Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-17 / 63. szám
Prága, augusztus 16A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki politika egyenes ösvényen és az öntudatosság biztosságával halad előre- Mindent megnyilvánulása komoly és biztonsággal teljes, mint ahogy komoly és pozitiv erőt rejt magában aiz a hatalmas nemzettest, melyet az uj politikai ideológia a cseh-szlovák állam .magyar nemzeti kisebbségének nevez- Minden megmozdulása egy orvul lesújtott ember önakaratából születő talpraálláshoz hasonlít: van benne akarata az életnek, tudata a létnek, küzdelem a levegőért és az önállóságért és van benne előretörő cél, az izmokban és a lélekben nyugvó erőnek hatalmas megfeszítése- A rajeci gyűlés is a szövetkezett ellenzék komoly aktusa volt. Egy pár órai megállás az előrehaladásban, hátratekintés és a kitűzött cél megreflektorozása volt s a rajeci gyűlés nyomán nyugodtan állapíthatja meg Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága, hogy politikai pártjainak szövetsége szerves politikai egységet, dolgozó és erőteljes akciókra, küzdelmekre képes alakulatot jelent. A rajeci gyűlés esemény a fejlődő és az aktív politika törekvéseivel telitett ellenzéki politika életében, mely a magyarság leikéből és akaratából kipattant nagy és szent célok felé jelent előrehaladást. A gyűlésről a következő jelentésünk számol be: Rajecíürdő, augusztus 13. (Kiküldött tudósítónktól-) A szlovenszkói gyógyfürdők valamikor pezsgő, élénk életét ezidén végzetessé válható csendesség és .pangás váltotta föl* Rajecíürdő is csendben és vegetálva éli át az idei szezont s az augusztusi napok korai levélhullása az ősz szomor- kodó képét festi meg- A csendbe és az őszi melankólia fáradt mosolygásába elevenséget hozott Rajecfürdőn a mai nap- A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki politika harcos csapata tette mozgalmassá a kis fürdő letargikus képét s a friss, zöld színtől bucsuzkodni kezdő fák alatt milliók gondjának és fájdalmának szavait cserélték ki egymással komoly és önmagukban az elhivatás tüzét hordozó emberek, politikánk vezetői. A gyűlés résztvevői csoportosan érkeztek Rajecre. Egy részük már tegnap megjött, a másik részt délután hozza el Zsolnáról a lassan mászó vicinális, a harmadik, a losonci vezérkar lemaradt Ruttkán a Zsolna felé haladó gyorsvonatról s egy teherautón érkezett meg a gyűlés helyére. A korábban érkezeitek türelmesen várták i a losonci gárdát s mikor bepöfögött Ra- jec-fürdőre a lomha teherautomolül. pár percnyi meleg üdvözlésre volt csak idő s kezdődött a munka, a vezérlő-bizottság ülése. A vezérlő-feizottság ülése. A vezérlő-bizottság ülése délután 6 órakor kezdődött a fürdő-vendéglő termében. Az ülést Körmén dy-É kés Lajos, a közös bizottság politikai elnöke nyitotta meg, szives üdvözlő szavakkal. Bejelentette, hogy Szi- lassy Béla adminisztratív elnök, Forgách Antal dr., Koperniczky János szenátor, Szent- Ivány József képviselő, Szalay László és Grosschmied Géza elmaradásukat kimentették. Az elnöki megnyitó után a tárgysorozat első pontja következett: Jelentés az iskolaügyi népgyülésekről. A jelentés rámutat arra, hogy a magyar iskolák ellen koncentrálja a kormányzati rendszer a legtöbb erőt s igy nekünk is kötelességünk e téren, ahol a legnagyobb értékeink és jövőnk biztosítékai forognak kockán, következetes tervszerűséggel és tökéletes szervezettséggel végigküzdeni a harcot. Ecélból rendezett a Központi Iroda tiltakozó népgyüláseket, melyeknek céljuk volt: először megkísérelni még egyszer törvényes utón a törvényes hatóságoknál az iskolaügyi sérelmek orvoslását, másodszor fölrázni mindenütt a magyarságot, hogy végre egész népünk feleszméljen és tudatára jöjjön annak, hogy e sérelmeknek reparálása úgy az ösz- szességre, mint egyesekre életkérdést képez, harmadszor ilyen tömeges népgyülések utján nyert felhatalmazással megszerezni a jogosultságot arra, hogy az iskolaügyi sérelmeket az egész magyarság nevében a külföld itélőszéke elé vihessük. Menyugvással jelenthetjük — mondja a beszámoló — hogy a központi iroda e felhívása mindenütt megértésre és kellő visszhangra talált. A közvetlenül mögöttünk álló vasárnapok népünk oly impozáns megmozdulásának és egységes fellépésének voltak a tanúi, amilyenre a végzetes sorsfordulat óta egyáltalában még nem volt példa. Lehullott végre közöttünk minden politikai, világnézeti és osztályelleniét s mindnyájan, akik magyarok vagyunk, akiknek édes a magyar nyelv és akiknek drága a magyar ifjúság jövője, egy emberként emeltük föl kérő* és követelő szavunkat a magyar iskoláért. Ebben a hatalmas megmozdulásban egymásra talált a magyar polgárság a magyar munkássággal is s megvetettük alapját a jogaiért küzdő magyarság egységes frontjának. A gyűlések a mi részünkről mindenütt rendben és méltóságteljesen folytak le. A hatóságilag támogatott s mitőlünk a puszta létezést is irigyelő cseh sovinizmus a legdurvább ázsiai terror eszközeivel megaka- dályozta a kassai népgyülést. Ezzel az élet- jogaihoz ragaszkodó magyarságnak oly alapos leckét adtak a légionisía-különitmények által képviselt uralkodó kormányzati szellemről, amelyet egyhamar n>em lehet elfelejteni s amelynek eredménye csakis az ilyen kormányzati szellem visszaszorítására felsorakozó kisebbségekben az elszántságnak a végtelenig való fokozódása lehet. A hatóságok törvénytiszteletének és demokratikus módszerének továbbá újabb fényes tanujelei voltak az ungvári és rimaszombati gyűlések betiltása és a beregszászi gyűlés feloszlatása. Ezek az elmaradhatatlan hivatalos incidensek és rendzavarások a legsúlyosabb bizonyságai akciónk igazságos voltának. Eddig 15 iskolagyülést rendeztünk: még pedig julius hó 16-án Rozsnyón, julius hó 30-ikán Kassán, Munkácson, Nagyszőlősön és Érsekújvárod, augusztus 6-án Pozsonyban, Komáromban, Losoncon, Léván, Galántán, Somorján, Dunaszerdahelyen, Szencen, Beregszászon és Szepsiben. Mindegyiket a szövetkezett ellenzéki pártok helyi szervezetei közösen rendeztek, vagy kezdeményeztek; a losonci, lévai és munkácsi gyűléseken a kommunista és szociáldemokrata munkáspártok úgy szónokaikkal, mint tömegeikkel is résztvettek, továbbá a rozsnyói gyűlésre és egyéb gyűlésekre is felvonultak a magyar munkásság tömegei — ez egyszer n?m a polgárság ellen, hanem a polgársággal együtt az elnemzetlenitésre törekvő sovinizmus ellen tüntetni. Az iskolaügyi gyűlések sora még nem nyert befejezést; még több helyre, igy Ung- várra, Rimaszombatra és Fülekre is, a közeli napokban kerül a sor. A gyűlések határozatai nyomán a Központi Iroda a következő határozati javaslattal lépett a vezérlő-bizottság elé: A vezérlő-bizottság utasítja a Központi Irodát, hogy a népgyülések határozatait néhány napon belül a parlamenti klubtitkárság utján juttassa el a kormányhoz; továbbá felkéri a nemzetgyűlési képviselőket, hogy e határozatokban foglalt követelések érdekében testületileg interveniáljanak a miniszterelnöknél és a kultuszminiszternél s a követelések teljesítésére vonatkozólag határozott választ kérjenek, továbbá újabb parlamenti akciót kezdeményezzenek az iskolaügyi sérelmek kellő megvilágítása érdekében. E parlamenti akcióhoz igyekezzenek minden ellenzéki párt és képviselő támogatását megnyerni. A vezérlő-bizottság ezenkívül utasítja a Központi Irodát, hogy a kulturális sérelmek összegyűjtéséről és. rendszeres feldolgozásáról záros határidőn belül gondoskodjék s az igy feldolgozott anyagot — szükség esetén — panasz alakjában juttassa el a Népszövetséghez és a Magyar Népszövetségi Liga utján a népszövetségi ligák nemzetközi LTniójához. A vezérlő-bizottság elismeréssel és köszönettel adózik mindazoknak, akik önzetlen odaadásukkal résztvettek az iskolaügyi népgyülések rendezésében s akik élére álltak annak a kulturmozgalomnak, amely hivatva van magyaT népünk nemzeti jövőjét biztosátani. Különösképp hálás köszönetét mond a magyar sajtónak, amely népünk öntudatra ébresztésével ez alkalommal is eiévülhetetlen szolgálatot tett a közös ügynek. Végül a vezérlő-bizottság a törvényekben biztosított jogrend nevében felháborodással ítéli el és bélyegzi meg azokat a terror-eseteket, amelyekkel hatósági exponensek jelenlétében, sőt támogatásával, bizonyos sovinizmustól túlfűtött alakulatok beléfojtották a jogait követelő magyarságba a szót. Megállapítja, hogy a hatóságok és a kormány e merényletek elkövetői ellen a bűnvádi eljárást nem hajlandók megindítani s ezzel a merénylők tetteit hallgatólag jóváhagyják és helyeslik. A gyülekezési jognak és a szólásszabadságnak ilyen — legalább is részrehajló — hivata- . los kezelése ellen a legélesebb harcot jelenti be. Körmend y-É kés Lajos