Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-25 / 44. szám

Kedd, julius 25. uj idealizmus papja, kinek etikája: az élet s ennek köteles vállalása. Ez a belső, igazi drámai célkitűzés következetes felismeréssel, megérzéssel és akarattal van fölépítve, mert a dráma során, kapcsolódásain át alakul ki teljesen előttünk az uj modern hős: Loránd — az ember. Lorándot, a materiális hatalom minden egyes gáncsolása erősebbé, minden ütközése következetesebbé, emberibbé teszi. Nem a pénz közönséges alacsonyságával kell meg­küzdenie, hanem a pénznek kierőszakolt, megvásárolt és filozófiává hazudott hatal­mát; az arany erkölcsét kell megdöntenie. Az arany erkölcsének szeszélyeit saját ma­gával, meggyötört emberiségével kell ellen­súlyoznia. Ehhez kell az erő: az akarat, a célkitűzés, a mindent elsöprő dac és — a halállal is kész erő végre életet kap. A „sen­ki" akarata nekifeszül az akadályoknak. Tűi a szerelmen megérzi magát: magában az embert, emberi feladatát: a küzdelmet. A végsőkig felcsigázott szenvedély a gyilkos mozdulatot is megteszi. A józanság percei­ben következik el az erőpróba (egyúttal a belső dráma igazolása): a büntető gesztus emberi nagysága. A szabadulás könnyen kí­nálkozik: a szerelem pillanatokra menekü­lésre ösztönöz, de amikor Laci romantikus feláldozása belehull Loránd életébe, megindul a folyamat, melynek végpontja az egész em­ber diadalmas vállalása: a tett, az élet min­den percének vállalása. Ecce homo! Loránd szerepének aktivitását, élő emberiességét a két kontrapont: Elza és Laci romantikus hő­siessége: a szenvedő passzivitás még éle­sebbre állítja be és igy a Diebold követelte lényeg: „letzte Willenskonzequenz im Tun“ — dramaturgiailag is teljes kifejezésre jut. A darabnak vannak hibái, de ezeket csak a rosszakarat tudja vesézni, mert elmarad­hatatlan következményei az iró első drámá­jának. Az elért érték magasabb szempontból kívánja a bírálatot. Értékelésünk ebből a szempontból mutat rá a darab hiányára: az el nem ért formatökéletességre. Az uj etosz uj formát követel. Maga körül, saját magá­ból kiinduló uj kristályosodást: a szolgálatá­ban álló erők — a szenvedély és akarat rit­musa, az etosz élő pátosza egyidőben végez­nek formaromboló és építő munkát. A hatá­roló felületeket nem szabad meglátni és en­nél a darabnál még érezzük a párhuzamos vágányokat: az izgató társadalmi drámát és a felület alatt dolgozó erőt: az etosz drámai, hat életét. A tartalom és ritmus már éli ezt az életet, de a teljes művészi megoldás, mely felé az uj hős és eszme formai és tartalmi harmóniában halad —még nem történt meg. Összegezzük felfogásunkat. Következete­sen felépített és keresztülvitt akarat, mely­nek kifejező formája még itt-ott zökken. Őszinte, igaz prófétai szó, mert az iró aka­rata egybeesik a hős akaratával, ami nem más, mint az elején kimondott szó, a felis­mert, megtalált érték — az ember! Ez talál­ható Merényi Gyula drámájában. Mindenki, aki érzi és értékeli ezt a fogalmat: háborús fiatalság, tartozik az elismerés tel­jes mértékével a megnyilatkozó kiváló te­hetségnek, amely kell, hogy elégtétel legyen az írónak, az embernek, az irodalomnak. Mert nem szabad elhallgatni s megbélyegzés