Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-17 / 63. szám

Csütörtök, augusztus 17hogy a főszerkesztői állás egyelőre nem nyer betöltést. Továbbá tudomásul veszi a vezérlö-bizo.tság, hogy a lap alapító’ részvénytársaságot fognál létesíteni s a részvényjegyzési mozgalmat erkölcsi támogatásában részesíti s az abban való részvételre úgy a pártszervezeteket, mint az ősmagyarságot felhívja.

A hadikőlcsönvédő liga terve.

A hadikölcsönkérdéssel kapcsolatosan a vezérlő-bizottság felhívja a szlovenszkói és ruszinszkói hadikölcsöntnlajdonos közönséget, hogy a csehországi ligáhoír hasonlóan alakítsa meg a Szlovenszkói és Ruszinszkói Hadiikölcsönvédő Ligát. A vezérlő-bizottság továbbá megbízza a Központi Irodát a mozgalom előkészítésével s a szükséges propa Iganda kifejtésével; ennek keretén belül ősz szekötteíést létesítsen az érdekeltségekkel, azoknak mindenben támogatással és útbaigazításokkal szolgáljon és tekintette] arra. jhogy e mozgalom nemcsak a magyar, de a iszlovák, német és ruszin hadikölcsöntulajdo- nosok érdeke is, a szlovák, német és ruszin érdekeltségekkel is keresni kell az érintkezést.

Ipolyság- és a határszéli magyar városok.

Ezután Ipolyságnak és más magyar határszéli városnak a helyzete került tárgyalásra. A tárgyalás során a vezérlő-bizottság mélységes felháborodással állapította meg, hogy a kormányzati rendszer a magyarság megsemmisítésére irányuló törekvései során legújabban Ipolyság ellen olyan intézkedéseket léptet életbe, amelyek a város elsorvasztását és teljes visszafejlesztését jelentik. Miután kétségtelen, hogy Ipolyság sorsát Szánják a többi határszéli magyar városnak ís, a kormányzati rendszer eme törekvésének megakadályozása a magyarságra nézve életkérdést jelent. Ezért a vezérlő-bizottság határozatiig kimondotta, hogy az Ipolyság ellen foganatosítani szándékolt intézkedéseket a magyarság életérdekei ellen elkövetett merényletnek tekinti és úgy ezzel, mint a jövőben netalán más városokkal szemben alkalmazandó kísérletekkel szemben a harcot minden eszközzel felveszi. Ennek érdekében felkéri a pártok törvényhozó tagjait a szükséges parlamenti akció keresztülvitelére, továbbá felkéri az összes pártszervezeteket, hogy minden törvényes eszköz felhasználásával propagandát fejtsenek ki ily kormányzati törekvésekkel szemben. A vezérlő-bizottság kimondotta azt is, hogy — miután a kormány minden ilyen természetű akciója durva elnemzetlenitési kísérlet, amely a saint-germaini békeszerződésben vállalt kötelezettségek súlyos megszegését jelenti — e sérelmeket is azon sérelmek közé sorozza, amely eket az egész müveit világ dtélőszéke elé szándékszik vinni.

A Petőfi centezmarium megünneplése.

Majd a Prágai Magyar Hirlap által először felvetett Peíőfi-ünnepségek rendezésének ügye került tárgyalásra. A kérdéssel kapcsolatban a Központi Iroda ezt a jelentését terjesztette elő:

— Az őszi hervadásba hajló esztendő utolsó napjával jelentős dátumhoz érkezik el a ma- , gyár nemzet és az egész kulturvilág, mert; akkor lesz száz esztendeje, hogy a magyar ; szabadság lángszavu nagy költője, Petőfi Sán- i dór megszületett- Egyike, talán legnagyobbja volt a magyar ég tündöklő meteorjainak, csodálatos beteljesedése és kifejeződése a magyar léleknek, a magyar erőnek és a magyarság teremtő talentumának. A zseni glóriás fényessége sugárzásba borította az egész hazát és mintegy világítótorony mutatta meg a világ népei előtt a maroknyi magyarság szabadságra vágyó nemzeti lelkét és történelmi hivatását Európa kulturnemze- tei sorában. Tova tűnő csillag volt Petőfi, mint a magyar dicsőség. Lehullott, hogy megteremtse az utolsó magyar legendát. Egy kötet vers maradt csak utána, de e kötetnyi vers olyan örökség volt a magyarság számára, amelyből immár a negyedik nemzedék merit hitet a nemzet jövőjéhez és lelkes erőt a magyar munkához. De ebből a kötetnyi versből, ebből a kimerithetlen örök forrás ból nemcsak a szomjuhozó magyarság merit, hanem az egész kulturvilág, mert Petőfi nemcsak magyar pillér, hanem termékenyítő, szerves része az emberiség egyetemes kultúrájának; lépcső a magasba ez a verses kötet, amely közkincse az egész civilizált világnak.

— A szilveszternapi évforduló igy nem marad a magyar határok közé szorított nemzeti ünnep, hanem az európai és a tengerentúli kultúra minden őrházában kigyullad a mécses a magyar Petőfinek, a világszabadság költőjének emlékezetére.

Sérelmek.

P a 1 k o v i c h Viktor képviselő rámuía iott arra a sérelemre, mely az előzőleg a földrajzi fekvés és a közlekedési viszonyok tekintetbevételével elhelyezett egyes körjegyzőségek megszüntetése és áthelyezése folytán a falusi közönséget érte. A bizottság elhatározta, hogy ezen kérdésnek a Központi Iroda által való előkészítése után a körjegyzőségek előbbi elhelyezésének visszaállítása érdekében akciót indítTörköly József dr- az ügyvédi önkormányzat alkotmányellenes megszüntetését. W i r t h Gyula a központi sajtótudósitó megszervezésének szükségét, S z e p e s s i Miksa dr- az illetőségi ügyek terén fennálló sérelmet tette szóvá s mindeme kérdések tekintetében teendő intézkedések előkészítésére a

Központi Irodát utasította a bizottság. A bizottság Körmend y-É kés Lajos képvi- elő javaslata folytán tiltakozását szögezte o a kormány ama perfid eljárása ellen, rnely- yel a magyar közjegyzőket egzisztenciájuktól emberi szempontból semmiféle kritikát ki em álló lelketlen intézkedéssel megfosztja.

Végezetül Billoth Ferdinánd, a keresztényszociális párt német osztálya egyik vezetőié nek felszólalása alapján leszögezi a vezérlő

| bizottság, hogy a szövetkezett ellenzéki pá- tok közös- és vezérlő-bizottságában a Szh venszkón működő és az eddig még e bizot Ságokban nem képviselt német ellenzéki pá tok képviseletét és csatlakozását örömm látná.

i A bizottsági ülés ezzel befejezést nyert

PleüfeiKBH a londoni Konferencia

Az antant válsága. — A német kiegyenlítési fizetések.

— A mi magyar ünneplésünkben csak a bensőség lesz több és benne fog reszketni egy meghatott testvéri ölelés, amelyben az öt részre szakított magyar nemzet egy lélekké olvad össze a százesztendős Petőfi szellemi karjaiban- Nagy magyar ünnepnek kell a ziinankós szilveszteri napon ránk virradnia, mert ha ezt a kötelességünket elírni lasztink a nagy költő és önmagunk iránt, akkor nem érdemeljük meg a magyar nevet- . Pásztortiizeket kell gyújtanunk minden magyarlakta faluban, amelynek tüzénél, mint a ; tépett dolmánya kurucok a bujdosás utján, j meleget és vigasztalást találjunk nemzeti j megaláztatásunk, meggyötörtetésünk és ül- j döztetésünk sötét idejében- Az emlékezésnek ezekben a pásztortüzeiben vissza kell tükröz- tetni azt a nagyságot, amelyet Petőfi sugároz ki nemzetére és amelyben a magyarság meglássa a maga megronthatatlan életerejét, ' históriai elhivatását és a tíiz melegében visz- ■ szanj’erje a bizalmat önmagához és jövőjéhez s a cselekvés és munka ereiével teljék ■ meg a lelke jövő kötelességei teljesítésére— A szlovenszkói magyarságnak különösen szép alkalma van Petőfi eleven kultuszára, mert hiszen a költő a régi Felvidéken való vándorlásaiban számtalan városunk falai között megfordult s emlékét nagyon sok helyütt őrzi a kegyelet márványtáblája.

