Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-19 / 65. szám
Felbomlott liaison. Prága, augusztus 18. (G. I.) Parisból zavaros hírek tolulnak felénk. Hangosak és rikácsolok ezek a hírek, ínint egy feldühödött ember orditozása, bizonytalanok és rapszódikusak, mint az önfejű makacsság lázas gondolatai. A hírek zűrzavarából egy tény mered elénk, egy higgadt bizonyosság látszik csak: a háborút követő időszak tizenharmadik konferenciája, a megbukott londoni tanácskozás elszakított minden összekötő kapcsot Páris és London között. „Megegyeztünk abban, hogy nem tudunk megegyezni44 — mondotta Lloyd George a konferencia befejezésénél s ez a mondat úgy hangzik, mint az antant betegágya fölött megcsendült lélekharang. A hivatalos nyilatkozatok tagadják azt, hogy a háború veszedelmében megszületett frigy és a béke ürügye alatt megpecsételt ^ntente cordiale megbukott, a diplomaták tagadásával szemben állanak azonban a tények és az események. Poincaré aláhúzót- tan hangoztatja ma is, hogy a londoni konferencia meddő befejezése nem változtat semmit Anglia és Franciaország eddigi viszonyán, de a politikai élet érzékeny szeizmográfja. mást mutat, mást érez s hatalmas errupciós erők kitöréseit jelzi. Izgatottan reszket a politikai szeizmográf, idegesen hánykolódik a francia politikai sajtó 'ífüiido- latmenete s akik tudják, hogy a politikai újságírás sokszor a bekövetkező események elé festi meg a hangulatot, azok előtt kétségbevonhatatlan az, hogy Lloyd George' és Poincaré búcsú nélküli elválása kihúzza a' szilárd talajt az antant rozoga felépítménye alól. Nem kell a francia sajtó ravasz és diplomatikus cikkeinek sorai között olvasnunk, a párisi redukciók gondoskodnak arról, hogy nyílt kártyát lássunk és mikroszkóp nélkül is előttünk álljon a bomlás bacillusa. Egy ilyen nyílt színvallást olvastunk a Maiin tegnapi számában. Ügyes, zsurnalisztikái játékossággal megkonstruált politikai cikket közöl ez a tarka, sokhasábos francia ujságlepedő. A cikk egy melankolikus levél. Louis Forest írja a franciabarát angol lapnak, a Morning Postnak s a levelet érdemes Végigolvasni: — Kedves Kartársam! Az Önök lapja komoly és becsületes újság. A kábulat közepette, amelyet az Önök kormányának velünk szemben tanúsított viselkedése okozott bennünk, hasábjaikon kereste szemünk az angol hűség maradékát. Önök az utolsó napig Js harcoltak az angolfrancia politikai megegyezésért. Mire jó ez ma? Elismerjük e szövetkezés nemzeti és emberi jelentőségét, de ma a nevükön kell megneveznünk a dolgokat: nincs bizalmunk többé Anglia aláírásában. Fájdalmas volt a tapasztalat, amely megállapittatta velünk, hogy ma egy második papirrongy is van, amelyet Versailles! békeszerződésnek neveznek. Az elsőt az ellenség tépte széjjel, a másodikat a jóbarátok. Az első alkalommal dühhel voltunk tele, de meglepetés nélkül fogadtuk; a második alkalommal meglepődtünk s ami még több, megteltünk keserűséggel. Jobb Is, ha szakítunk. Miért éljünk tovább e hazugságban? Washingtonban az Önök kormánya oly okmányokkal hozakodott elő, amelyeket nem is ismertünk, amelyeket különben is teljesen Inexakt módon interpretáltak. Néhány nappal ezelőtt Sir Róbert Horn, a? Önök pénzügy- minisztere hivatalosan megerősítette, hogy az angol adófizető több adót fizet, mint a francia. Ez teljesen hamis. Végül Lloyd George egy amerikai bank statisztikai adataival, amelyeket meghamisított, Igyekezett bizonyítani ellenünk. Hogy harcolhatnánk ilyen körülmények között együtt? Hiszen ezek a Bismarck régi eljárási módjai közül valók. Többé nem tagadhatjuk le önmagunk előtt, hogy olyan akarattal állunk szemben, amely minden áron és minden eszközzel ártani akar nekünk. Az angolok ma úgy bánnak velünk, mintha németek lennének. Nos, hűséges öreg barátunk; a viszontlátásra. Önök hajóra szálltak, amelynek kapitánya a ködben oda viszi Önöket, ahova akarja. Legfeljebb annyit tehetünk, hogy mialatt távoznak tőlünk, a kikötő partjáról zsebkendőt lobogtatunk sokáig, nagyon sokáig s Így mondunk búcsút. Úgy fest ez a francia zsebkendö-lobogta- tás, ez a búcsúzó levél, mint egy szakításra megérett liaison utolsó életjele. írja az egyik volt szerelmes a másiknak azután, hogy a két szerelmes mindegyike többször megcsalta már a másikat. Sokat mond ez a levél és sokat ér azért, mert nyilt és őszinte kifejezése a francia közhangulatnak. Nem amit és nem kendőz, nem szalad az antant fantáziája után akkor, mikor a fantomot már elnyelte a sürii, sötétlö köd. Megmondja nyíltan, hogy papirrongy az antantot összetartó szerződés éppen úgy, mint a versaillesi béke terroraktája s a szétrongyolt papirt ösz- szetákolni, a szétmálott szerződést fentar- tani esztelenség és lehetetlenség. Mi már régen látjuk és érezzük ezt. Tudjuk, hogy erőszakkal sikerülhet időlegesen a lehetetlent lehetőnek beállítani, sikerülhet az erők természetes elhelyezkedését erőszakos utón uj formába csoportosítani, de a politikai igazságot örökre megtéveszteni nem lehet. Egyszer előtör lenyügözéséből ez az igazság és szétrepeszti a reászabott kényszerzubbonyt. Ez a folyamat következett be a közelmúlt napokban s az antant önaltatásának két narkotikuma: a természetellenes szövetség és a lehetetlen békemü fölött kezd úrrá lenni a józan felébredés. Mert a politikai igazság derengése van abban, ha a francia politika bármely faktora is belátja, hogy a létesített szerződések papirrongyok, melyeket széjjel lehet tépni s melyeket elmálaszt- haf a természetes erőkifejtést magával hozó idő. A Matin zsebkendőt lobogtat a Morning Post felé, mert az antant érdekházasságát felbomlottnak látja, mi arra gondolunk, hogy az érdekházasságok divatos korszakában a nagy antant mellett van egy másik lélek és természetes kapcsolat nélküli frigy is, melyet Marienbadban akarnak ismét megpecsételni, melynek a kisaníant elnevezést adták s amelyről egyszer ki kell derülnie annak, hogy nincs jogosultsága a politikai igazság szempontjából, hogy nincs pozitiv és konstruktív értelme, hog3r az alapja írott szerződés, melyből előbb-utóbb papirrongy lesz. Mi erre az alkalomra tartogatjuk a zsebkendő lobogtatást! arc #r@si eftemMö — néniéi csásiár-pnccs. Észtországi leleplezések az orosz mozgósításról. — Észtország mozgósít. A német katonai követ szerepe Moszkvában. (A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása.) — Augusztus 17. A Révaiban megjelenő „Pálwaleht44 egyik legutóbbi számában az első oldalon nagy szenzációt és izgalmat keltő cikkben foglalkozik Oroszország nagyszabású katonai előkészületeivel és élesen bevilágít az orosz szovjetkormány rejtett kuliszái mögé, ahol állítólag háborút kovácsolnak. A volt orosz birodalom nyugati részéből alakult államok már régóta folytonos aggódásban élnek- Ezt a végsőig fokozta a génuai és egyéb konferenciák nyomán elért orosz politikai megerősödés, mely a szovjetkormány tekintélyét odahaza jelentős mértékben növelte- Amig a Románia ellen irányuló offen- ziva. kérdése volt a rapirenden, ezek az államok fellélegzettek. A helyzet azonban most ezek kárára tolódott el és egy leendő orosz oííenziva színtere ma már csak az eszt-lengyel-bukovina-vonal lehet. Az észt fővárosi lap, az orosz Pols. Now- egyik cikkének alapján közli a hirt, hogy az orosz újság Moszkvából azt az értesítést kapta, hogy Oroszország még ez év folyamán egy len- gyel-otfenzivát készít elő s augusztus vagy szeptember hónap iolyamán hadat akar üzenni LengyelországnakA lengyel határ mentén ama hadtesteket helyezték el, amelyek Tuhacsovszky parancsnoksága alatt állanak, kinek neve még. abból az időből ismeretes, mikor a vörös-fehér harcok idején Tuhacsovszky a fehérek elleni haderők főparancsnoka volt- Jelenleg a 3-, 4. és a 15. hadtest és több páncélvonat-dandár, ezenkívül műszaki csapatok, egy moszkvai kerület összes mérnökkara és a moszkvai hírhedt terror-csapat, a Cseka vannak a lengyel határon- A Cseka-ezred kivezényléséből az észt lap a helyzet rendkívül komoly voltára következtet. Az orosz lovasság Bude- nuoj parancsnoksága alatt áll, aki tudvalevőleg a Wrangel-offenziva meghiúsításával tette népszerűvé a nevét az uj orosz militarizmus hívei előtt. Hogy Románia ellen is biztosítva legyenek, a besszarábiai frontra az Összes kozák-dandárok vannak kiszemelve, azonkívül Kievből és Harkowból 1—1 cseka-ezred s a saratowi 47. dandár Besszarábia visszafoglalása nagyon kemény dió lett volna az első offenziva fogaira- Az uj orosz vélemény szerint sokkal kedvezőbb feltételek mellett fogják megvalósíthatni Lengyelország leverését s akkor — mint Moszkvában remélik — Romániával lehet alkudni Besszarábia visszaadásáról- Az Észtország ellen felvonultatott hadsereg élén Kork, a Lettország ellen készenálló csapatok élén Re- misow állanak. Az észt mozgósításról még eddig csak kisebb értékű hírek érkeznek, mert az észt kormány titokban tartja a készülődéseket s egy őszi hadgyakorlat előkészítésével palástolja defenzív szándékait- Több korosztályt máris behívtak s több Németországban tanuló észt katonaköteles kapta már meg a behivótA finnek ellen Oroszország még semmi készülődést nem árul el, aminek az oka abban a Németországgal kötött titkos szerződésben található, mely az oroszokat egy finn beavatkozás ellen megvédi. Az észt lap úgy tudja, hogy Moszkvában arra számítanak, hogy Lengyelország leverése a német militarista szellem uj feltámadását jelentené s ezt az alkalmat használnák ki a német nemzeti pártok arra, hogy egy csá- szár-puccsal végét vessék a teljesitési politika átkának. Bauer, a moszkvai német katonai követ, állítólag ennek a felfogásnak a képviselője s nem tartja lehetetlennek az akkor logikusan bekövetkező monarkista forradalmat. Mivel Lenin helyettese és Kalinin a háború ellen vannak, a német katonai követ ezeknek elmozdítását követeli és ezek helyett Kamene- vet és Rokovot akarja bejuttatni, akik tudvalevőleg háborús pártiak. Az orosz gazdasági tényezők szintén a háború mellett korteskednek, mert egy eredményes offenzivától gazdasági föllendülést várnak. A lap még részletesebben foglalkozik az Észtországra vonatkozó helyzettel és megállapítja, hogy orosz lapok bevallása szerint is igen sok német tiszt tartózkodik Oroszországban, akiket az orosz-offenziva előkészítésénél használnak föl. <T»A Hogy áll a Korona? Aug. 17-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáéi'; Berlinben 3205.95 német márkát Zürichben 14.85 svájci frankot Bécsben 211400.00 osztrák koronát A komáromi törvényszék megszüntetése. Szomorú fejezet a magyarság kisebbségi jogainak