Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-24 / 69. szám

Nem mind arany, ami fénylik. Prága, augusztus 23­(FI.) A cseh korona árfolyama Zürichben jegyre fölfelé tör- A deflációs politika, amely­nek a cseh-szlovák köztársaság megszületé­sétől Rasin volt a legfőbb apostola, teljes diadalt iii és a gazdasági élet legapróbb sejt­jeiben is érezteti a hatását. Középeurópa agyornyomoritott gazdasági szervezetében a jcseh korona félelmetes hatalommá nőtte ki magát, amely előtt — az osztrákokról nem is (beszélve — a magyar, a német és a lengyel (pénzvilág alázatos tisztelettel meghajlik. ■ A nemes valutákat megillető nimbusz lengi immár körül a cseh koronát, vagy amint Ma­gyarországon szeretik nevezni: a szokolt- |Cseh koronával a zsebünkben nagy urak va- jgyunk Budapesten, Bécsben és Berlinben. [Élünk is ezzel az előnnyel. A külföldi fürdők (hemzsegnek a cseh-szlovák állampolgároktól jés az Északi-tenger strandján sohasem láttak jmég annyi prágai, briinni, pozsonyi és kassai embert, mint a vége felé közeledő idei nyári szezonban. Aki csak teheti, a külföldön szerzi ■be a toilettjét és budapesti vagy bécsi ruhá­val egészíti ki a garderobeját- Ezeken a cse­kélységeken túl azonban hányán és hányán radták el már Szlovenszkóban és Ruszinszkó- ban a házukat, kis földjüket, hogy az értük kapott szokolokon szebb házat és jobb földet |\ásároljanak odalenn Magyarországon­Azt a kedvező helyzetet, amelyet a kistöke imigyen kihasznál, természetesen a nagytőke is igyekszik hasznosítani- A cseh-szlovákiai tőke a cseh koronának a külföldön érvénye­sülő nagy erejére támaszkodva, egyre ter­jeszkedik a szomszédos államokban- Számos cseh-szlovákiai vállalat, közöttük sok olyan amelynek a múltban semmi összeköttetése sem volt Magyarország gazdasági életével, fiókvállalatokat vagy uj vállalatokat alapit odaát és ezáltal akaratlanul is előmozdítja az agrárius ország indusztrializálódását. A cseh­szlovákiai tőke a berlini tőzsdén is egyre több értéket tud venni- A Németország középső vidékein fekvő barnaszénvállalatok részvé­nyeinek egy le nem becsülhető része kimon­dottan cseh csoportoknak a kezén van már- Az idők jele, hogy a cseh konzorciumok ezen a téren már Stinnessel, a német ipari tőke ko- •ronázatlan királyával is kezdik felvenni a versenyt. A gazdasági befolyás politikai téren is ér­vényesül. Ezért történt, — amint azt nyíltan is bevallották — hogy az osztrák köztársaság kormánya Prágában kért segítséget nagy nyomorúságában. Ez a ragyogó perspektíva azonban azon­nal elhomályosul, mihelyt a külföldtől elfor­dulva, a cseh-szlovák köztársaság belső gaz­dasági életébe vetünk egy rövidke pillantást. A cseh korona külföldi vásárló erejének a belföldön mi csak a hátrányait érezzük. A múlt év decemberétől kezdve, amikor valu­tánkat Zürichben még héttel jegyezték, egé­szen a mai napig, amikor majdnem eléri a tizenhetet, az árfolyam tartós emelkedése a legkevésbé sem szorította le a belföldi ára­kat. A cseh korona háromszor oly jó Zürich­ben, mint amilyen egy esztendővel ezelőtt volt, de minálunk az árak legnagyobbrészt .megmaradtak a tavalyi magas színvonalon, jsőt egyik-másik elsőrendű szükségleti cikk ára még fölfelé is kúszott a lajtorján. Életstandardunkon tehát egy csöppet sem javitott a szokol emelkedése. Ellenkezőleg, a kormány valutajavitó manőverei olyan gaz­dasági