Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-23 / 68. szám
Szerda, augusztus 23* 3 M örök jóvátételt probléma. Nem vagyunk Nérók és Bismarckok — mondja Poincaré. Talán mert innen rég száműzve van a humanista gondolat, vagy mert Elnökünk méltóbbnak találta Angliát rég hirdetett, de éppen nálunk meg nem valósított humanista eszméinek hirdetésére? Ki az ur a pozsonyi iskolaügyi ref erátusnáS ? A Slovák vasárnapi számának vezércikkében a szlovák tanárok helyzetével foglalkozik. Elkeseredetten állapítja meg, hogy a Szlovenszkón működő 146 középiskolai tanár közül csupán 43 szlovák van véglegesítve, ami bár hihetetlen, mégis tény. Ugyan ki hitte volna — írja tovább a Slovák — hogy a szabad Szlovenszkón a szlovákok nagyobb rabok lesznek, mint voltak. Es mindez annak következménye, hogy a tanügyi referátusban Folprecht cseh miniszteri tanácsos az ur és a szerencsétlen Stefanek- nek még annyi befolyása sincs az iskola- ügyek intézése, mint Folprecht exponált gépirőkisasszonyának: Lavicskova Zdenká- nak. Majd tiltakozik ez ellen a bánásmód ellen és kijelenti, hogy nem lehet csodálkozni azon, ha a szlovák tanárok el vannak keseredve. A szlovák tanárok minősítését nem lehet kifogásolni. Ezzel szemben azt látjuk, hogy mindenféle csaló Mancalokat és különféle összeszedett Bilek és társa féle egyéneket tanárokká neveznek ki, ami csak azt eredményezi, hogy a szlovák tanároknak szégyenkezniök kell amiatt, hogy tanárok, mert ezek a Morvaország mögötti holmi „kul- turtrégerek“ és egyéb „proefesszorok“annyira lejáratták a tanári fogalmat. Hogy milyen nagy a szlovák tanárok között az elégedetlenség, azt mindenki tudja, csak Prága nem, csak Prága süket és vak. Ennek következménye az a katasztrófa lesz, amelybe ;saját magát fogja Prága belekergetni. “ ................... 1 "....... Vo lloncs ».iós szomorú históriája. Volloncs Miklós a neve a nagypaládi reíormá- itusok lelkipásztorának, de hívhatnák akár Vidám Pistának is, mégis csak szomorú lenne őkelme s ivele együtt mi is. Búcsúzik a fecske, a gólya és az eszterág Is útra készül. Volloncs Miklós is velük. De míg a fecske, gólya, eszterág a maga rendelt idejét megérezve megy a másik hazájába, mert neki két hazát adott a végzete, addig Volloncs Miklós ja zsupán rendeletére kénytelen egy másik hazába készülni. Mi is történt voltaképpen? A határmegállapitó bizottság Nagypaládon járt. A nagypaládi magyarok a falu első emberéhez, a papjukhoz mentek fel és megkérték, Írjon egy kérvényt a határmegállapitó bizottsághoz és tantálja meg a bizottságot arra nézve, hogy Nagy- paládot csatolnák vissza Magyarországhoz. Volloncs Miklós becsülettel megmondta a hlyeinek, baj lehet ebből, mert ő már fogadalmat !tett a cseh-szlovák államra. A hívek erre azt mondották, hogyha meg nem teszi az ur, amire :kérjük, kiverjük a faluból. Volloncs Miklós megirta a kérvényt, átadta a határmegállapitó bizottságnak, mert ezt akarta a jnép. Nemsokára egy magasrangu hivatalnok jelent meg a községben és Volloncs Miklóst a dolog „visszacsinálására** szólította fel s alá akart vele 'íratni egy ellenkező tartalmú kérvényt, olyant, amelyikben a nagypaládiak a Cseh-Szlovákiához való hűség mellett nyilatkoznak. Volloncs Miklós ezt a kérvényt nem irta és nem is írhatta alá. Ettől a naptól kezdődik a magyar pap kálváriája. Addig a kutya se ugatta meg az