történetében- Irta: Mohácsy János dr., az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kis- ipairospárí elnöke. Komárom, augusztus 18A. magyar kisebbségnek az iskolakérdés mellett kétségtelenül az igazságügyi sérelmek a legfájóbb sebei, mert a magyar nemzeti kisebbséget nem csupán nyelvhasználatában érintik, hanem anyagi érdekeiben, gazdaságilag is a legnagyobb joghátránnyal sújtják. . A nyelvtörvény a kisebbségeknek nyelvük használati jogát biztosítja azokban a járásokban, amelyekben a lakosság húsz százalékát elérik- Jóllehet a nyelvtörvény végrehajtó- rendelete meg sem jelent, kormányrendelkezések máris oly intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek a' kisebbségi nyelvhasználat törvénybe iktatott jogát teljesen . illuzóriussá teszik. ‘ , J . Ilyen rendelkezés a pozsonyi járásbíróságon ! a magyar tárgyalási nyelv kiküszöbölése. De i ezt méreteiben is, hatásában is messze fölülmúlja az a kormányrendelet, amely a komáromi törvényszék feloszlatását határozta el. A rendelet azonkívül a nyitrai törvényszék területének megváltozásáról és az uj érsek- újvári törvényszék területi beosztásáról szól- j Igen súlyos nyelvi és alkotmányjogi sérelem az, hogy az ipolysági járásbíróságot a besztercebányai törvényszék területéhez csatolják- Egy nagyobbára magyar területet egy szlovák vidék szlováknyelvii törvényszékéhez csatolnak. Ez pedig egyértelmű azzal, hogy a magyar igazságszolgáltatás e vidéken teljesen megszűnik- Fölösleges volna annak a részletezésébe bocsátkoznunk, hogy mit jelent ez a magyar jogkereső közönségre nézve, mely a szlovák nyelvet nem érti és mégis minden idézést, végzést és Ítéletet ezen a nyelven kézbesítenek neki, úgy hogy fontos határnapokat mulaszt el a nyelv megnemér- tése miatt és elesik a jogorvoslat lehetőségétőlAz érsekujvári törvényszék területe az ér- sekujvári, verebélyi, lévai, aranyosmaróti, párkányi és komáromi járásbiróságok területére terjed ki. A komáromi törvényszék volt eddig az egyetlen magyarnyelvű törvényszék, amelynek területén úgyszólván elenyészően csekély, másnyelvü lakosságot leszámítva, tiszta magyarnyelvű lakosság lakott. Úgy az érsekujvári, mint a verebélyi, lévai és aranyosmaróti járásbiróságok területén a legutóbbi népszámlálás már sok községben a valósággal ellentétben szlovák többséget mutatott. így tehát nyilvánvaló az a cél, hogy az érsekujvári törvényszéket a kormány nem akarja kifejezetten magyar törvényszékké tenni- Ellenkezőleg ez a törvényszék, melyet a nyelvhatáron állítanak fel, erősen vitássá fogja tenni a magyar nyelv használatának a jogát, mivel csak a komáromi és párkányi járásbiróságok működnek szinmagyar területen, mig az ógyallai járásbiróság területén, melynek hovacsatolásáról a kormányrendelet — legalább a lapok közlései szerint — nem is tesz említést, az utolsó népszámlálás szerint már vannak tiszta szlovák községek- Ezekben azonban a magyar lakosság mindenütt megüti a nyelvtörvényben kívánt húsz százalob/af J . s ® úakaratu elbiÍ/RdtCrTkl r Mr--* Prága, szombat, 1922. augusz,' t7íf 'm W/BfWJk fjttt m flrmL Iw S B fJSÁvaL Folyószámlák?8 PostatíkarékpeéJm JUsaF tea. ÉM& JBm Sm JS3& fimjp w Mm f B3L MSf tár clearing-szám 48773, Döntse *** ■ <4 Agrár- nnd Industrie-Bank Prág $§2^ tornám és Hungária Bank R.-T. Budapest. Sürgönyeim Hírlap, Praho. p . SzerkesztSség: POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-I!., Stepánska ulice 40. I. Prága-I., Na Perstyné 6. I. Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.
