Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-21 / 41. szám
« % Péntek, Julius 23.-—nwrim-—ir-f rrnwr wu«* Facta miniszterelnök erre valamennyi párthoz s mindenkihez, akinek a közjó szivén fekszik, fölhivást intézett, hogy támogassák a kormányt ama megingathatatlan elhatározásában, hogy a polgárok életét és szabóságát minden rendelkezésére álló eszközzel megvédelmezhesse. A jelenlegi kormány folytatni fogja a pacifikálás munkáját, — mondotta — azonban meg van győződve arról, hogy a törvény hatásosabb és szigorúbb alkalmazására van szükség. De Facta szavai nem csillapították le az ellenzék izgatott hangulatát s mikor szavazásra került a sor, a nacionalisták Facta mellett szavaztak, Gio- litti és a demokraták is együtt mentek a nacionalistákkal, mert attól tartanak, hogy a j kormányválság újabb belső zavarokat fog előidézni. A többi párt Facta ellen szavazott j s Facta 103 szavazattal 288 ellen megbukott- 1 Ez ma a helyzet Olaszországban. * Luigi de Facta a demokrata párthoz tartó-! zik s Giolittinek egyik leghübb követője. 1922 februárjában, mint Bonomi utóda, miniszter- elnök lett, éppen abban az időben, mikor a fascista zavargások Olaszország belső békéjét fenyegetni kezdték. Programbeszédében a parlamenti munka konszolidációját hangoztatta s külpolitikailag különösen az Angliával való barátság fejlesztésére fektetett nagy j súlyt- Facta kormányának legerősebb személyisége, Schanzer külügyminiszter a genuai konferencián, mint a megértés és a legyőzőt- ; tekkel való együttműködés hive szerepelt- Facta miniszterelnöknek is diplomáciai ügyessége a genuai konferenciát sok fenyegető krízisen segítette keresztül- Az utóbbi hetekben azonban az egyre hevesebbé váló fascista zavargásokkal szemben nem mutatkozott elég erélyesnek s ezzel a szocialisták és a néppárt elégedetlenségét vonta magára. Pozíciójának gyengüléséhez talán az is hozzájárult, hogy Schanzer londoni útja nem járt a kívánt sikerrel. Hogy a válságot miként fogják megoldani, erre nézve eddig a következő kombinációkat közlik az olasz lapok: A Giornale d‘Italia szerint Orlandónak van a legtöbb kilátása arra, hogy Facta utóda legyen. A néppárt és a demokraták bizonyosan támogatnák s esetleg számíthatna a liberális jobboldali pártok és a nacionalisták együttműködésére is. Más oldalról azt hangoztatják, hogy a Facta-kormány távozása utat nyitott a szociáldemokraták és a néppárt koalíciójának, melybe Nittiék 35 tagú demokrata pártja is belépne- A szociáldemokrata párt a szakszervezetek legutóbbi génuai ülésén fölhatalmazást kapott arra, hogy szükség esetén a kormányzásban részt vegyen- A néppárttal való koalícióra meg van a szocailista körökben is 1 a hajlandóság, mert az olasz ipari munkásság békét és munkát akar s ezt a néppárttal és j Nittivel való koalíciótól reméli- Nittinek egyet- j len kívánsága az, hogy a szocialisták ne foly- j tassák demagóg politikájukat- A koalíció j létrejötte sok tekintetben függ a Vatikán állásfoglalásától is, mert egy időben már volt szó a néppárt és a szocialisták koalíciójáról, dón Sturzó, a néppárt vezére tárgyalt is a szocialista vezetőkkel, de a Vatikán a szociáldemokratákkal való szövetség ellen nyilatkozott- A legutóbbi események talán megváltoztatták a Vatikán álláspontját s köny- nyen lehet az, hogy a fascista gyújtogatások és gyilkolások önkéntelenül is megteremtik a szociáldemokratáknak a néppárttal és Nittivel való szövetségét- Ha ez létrejön: akkor Nitti A jóvátételt kérdésben és a moratórium ügyében az események ma holtponton nyu- gosznak. A garanciabizottság Pari ha érkezett s jelentését ma teszi meg. Poincaré csak c jelentés megtétele után fog ismét hangét adni. Az Fcho de Paris elégedetlen Poincárénak azzal a jegyzékével, amelyet az angol ügyvivőnek tegnap adptt át s amelyben londoni ut iát a garancia-bizottság ielentésétől teszi függővé. A lap hibáztatja, hogy a francia kormány tevékenységét e pillanatban a garancia-bizottság túlzott mér ékben befolyásolja. Jóllehet, a jelentés még nem ismeretes, any- nyi azonban már.köztudomású, hogy semmi hasznosat sem lehet tőle várni. Zálogok, biztosítékok, a baloldali Paúnnpart tényleges megszállása, a Puhrvidék ellenőrzése, — erre van most szükség Német országgal szemben. Punén ezért helyesebb lett volna, ha Pcin cáré Angliának kijelenti, hogy a londoni útra csak akkor kerülhet a sor, ba a jóvátétel! bizottság Németország szándékos késlekedését megállapítja. Az Oeuvre éNesülései szerint Poincaré de Lasteyrie pénzügyminiszterre! olv összeállítás elkészítésén dolgozik, amely bebizonyítaná, hogy a német birodalom ez év kezdete óta minden hónapban 12 mil’iárd papírpénzt ad ki. igy tehát szántszándékkal törekszik pénzének elér'értelem- tésére. A ióvátételi bizottság előírásainak megsértése tehát nyilvánvaló, úgy hogy a szövetségeseknek jogukban áll a szükséges intézkedéseket megtenni. Három va~y Hsat hav* moratórium. Paris, július 20. (Saját tu-’ó itónvtól.) A Chicago Tribüné jelentése szerint a jó- vátételi bizottság a francia delegátusok hozzájárulásával elhatározta, hogy Németországnak a jóvátétel! készp'ozFzetése're három ól hat hónapig terjedő moratóriumot ad. A moratórium határozott tartamát még nem állapították meg. Franciaország három, Anglia hat hónapot javasol. A beleegyezési ellenszolgáltatásokért Francia- ország szigorú pénzügyi el'enőrzést követek elsősorban uj pénzügyi törvények kidolgozása: s a Ruhrvidék ipari vállalatainak bizonyos mennyiségű részvényeire is igényt tart. Amerikai körödben nem hiszik, hogy a szövetségközi pénzügyi ellenőrzés a jóvátételj kérdést tisztázhatná. Az ellenőrzés legföljebb Németország teljes összeomlását akadályozhatja meg, minthogy a német ióvátételi fizetések iőíorrá- sa, a német külkereskedelem mindaddig elzárva marad, inig a világ a német áruk heözönlése ellen nagy vámokkal védekezik. A garaiimhfooHság kedvező jelentést tesz. Paris, július 20. (Saját tudósítónktól.) A jó vátételi bizottság ma ülést tart, amelynek napirendién a garancia hízott: ának a berkm tárgyalásokról széló jelen lese, valamint a szénszállításokkal foglalkozó emlékirat szerepel. A sajtó képviselőivel közölték, hogy a garancia-bizottság Berlinből kedvező benyomásokkal távozott, különösen azért, mert Németország azonnal hajlandónak mutatkozott a wresbadeni szerződés végrehajtására. A francia minisztertanács 5s a német term ászéi b eni szá! í í tások. Páris, július 20. (Saját tudósitónktól.) A minisztertanács tegnap délelőtt a német természetben való szállítások kérdésével foglalkozott. A tanácskozásról közelebbi részletek még nem kerültek nyilvánosságra. A kormány egyelőre a német szállításokkal szemben mutatkozó ellenállást igyekszik gyengíteni. A francia nagyiparosok különösen azt hangoztatják, hogy az uirafelépités céljaira szállított német árunak nem szabad Francia- ország egyéb részeibe kerülnie. Az újjáépítési minisztérium által kinevezett szakbizottság. melynek a természetben való szállítások kérdésében döntő szava lesz, pénteki ülésén fog foglalkozni ezzel a kérdéssel. „Lloyd George ne akarjon a béke Napóleonja lenni.* Páris, julius 20. (Saját tudósítónktól.) Sor- doillet az Éclair de l‘Fst-ben a német moratórium kérdésével foglalkozik és szemére veti Lloyd Georgenak, hogy az alsóházban sietett azt a véleményét hangoztani, hogy a moratórium megadására szükség van. Az angol miniszterelnöknek illett volna arra emlékeznie, hogy a válasz nem őt, hanem a jóvátétel! bizottságot illeti. Semmi sürgető ok nem forgott fönn arra nézve, hogy Németországnak oly gyorsan megadják az óhajtott választ. Németország egyetlen célt követ: az államcsődöt akarja elérni, amíg a német nagyiparosok meggazdagodnak s tőkéjüket külföldön helyezik biztosságba. Hogyan lehessen Németországot engedelmességre kényszeríteni? Ha el akarjuk érni, hogy a szükséges törvényeket megszavazzák és alkalmazzák, Németország uraivá kell lennünk. Azzá lehetünk-e? Azt mondják, hogy Poincaré a parlamenti szünetet egy diplomáciai terv megvalósítására akarja felhasználni, amelytől fontos eredményeket vár. Teljes bizalommal viseltetünk iránta. Legfőbb ideje már, hogy „Lloyd George ne akarjon többé a béke Napóleonja lenni,“ akinek stratégiája állandó balsikerekkel jár. DctOrls & iiricíilíNiii®. Az osztrákok visszaverték a támadókat Becs, julius 19. A félhivatalos Korr. Burear jelenti: A Burgenland déli részén fekvő Ha gersdorf (Karacsfa) határközségnél tegnapi-' mára virradó éjjelen fegyverrel, géppuskává és kézigránáttal fölfegyverkezett magva erők behatoltak a határon. A községet biztc siló szőve'ségi csapatok a magyar banda támadását kétórai harc után visszaverték. A magyar betörés folytán életbeléptették a szükséges rendszabályokat. Az osztrák kormány az első jelentések megérkezése után megtett minden diplomáciai lépést is, L gy hasonló kísérleteknek elejét vegye s Burgenland lakosságának nyugalmát ezen az utón is biztosítsa. Budapest, julius 19. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Távirati Iroda a hagersdorfi incidensről a következőket jelenti: Jól értesül: forrásb:! azt a hirt kapjuk, hogy a magyar kormány az incidensről ezideig semmiféle jelentést nem kapott s igy illetékes körök nincsenek abban a helyzetben, hogy a jelentésben foglaltakkal szemben állást foglaljanak. Mindamellett, ha az osztrák jelentésben említett tények igazaknak bizonyulnak, a magyar kormány kötelességének fogja tartani, hogy azonnal a legerélyesebb nyomozást indítsa meg és amennyiben a vizsgálat megállapítaná, hogy felelőtlen elemek részéről az említett betörés, amely az osztrák állam szuverénitását sérti, csakugyan megtörtént, a legszigorúbb megtorló intézkedéseket fogja életbe léptetni. A csapat verbuválása. A prágai V e n k o v a következőket jelenti a betörés előkészítéséről: A budapesti keleti pályaudvaron, julius 17-én 700 önkéntest fogtak le, akik Nyugatmagyarországba akartak utazni. A mozgalom élén Héjjas, Prónay és Hir volt képviselő áll és egy burgenlandi újabb betörésről van szó. A rendőrségnek, melyet idejekorán értesítettek, sikerüli megakadályoznia az elutazást. Négyszáz fegyveres azonban utón van Sopron felé. A csapat verbuválása Hir volt képviselő lakásán történt. A jelentkezőket azonnal egyer-uhával, karabéllyal, pisztollyal s három-három kézi gránáttal szerelték fel. Az önkéntesek ezerkétszáz korona napi zsoldot és ellátást kaptak. A letartóztatott önkénteseket Héjjas közbenjárására szabadon bocsátották. Kihallgatásukkor előadták, hogy az egész mozgalomnak az volt a célja, hogy Burgenlandba és Cseh-Szlovákiába betörjenek. A magyar hadsereg leszerelte a vállalkozókat. Budapest, julius 20. (Saját tudósítónk távirata.) A határincidensről részletes jelentés nem érkezett. A k_..iány azonban utasította a budapesti államrendörséget, hogy minden esetleges további toborozást akadályozzon meg. A Magyar Hirlap illetékes helyen szerzett értesülései alapján azt jelenti, hogy az osztrák lapoknak a burgenlandi betörésekről szóló Ilire megfelel a valóságnak. Való az, j hogy a fegyveres csapatok megkísérelték a I Burgenlandba való behatolást, a magyar korEzt már lehetetlen volt el nem érteni s az öreg Santa Crux, végtelen örömömre, ígéretet is tett, hogy kormánya nevében egy hasonló csecsebecsével megtisztelÖrömöm azonban nem tartott soká- Nemhiába, hogy palóc vér folydogál ereimben, addig szemléltem a tábornok mellén lógó díszesebb rendjeleket, mig mohó vággyal meg nem kívántain a nagyobbat. Megindult erre ismét a munka- Eleinte csak dicsértem a kiszemelt díszesebb rendjelet, de később ismét kénytelen voltam félreérthetetlen célzásokat tenni. A kegyelmes tábornok nagyon jószivünek mutatkozott: a siker nem késett. Mosolyogva veregette meg a vállamat s kegyesen beígérte vágyaim netovábbját, a Pedoro-ren- det, a mellén lógó aranyos szélű szép fehér csillag mását, melynek közepén ott diszlett a bolíviai címer: fegyverek között a törvény- könyv. Biztosan méltóságos urnák fog szólítani mindenki, aki rajtam meglátja, gondoltam magamban elégedett mosollyal. A sors azonban mostoha volt, a tábornok hadsegéde pedig maliciózus s igy ez az örömöm sem tartott soká- Mikor a kapitányt a hadügyminiszter ígéretére figyelmeztettem, meleg hangon gratulált, de egyszersmind megjegyezte: — Csodálom, hogy a kegyelmes ur nem a nagykereszíet helyezte önnek kilátásba- hiszen ön több szolgálatot tett nekünk, mint a porosz katonai attasé— Hát a Pedoro-rendnek nagy keresztje is van? — kérdeztem mohó kíváncsisággal— Még pedig azt nyakban viselik, — jegyezte meg sokatmondóan a bolíviai kapitány, aki úgy látszik, észrevette azt a különös érdeklődést, amellyel a rendjelek iránt viseltettemNekem sem kellett több, nyomban megkívántam a díszes csillagot s már szinte lenéző kicsinyléssel gondoltam a Pedoro-rend kisebb keresztjére, mely még csak az imént szivem leghőbb vágya volt. A nagykeresztet azonban nyíltan kérni még sem mertem- Haditervet csináltam tehát, a rohamozást alaposan elő kellett készíteniA porosz katonai attasé nagykeresztet ka- pntt. pedig kevesebb szolgálatot tett, mint én. mondotta a szárnysegéd. Tehát a nagykei észt a német nemzet kitűnőségének szólt. Mi mégis csak különb nemzet vagyunk a németnél erről kell tehát csak a tábornokot meggyőzni Mi imponál neki legjobban? A háború? No majd mesélek neki eleget. Sok beszéd következett ezután s mikor már kifogytam tényleges győzelmeinkből, a mngyar történelem eddig még ismeretlen ,-észleteit voltam kénytelen a bolivárok elé tárni- Nemzeti nagyságunk tudatában büszkén meséltem el, hogy miképpen volt az, mikor az Európát elárasztó tatársereget a Mohi-pusztán megsemmisítettük, a törökök ellen vívott győzedelmes csatáinkról sem feledkeztem meg, különösen kiszínezve Mo- i hácson aratott nagy győzelmünket- : Ez azonban még mind nem volt elég, mert j ez csak a nemzeti nagyságunkról tett tanul- ■ ságot s nem nyílt alkalom a poroszokkal való összehasonlításraj Tehát valami mást kellett kigondolni s egy 1 alkalommal, mikor a porosz militarizmusról I volt szó; a jámbor bolviaiaknak, kik minden ! szavamat szentirásnak vették, fölényesen j jelentettem ki: — A porosz militarizmus nagy és hatalmas, ! a porosz diplomácia azonban még kiválóbb, ! mert a königgrátzi csata után, melyben kitűnt fegyvereink ereje, azonnal siettek velünk szövetségre lépniEz azonban még mindig kevés volt s én nyudogtam tettem hozzá: —Hilbert porosz attasé is, amikor legutóbb itt járt, kénytelen volt beismerni hadseregünk fölényét. Azt hiszem, méltóztatik őt ismerni, mert a Pedoro-rend nagykeresztjét láttam díszelegni mellénSzavaimnak, úgy látszik, meg volt a hatása, mert Santa Crux gondolkozóba esett s én meg voltam győződve: azon töri a fejét, hogy ily körülmények között tényleg méltánytalanság történne, ha ennek a derék nemzetnek a fia kisebb kitüntetést kapna, mint a porosz Hilbert. És tényleg, lehetett a dologban valami, mert másnap a kapitány titokzatos arccal közölte, hogy valószínűleg én is a nagykeresztet kapomKitörő örömmel vettem a hirt, mert éppen a legfőbb ideje volt: a bolivárok már hazafelé készültek. Santa Crux meleg szavakkal búcsúzott tőlem s bolíviai szokás szerint megölelt, homlokon csókolt és igy mondott köszönetét a sok szives útbaigazításért. — Igazán nagyon örültem, hogy ily derék fiatalemberrel volt alkalmam megismerkedni, — szólt és sokatmondóan veregette meg vállamat. — Nagy elismeréssel fogunk adózni! — biztosított továbbá és elkérte lakcímemetMikszáth-tér 1- jegyeztem föl neki egy cédulára- Nyáron pedig Mikszáth-falva, jegyeztem hozzá óvatosságból, hátha rendjelem megérkezte a nyár derekáig huzóidkEgy hete ez volt az első igazi szó, amit a bolivároknak mondtam és mégis csak ezen ütközött meg őexcellenciája. A sorokat átolvasva, komoran hajtotta össze a papirost s bizalmatlanul, hűvösen nyújtott kezetMint utólag megtudtam szárnysegédének leveléből, amelyet a minisztériumba címzett: az öreg Santa Crux nagyon megneheztelt reám, mert azt hitte, föl akartam ültetni, meg akartam tréfálni, amikor a téli és nyári lakcímemet megmondtam neki s e két címben ugyanaz az egy szó fordult elő: a nevemÉn pedig hiába vártam hivatalnoki pályám díszét: a rendjelet- Nem jött meg sem akkor, sem későbben. Megszereztem azonban azt az értékes tapasztalatot: Az ügyes hazugság többet ér, mint minden valószínűtlen igazság. kormányalakításának lehetősége nyomulni előre. Ha ez a kombináció kerülne ki győzelmesei az olasz belpolitikai válságból; úgy az olas: kamara tegnapi ülése Nitti ismert külpolitikája folytán nagyjelentőségű fordulatot jelent hét az európai politikai életben is. & garancia Bizottság ts i marattnan.
