Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-17 / 63. szám

Prága, augusztus 16­A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki politika egyenes ösvényen és az öntudatos­ság biztosságával halad előre- Mindent meg­nyilvánulása komoly és biztonsággal teljes, mint ahogy komoly és pozitiv erőt rejt ma­gában aiz a hatalmas nemzettest, melyet az uj politikai ideológia a cseh-szlovák állam .magyar nemzeti kisebbségének nevez- Min­den megmozdulása egy orvul lesújtott ember önakaratából születő talpraálláshoz hasonlít: van benne akarata az életnek, tudata a lét­nek, küzdelem a levegőért és az önállóság­ért és van benne előretörő cél, az izmokban és a lélekben nyugvó erőnek hatalmas meg­feszítése- A rajeci gyűlés is a szövetkezett ellenzék komoly aktusa volt. Egy pár órai megállás az előrehaladásban, hátratekintés és a kitűzött cél megreflektorozása volt s a ra­jeci gyűlés nyomán nyugodtan állapíthatja meg Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága, hogy politikai pártjainak szövetsége szerves politikai egységet, dolgozó és erőteljes ak­ciókra, küzdelmekre képes alakulatot jelent. A rajeci gyűlés esemény a fejlődő és az aktív politika törekvéseivel telitett ellenzéki politika életében, mely a magyarság leikéből és akaratából kipattant nagy és szent célok felé jelent előrehaladást. A gyűlésről a következő jelentésünk szá­mol be: Rajecíürdő, augusztus 13. (Kiküldött tudósítónktól-) A szlovenszkói gyógyfürdők valamikor pezsgő, élénk életét ezidén végzetessé válható csendesség és .pan­gás váltotta föl* Rajecíürdő is csendben és vegetálva éli át az idei szezont s az augusz­tusi napok korai levélhullása az ősz szomor- kodó képét festi meg- A csendbe és az őszi melankólia fáradt mosolygásába elevenséget hozott Rajecfürdőn a mai nap- A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki politika harcos csa­pata tette mozgalmassá a kis fürdő letargikus képét s a friss, zöld színtől bucsuzkodni kezdő fák alatt milliók gondjának és fájdal­mának szavait cserélték ki egymással ko­moly és önmagukban az elhivatás tüzét hordozó emberek, politikánk vezetői. A gyűlés résztvevői csoportosan érkeztek Rajecre. Egy részük már tegnap megjött, a másik részt délután hozza el Zsolnáról a las­san mászó vicinális, a harmadik, a losonci vezérkar lemaradt Ruttkán a Zsolna felé ha­ladó gyorsvonatról s egy teherautón érkezett meg a gyűlés helyére. A korábban érkezeitek türelmesen várták i a losonci gárdát s mikor bepöfögött Ra- jec-fürdőre a lomha teherautomolül. pár percnyi meleg üdvözlésre volt csak idő s kezdődött a munka, a vezérlő-bizottság ülése. A vezérlő-feizottság ülése. A vezérlő-bizottság ülése délután 6 órakor kezdődött a fürdő-vendéglő termében. Az ülést Körmén dy-É kés Lajos, a közös bi­zottság politikai elnöke nyitotta meg, szives üdvözlő szavakkal. Bejelentette, hogy Szi- lassy Béla adminisztratív elnök, Forgách An­tal dr., Koperniczky János szenátor, Szent- Ivány József képviselő, Szalay László és Grosschmied Géza elmaradásukat kimen­tették. Az elnöki megnyitó után a tárgysorozat első pontja következett: Jelentés az iskolaügyi népgyülésekről. A jelentés rámutat arra, hogy a magyar iskolák ellen koncentrálja a kormányzati rendszer a legtöbb erőt s igy nekünk is kö­telességünk e téren, ahol