Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-24 / 69. szám
Nem mind arany, ami fénylik. Prága, augusztus 23(FI.) A cseh korona árfolyama Zürichben jegyre fölfelé tör- A deflációs politika, amelynek a cseh-szlovák köztársaság megszületésétől Rasin volt a legfőbb apostola, teljes diadalt iii és a gazdasági élet legapróbb sejtjeiben is érezteti a hatását. Középeurópa agyornyomoritott gazdasági szervezetében a jcseh korona félelmetes hatalommá nőtte ki magát, amely előtt — az osztrákokról nem is (beszélve — a magyar, a német és a lengyel (pénzvilág alázatos tisztelettel meghajlik. ■ A nemes valutákat megillető nimbusz lengi immár körül a cseh koronát, vagy amint Magyarországon szeretik nevezni: a szokolt- |Cseh koronával a zsebünkben nagy urak va- jgyunk Budapesten, Bécsben és Berlinben. [Élünk is ezzel az előnnyel. A külföldi fürdők (hemzsegnek a cseh-szlovák állampolgároktól jés az Északi-tenger strandján sohasem láttak jmég annyi prágai, briinni, pozsonyi és kassai embert, mint a vége felé közeledő idei nyári szezonban. Aki csak teheti, a külföldön szerzi ■be a toilettjét és budapesti vagy bécsi ruhával egészíti ki a garderobeját- Ezeken a csekélységeken túl azonban hányán és hányán radták el már Szlovenszkóban és Ruszinszkó- ban a házukat, kis földjüket, hogy az értük kapott szokolokon szebb házat és jobb földet |\ásároljanak odalenn MagyarországonAzt a kedvező helyzetet, amelyet a kistöke imigyen kihasznál, természetesen a nagytőke is igyekszik hasznosítani- A cseh-szlovákiai tőke a cseh koronának a külföldön érvényesülő nagy erejére támaszkodva, egyre terjeszkedik a szomszédos államokban- Számos cseh-szlovákiai vállalat, közöttük sok olyan amelynek a múltban semmi összeköttetése sem volt Magyarország gazdasági életével, fiókvállalatokat vagy uj vállalatokat alapit odaát és ezáltal akaratlanul is előmozdítja az agrárius ország indusztrializálódását. A csehszlovákiai tőke a berlini tőzsdén is egyre több értéket tud venni- A Németország középső vidékein fekvő barnaszénvállalatok részvényeinek egy le nem becsülhető része kimondottan cseh csoportoknak a kezén van már- Az idők jele, hogy a cseh konzorciumok ezen a téren már Stinnessel, a német ipari tőke ko- •ronázatlan királyával is kezdik felvenni a versenyt. A gazdasági befolyás politikai téren is érvényesül. Ezért történt, — amint azt nyíltan is bevallották — hogy az osztrák köztársaság kormánya Prágában kért segítséget nagy nyomorúságában. Ez a ragyogó perspektíva azonban azonnal elhomályosul, mihelyt a külföldtől elfordulva, a cseh-szlovák köztársaság belső gazdasági életébe vetünk egy rövidke pillantást. A cseh korona külföldi vásárló erejének a belföldön mi csak a hátrányait érezzük. A múlt év decemberétől kezdve, amikor valutánkat Zürichben még héttel jegyezték, egészen a mai napig, amikor majdnem eléri a tizenhetet, az árfolyam tartós emelkedése a legkevésbé sem szorította le a belföldi árakat. A cseh korona háromszor oly jó Zürichben, mint amilyen egy esztendővel ezelőtt volt, de minálunk az árak legnagyobbrészt .megmaradtak a tavalyi magas színvonalon, jsőt egyik-másik elsőrendű szükségleti cikk ára még fölfelé is kúszott a lajtorján. Életstandardunkon tehát egy csöppet sem javitott a szokol emelkedése. Ellenkezőleg, a kormány valutajavitó manőverei olyan gazdasági válságot idéztek elő a cseh-szlovákiai gazdasági életben, amely .szöges ellentétben áll a zürichi brilliáns eredményekkel. Ezekben a napokban, mikor a korona egyre fölfelé tör, a legnagyobb aggodalommal tekintünk a jövőbe. A csaknem kizárólag kivitelre berendezett cseh-szlovákiai ipar (Szlo- veuszkó iparának például hetven százaléka is exportipar) már eddig sem bírta az iramot, amelyet a szomszédos államok aránytalanul nlcsóhhan termelő ioarának versenye diktál. A mezőgazdaság érdekeire sem maradt visz- szahatás nélkül az, hogy a szomszédos államokban olcsóbb volt a búza, mint a belföldön és az agrárius köröknek az az energikus követelése, hogy a védővámokkal kell ellensúlyozni a külföldi versenyt, részben ezzel függ össze- Az egyre növekvő árufelhalmozódásnak a közgazdasági törvények szerint az árak esését kellett volna előidéznie. Hogy ez nem történt meg, ennek az okát főleg abban kell keresnünk, hogy az iparos, akinek termelési költségeit a magas munkabéreken kívül a nagy adók, a magas vasúti tarifa és a horribilis szénadó emelik oly magasra, képtelen az árakkal leszálíani és ezért áruját nem adhatja olcsóbban. A gazdasági életben uralkodó szolidaritás törvénye következtében az állam valamennyi polgára (nem számítva egy kis kört, mely idejekorán értesül a Kormány terveiről és igy jóidőben fedezi magát) érzi. ennek a válságnak irtózatos súlyát. Az egyre emelkedő valuta hatásait mindnyájan érezzük magunkon. A költő szavait travesztálva, az állam lakosságának legszélesebb rétegei elmondhatják: „Megöl a Disznófejíi Nagyur.“ Azok az ugrások, amelyeket a cseh korona az utóbbi napokban tett, máris visszahatottak sok tízezer munkás megélhetésére. Egyre több munkás és magántisztviselő elbocsátásáról szólnak a hozzánk érkező jelentések. Idáig vitt a kormány valutapolitikája.. Ezzel a munkásmozgalom is elérkezett, egy eleddig ismeretlen jelenséghez. A munkás eddig a tőkésben látta egyedüli ellenMarienbad, augusztus 23- (Saját tudósitónktól.) Pasics miniszterelnök tegnap délben leánya és felesége kíséretében Marienbadba érkezett. Pasicsot a pályaudvaron Hiott román miniszter és Pogacsnik kapitány, a királyi pár utimarsalja, várták. Pogacsnik kapitány a miniszterelnököt a királyhoz vezette, aki Pasiccsal rövid ideig tárgyalt- A konferenciák állítólag már ma, Benes miniszterelnök megérkezése után azonnal megkezdődnek s augusztus 24-én a jugoszláv megegyezés ratifikálásával érnek véget. Köztudomás szerint a marienbadi megbeszéléseket a kisantantt külügyminisztereinek prágai konferenciája fogja követniMit tárgyal a konferencia? A megtárgyalandó főproblémák közé tartozik Magyarországnak a népszövetséghez intézett felvételi kérelme, amelyet a népszövetségi tanács szeptemberi ülésszakában fog tárgyalni. Belgrádban az a vélemény, hogy Magyarország a trianoni békeszerződés határozatait nem teljesitette, miért is felvételét el kell utasítani. A konferencia tehát arra fog törekedni, hogy a kisantant egységes állás- foglalását megteremtse. A kisantant ezenkívül képviseletet követel magának a népszövetségi tanácsban és a legfőbb tanácsban is- A kisantant államférfiai a jóvátétel! kérdéssel is foglalkozni fognakOlaszország és a kisantant. Minthogy az eddgi belgrádi olasz követ Manzoni gróf éppen most Marienbadba utazott, jugoszláv körök ezt az utat a Con- sulta ama szándékával hozzák összefüggésbe, hogy Olaszország a cseh-szlovák köztársaságnak és Romániának felajánlja együttműködését. Valószínűen e hirek hatása alatt Belgrádban a következő hivatalos jelentést tették közzé: Különböző híresztelésekre való tekintettel, Schanzer olasz külügyminiszter felhatalmazta az itteni olasz ügyvivőt, hogy Nincsics külügyminiszternek jelentse ki, hogy az olasz kormány a saint-germaini és trianoni béke- szerződések szigorú végrehajtásának állásfelét. Most azonban a szocialista pártok is gyakran interveniálnak a kormánynál, hogy az ipart terhelő adókat, különösen a szénadót és a vasúti tarifát, szállítsa le, mert tudják, hogy addig amíg az állam a hihetetlenül magas adókkal maga növeli a termelési költségeket, addig az ipar nem birja a versenyt a külfölddel, nem tud termelni és következésképpen kénytelen üzemeit redukálni és munkásainak jórészét elbocsátani- A hatalmon lévő pártok köreiben is érzik a helyzet rettenetes veszedelmét. Englis, a cseh-szlovák köztársaság volt pénzügyminisztere tudja, hogy a válságon egy kis bér- leszállitás nem segíthet, látja, hogy az adók leszállítását keményen parancsolja a gazdasági élet létérdeke és jogosan mutat rá arra, hogy mit ér a korona külföldi vásárlóereje, ha belföldön az árak nem esnek ennek megfelelően. Ezért követeli a valuta tiz centimon való stabilizálását. Ez mindenesetre értelmesebb beszéd, mint Rasin deflációs szólamai. A cseh korona külföldi presztízséből mi meg nem élhetünk- Nekünk sokkal fontosabb az, hogy gyáraink kerekei forogjanak, hogy a munkások épp úgy, minit az állam minden lakosa, megélhessenek, hogy iparosaink az örvényben el ne merüljenek s hogy végül mindnyájan olcsóbban és emberségesebben élhessünk. Amig a kormány ennek előfeltételeit meg nem teremti, addig a korona javulása csak egy-egy újabb csapás az állam minden lakosára- Addig egyre attól kell tartanunk, hogy a valuta, a „Disznófejíi Nagy- ur“ megöl mindnyájunkat pontján van- Az olasz kormány a rapallói szerződés alapján szoros érintkezésben óhajt maradni a kisantant államaival, különösen Jugoszláviával. Az olasz kormány még abban az esetben is ragaszkodik ehhez, ha szükség lenne