állampolgársága, az illetősége miatt, most meg a cser; •őrségtől a zsupánig mindenkinek azon fő a feje, miképpen lehetne kidobni Volloncs Miklóst. Legkönnyebb az állampolgárságba belekötni. És bele is kötöttek. És ki is utasították. Nem 'cseh-szlovák állampolgár, ki vele! De uraim! Álljunk meg egy szóra! A református egyháznak szentesitett törvényei vannak. A református lelkészt a szentesített törvények szerint egy helyre életfogytáig választják meg; igy választották meg Volloncs Miklóst is. Ha valakit élte fogytáig szóló időre választottak meg egy cseh-szlovákiai egyházközségbe a szentesített, illetőleg elismert törvény szerint, akkor az ott eo ipso állampolgár lett éppen úgy, mint az állam bármely véglegesen kinevezett tisztviselője! Erre nézve kúriai döntvény is van a magyar állampolgársági törvény magyarázataként. 'Logikus is az, hogyha az állam megengedi a lelkésznek egy helyre élte fogytáig való megválasztását, ezzel megadta neki a jogot az állam- polgárságra is. Volloncs Miklós és esetleg más református lelkészek kiutasítása a református egyházat a müveit nyugat reformátusaihoz való fordulásra kényszerítik, mert ott talán másként Ítélik meg a dolgot és módját ejtik a zsupáni barbarizmusok megszüntetésének. Kukucska. Páris, augusztus 22. Poinoaré ma Bar le Dúcban a Meuse • departement vezértanácsának megnyitó ülésén beszédet tartott, amelyben majdnem kizárólag politikai kérdésekkel foglalkozott. A miniszterelnök beszédében hangoztatta, hogy a napirend előtt az örök jóvátételi problémáról óhajt beszélni, amely Franciaország számára életkérdést jelent. Már a háború alatt is gyakran nehézségekbe ütközött, hogy a szövetségesek szándékait összhangba hozzák. A fegyverszünet után a politikusok egyre inkább elvesztették a politikai szolidaritás érzését. Poincaré tiltakozott ama szemrehányás ellen, amely Franciaországot imperializmussal vádolja meg. Franciaország nem akarja területeit nagyobbitani, nem követel hegemóniát s nem akar egyetlen népet sem megsemmisíteni, vagy megalázni. Csupán ama szerződések végrehajtását követeli, amelyektől léte függ. Poincaré nem csodálkozik azon, hogil a szövetségesek a békeszerződések és a Későbbi megegyezések befejezése után a szent egoizmus utján jártak. Úgy látszik azonban, hogy Franciaországtól megtagadják azt a jogot, hogy francia politikát csináljon. A miniszterelnök tiltakozott az ellen, hogy Franciaországot, amelynek emberben és anyagban kétségtelenül a legnagyobb veszteségei voltak s ezen az alapon a legtöbb joga van a jóvátételekre, úgy a szövetségközi konferencián, mint a jóvátételi bizottságban a többség törvénye alá rendelték. Különösen Anglia nem érti meg Franciaország pénzügyi helyzetének komolyságát s azt a nagy- fontosságú érdeket, amely a gyors kártalanításhoz fűződik. Poincaré ezután hosszan bizonyította azt, hogy Németország szándékosan értéktelenitette el valutáját. Ha Németország kereskedelmi deficitjét az 1919, 1920 és 1921 évi középárfolyamon átszámítják frankba, kiderül, hogy a francia kereskedelmi deficit a németet 28 milliárd, 185 millió frankkal lépi túl. Észszerű és logikus lett volna, ha a jóvátételi bizottság több Ízben megállapítja a Németország hibájából való nemteljesitést s a szövetséges kormányokra bízza a szükséges szankciók igénybevételét. Azonban csupán a szerződés betűjéhez és