válságot idéztek elő a cseh-szlová­kiai gazdasági életben, amely .szöges ellen­tétben áll a zürichi brilliáns eredményekkel. Ezekben a napokban, mikor a korona egyre fölfelé tör, a legnagyobb aggodalommal te­kintünk a jövőbe. A csaknem kizárólag ki­vitelre berendezett cseh-szlovákiai ipar (Szlo- veuszkó iparának például hetven százaléka is exportipar) már eddig sem bírta az iramot, amelyet a szomszédos államok aránytalanul nlcsóhhan termelő ioarának versenye diktál. A mezőgazdaság érdekeire sem maradt visz- szahatás nélkül az, hogy a szomszédos álla­mokban olcsóbb volt a búza, mint a belföl­dön és az agrárius köröknek az az energikus követelése, hogy a védővámokkal kell ellen­súlyozni a külföldi versenyt, részben ezzel függ össze- Az egyre növekvő árufelhalmozó­dásnak a közgazdasági törvények szerint az árak esését kellett volna előidéznie. Hogy ez nem történt meg, ennek az okát főleg abban kell keresnünk, hogy az iparos, akinek terme­lési költségeit a magas munkabéreken kívül a nagy adók, a magas vasúti tarifa és a hor­ribilis szénadó emelik oly magasra, képtelen az árakkal leszálíani és ezért áruját nem ad­hatja olcsóbban. A gazdasági életben ural­kodó szolidaritás törvénye következtében az állam valamennyi polgára (nem számítva egy kis kört, mely idejekorán értesül a Kor­mány terveiről és igy jóidőben fedezi ma­gát) érzi. ennek a válságnak irtó­zatos súlyát. Az egyre emelkedő valuta ha­tásait mindnyájan érezzük magunkon. A költő szavait travesztálva, az állam lakosságának legszélesebb rétegei elmondhatják: „Megöl a Disznófejíi Nagyur.“ Azok az ugrások, amelyeket a cseh ko­rona az utóbbi napokban tett, máris vissza­hatottak sok tízezer munkás megélhetésére. Egyre több munkás és magántisztviselő el­bocsátásáról szólnak a hozzánk érkező je­lentések. Idáig vitt a kormány valutapoliti­kája.. Ezzel a munkásmozgalom is elérkezett, egy eleddig ismeretlen jelenséghez. A mun­kás eddig a tőkésben látta egyedüli ellen­Marienbad, augusztus 23- (Saját tudósitónktól.) Pasics miniszterelnök tegnap délben leánya és felesége kíséretében Marienbadba érkezett. Pasicsot a pályaudva­ron Hiott román miniszter és Pogacsnik kapi­tány, a királyi pár utimarsalja, várták. Po­gacsnik kapitány a miniszterelnököt a király­hoz vezette, aki Pasiccsal rövid ideig tárgyalt- A konferenciák állítólag már ma, Benes mi­niszterelnök megérkezése után azonnal meg­kezdődnek s augusztus 24-én a jugoszláv megegyezés ratifikálásával érnek véget. Köztudomás szerint a marienbadi megbeszé­léseket a kisantantt külügyminisztereinek prágai konferenciája fogja követni­Mit tárgyal a konferencia? A megtárgyalandó főproblémák közé tar­tozik Magyarországnak a népszövetséghez intézett felvételi kérelme, amelyet a népszö­vetségi tanács szeptemberi ülésszakában fog tárgyalni. Belgrádban az a vélemény, hogy Magyarország a trianoni békeszerződés ha­tározatait nem teljesitette, miért is felvételét el kell utasítani. A konferencia tehát arra fog törekedni, hogy a kisantant egységes állás- foglalását megteremtse. A kisantant ezenkívül képviseletet követel magának a népszövetségi tanácsban és a leg­főbb tanácsban is- A kisantant államférfiai a jóvátétel! kérdéssel is foglalkozni fognak­Olaszország és a kisantant. Minthogy az eddgi belgrádi olasz követ Manzoni gróf éppen most Marienbadba utazott, jugoszláv körök ezt az utat a Con- sulta ama szándékával hozzák összefüg­gésbe, hogy Olaszország a cseh-szlovák köztársaságnak és Romániának felajánlja együttműködését. Valószínűen e hirek hatása alatt Belgrád­ban a következő hivatalos jelentést tették közzé: Különböző híresztelésekre való tekintettel, Schanzer olasz külügyminiszter felhatal­mazta az itteni olasz ügyvivőt, hogy Nincsics külügyminiszternek jelentse ki, hogy az olasz kormány a saint-germaini és trianoni béke- szerződések szigorú végrehajtásának állás­felét. Most azonban a szocialista pártok is gyakran interveniálnak a kormánynál, hogy az ipart terhelő adókat, különösen a szén­adót és a vasúti tarifát, szállítsa le, mert tudják, hogy addig amíg az állam a hihetet­lenül magas adókkal maga növeli a termelési költségeket, addig az ipar nem birja a ver­senyt a külfölddel, nem tud termelni és kö­vetkezésképpen kénytelen üzemeit redukálni és munkásainak jórészét elbocsátani- A hatalmon lévő pártok köreiben is érzik a helyzet rettenetes veszedelmét. Englis, a cseh-szlovák köztársaság volt pénzügymi­nisztere tudja, hogy a válságon egy kis bér- leszállitás nem segíthet, látja, hogy az adók leszállítását keményen parancsolja a gazda­sági élet létérdeke és jogosan mutat rá arra, hogy mit ér a korona külföldi vásárlóereje, ha belföldön az árak nem esnek ennek meg­felelően. Ezért követeli a valuta tiz centimon való stabilizálását. Ez mindenesetre értel­mesebb beszéd, mint Rasin deflációs szóla­mai. A cseh korona külföldi presztízséből mi meg nem élhetünk- Nekünk sokkal fontosabb az, hogy gyáraink kerekei forogjanak, hogy a munkások épp úgy, minit az állam minden lakosa, megélhessenek, hogy iparosaink az örvényben el ne merüljenek s hogy végül mindnyájan olcsóbban és emberségesebben élhessünk. Amig a kormány ennek előfelté­teleit meg nem teremti, addig a korona ja­vulása csak egy-egy újabb csapás az állam minden lakosára- Addig egyre attól kell tar­tanunk, hogy a valuta, a „Disznófejíi Nagy- ur“ megöl mindnyájunkat pontján van- Az olasz kormány a rapallói szerződés alapján szoros érintkezésben óhajt maradni a kisantant államaival, különösen Jugoszláviával. Az olasz kormány még ab­ban az esetben is ragaszkodik ehhez, ha szükség lenne bizonyos rendszabályok igény- bevételére, hogy minden komplikációt, amely Európa békéjének megzavarására vezethetne, kikerüljenek- Nincsics külügyminiszter kijelen­tette, hogy a jugoszláv kormány véleménye teljesen megegyezik az olasz klügyminiszter nézeteivel. Részt vesz-e Lengyelország? Lengyelországnak a prágai megbeszélések­ben való részvételét — varsói jelentés sze­rint — csupán a legközelebbi napokban fog­ják szabályozni. Olasz aggodalmak. Róma, augusztus 23. (Stephanek.) Az II Mondo a marienbadi konferenciával foglal­kozik és a következőket Írja: Olaszország, amely mindig kiemelkedő helyet foglalt el Ausztria utódállamai között, semmiesetre sem engedheti meg, hogy Belgrádban és Prágában nyíltan beszéljenek egy ország to­vábbi sorsáról, amelynek fennállásához mind­nyájunknak fontos érdekei fűződnek. Olasz­ország helyzete az utódállamok között még kiemelkedőbb lenne, ha annak idején átvette volna a kisantant politikájának vezetését, amelyre az érdekek közössége következté­ben hivatva volt. Olaszországnak a marien­badi konferenciát nagy figyelemmel kell ki­sérnie, mert az, anélkül, hogy kimondottan olaszellenes jellegű lenne, fontos lehet szá­munkra. Nem csupán azért, mert ott a szö­vetségi szerződést megújítják, hanem azért is. mert Ausztria közvetlenül összeomlás előtt áll s a szomszédos államok távollé­tünkben bizonyos kötelezettségeket vállal­hatnak. A lap végül megjegyzi: Meg va­gyunk győződve arról, hogy Olaszország fe­lelős tényezői Ausztria sorsát nem fogják ki­szolgáltatni, hogy a kisantantnak nem lesz olaszellenes jellege s hogy a trianoni és saint-germaini szerződések reánk vonatkozó pontjait nem fogják megsérteni. icsi-c ttuszinszkún&K aatondmtója? Irta: Jaross Gyula, a ruszinszkói magyar kisgazdapárt főtitkára. Ungvár, augusztus 2 ­Úgy érezzük itt magunkat Ruszinszkóban. mint a hajós, mikor a nagy vihar előjeleit észleli. Látjuk, hogy nem jól van, ahogy van, érezzükrhogy ez igy tovább nem mehet, érez­zük a pusztulást, a veszedelmet és iparkodunk menedéket keresni, de hasztalanul- Eredmény kecsegtetése nélkül kapkodunk, orientálódunk jobbra-balra- Minden hasztalan. Nincsenek megfelelő polcra, tisztségekre állított tisztvi­selőink, hatósági közegeink, akik tőlünk, — a pénzzel és vérrel adózó állampolgároktól függenének s igy hozzánktartozóságuk tu­datában hűséggel szolgálnák érdekeinket és vezetnék partra zátonyok között vergődő ba;öokat. és tökéletesen a törvényes keretek között mozogva, a békeszerződéssel és az al­kotmány okirataival biztosított autonómia keretében kell keresnünk és megtalálnunk a kibontakozást. Igaz ugyan, hogy azt fogják ránk cseh gyámapáink, hogy mi éretlenek vagyunk az autonómiára, hogy nem tudunk vele bánni, hogy olyan az nekünk, mint gyermek kezé­ben az éles borotva, megvágjuk vele magun­kat, ártalmunkra lesz, — de soha se fájjon ne­kik a mi fejünk! Tudja nagyon jól Ruszinszkó magyar és ruszin népe, mit jelent rája nézve az auto­nómia s a három évi keserű tapasztalat után ezért ragaszkodik hozzá oly erősen. Úgy lát­szik azonban, a cseh-szlovák-ruszin republika kormánya is gondos kalmár módjára kiszá­molta, mit jelent neki az autonómia hiánya s ezért nem adja meg az autonómiát ezer szer­ződés és parolázás ellenére sem. Micsoda meggyalázása ez a kormánypoli­tika a demokrácia eszméjének és a népfelség elvének! Mekkora erőszakos konfiskálása ez az abszolutisztikus uralom a nép polgári és politikai jogainak s hozzá véve olyan állam- területen, ahol a népek vérébe évszázadok óta be volt oltva az önrendelkezés, az önkor­mányzat gondolata s ahol a népek nem tud­tak mozdulni anélkül, hogy az önrendelkezési jogot a közélet minden vonalán a valóságban ne érvényesíthették, úgyszólván ki ne merít­hették volna­Községi életünk, a község összpolgársága által választott képviselőtestülettel és tiszti­karral, bölcsője volt önkormányzati rendsze­rünknek. A megyei életben az általunk válasz­Hogy áll a korona? Alig, 23-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 17.90 svájci frankot Berlinben 5068.65 német márkát Bécsben 259900.00 osztrák koronát & kisaníant konferencty|a eldít — Pasics Marienbadba érkezett. —-J ■ ■' - Y ■>""L . x[ \ / ' ££föofo%ás után másodifö föladás f Szerkesztőség:^ POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-I!„ Stépánská ulice 40. I. „ Prága-I„ Na Perstyné 6. L Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBÁETH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.

Next

/
Oldalképek
Tartalom