nélkül hagyni azt az irodalmi kalózkodást, mely a kritika cégére alatt a darabbal szem­ben megnyilvánult. Az elégtételt és a választ megadta a Kazinczy Társaság, ami­kor megbecsülve az Írót, első kiadványa­ként kiadta a könyvet. A magyar könyvnél szokatlan, nemes, egyszerű kiállítás a kassai P a 1 1 a s tipográfiái Ízlését dicséri. — Most már csak a magyar olvasókon múlik, hogy magukhoz váltsák az értéket és ezzel módot nyújtsanak a szerzőnek, hogy másik drámá­jához megvehesse — a papirost! V Fábry Zoltán. Ifswirüimlf A szkupsztina megszavazta a koitségjavaslatot. Belgrád, julius 24- (Saját tudósítónk táv­irata.) A parlament tegnapi ülése igen viha­ros volt- A kölcsönről szóló vitát este 10 óra­kor fejezték be- A 100 millió dolláros köl­csönre vonatkozó törvényjavaslatot 162 szó­val 10 ellenében elfogadták. Az ellenzék az utolsó pilanatig azon fáradozott, hogy a köl­csön megszavazását meghiúsítsa- Azzal a tervvel is foglalkozott, hogy kivonul a par­lamentből, amennyiben ellenkezésük dacára megszavaznák a törvényt. Boriska néni. Boriska néni a nagyapának volt valami távoli rokona, de azért nagyon tartotta velünk az atya- fiságot. Minden esztendőben feljött hozzánk, hogy életének különös levegőjét belekeverje a házunk levegőjébe. Nagy csomagokkal érkezett, hatalmas kalapskatulyákkal s nem feledkezett meg az ajándékhozatalról sem. Mi, gyerekek, alig vártuk, hogy jöjjön. A csók­jait ugyan nem szerettük, mert puderszaga volt az arcának s különös guttapercha szaga a fogso­rának. De szerettük szokatlan alakját, fellengős szavait, széles gesztusait, korával összhangban nem álló mozgását s főige a tiszteletére készített pompás ebédeket. Boriska néni a Délvidéken lakott s reumáját gvógyittatni járt Pestre. Mi Pest mellett laktunk, útjába estünk s mindig nálunk heverte ki utjá­nak fáradalmait. Nagyokat fújt s nagyokat nyögött, mikor a rá váró díványra telepedett. — Gyerekek, sohse üljetek vonatra! Csak vo­natra ne üljetek! krrázza a lelketeket. Jaj, hogy fáj a fejem! Szegény fejem! Egy darabig vissza­felé ültem. Csak akkor vettem észre, amikor már rosszul lettem. — Visszafelé? — kérdezte a nagyapa. — Hát mi van abban? Aki visszafelé ül, az is . épp úgy utazik, mint aki odafelé ül. Nekem mindegy, hogy merrefelé ülök. — Nekem is — mondta a nagymama. — Szo­kás az egész. Képzelődés. — Képzelődés? — sikongott Boriska néni. Ne­kem mondjátok, hogy képzelődés. Az én fejemnek nem lehet bebeszélni semmit. Próbáljátok bebe­szélni a gyomromnak, hogy ne keveregjen, vagy ne kavarogjon, mikor visszafelé ülök. Majd meg­látjátok, hogy mit kaptok tőle. A nagyapa rágyújtott a pipára, mert elengedhe­tetlennek tartotta, hogy- leves előtt ne szip­pantson egyet. A cseléd fehér kötényben szalad­gált az asztal körül és csöndben csörömpölt a tányérokkal. — Tessék helyet foglalni! — szólt be anyám a konyhából jövet. Boriska néni halántékát tapogatva nyúlt a ka­nálhoz. - , — Jó leves, finom leves — mondta. — Tyuk- leves. A cseléd pirosra sült kappant hozott be s le­tette az asztal közepére. Boriska néni ekkor elsikitotta magát és a fejé­hez kapott. — Jaj, fordítsátok meg! Fordítsátok meg gyor­san! Nem értette senki Boriska néni kétségbeesését. — Visszafelé van tőlem a kappan — hadoná­szott a villával Boriska néni. — Visszafelé van! Anyám gyorsan megfordította a tálat. — Úgy, köszönöm —- mondta Boriska néni megkönnyebbülten. — Most már jobban vagyok. Nézd, fiam. — szólt a szobalány felé, — úgy kell a tálat elém tenni, hogy a püspökfalat legyen az orrom alatt s a' nyaka távolabb. Ha visszafelé, a nyakával van felém a kappan. akkor úgy ér­zem, mintha visszafelé ülnék a vonatban s kez­dek rosszul lenni. A nagyapa a fejét csóválgatta, a nagymama mosolygott, apám a bajuszát pödörte, anyám pe­dig kinálgatta Boriska nénit: — Tessék még a mellhúsából egy kicsit. — Egyél, — tréfált a nagyapa, — a melle oda­felé van. A cseléd egy nagy, kerek tortával jött be s tanácstalanul állt az asztal mellet* Nem tudta, hogyan tegye le. A tortának nem volt püspök­falatja, nem volt nyaka, nem volt rajta mágnestű sem, mely az irányt mutatta volna. — Ezt akárhogy leteheted — biztatta Boriska néni. — Ez nem zavar. Ebéd után a nagymama elővette Boriska nénit s kezdte rábeszélni, hogy menjen örvöshöz. Aján­lott neki egy pesti doktort', aki nagyszerűen tu­dott hatni a betegre, valóságos ezermester volt. Boriska néni el is határozta, hogy kigyógyittatja magát ebből a kellemetlen betegségből. Fölment Pestre a Lukács-fürdőbe, megkezdte a kúrát a jóságos iszappal s közben ellóvonatozott a nagy­mama orvosához. A doktor lassanként beleszuggerálta Boriska nénibe, hogy a visszafelé, ülés még sokkal egész­ségesebb az odafelé ülésnél. A nyitott ablaknál — például — a levegő nem vág úgy az arcba s a vonat mellett elfutó tárgyak rohanása sem rontja úgy a szemet, mert csak elmaradni látja őket az ember. Boriska néni meggyógyult. A leghatározottab­ban meggyógyult. Kéjjel ült a lóvonatra, ahol a visszafelé-ülést szemelte ki magának s szinte hab­zsolta szemével az elmaradó házakat, embereket, hidoszlopokat, melyek eddig szédülésbe kerget­ték a fejét. A szüleim fölmentek hozzá a Lukács-fürdőbe. — Boldog vagyok, gyerekek'— dicsekedett ne­kik. — Az Isten áldja meg az anyátokat, hogy azt az orvost ajánlotta nekem. S az Isten áldja meg azt a doktort, aki ilyen gyönyörűen kigyó- gyitott. Tudjátok, ezelőtt a hideg rázott, ha vo­natra, vagy hajóra, vagy kocsira kellett ülnöm. Az emberek nem elég udvariasak s legtöbbször olyan morcosak, hogy inkább rosszul lettem, minthogy helycserére kértem volna föl őket. Most azonban már függetlenítve vagyok mindenkitől. Annyit fogok utazni.' mint egy vigéc. Kétszer jö­vök ezután évente Pestre! Megcsókolta anyámat, megölelte, és megforgatta apámat s boldog nevetést csorgatott jókedvének I csapjain. — Maradjatok benn, gyerekek, éjszakára, hol­nap együtt megyünk ki hozzátok. Szüleim engedtek a hívásnak s másnap együtt szálltak vonatra a nyugati pályaudvaron. Boriska néni tüntetőleg háttal ült a mozdony­nak, jelezve, hogy már fölszabadult s élni óhajt szabadságával. Gyönyörűen ment az utazás egészen az utolsó­előtti állomásig. Ekkor ugyanis észrevették, hogy fent a hálóban egy nagy koffer meglehetősen mozgó állapotban van s veszélyezteti a Boriska néni fejét. Boriska néni átült tehát a szemközti ülésre, arccal a mozdony felé, ahogy ezelőtt utazott. Egy darabig fészkelődéit helyén, homlokát ta­pogatta, kínosan mosolygott, sóhaitgatott, a ter­mést dicsérte, majd elhalványodott s szédülten hanyatlott a dívány támlájára. Úgy kellett le­emelni a vonatról. Most meg már nem tudott odafelé ülni. Falu Tamás. MAPI HÍREK — (Prágai meterológiai intézet jelentése.) Időjóslás: Változóan felhős, változékony, hű­vösebb időjárás várható, mérsékelt északi szelekkel. * — (Masaryk elnök augusztus 15-én tér vissza Kapriból.) A „Národni Politika" megbízható hely­ről arról értesül, hogy Masaryk köztársasági el­nök augusztus 15-én érkezik vissza Kapriból. — (A prágai magyar követség vezetőjének előléptetése.) A magyar hivatalos lap közli, hogy a kormányzó a külügyminiszter előter­jesztésére tvarozsai és felsőrásztokai M a- t u s k a Péter dr. miniszteri titkárnak a mi­niszteri tanácsosi címet adományozta. — (Nagy változás a szlovenszkói bírósá­gokban.) A hivatalos lap legutóbbi száma közli a kormánynak a nyugatszlovenszkói bíróságok területi beosztását szabályozó rendeletét. A rendelet szerint megszüntetik a komáromi törvényszéket. Az ipolysági já­rásbíróságot a besztercebányai törvény- széki területhez csatolják, a komáromi, gáti, lévai, párkányi, érsekujvári, verebélyi és aranyosmaróti járásbíróságokat pedig az újonnan felállítandó érsekujvári törvényszék­nek rendelik alá s ugyanott államügyészi hi­vatalt és törvényszéki fogházat is létesí­tenek, — (Uj szlovák párt Kassán). Kassáról jelenti tudóstónk: Kassán a minap megalakult a Szlovák Nemzeti Párt (Narodna Strana) helyi csoportja- Elnökké Beniacs János reáliskolai tanárt válasz­tották meg., — (Áthelyezés). A gömöri zsupáni hivatal volt titkárát, Palkovics Györgyöt, áthelyezték Prágá­ba a miniszterelnökségi sajtóirodába előadói mi­nőségben. Palkovics uj állását ma, julius 24-én, már el is foglalta. — (Zatopek védekezik). Iglóról jelentik: Kés­márk város lakossága, mint ismeretes, mentorán dumot intézett a felettes hatóságokhoz, amelyben a törvénytelenül kinevezett Zatopek tanitó pol­gármester eltávolítását követelte. Zatopeket tény­leg el is bocsátották. Zatopek most a Nasa Prav­dában nyilatkozatot tett közzé, amelyben a vá­rosi képviselőtestület által ellene emelt vádak alól igyekszik több-kevesebb sikerrel tisztázni magát. A mosakodásra a város lakossága fogja megadni a feleletet. — (Az országos kisgazda, földmives és ipa­rospárt uj központi titkára). Tudósítónk jelenti: Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kis­iparos Párt rimaszombati központi titkári állá­sára Kárpáthy Béla dr.-t nevezték ki, aki mun­káját már még is kezdte. — (Támadás egy római katolikus lelkész ellen). Pozsonyból jelentik: A „Robotnicki Noviny" szo­ciáldemokrata lap éles támadást intézett Maha- csek holicsi adminisztrátor ellen, mivel nem en­gedte meg, hogy a plébániai templomban az irju- ság a cseh-szlovák himnuszt énekelje. A pozsonyi iskolaügyi referátus végül is kötelezte erre, mire Mahacsek adminisztrátor azzal a megokolással, hogy katolikus lelkész csak olyan énekeknek az eléneklését engedheti meg a templomban, amely az egyházi hatóság által jóvá van hagyva, eltá­vozott az oltártól és a római katolikus ifjúságot is kivezette a himnusz éneklése előtt a templom­ból. — Földosztás Sárosmegyében. Hivatalosan köz­ük, hogy a sárosmegyi nagymihályi nagybirtokot, amely Nagymihály, Tótselymes, Nagysáros és Bodala községek területén fekszik* az igénylők­nek kiosztják. A kérvényeket az igénylőknek augusztus 10-étől számított 14 napon belül kell beadniok az állami földbirtokhivatal kisszebeni biztosánál, vagy pedig a trencsén-teplici kiren­deltséghez. A hivatalos közlés szerint a birtok terjedelme mindössze 350 katasztrális hold, ebből 299 hold szántó és 51 hold legelő. — Az erdőbirtokok államosítása. A földbirtok­hivatal hivatalosan közli. A mezőgazdasági mi­nisztériummal egyetértésben az állam az államo­sítás első időszakában 300.000 hektárnyi erdőbir­tokot vesz át. Csehországban és Morvaországban 202.000 hektár, Szlövenszkóban 54.000 hektár és Ruszinszkóban 42.000 hektár erdőbirtokot fognak államosítani. Szlövenszkóban az erdőbirtokok ki­kerekítését a besztercebányai és zsarnócai igaz­gatóságok fogják végrehajtani, Ruszinszkóban pe­dig az ungvári erdőisazgatóság. Az alkalmazot­tak közül a megfelelő képesítéssel birók továbbra is megmaradnak állásukban, miután az egész ak­cióban csak tulajdonosváltozásról van szó. — A cseh-szlovák pénzügyi szakértők tanul­mányútja. A „Tribuna" értesülése szerint a pénz­ügyminisztérium, a legfelsőbb állami számvevő- szék s a bankhivatal képviselői rövidesen Lon­donba utaznak, hogy az angol állami bank műkö­dését s általában az angol pénzügyigazgatás me­netét tanulmányozzák s hogy az ott szerzett ta­pasztalatokat a cseh-szlovák pénzügyigazgatás reformjánál felhasználhassák. — (Ismét megverték a losonci kormánylap szerkesztőjét.) Losonci tudósítónk jelenti: A hír­hedt Nógrád-Gömöri Hírlap hírhedt szerkesztő­jét, Pajzs Imrét, péntek este a losonci Dcutsch- féle étteremben Herzog gyáros fiai ismét inzultál- ták. A nemrégen történt kutyakorbácsos Inzultus után a szerkesztő lapjának legújabb számában ismét felvonultatta ugv Herzog, mint minden ma­gyar ellen összes irredenta vádjait s a harctéren félkezét vesztett Herzog Imrét nyomoréknak ne­vezte el. A három Herzog-fiu az éttermi helyi­ségben ismét elverte Pajzsot. Az esetnek másnap a rendőrség előtt volt folytatása, ahol jegyző­könyvet vettek fel az esetről. — (Meghosszabbítják a vagyonadó elleni jog­orvoslatok határidejét). A pénzügyminisztérium közlése szerint (1922. Z. 75.490—9355; III, 6. A.) a vagyon- és vagyonszaporulatadő meg­határozása ellen beadott felebbezések határidejét meghosszabbítják. 1. Ama adókötelesek számára, kiknél a felebbezési határidő e hirdetmény közzé­tételének napjáig már lejárt, e közzétételtől szá­mított 30 nappal. 2. A többi adókötelesek számá­ra a határidő lejárta után következő 60 nappal. Az érvényben lévő kivételes rendelkezéseket ez a hirdetmény nem érinti. — (A biztosítási tisztviselők kívánságai). A cseh biztosítási tisztviselők szövetsége, mint a Venkov jelenti, több parlamenti klubot felkért arra, hogy támogassa azt a javaslatukat, hogy azokat a biztosítási ügynököket, akiknek a bizto­sítás a főfoglalkozásuk s akiknek jogi és szociá­lis helyzetét a törvényhozás máig sem szabá­lyozta, a többi hivatalnokokkal egy kategóriába sorozzák. — (Tifuszesetek a prágai főiskolai diákság kö­rében). A prágai főiskolai hallgatóság körében az utóbbi időben több tifuszeset fordult elő. A prágai kórházakban huszonheten feküsznek tí­fusz tüneteivel. Értesülésünk szerint minden óvó- intézkedést megtettek, hogy a betegség tovább ne terjedjen. — (Varga Kálmán miniszteri tanácsosi kineve­zése). Varga Kálmánt, a kassai gazdasági akadé­mia volt tanárát — mint Budapestről jelentik — Horthy Miklós kormányzó a debreceni gazdasági akadémia igazgatójává és címzetes miniszteri ta­nácsossá nevezte ki. = (Mfeskó László meghalt.) Meskó László dr., ny. igazságügyi álamtitkár, Szabolcs vármegye volt főispánja, Nyíregyháza és Békés városok volt országgyűlési képviselője, tegnap Budapes­ten elhunyt. Az elhunytat Nyíregyházára szállít­ják és az ottani családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. = (Beiratkozás a budapesti Műegyetemre.) Budapesti tudósítónk jelenti: A Műegyetemre való beiratkozásért annak az osztálynak (mér­nöki, építészi, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, közgazdasági) dékánjához kell folyamodni, mely­be a folyamodó beiratkozni óhajt. A folyamodvá­nyokat augusztus 1.-től augusztus 31.-ig kell be­nyújtani. Csatolandó mellékletek: 1. Születési­anyakönyvi kivonat, 2. gimnáziumi vagy reál­iskolai érettségi bizonyítvány és esetleg a leg­utóbb végzett főiskolai tanulmányokról szóló bizonyitvány, 3. erkölcsi magatartásról szóló rendőrkapitányi, illetve előljárósági bizonyitvány, 4. közhatósági bizonyitvány a szülők foglalkozá­sáról, vagyoni helyzetéről, 5. annak a közép­iskolának, esetleg főiskolának vezetősége által kiállított bizonyitvány, amelyen legutóbb tanul­mányait végezte és amely igazolja a folyamodó eddigi magatartását, valamint azt, hogy alkal­mas-e műegyetemi tanulmányokra. Helyszűke miatt hallgatókat csak korlátolt számban fogad­nak el és a vegyészmérnöki osztályra csak egy­néhány uj hallgatót vesznek fel. A részletes tudni­valókat a Műegyetem fekete-tábláján levő hirde­tés tartalmazza.- - (A bulgáriai papság kiátkozta a kormányt.) A budapesti Magyarság nagy tudósításban szá­mol be arról a felfordulásról, amely most Bulgá­riában van. Szófia, az ország fővárosa, ma egy óriási balkáni Bábel, amelyben tizféle nyelven beszélnek és mindenféje nép látható benne, csak bennszülött alig. Bulgária nyakába vette annak idején a Stambulinszki-kormányt, mert azt re­mélte, hogy könnyebb feltételekkel likvidálhatja a háborút. És elérte azt, hogy az antant bizottsá­gai kényük-kedvük szerint dirigálnak az ország­ban. Még azt is a jóvátételi bizottság állapítja meg, hogy mennyi bankjegyet nyomhat a bolgár állam. A régi kormány tagjai börtönben ülnek és egy részük már bele is halt a rabságba. A kor­mány minden intézmény autonómiáját felfüggesz­tette s megszüntette a görögkeleti egyház ön- kormányzatát is, hogy a papsággal leszámolhas­son. A bírákat szétkergette s félmüveit emberek­kel töltötte be helyüket. A parasztpárt legutóbbi kongresszusán Stambuünszki a miniszterelnökség erkélyéről kiáltotta le, hogy a polgári pártok ré­szére nincsen kegyelem s a király is csak addig <P&GAlAfy(XMJtiKE£

Next

/
Oldalképek
Tartalom