— Hogy Petőfi ünneplése Szlovenszkón és Ruszinszkőban méltó legyen a költőhöz, magyarságunk tradícióihoz és törhetetlensé- géhez, tisztelettel indítványozza a Központi Iroda, hogy a magyarság minden rétege pár- ! tokra és osztályokra való különbség nélkül tegye meg kötelességét az évforduló megünneplésére. Ne maradion egyetlen magyarlakta község, sőt olyan sem, ahol csak szórványosan kis magyar szigetek vannak, amely le ne rójja a nemzeti kegyelet adóját. Minden magyar szervezet, irodalmi, művészeti és egyéb kulturális intézmény, a társadalmi és gazdasági közösség minden szerve külön-külön rendezzen emlékünnepélyeket. A vezérlő-bizottság mai üléséből hívja föl az ; egész magyarságot az ünneplés előkészületeinek megtételére. Ezzel kapcsolatban utasítsa a Központi Irodát, hogy az előkészítés munkájában járjon elől s mindenkinek szolgáljon kellő támogatással, tanácsokkal és útbaigazítással- Határozza el egyúttal a vezérlő-bizottság, hogy Petőfi Sándor születése százesztendős évfordulójára emlékjelvényeket fog kibocsátani. A jelvények elkészíttetéséhez szükséges teendők elvégzésével a Központi Irodát bizza meg. Végül azzal a felhívással fordul a kötelességeit mindig híven és emelkedetten teljesítő magyar sajtóhoz, hogy a méltó megünneplés érdekében megfelelő propagandát fejtsen ki.

A jelentésben foglalt javaslatokat a bizott- •; ság tagjai ünnepies hangulatban, fölállva fogadták el.

A magyar színészet válsága.

Ezután Dzurányi László, a Magyar Jogpárt központi titkára javaslatot tett a magyar színészet válságának megoldása érdekében. ' A javaslatot a vezérlő-bizottság magáévá tetteEzután a Központi Iroda bejelentette, hogy

a kisebbségi jogok ismertetése

érdekében népszerűén megirott cikkeket és röpiratokat szándékozik készíteni s az ismertetést megküldi minden magyar naptárszerkesztőségnek, illetőleg kiadóvállalatnak azon kéréssel, hogy a jövő esztendőre szóló naptárakban ez a cikk elhelyezést nyerjen- Ezt a népszerű feldolgozást külön meg fogják küldeni az egyes pártszervezeteknek is,

: hogy ezek annak terjesztéséről a saját hatáskörükben is gondoskodjanak.

Ifcmünszkói sérelmek.

K o r 1 á t h Endre dr- ama legújabb ruszin- j szkói sérelmet jelenti be, hogy a hatóságok a magyar pártok vezetőivel és titkáraival a párttagokat érdeklő ügyekben nem hajlandók tárgyalni. A bizottság elhatározta, hogy ez llcn is megteszi a megfelelő lépéseket.

rí o k k y Károly párttitkár felszólalása kapcsán a bizottság foglalkozott azzal a sok ; ezer magyar család egzisztenciájába vágó 1 fájó sérelemmel, mely az állami nyugdíjasok ! nyugdíj ügyei rendezésének évek óta tartó teljes negligálásában a hatóságok részéről megnyilvánul s mely azzal akarja a nyugdíjügy rendezése tekintetében fennálló államij i kötelesség teljesitését elodázni, hogy a mi- : I nisztériumok a nyugdíjasok nyugdíjügyének ; | elintézését esztendők óta halogatják. A bi- j j zottság a minisztériumok e perf d eljárása felett a legélesebb megbotránkozásának adott kifejezést s elhatározta ezen ügyek haladéktalan elintézésének a minisztériumoknál való ! ismételt megsürgetését.

