Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-17 / 63. szám

Csütörtök, augusztus 17. 3 m wa——acKin ■ i m»*.i wirom iniJTtivf Foch marsait a minisztertanácsba hívták. Páris, augusztus 16. (Havas-) Jól értesült körökben úgy tudják, hogy Foch marsait és Oegoutte tábornokot, a rajnai hadsereg pa­rancsnokát felszólították, hogy Rambouilletbe menjenek s álljanak a holnap összeülő minisz­tertanács rendelkezésére. Belgium a moratórium ellen? Páris, augusztus 16- A Petit Journal lehet­ségesnek tartja, hogy a belga kormány a jóvátételi bizottság belga delegátusának azt az instrukciót fogja adni, hogy csatlakozzék Dubois francia delegátushoz s utasítsa el a német moratóriumkérelmet. Német aggodalmak. Berlin, augusztus 16- Berlini politikai és pénzügyi körökben a londoni konferencia meghiúsulása nem keltett meglepetést, mint­hogy az utóbbi napokban illetékes körökben nagy pesszimizmus uralkodott. Félő, hogy Franciaország ezek után tel­jesen önállóan fog eljárni s már azt is tudni vélik, hogy ennek az önálló eljárásnak mik a céljai. Poincaré az utóbbi időben teljes következetességgel törekszik a Rajna vidék kisajátítására. A megszállott területek ke­leti részén felállítandó vámhatár, a bányák és államjavak bevételeinek lefoglalása csupán állomások az utón, amely ehhez a célhoz vezet. A birodalmi kormány tegnap este tanács­kozásra ült össze, hogy a londoni konferencia meghiúsulása által teremtett helyzethez ál­lást foglaljon. A késő esti órákig határozatot nem hoztak- A birodalmi kormány csupán ak­kor fog dönteni, ha a konferencia abbahagyá­sáról szóló végleges jelentést megkapja­Részletek i ipcgzsvail horoinpai itápggiittsrffi. Keddi számunkban jelentettük, hogy kassai rendőrök és csendőrök, akik polgári ruhába öltöztek, megzavarták a keresztényszociális párt korompai népgyülését. Lőcsei tudó­sítónk a felháborító esetről az alábbiakat írja: A megzavart korompai népgyülés igen nagyszabásúnak Lgérkezett, mert ez volt az első alkalom, amikor a keresztényszociális munkásság, a polgársággal és a gazdaközön­séggel egy frontba kívánt lépni Szlovenszkó autonómiájáért és a szerencsétlen őslakos­ság megmentéséért. Erre a népgyülésre még a korompai kommunisták is eljöttek és okulva a rájuk nézve szomorú emlékű kassai eseten, j ■ előre hirdették, hogy ha a „felelőtlenek*4 megzavarják a keresztényszocialisták nép­gyülését, akkor ők maguk fogják ezt meg­akadályozni. Úgy látszik, tudomásuk volt arról, hogy valami készül. A gyűlés vasárnap délelőtt ] 1 órakor kez­dődött a katolikus templom előtti tágas té­ren. Midőn a népgyülés szónokai: Jablo­nitzky János di\ nemzetgyűlési képviselő, Fedor Miklós szepesi párttitkár és Schuszter János kassai központi titkár a keresztényszo­ciális párt helyi vezetőségének kíséretében a gyűlés helyére értek, már a nép ezrei vá­rakozott rájuk. A nagy sokaságtól csakúgy feketéllett a tér. Valami lebujbái, amint mondják, bepálin­kázva jött vagy húsz „csecii-szlovák** és legújabb taktikájuk szerint a szónoki emel­vényhez közel foglaltak helyet. S z 1 a v i k György korompai pártelnök szlovákul nyitotta meg a népgyülést, üdvö­zölte a polgársággal dolgozó munkásságot, majd átadta a szót Jablonitzky János képviselőnek. Alighogy a képviselő az előadóasztalhoz lépett, ?.gy jelenleg Kassán alkalmazott cseh egyén, ugyanaz, aki Kassán az iskolaügyi gyűlésen is vitte a szót, azt követelte, hogy ui elnökséget válasszanak. Fedor Miklós párttitkár megmagyaráz­ta neki, hogy a pártelnökséget a párt vá­lasztja s idegen elemeknek ebbe semmi be­leszólása nincsen. A népgyülés — igy szólt — nyilvános ugyan, tehát a más meggyőző- désüek és pártbeliek is részt vehetnek benne. A ke-resztényszociális párt pedig nem lebu- jokban és nem a sötét éjszakákban gyülé- sezik, hanem mindenütt cs mindenkor a nyil­vánosság előtt