nem szelleméhez ragaszkodtak. Poincaré ezután Anglia ellen fordult, amely a német moratóriumkérelem után azonnal elismerte a moratórium szükségét, anélkül, hogy előzőleg megkérdezte volna Franciaországot. A miniszterelnök pontos számadatokat adott a .szövetségközi adósságokra vonatkozólag. Franciaország Angliának 11.803 milliárd aranymárkával, Amerikának 13.791 milliárd aranymárkával tartozik. Anglia Franciaországnak 1.092 milliárd, Amerikának 18.800 milliárd aranymárkával tartozik. Olaszország Franciaországnak 840 millióval, Angliának 9.740 milliárddal, Amerikának 7.420 milliárddal tartozik. Szerbia Franciaországnak 1.314 milliárddal, Románia Franciaországnak 873 millióval, Görögország Franciaországnak 417 millióval, Oroszország Franciaországnak 5.643 milliárd és egyéb országoknak 1.309 milliárd aranymárkával tartozik. óriási igazságtalanság lenne, ha ezeket az adósságokat Németország adósságaival hasonlítanák össze. Franciaország elsősorban német követeléseit akarja behajtani. Éppen ezért nagyon kívánatos lenne, hogy mihamarább szövetségközi konferenciát hívjanak össze az adósságok kérdésének megbeszélésére, amelyen Franciaország kifejthetné álláspontját. Akármi is fog bekövetkezni, — mondotta Poincaré — nem mondunk le követeléseinkről. Tiltakozott ama állítás ellen, hogy Franciaország a moratórium ellenértéke gyanánt kért zálogok birtokbavevésére gondol. Nem vagyunk Nérók és Bismarckok, mondotta Poincaré — egyszerű emberek vagyunk, akiket munkájukban megzavartak. Nem akarunk mást, mint hogy békében Űzhessük további napi foglalkozásunkat- Akármennyire is izzó a mi nemzeti politikánk, mégis őrültség lenne, ha nem kisérel- nők meg, hogy egy nagyszabású európai politikával hozzuk összhangba. Semmit sem kívánunk inkább, mint hogy volt ellenségeinkkel ismét békés viszonyba lépjünk. Azonban — fejezte be Poincaré fejtegetéseit — azt akarjuk, hogy kárainkat jóvátegyék s ez meg is fog történni, Bradbury uj jóvátételi terve. London, augusztus 22. A Tiinesnek jelentik Parisból: Az érdeklődés központjában jelenleg Berlin áll, ahol most a jóvátételi bizottság küldöttei azon fáradoznak, hogy megtalálják a középutat. Valószínű azonban, hogy Bradbury és Manciére távollété'ben is Parisban élénk diplomáciai tevékenységet fognak kifejteni. A tudósitó szerint Berlinben a következő eszmék fognak kialakulni; 1. A valóságban Németországnak nem engedélyeznek moratóriumot, de a belgák, akik a szerződés szerint elsőbbségi igénnyel bírnak a jóvátételre, készpénz helyett hat havi váltókat fognak kapni, melyeket Németország az úgynevezett B. bankokra állít ki, vagyis a Dresdener Bank, Deutsche Bank, Discontogesellschaft, Darmstaedter Bank pénzintézetekre. Kérdéses azonban, vájjon a B. bankok kaphatók-e ezen terv számára. 2. A birodalmi aranytartalékot a birodalmi bank a megszállott területekre szállítja és a szövetségesek zálognak fogják tekinteni. 3. Lehetséges, hogy a jóvátételi bizottság hozzájárul Franciaországnak londoni javaslatához képest a bányák és erdőségek ellenőrzéséhez, feltéve, ha Poincaré tervét megfelelően módosítják, úgy hogy a német kormány is elfogadhatja. 4. A más hitelműveletek, amelyek külön német értékekre való pénzfelvétel elvén nyugszanak, átmenetileg javítják a helyzetet. 5. Bradbury, ha arra alkalom nyílna, a német kormánnyal megvitatja a mélyreható szabályok kérdését. Ez, amennyiben keresz- tülvihetőnek tartják, alárendelt jelentőséget adna a termelési zálogokra vonatkozó követeléseknek. A tudósitó közli, hogy a mélyreható rendelkezések azok, amelyeket már a múlt héten Parisból küldött egyik táviratában jelzett. A terv az angol kincstári kancellár előtt fekszik és amellett száll síkra, hogy a német adósságok két részre osztassanak. Először készpénzre. (Pl. 2 milliárd aranymárkára, mely 30 év alatt volna fizetendő; 20 éves bázisról is szó volt.) Másodszor tervbe vették 100, esetleg 110 milliárd márka fizetését, mely 30 év múlva volna fizetendő. Wirth válaszolni fog Poincaré beszédére. Berlin, augusztus 22- (Saját tudósítónktól.) Hermes dr. pénzügyminiszter a jóvátételi bizottság képviselőivel folytatott tegnapi megbeszéléseken utalt a teljesítő politikára s hangsúlyozta, hogy Németország tekintettel a márka katasztrófális zuhanására, a legjobb akarat mellett sem tud újabb kötelezettségeket átvenni. A megbeszéléseket ma délelőtt folytatják- Lehetséges, hogy a mai tárgyalások folyamán német részről a megértésre törekvő kezdeményező lépések fognak történni. Wirth dr- birodalmi kancellár válaszolni fog Poincaré tegnapi beszédére. A márka zuhanása bolsevista forradalomhoz vezet. Heíííerich dr. nyilatkozata. London, augusztus 22. (Saját tudósítónktól.) A New-York Tribüné berlini levelezője megkérdezte Helfferich dr.-t Németország jelenlegi helyzetéről. Helfferich dr. válaszában többek között a következőket mondta: Poincaré kijelentései nem csupán hamisak, de egyenesen őrültek. Különben ezt ő maga is jól tudja. Németországban mindenki tisztán látja s ma már valószínűleg a külföldön is felismerték, hogy a márka katasztrófális elértéktelenedése bolsevista forradalomhoz fog vezetni. A német kormány és a német bankok, amelyek Poincaré szerint a márka zuhanását mesterségesen idézték elő, nem űzhetnek ilyen öngyilkossági politikát! Meg kell gondolnunk, mily izgalom uralkodik a munkások, alkalmazottak, állami tisztviselők és az éhenhalásra ítélt kisjáradékosok között! Nem, Poinoaré az ultimátumok, szankciók és fenyegetések politikájával maga okozta a márka zuhanását. Poincaré nem csupán a márka értékét, mindenekelőtt a német nép egységét és létalapját is szét akarja rombolni. Be akarja fejezni XVI. Lajos, Richelieu, Mazarin és Napóleon munkáját. Clemencaau- nak tulajdonítják az ördögi kijelentést; „il y en a 20 millions de trop“ (Németországban 20 millió emberrel sok van.) Tudom, Poincaré tagadja ezt; mégis úgy látszik, mintha Poincaré lenne e mondás megteremtője. Véleményem szerint a márka katasztrófája csupán előkészítője az európai katasztrófának. Ez a katasztrófa, miután Ausztriát már elpusztította, nem fog csupán Németországra korlátozódni, de elmaradha lattanul eléri Franciaországot és más módon Angliát és Amerikát is. A katasztrófa elkerülésének egyetlen lehetősége a háborús időkből származó nemzetközi adósságok — beleértve a jóvátételi adósságokat is — gyors és alapos szabályozása, idetartoznak természetesen a szövetségesek amerikai adósságai is. Amerika huzamosabb időre nem vonhatja ki magát a nagy küldetés alól, hogy az európai civilizációt megmentse a katasztrófától, amelynek az otosz bolsevizmus csak előjátéka. Vcdöbcszédch a London-portan. Budapest, augusztus 22. (Saját tudósítónk jelentése.) A Landau-pör, heteken át való tárgyalás után, befejezéséhez közeledik. Mo- rócza Dénes ügyész tegnapi vádbeszédének folytatásában Dobét, Sípost és Ruzsitsot zsarolás bűntettével, utóbbit ezenkívül személyes szabadság megsértésének vétségével, Tóth Andort hivatalos hatalommal való visz- szaélés bűntettével, Beckert és Kisst csalás bűntettével, Beckert ezenkívül a hivatalos hatalommal való visszaélés vétségével is, végül Sípost, aki Landau Gézát letartóztatta, személyes szabadság megsértésével vádolja. Külön vádat Sípos ellen, Landau letartóztatásáért és bántalmazásáért nem emel, mert a zsarolás büntette ezt is kimeríti. Az ügyész beszédének végén utalt arra, hogy a megcsonkításról és hulla-csempészésről szóló vád mese. Ha a család tagjai ezek után is állítják Landau meggyilkolását, kénytelen lesz azt mondani, hogy a legteljesebb mértékben elfogultak, mert az egész tárgyalás anyagából csak azt lehet kétségtelenül megállapítani, hogy Sípos és társai kergették halálba Landau Adolfot, akinek halála az ő fekete leikükön szárad. A Sipos és Dobé féle emberektől meg kell tisztítani a társadalmat s ezért kéri a bíróságot, hogy a minősítésnek megfelelő büntetéssel sújtsa a vádlottakat. A vádbeszéd után a biróság szünetet rendelt el, majd R u p e r t dr. mondotta el beszédét, ö — mondotta — a nemzetgyűlésen tett interpellációjával is csak azt akarta elérni, hogy a magyar hatóságokat a lappangó gyanúsítások ellen megvédje, mert Magyarországnak a külföld előtt semmi titkolni valója nincsen. Véleménye szerint az ügy aktái még nincsenek lezárva, mert az orvosok a szakvéleményükben kifejtett feltevései alapján dönteni nem lehet. Ehhez a külső körülmények ismeretei is szükségesek. Szünet után Rupert dr., a sértettek jogi képviselője, a főtárgyalás előtt való működéséért százezer koronát, a főtárgyalásért pedig szintén százezer koronát kért. Ezután D r ó z d i k Jenő dr. védő mondotta el védőbeszédét. Kimerítően foglalkozott a bünügy egész tárgyalási anyagával. Ezt a bünpört — mondotta — részben a sajtó egy része, részben Rupert Rezső nemzetgyűlési interpellációja fújta fel nagy hólyaiggá. Tisztelettel hajlik meg a biróság előtt, amikor módot adott mindenkinek a maga igazát védeni. Mindent elkövettek a sértettek a gyilkosság bebizonyítása érdekében és az eredr mény egy nagy nulia. Minél jobban befejezéshez közeledett a bizonyítási eljárás, annál inkább eltértek az adatok azoktól, amiket Rupert interpellációjában felhozott. Landau nem bírta el a fogságot, kishitűségében vagy pillanatnyi elmezavaTában önkezével vetett véget éleiének. Nem az első és nem az utolsó eset, amikor a cellában öngyilkosságot követnek el, de a többiek mögött nem áll Rupert Rezső, aki annyira pártjukat fogja. Miért nem jött el a koronatanú, Landau Géza? Miért nem mondta itt a szemükbe, hogy őt ártatlanul tartóztatták le? Ennnek a bün- pernek mos már nem Landau Adoli halála a lényege, hanem az izsáki birtok. A bíróságtól csak parányi emberszeretetet és felmentő ítéletet kér. A Landau-pör főtáryalásának mai napját Dobé védőjének, Török ügyvédnek a beszéde töltötte ki, aki rámutatott arra, hogy a vádlottat politikai téveszmék vezették félre s ennélfogva úgyszólván nem is tekinthető beszámítható embernek. Részletesen kiterjeszkedett a bünpör előzményeire. Beszéde előreláthatóan késő délutánig elhúzódik.