bizonyos rendszabályok igény- bevételére, hogy minden komplikációt, amely Európa békéjének megzavarására vezethetne, kikerüljenek- Nincsics külügyminiszter kijelentette, hogy a jugoszláv kormány véleménye teljesen megegyezik az olasz klügyminiszter nézeteivel. Részt vesz-e Lengyelország? Lengyelországnak a prágai megbeszélésekben való részvételét — varsói jelentés szerint — csupán a legközelebbi napokban fogják szabályozni. Olasz aggodalmak. Róma, augusztus 23. (Stephanek.) Az II Mondo a marienbadi konferenciával foglalkozik és a következőket Írja: Olaszország, amely mindig kiemelkedő helyet foglalt el Ausztria utódállamai között, semmiesetre sem engedheti meg, hogy Belgrádban és Prágában nyíltan beszéljenek egy ország további sorsáról, amelynek fennállásához mindnyájunknak fontos érdekei fűződnek. Olaszország helyzete az utódállamok között még kiemelkedőbb lenne, ha annak idején átvette volna a kisantant politikájának vezetését, amelyre az érdekek közössége következtében hivatva volt. Olaszországnak a marienbadi konferenciát nagy figyelemmel kell kisérnie, mert az, anélkül, hogy kimondottan olaszellenes jellegű lenne, fontos lehet számunkra. Nem csupán azért, mert ott a szövetségi szerződést megújítják, hanem azért is. mert Ausztria közvetlenül összeomlás előtt áll s a szomszédos államok távollétünkben bizonyos kötelezettségeket vállalhatnak. A lap végül megjegyzi: Meg vagyunk győződve arról, hogy Olaszország felelős tényezői Ausztria sorsát nem fogják kiszolgáltatni, hogy a kisantantnak nem lesz olaszellenes jellege s hogy a trianoni és saint-germaini szerződések reánk vonatkozó pontjait nem fogják megsérteni. icsi-c ttuszinszkún&K aatondmtója? Irta: Jaross Gyula, a ruszinszkói magyar kisgazdapárt főtitkára. Ungvár, augusztus 2 Úgy érezzük itt magunkat Ruszinszkóban. mint a hajós, mikor a nagy vihar előjeleit észleli. Látjuk, hogy nem jól van, ahogy van, érezzükrhogy ez igy tovább nem mehet, érezzük a pusztulást, a veszedelmet és iparkodunk menedéket keresni, de hasztalanul- Eredmény kecsegtetése nélkül kapkodunk, orientálódunk jobbra-balra- Minden hasztalan. Nincsenek megfelelő polcra, tisztségekre állított tisztviselőink, hatósági közegeink, akik tőlünk, — a pénzzel és vérrel adózó állampolgároktól függenének s igy hozzánktartozóságuk tudatában hűséggel szolgálnák érdekeinket és vezetnék partra zátonyok között vergődő ba;öokat. és tökéletesen a törvényes keretek között mozogva, a békeszerződéssel és az alkotmány okirataival biztosított autonómia keretében kell keresnünk és megtalálnunk a kibontakozást. Igaz ugyan, hogy azt fogják ránk cseh gyámapáink, hogy mi éretlenek vagyunk az autonómiára, hogy nem tudunk vele bánni, hogy olyan az nekünk, mint gyermek kezében az éles borotva, megvágjuk vele magunkat, ártalmunkra lesz, — de soha se fájjon nekik a mi fejünk! Tudja nagyon jól Ruszinszkó magyar és ruszin népe, mit jelent rája nézve az autonómia s a három évi keserű tapasztalat után ezért ragaszkodik hozzá oly erősen. Úgy látszik azonban, a cseh-szlovák-ruszin republika kormánya is gondos kalmár módjára kiszámolta, mit jelent neki az autonómia hiánya s ezért nem adja meg az autonómiát ezer szerződés és parolázás ellenére sem. Micsoda meggyalázása ez a kormánypolitika a demokrácia eszméjének és a népfelség elvének! Mekkora erőszakos konfiskálása ez az abszolutisztikus uralom a nép polgári és politikai jogainak s hozzá véve olyan állam- területen, ahol a népek vérébe évszázadok óta be volt oltva az önrendelkezés, az önkormányzat gondolata s ahol a népek nem tudtak mozdulni anélkül, hogy az önrendelkezési jogot a közélet minden vonalán a valóságban ne érvényesíthették, úgyszólván ki ne meríthették volnaKözségi életünk, a község összpolgársága által választott képviselőtestülettel és tisztikarral, bölcsője volt önkormányzati rendszerünknek. A megyei életben az általunk válaszHogy áll a korona? Alig, 23-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 17.90 svájci frankot Berlinben 5068.65 német márkát Bécsben 259900.00 osztrák koronát & kisaníant konferencty|a eldít — Pasics Marienbadba érkezett. —-J ■ ■' - Y ■>""L . x[ \ / ' ££föofo%ás után másodifö föladás f Szerkesztőség:^ POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-I!„ Stépánská ulice 40. I. „ Prága-I„ Na Perstyné 6. L Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBÁETH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.