Az amúgy is rossz auspiciumok közöt megindult londoni konferencia véglegesen é: visszavonhatatlanul megbukott.

A meghiúsulás iőokát — mint már emli tettük — elsősorban Lloyd George és Po Incaré álláspontjának összeegyezíeíheíet jen merevségében kell keresnünk.

Miután a szakértők a megadandó biztosító Kokban megegyezni nem tudtak, azt kérték hogy a két miniszterelnöknek a koníerenci; teljes ülésén folytatandó személyes érintke zése több eredménnyel fog járni. Nem igy történt. A francia-belga javaslatot, amely szerint a német állami bányák vezetését a garanciabizottság vegye át, az angolok elfogadhatatlannak találták, ugyanez lett a sorsa Schanzer olasz külügyminiszter javaslatának, amely konferencia három hónapra való elnapolását indítványozta.

Az antant tagadhatatlanul krízisben van, azonban — mint párisi tudósítónk jelenti — a londoni tárgyalások meghiúsulása ellenére francia körökben nem beszélnek szakításról.

Poincaré a francia újságíróknak tegnap este kijelentette, hogy a szövetségesek teljes barátságban váltak el, Poincaré holnapra minisztertanácsot hivott egybe s állítólag a jövő héten a parlamentet is összehívja.

A jóvátétel! bizottság döntése.

Döntő határozatokra néhány napon belül mindazonáltal aligha kerül a sor, minthogy most elsősorban a jóvátéteíí bizottságot illeti a szó. A tegnap közzétett félhivatalos jelentésben annak a reménynek adtak kifejezést, hogy a bizottságon belül Belgium ez alkalommal valószínűleg Fraciaország mellé áll.

Ez azonban még nem bizonyos s a Matin is erősen kételkedik benne. De még ebben az esetben is szavazategyenlőség esete forogna fenn s annak a francia szempontnak, hogy ilyenkor az elnök szavazata döntő, a szerződésben semmi biztosíték nincs. A lapok egy része bizik abban, hogy a bizottság kebelén belül sikerülni fog elfogadható kompromisz- szumot találni.

A francia lapok a konferencia meghiúsulásáért m'nden felelősséget Angliára igyekszenek háritani. Az Echo National és Echo de Paris követelik, hogy Franciaország trenden körülmények között önállóan járjon el. A Matin elismeri, hogy Franciaország jogi helyzete igen súlyos lenne, ha a jóvátételi bizottság döntését figyelmen kívül hagyná s ezzel letérne a szerződés alapjáról.

Az angol Reuter-iroda a következő helyzetjelentést teszi közzé:

Ámbár a tárgyalások nem vezettek megegyezésre, a szövetségesek viszonya még sem rosszabbodott, amelyet az a tény is bizonyít, hogy a konferencia megszakítása után Poincaré az osztrák kérdést a többi szövetségesekkel együtt vitatta meg.

Az angol kormány érvelése.

Az angol kormány a konferencia hétfő délelőtti záró üléséről hosszabb hivatalos jelentést tesz közzé, amelyből kiderü, hogy a onferenciát az angol kormány következő égy pontjának előterjesztése után hagyták bba:

1. A konferencia ez év végéig elnapolja magát.

2. A közbeeső időben a jóvátételi bizottságnak döntenie kell a moratórium megadásáról vagy elutasításáról.

3. A garanciafeizottság által elhatározott s a Németország által elfogadott biztosítékokat azonnal életbe kell léptetni.

4. Az angol kormány kötelezi magát, hogy

a közbeeső időben volt egyikétöl sem követeli a kölcsönzött tőkét vagy annak kamatait

Ezeket a javaslatokat valamennyi deleg tus elfogadta Poincarén kiviil, aki a mór tórium feltételeképpen produktív zálogok követelt, minthogy ellenkező esetben eluta sitó álláspontot kell elíogalnia. Lloyd George kijelentette, hogy a konferenciát éppen a moratóriumról való döntés céljából hívták egybe. Esztelenség lenne a moratóriumot most megtagadni. A Poincaré által követelt zálogokra vonatkozólag Angliának az a véleménye, hogy a garanciabizottság által javasolt biztosítékok elegendők. Az angol kormány nem a Németország iránt való szimpátiából utasítja vissza Poincaré javaslatait, hanem azért, mert véleménye szerint azok a konferencia céljainak ellsnmondanak. Nem lehet a német bányák vezetését a szövetségesekre bizni, minthogy semmiféle külföldi vezetés nem tudna olyan jó eredménynyel dolgozni, mint a német. A német kormánynak amúgy is nagy fáradságába került, hogy a garanciabizottság által követelt biztosítékokat a birodalmi gyűléssel elfogadtassa. Ha ezeket a biztosítékokat még élesebbé teszik, számolni kell Németország gazdasági és politikai egyensúlyának súlyos zavaraival. Az angol javaslatokat azonban ez érvelés ellenére is elutasították, miáltal a moratóriumról való döntést automatikusan átutalták a jóvátételi bizottság hatáskörébe.

Németország 500.ÖGG font sterlinget fizetett.

Berlin, augusztus 16- (Wolff-) Miután Belgium, Franciaország, Anglia és Olaszország kormányai a német kormány ama kérelmére, hogy a kiegyenlitési fizetéseket havi félmillió fontra csökkentsék, máig közösen nem válaszoltak,

a német kormány ígéretéhez híven, amelj szerint szerződésbeli kötelezettségeinek teljesítőképességének határain belül eleget óhajt tenni, 500.000 font sterlinget utalt át az angol és francia kiegyenliiési hivataloknak.

A német birodalmi kancellár a londoni kudarcról.

London, augusztus 16- A Daily Cronice berlini tudósitójának Wirth dr. birodalmi kancellárral való beszélgetését közli. A kancellár kijelentette, hogy ámbár senkisem táplált vérmes reményeket a londoni konferenciára vonatkozólag, a bekövetkezett eseményre még sem számítottak- Ha a londoni konferencián a francia álláspont győzedelmeskedett volna, akkor ez a német valuta teljes pusztulását vonta volna maga után. A konferencia eredménye igy is katasztrofális. Németországnak nincs szándékában, hogy kötelezettsége alól kibújjon s éppen ezért tegnap, ámbár igen nagy nehézségek között, 500-000 font sterlinget fizetett. Wirth kancellár azután ezeket mondotta:

— Teljesítőképességünk határáig hajlandók vagyunk fizetni. Ez a teljesítőképesség azonban napról-napra csökken s a márka jelenlegi összeomlása újabb csökkenést jelent- Ez a tény egész Európa gazdasági helyzetét megrendíti.

Mikor az újságíró kérdést intézett a kancellárhoz a német kormány jövendő politikájára vonatkozólag, Wirth dr- kijelentette, hogy a legközelebbi hónapokban Németország oly mértékben fog eleget tenni kötelezettségeinek, amennyire a német nép kenyérrel való ellátásának biztosítása lehetővé teszi- A moratóriumnak a kancellár véleménye szerint csak akkor van gyakorlati értéke, ha több hónapra terjedő érvénnyel adják meg. Rövid idővel ezelőtt hat hónapi moratórium még elegendő lett volna, a márka esésével azonban a moratórium jelentősége egyre kisebb lesz.

&