a legnagyobb ér­tékeink és jövőnk biztosítékai forognak koc­kán, következetes tervszerűséggel és töké­letes szervezettséggel végigküzdeni a har­cot. Ecélból rendezett a Központi Iroda til­takozó népgyüláseket, melyeknek céljuk volt: először megkísérelni még egyszer törvényes utón a törvényes hatóságoknál az iskolaügyi sérelmek orvoslását, másodszor fölrázni min­denütt a magyarságot, hogy végre egész né­pünk feleszméljen és tudatára jöjjön annak, hogy e sérelmeknek reparálása úgy az ösz- szességre, mint egyesekre életkérdést képez, harmadszor ilyen tömeges népgyülések ut­ján nyert felhatalmazással megszerezni a jo­gosultságot arra, hogy az iskolaügyi sérel­meket az egész magyarság nevében a kül­föld itélőszéke elé vihessük. Menyugvással jelenthetjük — mondja a beszámoló — hogy a központi iroda e felhí­vása mindenütt megértésre és kellő vissz­hangra talált. A közvetlenül mögöttünk álló vasárnapok népünk oly impozáns megmoz­dulásának és egységes fellépésének voltak a tanúi, amilyenre a végzetes sorsfordulat óta egyáltalában még nem volt példa. Lehullott végre közöttünk minden politikai, világné­zeti és osztályelleniét s mindnyájan, akik magyarok vagyunk, akiknek édes a magyar nyelv és akiknek drága a magyar ifjúság jö­vője, egy emberként emeltük föl kérő* és kö­vetelő szavunkat a magyar iskoláért. Eb­ben a hatalmas megmozdulásban egymásra talált a magyar polgárság a magyar munkás­sággal is s megvetettük alapját a jogaiért küzdő magyarság egységes frontjának. A gyűlések a mi részünkről mindenütt rendben és méltóságteljesen folytak le. A hatóságilag támogatott s mitőlünk a puszta létezést is irigyelő cseh sovinizmus a leg­durvább ázsiai terror eszközeivel megaka- dályozta a kassai népgyülést. Ezzel az élet- jogaihoz ragaszkodó magyarságnak oly ala­pos leckét adtak a légionisía-különitmények által képviselt uralkodó kormányzati szellemről, amelyet egyhamar n>em lehet elfelejteni s amelynek ered­ménye csakis az ilyen kormányzati szel­lem visszaszorítására felsorakozó kisebbsé­gekben az elszántságnak a végtelenig való fokozódása lehet. A hatóságok törvénytiszte­letének és demokratikus módszerének to­vábbá újabb fényes tanujelei voltak az ung­vári és rimaszombati gyűlések betiltása és a beregszászi gyűlés feloszlatása. Ezek az elmaradhatatlan hivatalos incidensek és rend­zavarások a legsúlyosabb bizonyságai ak­ciónk igazságos voltának. Eddig 15 iskolagyülést rendeztünk: még pedig julius hó 16-án Rozsnyón, julius hó 30-ikán Kassán, Munkácson, Nagy­szőlősön és Érsekújvárod, augusztus 6-án Pozsonyban, Komáromban, Losoncon, Lé­ván, Galántán, Somorján, Dunaszerdahelyen, Szencen, Beregszászon és Szepsiben. Mind­egyiket a szövetkezett ellenzéki pártok helyi szervezetei közösen rendeztek, vagy kezde­ményeztek; a losonci, lévai és munkácsi gyű­léseken a kommunista és szociáldemokrata munkáspártok úgy szónokaikkal, mint töme­geikkel is résztvettek, továbbá a rozsnyói gyűlésre és egyéb gyűlésekre is felvonultak a magyar munkásság tömegei — ez egyszer n?m a polgárság ellen, hanem a polgársággal együtt az elnemzetlenitésre törekvő soviniz­mus ellen tüntetni. Az iskolaügyi gyűlések sora még nem nyert befejezést; még több helyre, igy Ung- várra, Rimaszombatra és Fülekre is, a közeli napokban kerül a sor. A gyűlések határozatai nyomán a Központi Iroda a következő határozati javaslattal lé­pett a vezérlő-bizottság elé: A vezérlő-bizottság utasítja a Központi Irodát, hogy a népgyülések határozatait néhány napon belül a parlamenti klubtit­kárság utján juttassa el a kormányhoz; to­vábbá felkéri a nemzetgyűlési képviselő­ket, hogy e határozatokban foglalt köve­telések érdekében testületileg interveniál­janak a miniszterelnöknél és a kultuszmi­niszternél s a követelések teljesítésére vo­natkozólag határozott választ kérjenek, to­vábbá újabb parlamenti akciót kezdemé­nyezzenek az iskolaügyi sérelmek kellő megvilágítása érdekében. E parlamenti ak­cióhoz igyekezzenek minden ellenzéki párt és képviselő támogatását megnyerni. A vezérlő-bizottság ezenkívül utasítja a Köz­ponti Irodát, hogy a kulturális sérelmek összegyűjtéséről és. rendszeres feldolgozá­sáról záros határidőn belül gondoskodjék s az igy feldolgozott anyagot — szükség esetén — panasz alakjában juttassa el a Népszövetséghez és a Magyar Népszövet­ségi Liga utján a népszövetségi ligák nem­zetközi LTniójához. A vezérlő-bizottság elismeréssel és kö­szönettel adózik mindazoknak, akik önzet­len odaadásukkal résztvettek az iskolaügyi népgyülések rendezésében s akik élére áll­tak annak a kulturmozgalomnak, amely hi­vatva van magyaT népünk nemzeti jövőjét biztosátani. Különösképp hálás köszönetét mond a magyar sajtónak, amely népünk öntudatra ébresztésével ez alkalommal is eiévülhetetlen szolgálatot tett a közös ügy­nek. Végül a vezérlő-bizottság a törvények­ben biztosított jogrend nevében felháboro­dással ítéli el és bélyegzi meg azokat a terror-eseteket, amelyekkel hatósági ex­ponensek jelenlétében, sőt támogatásával, bizonyos sovinizmustól túlfűtött alakulatok beléfojtották a jogait követelő magyarság­ba a szót. Megállapítja, hogy a hatóságok és a kormány e merényletek elkövetői el­len a bűnvádi eljárást nem hajlandók meg­indítani s ezzel a merénylők tetteit hall­gatólag jóváhagyják és helyeslik. A gyü­lekezési jognak és a szólásszabadságnak ilyen — legalább is részrehajló — hivata- . los kezelése ellen a legélesebb harcot je­lenti be. Körmend y-É kés Lajos a jelentést ki­egészíti a tegnapi korompai incidens ismer­tetésével s a határozati javaslatot kéri akként kiegészíteni, hogy a vezérlő-bizottság a terrornak e meghonosított rendszerét a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek tudomására hozza. Lelley Jenő a határozati javaslat ki­egészítéseként javasolja, hogy a tiltakozá­son kívül jelentse ki a vezérlő-bizottság, hogy amennyiben a kormány nem hajlandó gondoskodni a rend fentartásáról, kénytele­nek leszünk magunk gondoskodni arról, hogy hasonló perfid eszközök alkalmazhatók ne legyenek. A vezérlő-bizottság az eredeti határozati javaslatot az indítványozott kiegészítések­kel elfogadta. Az igazságügyi sérelmek. A legaktuálisabb igazságügyi sérelmek so­rán elsőnek Jabloniczky János dr. kép­viselő a pozsonyi járásbíróságon a magyar nyelv használatának kiküszöbölésével tör­tént súlyos sérelem részleteit alapos szak­szerűséggel világította meg. Kimutatta, hogy a békeszerződések biztosítanak a nemzeti ki­sebbségeknek bizonyos jogfoszlányokat, a törvény- és rendeletalkotás azonban meg- csorbitotta e foszlányokat is s a jogfoszlá­nyokból csupán rongyok