mondja cl a maga igazát. Azt azonban nem engedheti meg, hogy idegen és rosszindulatú elemek beleavatkozzanak a gyűlés vezetésébe s azért az okveíetlenkedő i jövevény követelését visszautasította. Azután jablonitzky szlovákul üdvözölte a | népet és hivatkozva arra, hogy Korompán i 40 százaléknyi magyar és német lakos is van, bejelentette, hogy a párthivek kíván­ságára mind a három nyelven fognak be­szélni. Ő magyarul, Fedor Miklós szlovákul és Schuszter János németül. Alig mondta ki ezt, a „felelőtlenek*4 gárdája cseh nyelven ezt kiáltotta feléje: beszéljen szlovákul, be­széljen szlovákul és éktelen lármát csapiak. Erre Fedor Miklós párttitkár szlovák nyelven azt mondotta nekik, hogy tanuljanak meg előbb ők szlovákul, ha a szlovákok drága kenyerén élnek és ne beszéljenek oly nyelven, melyet itlsPsenkisern ért. Majd oda­ugrott a leglármásabb zajongóhoz és azt kö­vetelte tőle, hogy igazolja magát. Ez azon­ban a gárdájával együtt megtagadta az iga­zolást, mire Fedor Miklós a jelenlevő rend- ! örfeiügyelőhöz fordult és azt követelte tőle. j hogy távolítsa el azokat, akik zavarják a gyűlést, de magukat sem megnevezni, sem igazolni nem akarják és a felelősség alól gyáván kibújnak. A vonakodó rendőrfelügyelő helyett azon­ban a kommunisták lerántották a leplet a zavargókról és ime kitűnt, hogy az igazolás Prága, augusztus 16. A cseh-szlovákiai német népszövetségi liga a következőket közli: A Népszövetség első ülésén (1920) határo­zatot fogadtak el, amely szerint „a népszö­vetség tagjai kötelezik magukat, hogy a leg­közelebbi két éven belül nem fogják túllépni az előző évben előirányzott katonai össz­kiadásokat". A népszövetség második ülé­sén (1921) határozatot fogadtak el. amely­nek alapján a vezértitkár most egy jegyzék­ben emlékezteti az egyes államokat erre a megállapodásra. A jegyzékre a cseh-szlovák köztársaság kormánya a következő választ adta: Prága, június 13. Vezértitkár Ur! 1922 január 3-ról kelt levelére vála­szolva, amelynek megérkezését a külügy­minisztérium január 6-án elismerte, van szerencsénk a következőket tudomására hozni: A cseh-szlovák köztársaság katonai ki­adásai 1919-ben az állam összes kiadásai­nak 20.20 százalékát, 1920-ban 15.47 szá­zalékát, 1921-ben 14.20 százalékát érték el, 1922-ben az összes kiadásokból 15.69 százalékot fordítottak katonai célokra. Helyes az a megállapítás, hogy az állam összkiadásai emelkedtek s igy a nagyobb százalékszám a kiadások növekedését bi­zonyítja. Azonban ez a növekedés, épp­úgy mint az 1922. évi százalékszámok nö­vekedése, az 1921. évi adatokkal szemben csupán a nagy piaci áraktól függ, mint­hogy a hadfelszerelési cikkek mai árai az 1919. év] árakat 3—4-szeresen felülmúlják. Ellenkező esetben a kiadások abszolút számai jelentős csökkenést mutatnának. A katonai költségvetés ezek szerint a leg­jobb utón van ama cél felé, amelyet a népszövetség második ülése tűzött ki, azaz Drezda, augusztus 16. (Saját tudósítónktól) A D- N. N. közli, hogy Franciaország egy uj német támadástól való hisztérikus félelmében Németország körül a kis hűbéres államok egész gyűrűjét ková­csolta össze- Ezeknek az államoknak hadse­regeit francia tisztek oktatják, hadfelszerelési cikkeiket francia gyáraktól kapják. Politiku­saik jobbára Franciaországban nevelkedtek s az nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem arra, hogy ezeket az államférfiakat barátsá­gának jeleivel elhalmozza. A kis államok gazdaságát át meg áthatja a francia tőke, amely közvetve vagy közvetlenül érdekelt­séget vállalt valamennyi jelentősebb ipar­ágban s ráteszi kezét az értékes természeti örök, detektívek, csendőrök voltak, saját pa­rancsnokukkal az élükön, akiket a rendőr­ség támogatott. Erre a leleplezésre a rend­őrségi közeg rögtön feloszlatottnak jelentette ki a gyűlést. A „felelőtlen" hősök énekelni kezdtek, a rendőrség pedig a békés polgárságot „fel­szólította", vegye le a kalapját. A kommunis­ták átkozták ezt a demokratikus szabadsá­got. A környékből nagy tömegekben bese- reglett derék, békeszerető nép pedig a jog- tiprás s a szent ünnepnapot megszentségte- lenitő hallatlan igazságtalanság felett való keserűségében — sirt. Fedor Miklós titkár nyomban bejelentette a rendőrségi felügyelőnek, hogy ez újabb erőszak miatt a párt btinfenyitő feljelentést tesz. íme a Svájc mintájára felépült republiká- ban, a szabad, szent demokrácia nevében húsz idegen és felelőtlen jövevény büntetlen zavargása miatt feloszlatják négyezer, bé­kés szlovák embernek törvényes keretek kö­zött megtartott népgyülését. És betetőzi a sérelmet, hogy a korompai rendőrség a párt helyi vezetőségétől száz­húsz koronát követel a rendőrök részére a „gyűlésen kifejtett szolgálatuk" illetménye gyanánt. hogy végül oly összegben fog megálla­podni, amely a szükségletek minimumának felel meg. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a cseh-szlovák köztársaság állami létének kezdetén semmi olyat nem talált, amit nemzeti védelmének megszervezé­sére felhasználhatott volna. Amennyiben folyó kiadásokról lesz szó, a katonai költ­ségvetés továbbra is csökkeni fog, mint­hogy 1923-tól kezdve a tényleges katonai szolgálat ideje a mai 24 hónap helyett csak 18 hónap, 1926-tól pedig csupán 14 hónap lesz. A voltaképpeni békeállomány ezek szerint a mai állománynak csak há­romnegyede, illetőleg fele lesz, aminek természetszerű következménye lesz a zsoldfizetés, az élelmiszer, a ruházati cik­kek stb. kiadásainak jelentékeny csökke­nése. Fogadja Vezértitkár Ur stb. Dr. E. Benes, miniszterelnök és külügyminiszter. ♦ Benesnek ez a jegyzéke a népszövetség hivatalos lapjának augusztusi füzetében is megjelent. Mindenesetre furcsa, hogy Benes a hadügyi kiadások magas voltát a magas piaci árakkal okolja meg, holott a kormány — főként a külföld felé — azt szokta mon­dani, hogy a kormány valutapolitikája követ­keztében az árak estek. Azt pedig bajosan képzelheti el bárki is, hogy minden cikk ára esett, csak éppen a hadügyi felszerelési tár­gyaké nem. Az a megállapítás végül, hogy a cseh-szlovák köztársaság megalakulásakor semmit sem talált itt, amit védelmi szerve­zetének kiépítésénél felhasználhatott volna, nem felel meg a tényeknek, amelyek ellen­kezőleg azt mutatták, hog-* a cseh-szlovák hadsereg az osztrák-magyar hadsereg fel­szereléséből mindent igénybe vett, ami a ke- zeügyébe esett. kincsekre- Keleten Lengyelország, délen Cseh-Szlovákia ilyen hűséges vazallusa Fran­ciaországnak- Északon, ellentétben a többi skandináv államokkal, Dánia is csatlakozott e gyűrűhöz. Gazdaságilag akkor került nap­világra Dániának ez az uj kapcsolata, mikor Novák miniszter a Politiken-ben nyilatkoza­tot tett közzé, amelyből nyilvánvalóan kide­rül, hogy a cseh-szlovák—dán tárgyalás éle Németország ellen irányult, amelyet Novák „veszélyes konkurensnek" jelentett ki s egyben hangsúlyozta, hogy „a cseh-szlovák köztársaságnak Németországnál jobban mód­jában áll biztos árakon és biztos határnapokra szállításokat eszközölni". A keresztényszociaíísta-párt kisszebeni nagygyűlése. Kisszebenböl táviratozza tudósítónk: A ke- resztényszocialista párt tegnap a város főté­ren nagy népgyülést tartott, amelyen úgy az iparosság, mint a földmivesség ezerszámra vett részt. A népgyülést Ádám Ödön, a kisszebeni keresztényszocialista párt elnöke nyitott:' meg. Utána Dobránszky János, a keresz- tényszocialisía párt keleti szlovák osztályé nak elnöke mondott lelkesítő beszédet. Fc dór Miklós szepesi keresztényszocialisí párttitkár másfélóráig tartó hatalmas beszé­dével zajos tetszést aratott és a hallgatós: sorai között óriási lelkesedést keltett. Beszédében foglalkozott a szlovákság se relmeivel. Kijelentette, hogy azt a hazuv Ságokon alapuló rendszert, ami. a csehek d<: mokráciának neveznek, megbuktatja az öi tudatra ébredt szlovákság. A községi v. lasztások folytonos elhalasztása csak enne. a rendszernek meghosszabbítását célozz; Egyszer vége lesz ennek is és a szlováí egzisztenciák tönkretett tízezrei számon fogják kérni azokat a szenvedéseket, ame­lyeket egy néhány centralistától kellett el­szenvedniük. A népgyülés a beszédet nagy lelkesedéssel fogadta. Azután Kmetz György szlovák újságíró beszélt az autonómia jogosságáról és a ke­resztény sajtó kiépítésének szükségéről. Mi- halik István kisszebeni keresztényszocia­lista párttitkár a ksgazdák kívánságairól beszélt. A szónokok beszédei nagy hatást gyako­roltak a. hallgatóságra, amely lelkes hangu­latban oszlott széjjel. A Slovák Bazovszky nyilatkozatáról. A Slovák legutóbbi számában foglalkozik Bazovszky Lajosnak legutóbbi nyilatkozatá­val és azt írja, hogy Bazovszkynak sikerüli végre hosszas keresés után a szlovákság belpolitikai programjának szerencsés megol­dását feltalálni. Ezzel egyrészt a szlovákság­nak Szlovenszkó többi nemzeti kisebbségei­vel szemben elfoglalt álláspontját, másrészt pedig Szlovenszkó valamennyi polgárának a köztársasággal, mint közös álammal szem­ben elfoglalt álláspontját is megállapította. A kenyérkérdés — írja a Slovák — adja azt a plattformot, amelyen a szovákság a nemeti kisebbségekkel nemcsak hogy talá!- kozhatik, de amelyen találkoznia is keli velük. Nem tagadhatjuk ugyan azt, hogy a szlovákság kulturális programja sohasem lesz és sohasem lehet teljesen azonos Szlo- venszkö nemzeti kisebbségeinek kulturá­lis programjával. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a szlovákság kulturális program­ját ne lehetne a szlovenszkói kisebbségek kulturális programjával párhuzamosan, egészen simán keresztülvini. Mi szlovákok —- folytatja — egyáltalán nem vagyunk soviniszta nacionalisták mindaddig, mig azt látjuk, hogy a mi nemzetünk nemzeti szem­pontból teljesen szabadon fejlődhetik. Ez pedig annyit jelent, hogy bár készek va­gyunk nyelvi és nemzeti jogaink védelmé­ben a végsőkig harcolni, a más nyelvű pol­gárokat semmiesetro sem akarjuk azonban nemzetiségi jellegüktől megfosztani. De, ha kulíurprogramunk eltérő is nem­zeti kisebbségeink kulíurprogramjától, a ml gazdasági érdekeink teljesen azonosak. Á szlovák gyomornak éppen annyi ke­nyérre van szüksége, mint a magyar, vagy német gyomornak. A szlovák épp úgy fázik télen, mint a magyar. Egy szó­val: Szlovenszkó valamennyi polgárának közösek a gazdasági érdékei. Igen jól jellemzik ezt Bazovszky doktor sza­vai: „a szent kenyér problémájánál vala­mennyiünknek találkoznunk keli; a szlovák­nak, magyarnak és a németnek egyaránt." Ha ehhez hozzávesszük Bazovszky nyilatko­zatának általános politikai részét — folytatja a Slovák — akkor megkaptuk azt a pro­gramot, amely elfogadható mind a szlovákra, mind a magyarra és a németre nézve. Ba­zovszky ugyanis kijelentette, hogy azok kö­zé számítja magát, akik a leghatározottab­ban ragaszkodnak a cseh-szlovák államhoz s az a meggyőződése, hogy Szloveszkó auío­elől kibújt hősök civilruhába öltözött rend­Mivel okolja meg Benes a sulpos indigót kiadásokat? A miniszterelnök válasza a Népszövetség vezértitkárának jegyzékére. pániét Bevontén a francia vazallus államon gpürtifeite? I 1 ' ^1 ja I RpffiTAÍAn!fpnt félpohár SCHMIDTHA UER-f éle igmándí f SClIFíiikr Ott hon keserüviz> melegítve éhgyomorra, mint ivókúra, | • bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek L következményei ellen u, m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás, vérbőség stb. 422 eseífeem ea«öíg®sn&aa«fr már néhány «wőB*c**m^Il«aH #.». .......... *'"■ ' TW» 11 IIIHII I EMIIM I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom