Nem a mi feladatunk, hogy a néppártot megvédjiik az effajta tervekkel szemben. Még kevésbé lehet a mi feladatunk, hogy a római katolikus egyházat bizonyos rémlátó Don Ouiotte szélmalomharcához hasonló táma­dásokkal szemben védelmünkbe vegyük- önkéntelenül is eszünkbe jut azonban egy történet, amelyet egy angol prófétáról és egy angol bíróról beszélnek. London híres parkjában, a Hyde-parkban egy­szer egy vasárnapon az ott prédikáló különböző szekta-alapitők közül az egyik azt mondotta a körülötte csoportosuló hallgatóknak: — Meg fogom dönteni Nagybritanniát, ha nem tér arra az útra, amelyet én hirdetek. Ezeket a fenhéjázó szavakat meghallotta egy arra sétáló policeman és bekísérte a fanatikus vllágboldogitót. A bíróság elé került. A paTókás bíró, mikor a vádlottat elébe vezették és az megismételte a Hyde-parkbam tett kijelentéseit, azonnal szabadon bocsátotta őt ezzel a mon­dással: — Kedves barátom, menjen el és próbálva megdönteni Nagybrrtanniát! íme: ott, ahol az erő és hatalom biztos ala­pokra támaszkodik, nincs szükség arra, hogy drákói törvénnyel védjék a hatalmat. Olaszország számija alá részi Ausztriát. A veronai prefektura egyik termében teg­nap délelőtt tiz órakor kezdődtek Seipel dr. osztrák szövetségi kancellár és Schanzer olasz külügyminiszter között a tárgyalások. A bizalmas megbeszéléseket délután folytat­ták. A tanácskozásról a Tribuna azt közli, hogy a délelőttöt Seipel dr. szövetségi kan­cellár fejtegetéseinek szentelték, amelyek a maguk józan formájában mély benyomást keltettek. A lap véleménye szerint Olaszor­szágnak a népszövetség előtt képviselni kell Ausztria ügyét $ a szövetségesekkel egyet­értésben kell eljárnia. Éppen ezért az egye­sülésről vagy vámközösségről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. A tanácsko­zás után Schanzer külügyminiszter a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a sajtó Sei­pel olaszországi útját erősen túlozza, külö­nösen az Olaszországhoz való csatlakozás­ról szóló hírek megokolatlanok. A kancellár­ral való megbeszélések alapjául fognak szol­gálni az osztrák probléma megvizsgálásá­nak. Olaszország elhatározta, hogy a szö­vetségesekkel egyetértésben fog cselekedni. Olaszország álláspontja a népszövetségi ta­nács döntése alá van rendelve. A vámunió kérdését szintén alaposan meg kell vizs­gálni. A minisztertanács foglalkozni fog a veronai tanácskozás eredményeivel. Az olasz lapok a helyzetről. Az Idea Nazionale azt bizonyltja, hogy az Ausztriának megadandó segítség Olaszor­szág helyzetének biztosítását jelenti s bízik abban, hogy Olaszország kielégítő pénzügyi segítséget s a népszövetségnél teljes támo­gatást fog nyújtani Ausztriának. A Corriere d'Italia kifejti, hogy Seipel dr. az első kan­cellár, aki a helyzet gyakorlati következ­ményeit levonta. Olaszországnak kötelessé­ge Ausztria segítségére sietni s Angliát arra inditani, hogy ígéreteit beváltsa. Bécs Kőzépeurópa Konstantinápolya. A francia lapok is erősen foglalkoznak Seipel utjával. Az Echo de Paris a követke­zőket Írja: Sajnos, nem várhatunk oly gyors akciót, amely Ausztriát mihamarább talpra állíthatná. Azokat az országokat, amelyek legkönnyebben segíthetnének, Cseh-Szlová- kiát és Jugoszláviát, Olaszország aggodal­mai és törekvései sakkban tartják. Az Actiion Francaise kijelenti, hogy Ausztriának egyet­len szomszédja sem r.vjjt kielégítő segítsé­get, de mindegyik attól tart, hogy a másik megszilárdítja bécsi pozícióját, amelyre ma legalább is annyi vágyakozással néznek, mint más országok Konstantinápolyra. Lloyd George és Ausztria. Lloyd George Londonba való visszatéré­sét azzal magyaráznák, hogy a miniszterel­nököt a német márka katasztrófáik hely­zetén s egy francia külön akció lehetőségén kí­vül különös nyugtalansággal tölti el Ausztria helyzete. Hangsúlyozzák, hegy Anglia min dig tekintettel volt Ausztriára, jelenleg azon­ban nem áll módjában további segítséget nyújtani. Anglia már eddig is 12 és fél millió font sterlinget adott, míg Franciaország és Olaszország a hiteleket ugyan elfogadták, de egyetlen fillért nem adtak Ausztriának. Anglia szívesen látná, ha a független Ausztria fenmaradna. Angol részről azonban nem emelik ama kifogásokat az Olaszországgal való egyesülés ellen, mmt Franciaország. Az osztrák helyzetről egyébként követ­kező távirataink adnak képet: A veronai tanácskozás lefolyása. Verona, augusztus 26. A tegnap délutáni tár­gyalásokon Seipel dr. szövetségi kancellár utaát arra, hogy a st.-gerntairri békeszerződést aláíró hatalmak megígérték, hogy mindent megtesznek Ausztria pénzügyi és gazdasági összeomlásának elkerülésére. Nagy őszinteséggel ecsetelte Ausz­tria súlyos pénzügyi helyzetét és sorbavette azo­kat az eszközöket, amelyekkel a helyzeten segí­teni lehetne. Megmlitette azt a lehetőséget is, hogy Ausztria más államokhoz csatlakozzék. Fej­tegetéseit azzal a kijelentéssel zárta, hogy a je­lenlegi helyzetet tovább huzni nem lehet s min­den körülmények között kiutat kell találni az ország összeomlásának elkerülésére. Schanzer miniszter köszönetét fejezte ki a kancellárnak Olaszországról tett nyilatkozatáért s azért az elismerésért, amellyel az Ausztria ja­vát szolgáló tevékenységet fogadta. Kijelentette, hogy az olasz politika ragaszkodik a st.-germaini békeszerződés szigorú betartásához. Éppen ezért formálisan kijelentette, hogy Olaszországnak Ausztria status quojában történt bárminő változás ellen tiltakoznia keltene. A kancellárnak arra a kérdésére, hogy miért nem sietnek haladéktalanul a végleges megoldás­sal, Schanzer kijelentette: — Föltétlenül szükséges, hogy az Ausztria rendbehozatalára vonatkozó eljárási módozatokat az olasz kormány azonnal vizsgálat tárgyává te­gye s miután a két állam gazdasági uniójára vonatkozóan már javaslatot tettek, kötelezi ma­gát arra, hogy az olasz kormány haladék nélkül foglalkozni fog az osztrák javaslattal, hogy így részben a megvalósítás esetleges nehézségeit el­hárítsák, másrészt megbeszéljék az azonnali élet- beléptetés részleteit. Az olasz kormány végleges javaslatokat azonban csak a népszövetség dön­tése irtán hozhat. a Str Ausztria problémája a francia diplomácia játékszere. Paris, augusztus 26. (Saját tudósítónktól. A londoni konferencia után, amely teljes tiz nercig foglalkozott a2 osztrák kormány két ■ ségbeesett kérelmével, a félhivatalos boule- vard lapok azt az álláspontot képviselték, hogy Német,ansztria hajlandó lenne francia érdekeknek megfelelő politikát kezdemé­nyezni. A Petit Párisién szerint a bécsi kor­mány „franciabarát11 s megjegyzi, hogy mér­tékadó bécsi körök „szívesen követnék Po- íncaré okos tanácsait.11 Az ideérkezett bécsi jelentések jobbára Seipel dr. antantbarát vi­selkedéséről szólanak. A Petit Párisién utal arra, hogy Bécsben ma már nem számolnak komolyan a Németországhoz való csatlako­zással, miután az Ausztria és Cseh-Szlová- kia, valamint Olaszország között megterem­tendő vámközösséget az egyetlen lehetséges megoldásnak tartják. Bajorország monarkisz- tikus viselkedése még a szociáldemokraták­ban is teihütőtte egy kissé a csatlakozás gon­dolatát. Mindenesetre meglepő az az osztat­lan helyeslés, amellyel az itteni hivatalos la­pok Seipel akcióját megítélik. Még Schanzert is, aki különben nem áll a párisi sajtó kegyei­ben. örömmel üdvözlik a német-osztrák tár­gyalások alkalmából. Ez kétségtelenül bizo­nyíték arra. hogy Paris és Róma között tel­jes az egyetértés. A Revue des Denx Mon- des arról ir, hogy a francia diplomáciának mindenáron barátot kell találnia Olaszország­ban Angliával szemben. Olaszország bizo­nyára feladja Németországgal szemben ed­dig folytatott kiméíési politikáját abban a pil­lanatban, műkor Franciaország támogatni fogja a közeledő kártalanítási konferencián „Olaszország jogosult kívánságait11 Kelet- európában. Franciaország szándékait Ausztriával szemben a következőkben foglalhatjuk ősz- sze: megegyezés Olaszországgal Bécs bőrére, hogy nyugaton gazdasági robbantó politi­kával előkészítsék a Rafna-balpart atitono- mizáfását. Poíncaré vezértanácsi beszéde bizonyltja, hogy a francia kormány törhe- tetlenii! halad a cél felé. A Journal des Débats. amely állandóan in­terjúkat közöl Benes dr. cseh-szlovák kül­ügyminisztertől, azt írja, hogy Benes dr. a kisantant kártalanítás! konfe­renciájának októberben való összehívását szorgalmazza. A lap ehhez megjegyzi, hogy a tanácskozásokon olasz szakértő is részt fog venni. A csatlakozás kérdését általában eliníézett- nek tartják. Az Echo de Paris gúnyosan em­líti meg a bécsi nagy-németek és a „Mit- láufer“-ek, a bécsi szociáldemokrata párt fiaskóját. Miután a londoni konferencia Fran­ciaország számára vereséget jelentett. Kelet- enrópában remélnek revánsot vehetni. Poin- caré egyik beszédében ugyan visszautasí­totta az európai francia hegemónia gondola­tát, a Quaí d'Orsay munkája azonban ekla­táns bizonyíték arra, hogy a párisi diplomá­cia a maga „csereüzleteit*4 háboritatlan tefki- ismerette! űzi tovább. Jugoszlávia mozgásit? — Az aosztai herceg Ausztria régense ? Róma, augusztus 26. (Saját tudósitónktól.) A trieszti Piccolo szerint egy Seipejhez kö­zelálló személyiség azt mondotta, hogy Ausz­tria számára csupán az Olaszországhoz való csatlakozás marad hátra, miután a Német­országgal való egyesülést nem engedik meg. 1 r r 1 11I RpoopIpnlrÁnt félpohár SCHMIDTHAUER-f éle igmáncR i ? lA * 7 J kúrák O ttilOIl* ----—__________ keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókúra, bá rmely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkóvéredés, agyvértódulás, vérbőség stb. m Soh eseíben eleRendS már néhány OBváMcaradUlCBl is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom