Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-11 / 32. szám
4 Felsősziléziábati a lengyelek elűzték a gyárak és bányák német hivatalnokait és munkásait és ennek következtében több üzem szünetel. * A francia kamara törvényjavaslatot fogadott el, mely november 11-ét, a fegyverszünet negkötésének napját nemzeti ünneppé avatja. k magyar kultúra megszervezése. — Levél a szerkesztőhöz. — Kassa, julius 8. Ezen a cimen a kormány kassai magyarnyel vü félhivatalosa julius 5-én vezércikket irt az Iglófüreden előterjesztett javaslatomról, melyben a politikai szervezeteket intenzív kuliurmunkára hívtam föl. A cikket nagyon meg kellene szívlelniük azoknak, akik- ' nek nevében, vagy érdekében íródott: a kormány exponenseinek. „Helytelennek és veszedelmesének tartjuk a kultúra kérdéseinek a politika ügyeivel való egybekapcsolását és összezavarását", — mondja a félhivatalos. Teljesen igaza van. Az azonban, hogy a politikai szervezeteket kulturmunkára hivtam föl, korántsem jeleni! azt, hogy a politika ügyeit a kultúra kérdé- , sével összezavarjuk. A politikusnak nem szabad-e kulturlény- nek is lennie? Minden kulturember, aki egyúttal politikus is, ha kulturtevékenységet fejt ki, felfüggeszti politikai pártelveit s kul- turkérdésekben kezet fog legélesebb politikai ellenfelével is. Minden vérbeli kultur- munkásnak viszont az az ideálja, hogy a kulturális kérdéseket függetlenítse a politikától. Ha ez ma másképp történik, annak nem mi vagyunk az okai. Az intenzív kulturmun- ka talán az egyetlen eszköz árra, hogy létünkét, mégmaradásunkat biztosítani tudjuk. Ezt a tételt mindenki aláírja, aki komolyat? szivén viseli az idecsatolt magyarság ügyet. Csak azt az egyet legyen szabad megkérdeznem: hol fejtsen ki a szlovenszkói és ru- szinszkói magyarság kulturmunkát, ha politikamentes kulturszer vezetek alakítását a kormány nem engedi meg? Van-e lehetőség arra, adtak-e módot arra, hogy az itteni magyarság kizárólagosan kulturális célra alakult egyesületekben tömörüljön? Engedélyeztek-e „Népszövetséget"? Jóvá vannak-e hagyva a „Szinpártoló Egyesület" alapszabályai? A kassai Kazinczy Társaság alapszabályai nem három év óta várnak-e jóváhagyásra? Nem függesztettek-e föl egy társadalmi és kulturegyletet, melynek programjából alapítóik teljesen kizárták a politikát? A kulturális kérdést nem mi sülyesztetíük politikummá, hanem a magyarságot minden eszközzel elnyomni, megsemmisíteni akaró kormányzati rendszer. A mai légkör nyomasztó uralkodó áramlata a politika. Az uralmon levők mentalitása, a politikamentes kulturmunkát el sem tudja képzelni, mert hozzászokott ahhoz, hogy minden lépést politikai célból tegyen. Hiába teszünk hitet arra, hogy mi nem ilyen iskolában nőttünk föl es hogy undorodunk a kultúrának politikai rnel- lékizétől. Nem hiszik el nekünk, hogy mi tudnánk a politikamentes kultúráért is dolgozni. Ilyen körülmények között nem vagyunk abban a helyzetben, hogy pozitív kulturmunkát fejthessünk ki. És nem is lehetünk addig, amig kulturális életünket állandóan politikai támadások érik. Offenzív politika ellen csak politikai defenzívával lehet védekezni s ha a kormány- hatalom mást, mint politikai szervezetet nem tűr meg, föl kell használnunk ezt az egyetlen lehetséges módot arra, hogy kultúránkat megmentsük. Nem szabad engednünk, hogy kuiturmunkánk folytonossága