maradtak. A cseh­szlovák köztársaság szociális köpennyel van borítva, amelynek hamis leple alatt a kisebb­ségek nemzeti és gazdasági létének legdur­vább megsemmisítését akarja keresztülvinni. A pozsonyi eset nem egyedülálló, nem az első és nem az utolsó és épp ezért nem sza­bad a puszta tiltakozással megelégedni, ha­nem a törvényesség terén állva, minden le­hetséges jogorvoslatot igénybe kell venni. Többek között indítványozza, hogy minden párt a rendelet ellen a közigaz­gatási jogsegélyt vegye igénybe, hogy a bizottság a képviselők utján tiltakozó nyilt levelet intézzen az államfőhöz, to­vábbá adja tudtára e sérelmet a Népszö­vetségnek és a népszövetségi ligák Unioniának, hogy memorandumában ki­várna az igazságügyi kormánytól a vég­rehajtási rendelet felfüggesztését és a törvényes ötévi átmeneti idő biztosítá­sát. Ezután Törköly József szólalt fel és min­denben hozzájárulván Jabloniczky javaslatá­hoz, éles jogi szakszerűséggel jellemezte ezt az igazságügyi eljárást, amely az alkot­mánytörvénynek az elnemzetlenitést tiltó sarkalatos ' rendelkezésébe is beleütközik. Itt egy befejezett jogsérelemről van szó s épp ezért gondoskodnunk kell a további ha­sonló esetek jogi megelőzéséről. Szükséges­nek tartja azt is, hogy azokban a kerületek­ben is, amelyekben a magyarság 20 száza­léka hivatalosan is biztosítva vant kérelme­zendő az esetekben is a magyar nyelv hasz­nálata, illetőleg érvényesülése, amikor csak az egyik peres fél magyar. Végül akciót sür­get annak érekében, hogy az alkotmány tör­vényben kilátásba helyezett és az erőszakos elnemzetlenitést megakadályozni hivatott tör­vényt végre alkossák meg. Lelley Jenő dr. jogsegély utján követelni kívánja, hogy a nyelvhasználat jogát szabá­lyozó intézkedéseknél az ezt megállapító nemzetközi szerződés időpontjabeli állapoto­kat vegyék tekintetbe. Korláth Endre dr. felszólalása után ez utóbbi javaslatokat is egyhangúan elfogad­ják. Ezek után Mohácsy János dr. alapos elő­adásban ismerteti a komáromi törvényszék megszüntetésének sérelmes esetét és az or­voslás érdekében megfelelő javaslatokat tesz. A bizottság ezeket is magáévá teszi. A be­regszászi törvényszék megszüntetésének ügyére térve át, Petrogalli Oszkár dr. be­mutatja a ruszinszkói ügyvédek szövetségé­nek memorandumát s Szent-Ivány József 'képviselőnek ezzel kapcsolatos javaslatát. A bizottság elhatározza, hogy ezek értelmében fog eljárni. A Prágai Magyar Hírlap ügye. A Prágai Magyar Hírlap ügyével kap­csolatban határozariilag kimondotta a ve­zérlő-bizottság, hogy megbotránkozásának ad kifejezést a Prágai Magyar Hírlap volt főszerkesztőjének, Béla Henriknek kiuta­sítása fölött Megállapítja, hogy Béla tá­vozása nem jelent változást a lap irányá­ban és szellemében. A lap továbbra is vál­tozatlanul a szövetkezett ellenzéki pártok és a magyarság szolgálatában fog állatit A bizottság elismerését fejezi ki a volt fő­szerkesztőnek és tudomásul veszi azt. C/cÍF^ÁÍÍ7l'T Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP _ . IKiaNd6h'Ta“:., . Praga-II., Stépanská uhce 40. I. M , , _ . „„„ _„» _ Praga-L, Na PerStyne 6. L Telefon: 30- 349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44. A szövetkezett ellenzék vexérlő-bizoUsá^ánali rafeci illése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom