Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-21 / 41. szám
Péntek, julius 21. 3 A maggarországi cscmtiigek. mány azonban megtette a felkelő-csoportokkal szemben a megfelelő katonai intézkedéseket. A nemzeti hadsereg csapatait küldte ki, amelyek a felkelőket körülkerítették s minden további mozdulataikat *"egakaJályózták. A felkelők zöme már szétszóródott s egyrészük osztrák területre menekült, más részük pedig Magyarországba tért vissza, ahol lefegyverezték őket. Megbízható helyről kapott értesülés szerint az osztrák kormány sürgős megkeresésére a magyar kormány azt válaszolta, hogy a vizsgálatot a legrövidebb időn belül elrendeli és megállapítja, hogy kik a határ- incidens értelmi szerzői s hogy mi volt a céljuk az illetőknek az osztrák szuverénitást sértő támadással. Hamis hir Prónay letartóztatásáról. Budapest, julius 20. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Egy reggeli lap Prónay Pá! alezredes letartóztatásáról adott hirt. A Magyar Hírlap megcáfolja ezt a hirt s tájékozódás után megállapítja hogy Prónay csupán kihallgatása végett volt a rendőrségen. Héjjas Ivánt kihallgatták a rendőrségen. Budapest, julius 20. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) A nyugatmagyarországi betörés ügyében Andrejka főkapitányhelyettes ma közel másfél óráig hallgatta ki H é j- j a s Ivánt. A redőrségen a kihallgatásról minden felvilágosítást megtagadnak. Kijelentették, hogy a kihallgatás csupán bizalmas érdeklődés jellegével bir és a nyugatmagyarországi eseményekkel áll összefüggésben. Héjjas különben már tegnap délután is járt a főkapitányságon, ahol késő estig tartózkodott Héjjason kívül a rendőrség Buda- házy századost is beidézte. A hágai konferencia vége. A napok óta haldokló hágai konferencia ma kimúlt. Az agónia utolsó óráiról ezeket kell följegyeznünk: Litvinov tovább akarta űzni játékait s kijelentette az antantdelegátusok előtt, hogy Oroszország tisztán látja, hogy Hágában nem kaphatja meg a kért hitelt. Ezért hajlandó a szovjet-kormányt megkérdezni, hogy elte- kint-e a hitelkérdésnek tárgyalásától. Egyidejűleg kérdést intézne a szovjet-kormányhoz arra nézve is, hogy hailandó-e a háborús és háboruelőtti adósságokat elismerni és a lefoglalt javakért kártérítést adni. A szovjet válaszára egyhópani haladékot kért. ’Á nem-orosz bizottság tárgyalván ezt az előterjesztést, egyhangúan elfogadta Avezzano javaslatát, amelyben a bizottság megelégedéssel vesz tudomást Litvinov közvetítő indítványáról s egyben kijelenti, hogy bár az orosz ajánlat lényegében nem nyújt alapot kölcsönös megegyezés létesítésére, azonban lojális teljesítése esetén lehetővé teszi az ui konferenciát, amelynek feladata lenne Európa közreműködését biztosítani Oroszország újjáépítése számára. Litvinov ajánlata lehetővé tesz uj tárgyalásokat, föltéve, hogy az egyes kormányok ezeket alkalmasaknak tartják. A hágai konferencia utolsó ülése julius 20-án lesz, amelyben a tanácskozásról szóló jelentést fogják megállapítani. A francia delegáció ugyanezen a napon elhagyja Hágát. Ez a határozat a konferencia végét, de esetleg egy uj konferencia embrióját is hordja magában. Az bizonyos, hogy ma véget ér a hágai konferencia', hogy a Litvinov kérdéseire adandó szovjetválaszt nem várják meg s hogy a konferencia befejezése a francia álláspont győzelmét jelenti. Az európai hatalmakat becsapták az oroszok, az oroszok nézetét pedig Radek a Pravdában igy fejezte ki: — A hágai konferencia hasonlít azokhoz a moszkvai börziánerekhez, akik egész napon át áru és pénz nélkül üzleteket kötnek a levegőben s abban reménykednek, hogy egyszer talán sikerül nekik rizikó és befektetés nélkül üzlethez jutni. A petoleura érdekeltségek konferenciái a. Paris, julius 19. (Saját tudósítónktól.) A T e in p s hágai tudósítója a következőket jelenti: A konferencia elnökének és különböző delegációknak javaslatára a Comp. Royal Doutch-Shcll az orosz petróleumban érdekeltek képviselőit konferenciára hiv.ta meg, amelynek célja a kaukázusi petróleum kiaknázásának megvitatása s esetleg a munkálatok újra való megkezdése lenne. Boylcs ezredesen kívül, aki Hágában a szovjetkép- viselökkel tovább folytatta a Génuában megszakított tárgyalásokat, a Shell vezérigazgatója is jelen lesz a konferencián. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, juliu§ 20- (Saját tudósítónk telefon jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén az indemnitási vita első szónoka Széchenyi Viktor gróf egységes párti képviselő volt- Arról beszélt, hogy a szociális reformokat csakis szenvedélytől mentesen lehet megvalósítani. A pénzügyi kormányzat részéről több gyiimölcsöztető befektetést szeretne látni- Munkaalkalmat sürget az aratómunkások részére, akik a földbirtokreform megvalósítása következtében munkaalkalom nélkül maradtak. Majd 30 kéviselőtársa által aláirt határozati javaslatot nyújtott be, amelyben követeli, hogy a földmivelésügyi miniszter azokat, akik a földbirtokreform alapján kisbirtokokban részesültek, oktassa ki kellően a föld megművelésére vonatkozóan s erről november elsejéig tegyen jelentést. P a k o t s József (nemzeti demokrata párti) kifogásolta Bethlen miniszterelnök miskolci beszédét s követelte a numerus clausus megszüntetésétMoser Ernő (egységes párti) a szociáldemokratáknak az utóbbi időben való szereplését bírálta. Az a körülmény, — úgymond — hogy egynéhány zsebtolvajt s néhány haszontalan egyént internáltak, még nem ok arra, hogy az ország komoly munkáját megzavarjákFelkiáltások a szociáldemokraták felől: Magát is Zalaegerszegre kellene internálniMoser Ernő: A kivételes intézkedések megszüntetésének ideje még nem érkezett el- A szocialisták állandóan azt hangoztatják a külföldön, hogy nincs jogbiztosság az országban s ezért zárkózik el a külföld előlünk. (Közbekiáltások a szocialisták részéről: Mi csak a kurzust támadjuk-) Nagy Ernő (Rassay-párti) kijelenti, hogy közte és a szocialisták között óriási a különbség- Hogy mégis együtt dolgozott a szocialistákkal, csak azért tette, hogy a szocialista tultengésnek elejét vegye- (Közbe-' kiáltás: Világ proletárjai egyesüljetek.) A gabona drágaságának nem a kisgazda-társadalom az oka. hanem a közvetítők. Végül kijelentette, hogy az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Az ülés ezzel véget ért. A drágasági bizottság illése. Téríi közélelmezési miniszter expozéja. — Visszatérés a szabadforgalomhoz— Bethlen miniszterelnök a drágaság letörésérőlBudapest, julius 20- (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A drágasági bizottság H e i n- r i c h Ferenc volt kereskedelmi miniszter elnökletével tegnap délután ülést tartott, amelyen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök, K á 11 a y Tibor pénzügyminiszter, Terii Béla közélelmezési miniszter, nagyatádi Szabó István földművelési miniszter és V a 1 k ó Lajos kereskedelmi miniszter vett részt- Térfi Béla előterjesztette a drágaságról szóló expozéját, amelyben a többi közt a következőket mondotta: — A drágaság sokkal mélyebben gyökerezik, semhogy egykönnyen megszüntethető lenne. Mi csak a külföldön előállított cikkek árleszállítására tudunk nyomást gyakorolni. A legjobb politika a fogyasztók részéről a termelés fejlesztése lenne, de ennek kifejlődését sok millió ember nem bírja kivárni. Éppen ezért az állampolgároknak ezt a kategóriáját meg kell védelmeznünk. A maximálás egymagában nem vezethet célhoz, mert az áru eltűnnék a piacról- A maximálást csak rekvirálással lehet hatásossá tenni, csakhogy ez nem vihető keresztül minden árucikknél— A kiviteli illetéket oly nagyra kell megállapítani, hogy kivitellel csakis legális kereskedelmi haszon legyen elérhető- A belföldi árleszállításnak igen hatásos módja az, ha az állam egyes cikkekből oly nagy készletet tart, hogy befolyásolhatja vele az árakat és elláthatja a szegényebb néposztályt— Az ország búza- és rozsszükséglete a vetőmaggal együtt évi tizenhét és fél millió métermázsa. Ez évben húsz millió métermázsa termés várható, tehát két és fél millió métermázsa fölöslegünk van, amelyet exportálhatunk— A hatósági ellátást csak addig a mértékig gyakorolja a kormány, ameddig a bankóprés igénybevétele nélkül elmehet- Az ellátatlanok kategóriájából az ipari munkásságot kikapcsoltuk. Ezentúl a munkaadók adják meg a munkásoknak azt, amit eddig az államtól élveztek. — Az őrlési adó leszállítását föltétlenül keresztül kell vinni. A hatósági ellátáshoz szükséges két és fél millió rnétermázsa terményből egy milliót az őrlési adó, félmilliót a kiviteli illeték fog fedezni, tehát még egy millió métermázsát kell a kormánynak beszereznie. A kormány állandóan foglalkozik a gabonának a liszthez és a lisztnek a kenyérhez való árviszonyával. A Térfi expozéjáról megindult vitában Hoyos Miksa gróf, Farkas István és Wolff Károly vettek részt- Utánuk Kállay Tibor pénzügyminiszter beszélt és kijelentette, hogy a bankok nem fognak kapni külön gabonabevásárlási hitelt- Helyeselte a rauni- cipiumoknak a közellátásba való bekapcsolását és hangoztatta, hogy a kormány hajlandó is erreP e y e r Károly kifejtette, hogy a kormány tulkorán bocsátotta szabad forgalomba a búzát- A spekulációnak erélyes intézkedésekkel kell elejét venni, mert a búza éppannyira spekuláció tárgya, mint például a valuta. Ez a körülmény pedig árdrágításra vezet- Helytelenítette a munkásság kizárását a közellátásbólNagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a gabona ára a termelési eshetőségek bizonytalanságánál fogva ingadozó. A kiviteli illetékek árszabályozó hatása csakhamar érezhetővé válik. Kifejtette, hogy hive a kiviteli illetékek lefizetése ellenében való korlátlan kivitelnek. Bethlen István gróf miniszterelnök hangoztatta, hogy lassanként az egész világ áttér a szabad kereskedelmre. Magyarország ipari tekintetben bevitelre szorul. A külföldi bevásárlás piaci áron történik- A belter- mékeket nem lehet megmaximálni. A szabad forgalom csakis a belső viszonylatban tartható fenn- Fokozatosan kell visszatérni a szabad forgalomra, arányosan belső fogyasztó képességünkkel- A munkabérekben kiegyenlítődésnek kell történnie; a munkás- osztály tárgyaljon e kérdésben a munkaadókkal- A tárgyalások eredménytelensége esetén a kormány közbelépV á z s o n y i Vilmos kijelentette, hogy a drágaság főokát a gabona áremelkedésében látjaAz értekezlet Bethlen gróf miniszterelnök zárószavaival ért véget, aki kijelentette, hogy a kormány minden ellenzéki indítványt, mely a drágaság letörésére vonatkozik, készségesen elfogadA cseh-szlovák sajtópropaganda terjeszti a Habsburg-restaaráció birét. Bécs, julius 20. Az utóbbi hetekben ismét sűrűn foglalkozik a külföldi, érdekelt és semleges országok sajtója egyaránt a Habsburg- restauráció kérdésével. Legújabban már olyan semleges lapok is, mint a Neue Zü- richer Zeitung, helyet adott hasábjain e közleményeknek és mint ismeretes, szenzációs részletekben bővelkedő tudósítást közöl arról a konferenciáról, amelyet állítólag a Habs- burg-ház vezető tagjai és a magyar és osztrák monarkisták bizalmi emberei tartottak április 5-én Münchenben és amelyen — a közlemény szerint — felolvasták Károly király végrendeleteit is, amelyek legfőbb rendelkezései, hogy Ottó legyen a magyar király és Ottó állítsa vissza a régi Magyarországot, sőt a monarkiát. A zürichi lap közleménye bécsi diplomáciai körökben is élénk föltünést keltett és napokig beszéltek róla. Ma aztán egy olyan hírlapíró, aki igen közel áll a Neue Züricher Zeitunghoz és aki bécsi diplomaták föikéré- sére e közlemény forrását kutatta, olyan értesüléseket szerzett, melyek alaposan lerontják ö hírlapi közlemények hitelét. Azujságiró megtudta ugyanis, hogy ezek a közlemények Sátora Ferenc dr.-tól származnak, aki a berni cseh-szlovák követség sajtóreferense, a svájci cseh-szlovák sajtópropaganda vezetője és a genfi Völkersbund főtitkársága mellett a cseh-szlovák titkári teendőket végzi. A jelzett időben azonban nem volt Münchenben konferencia, nem is lehetett, mert sem Miksa, sem Frigyes, sem Albrecht főhercegek. sem Berchtold gróf nem voltak akkor Münchenben, nem lehettek, mert akkor másutt voltak, amint ezt most a gyanakvóvá tett bécsi diplomaták néhánya már kétségtelenül megállapította. Az az egy azonban bizonyos, hogy ezek a Habsburg-cikkek politikai célokat szolgálnak. Kik hívták he a románokat Budapestre? Budapest, julius 20. (Saját tudósítónk távirata.) A közérdeklődés a Sándor Pál interpellációja revén fölvetett ama kérdés tisztázása felé fordul, hogy ki hívta be a román hadsereget Budapestre. A politikusok helytelenítik a kérdés fölvetését. A keresztény politikai körökben azt mondják, hogy a románokat semmiféle bizottság nem hivta Budapestre. Maguk jöttek be. A kérdésbe belekapcsolódik a Eriedrich-kormány megalakulásának, illetve a Peidl-kormány eltávolításának az ügye is. A dolgok tisztázása összehozta az augusztusi ellenforradalom szereplőit. Tegnap délelőtt Friedrich, Csilléry, Wolff, Hekirich és Pékár hosszú ideig tanácskozott és elhatározta, hogy a tanácskozásba Bethlent, Bánffyt és Schnetzer Ferencet is meghívják, hogy a kérdés minden szálát tisztázzák és az indemnitási vita befejezése után a nemzetgyűlésen nyilvánosságra hozzák. A fejlemények elé nagy érdeklődéssel tekint az egész politikai világ. A tárgyalás egyik résztvevője azt mondotta, hogy nemcsak Sándor Pál interpellációjában foglaltak cáfolatára törekednek, hanem mindazokra a kérdésekre ki akarnak terjeszkedni, amelyek ezzel kapcsolatosak, nevezetesen arra, hogy ki tartotta itt a románokat, ki pénzelte őket, ki fordult hozzájuk az akkori Friedrich-kormány ellen panasszal és ki kért tőlük a magyar kormány és a magyar hatóságok intézkedéseivel szemben védelmet. BEEPOMllKA Sraraek aem vesz részt az uj kormányban ? A „Národni PoItika“ értesülése szerint Sramek páter jelenlegi vasutügyi miniszter nem vesz részt az uj kormányban. Állítólag olmützi kanonokká neveznék ki, képviselői mandátumáról azonban nem fog lemondani. Az uj postatörvény. A Prager Presse értesülése szerint a postaügyi minisztérium az 1837. évi osztrák postatörvénynek a mai forgalmi viszonyoknak megfelelő módosítása céljából uj törvényjavaslatot dolgozott ki. A törvényjavaslat, amelyebn a szomszéd államok postaügyi viszonyait is tekintetbe vették, csak általános rendelkezéseket tartalmaz, míg a részletek, igy például az elveszett postaküldeményekért járó kártérítés, valamint az illeték és díjszabás tekintetében a postaügyi igazgatásnak továbbra is szabad kezet hagy. A javaslatot a legközelebbi hónapokban fogják a postaügyi minisztériumban s a minisztetanácson letárgyalni a a képviselőház elé terjeszteni. A szlovák néppárt harmadik kongresszusa. A szlovák néppárt augusztus 3-án tartja harmadik kongresszusát Zsolnán. A gyűlésen H1 i n k a András nemzetgyűlési képviselő a politikai helyzetről beszél. Kramár az egyházpolitikáról. Prága, julius 20. A „Národni Listy“ mai számában közli Kramár Károly dr.-nak Susicében mondott beszédét, amelyben a cseh nemzeti demokraták vezére kitért a cseh-szlovák köztársaság egyházpolitikájára és ezzel kapcsolatban a cseh katolikus néppárt térhódítására is. Kramár susicei beszéde különösen azért nagyon érdekes, mert ez a különben egyházellenes vezető politikus is kénytelen volt beismerni, hogy a radikalizmus, amelyet eddig követek, nagyon megboszulta magát Beszédének elején rámutatott arra, hogy cseh körökben is mindenütt az elégedetlenség és elkedvetlenedés tüneteit lehet látni. Általános — úgymond — a csalódás és a kiábrándulás. Elégedetlen a munkásosztály, elégedetlenek az iparosok és kereskedők, a földmivesek s lateinerek egyaránt. Az elégedetlenség egyik oka a gazdasági helyzet. Azonban nemcsak a kenyérkérdés okozza az clkedvetlenedést, hanem annak sokkal mélyebb okai is vannak. Ennek a lelkiállapotnak a természetes következménye a vallásosság térhódítása s a cseh katolikus néppárt szokatlan megerősödése. Ennek magunk vagyunk az okai. Sok súlyos hibát követtünk el a vallási téren. A forradalom után azt