a jelentést kiegészíti a tegnapi korompai incidens ismertetésével s a határozati javaslatot kéri akként kiegészíteni, hogy a vezérlő-bizottság a terrornak e meghonosított rendszerét a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek tudomására hozza. Lelley Jenő a határozati javaslat kiegészítéseként javasolja, hogy a tiltakozáson kívül jelentse ki a vezérlő-bizottság, hogy amennyiben a kormány nem hajlandó gondoskodni a rend fentartásáról, kénytelenek leszünk magunk gondoskodni arról, hogy hasonló perfid eszközök alkalmazhatók ne legyenek. A vezérlő-bizottság az eredeti határozati javaslatot az indítványozott kiegészítésekkel elfogadta. Az igazságügyi sérelmek. A legaktuálisabb igazságügyi sérelmek során elsőnek Jabloniczky János dr. képviselő a pozsonyi járásbíróságon a magyar nyelv használatának kiküszöbölésével történt súlyos sérelem részleteit alapos szakszerűséggel világította meg. Kimutatta, hogy a békeszerződések biztosítanak a nemzeti kisebbségeknek bizonyos jogfoszlányokat, a törvény- és rendeletalkotás azonban meg- csorbitotta e foszlányokat is s a jogfoszlányokból csupán rongyok maradtak. A csehszlovák köztársaság szociális köpennyel van borítva, amelynek hamis leple alatt a kisebbségek nemzeti és gazdasági létének legdurvább megsemmisítését akarja keresztülvinni. A pozsonyi eset nem egyedülálló, nem az első és nem az utolsó és épp ezért nem szabad a puszta tiltakozással megelégedni, hanem a törvényesség terén állva, minden lehetséges jogorvoslatot igénybe kell venni. Többek között indítványozza, hogy minden párt a rendelet ellen a közigazgatási jogsegélyt vegye igénybe, hogy a bizottság a képviselők utján tiltakozó nyilt levelet intézzen az államfőhöz, továbbá adja tudtára e sérelmet a Népszövetségnek és a népszövetségi ligák Unioniának, hogy memorandumában kivárna az igazságügyi kormánytól a végrehajtási rendelet felfüggesztését és a törvényes ötévi átmeneti idő biztosítását. Ezután Törköly József szólalt fel és mindenben hozzájárulván Jabloniczky javaslatához, éles jogi szakszerűséggel jellemezte ezt az igazságügyi eljárást, amely az alkotmánytörvénynek az elnemzetlenitést tiltó sarkalatos ' rendelkezésébe is beleütközik. Itt egy befejezett jogsérelemről van szó s épp ezért gondoskodnunk kell a további hasonló esetek jogi megelőzéséről. Szükségesnek tartja azt is, hogy azokban a kerületekben is, amelyekben a magyarság 20 százaléka hivatalosan is biztosítva vant kérelmezendő az esetekben is a magyar nyelv használata, illetőleg érvényesülése, amikor csak az egyik peres fél magyar. Végül akciót sürget annak érekében, hogy az alkotmány törvényben kilátásba helyezett és az erőszakos elnemzetlenitést megakadályozni hivatott törvényt végre alkossák meg. Lelley Jenő dr. jogsegély utján követelni kívánja, hogy a nyelvhasználat jogát szabályozó intézkedéseknél az ezt megállapító nemzetközi szerződés időpontjabeli állapotokat vegyék tekintetbe. Korláth Endre dr. felszólalása után ez utóbbi javaslatokat is egyhangúan elfogadják. Ezek után Mohácsy János dr. alapos előadásban ismerteti a komáromi törvényszék megszüntetésének sérelmes esetét és az orvoslás érdekében megfelelő javaslatokat tesz. A bizottság ezeket is magáévá teszi. A beregszászi törvényszék megszüntetésének ügyére térve át, Petrogalli Oszkár dr. bemutatja a ruszinszkói ügyvédek szövetségének memorandumát s Szent-Ivány József 'képviselőnek ezzel kapcsolatos javaslatát. A bizottság elhatározza, hogy ezek értelmében fog eljárni. A Prágai Magyar Hírlap ügye. A Prágai Magyar Hírlap ügyével kapcsolatban határozariilag kimondotta a vezérlő-bizottság, hogy megbotránkozásának ad kifejezést a Prágai Magyar Hírlap volt főszerkesztőjének, Béla Henriknek kiutasítása fölött Megállapítja, hogy Béla távozása nem jelent változást a lap irányában és szellemében. A lap továbbra is változatlanul a szövetkezett ellenzéki pártok és a magyarság szolgálatában fog állatit A bizottság elismerését fejezi ki a volt főszerkesztőnek és tudomásul veszi azt. C/cÍF^ÁÍÍ7l'T Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP _ . IKiaNd6h'Ta“:., . Praga-II., Stépanská uhce 40. I. M , , _ . „„„ _„» _ Praga-L, Na PerStyne 6. L Telefon: 30- 349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44. A szövetkezett ellenzék vexérlő-bizoUsá^ánali rafeci illése.