megszakadjon; mi nem várhatunk addig, amig ez a politikummal telített légköri depresszió elmúlik, mert akkor még nehezebb lesz összegyűjtenünk. a romokat, hogy hozzákezdjünk az épi- tőmunkához. Mi várjuk a legvágyóbban a politikai feszültség enyhülését, mi várjuk legőszintébben a politikamentes kulturélet felvirulását, mert csők abban találjuk meg régi-magunkat. De ha rákényszeritenek, ha másképp nem engednek szóhoz jutni, kénytelenek vagyunk politikai szervezeteink utján biztosítani kulturéletünk folytonosságát. Sziklay Ferenc dr. Kedd, jufiiís 11. Hálta, julius 10. Az albizottság ülésén valóságos vallatásnak vetették alá az orosz de- gátusokat. Ennek során nagy vihar támadt. Az összeütközés úgy keletkezett, hogy Lityin o v t ó I felvilágosításokat^ kértek az orosz iparról és arról, hogy a szovjetkormány mifajta vállalatokat szándékozik ma- gántőkeseknek haszonbérbe átengedni, ezeket a koncessziókat pedig miféle feltételekhez fűzi. Litvinov azzal tért ki a pontos válaszadás elől, hogy részletes válaszokat nem adhat, hanem csakis az általános elvek kitűzésére kell szorítkoznia. A bizottság elnöke erre az;zal a kérdéssel fordult Litvinovhoz, hogy azok a vállalatok, amelyeket az orosz kormány az engedélyeseknek fel fog ajánlani, régebben külföldieknek tulajdonában voltak-e, vagy pedig orosz tulajdont képviseltek-e. Litvinov ismét kertelt, azt mondván, hogy ezt nagyon nehéz megállapítani. Az elnök csodálkozott ezen s megjegyezte, hogy ezt alig hiheti. A sarokba szorított Litvinov erre bevallotta, hogy határozottan nem mondhat semmit, nem garantálhatja, hogy a vállalatok volt tulajdonosainak visszaszolgáltatják régi tulajdonukat, csak arról lehet szó, hogy az elsőbbségi jogot biztosítsák számukra. Ha azonban nincs elég tőkéjük, hogy vállalatainkat újonnan megindítsák, akkor az orosz kormány egyáltalában nem érdeklődik irántuk. Cattier belga delegátus részletesebb fölvilágositásokat kért. Ha jól értettem — mondotta — akkor a régi tulajdonosoknak nincs joguk, hogy tulajdonuk visszatérítését követeljék, de ez az elv a gyakorlatban esetleg megmásulhat.. Határozottan tudnunk kell, hogy az orosz kormány elismeri-e a volt tulajdonosok jogát, vagy sem. Litvinov erre izgatottan összevissza beszélt mindenfélét, de Cattier mágis ragaszkoBécsi képek. Az index kormányoz. — Becs villamos nélkül. önsegély minden áron. Bécs, julius 10. Mi a köztársaság? A lexikon körülbelül igy határozza meg: demokratikus állam, amelynek élén szabadon választott elnök áll. Ez a meghatározás látszólag az osztrák szövetséges köztársaságra is talál. Törvényei kifogástalanul demokratikusok és az élén H a i n i s c h dr. szövetségi elnök áll. egy nagy erkölcsi és értelmi képességekkel rendelkező férfin, aki az állam reprezentánsának háládatlan feladatát okos tapintattal látja el. A szövetségi elnök azonban aligha hiheti azt, hogy Ausztriát ö kormányozza. Hiszen ezt minden köztársaságban a miniszterelnök vagy a kancellár végzi miniszter- társainak segítségével. De S e i p e 1 dr. szövetségi kancellár kormányzó önérzete is bizonyosan erősen megrendült ama tapasztalatok óta, amelyeket az általános és közlekedési sztrájk két napja alatt szerzett. Egy kormánynak, amely még alkalmazottainak sem tud parancsolni és amely egy napon a kérlelhetetlent adja, hogy másnap már engedjen, egy ilyen kormánynak nem lehet nagy tekintélye. Vgy talán a nemzetgyűlés, vagy annak nagy pártjai: a keresztényszociálisok, nagy- németek, szociáldemokraták kormányoznak? Szívesén tennék, de alapjában véve az ő kormányzásuk is egy meglehetősen tervszerűtlen intrikálás a háttérben. És a munkástanácsok rettegett mellékkormánya sem tesz sokkal többet. Mindezek a túlsókra értékelt politikai tényezők az ausztriai állapotok káoszában többé-kevésbbé hatalomnélküli szervekké válnak. Ezt a tanúságot köszönhetjük annak a két napnak, amelyen egész Ausztria a vasúti, posta, távirda és telefonsztrájk következtében teljesen el volt zárva a világtól. És pedig egyedül azért, mert az állami tisztviselők az indexszámnak, azaz a drágaságnak az utolsó négy hétben bekövetkezett fokozódását kifejező statisztikai arányszámnak megfelelő fizetésemelést követeltek. Utoljára rekordmagasságot ért el: felszökött 71-re. Ennyi százalékai drágult meg az élet május közepétől junius közepéig. A gyakornoktól dott alihoz, hogy felvilágosítást kapjon arról, tiszteletben tartják-e a volt tulajdonosok jogát, vagy sem. Most már Litvinov kiabálva igy szólt: — Két hete itt vagyunk már és semmi sem történt abban az irányban, hogy megállapodásra jussunk. Folytonosan újabb, meg ulabb kérdéseket intéznek hozzánk, mintha tudakozó iroda volna az orosz delegáció. Pedig mindaddig, mig a hitelkérdés nincsen rendezve, semmiféle választ nem adunk. Különben is a hatalmaknak kötelességük, hogy hitelt adjanak Oroszországnak, mert ez voltaképpen nem egyéb, mint az ellenforradalmak okozta károk megtérítése. G r a h a m angol delegátus erre igy válaszolt: —- Már Genovában teljesen elejtették ezt az elvet. Oroszországnak nyújtandó állami hitelekről szó sem lehet. Végül K r a s z i n is felszólalt és kijelentette, hogy a régi tulajdonosoknak a magán- tulajdon visszaszolgáltatására szóló Igényét nem ismerik el. Négyszemközt többet, nyíltan kevesebbet. Hága, julius 9. (Havas.) Tegnap egy váratlan esemény még jobban komplikálta a helyzetet. Kraszin ugyanis Gream lorddal, az angol meghatalmazottal beszélgetést folytatott s azt hangoztatta, hogy a pénteki ülésen orosz részről leadott nyilatkozatokat nem szabad szószerint venni. Az orosz kommunista közvélemény megnyugtatására minden nyilvános ülésen ugyanily eljárást kénytelenek tanúsítani. De a négyszemközt folytatott beszélgetések s az ilyen nyilatkozatok között határozott különbséget kell tenni. „Hajlandók vagyunk — mondotta állitólag — a volt tulajdonosoknak nem csupán 90 százalékot, hanem többet is visszaadni." kezdve az osztályfőnökig mindenki a 71-es indexszámra esküszik és megfelelő fizetésemelést kíván. Az emberek — bárhogyan gondolkodjanak is egyébként — valameny- nyien hisznek az indexszámban. Ez-a-szám irányítja a köz- és magánéletet, ő hoz - törvényeket, 5 az egyetlen tényező, aki az osztrák köztársaságot kormányozza. k tisztviselői sztrájk drámáját a bécsi villamosvasúti alkalmazottak sztrájkjának szatirikus bohózata követte. Néhányszor átestünk már rajta, de még sohasem tartott any- nyi ideig: 8 napig. Egy hétig villanyosvasut nélkül voltunk; egy két milliós városban ennek nagy jelentősége van. Ha máskor még úgy szidjuk is a bécsi villamosvasút túlzsúfoltságát és fogyatékosságait, mikor egyszerre hiányát érezzük, belátjuk, hogy mennyire gyámoltalanok vagyunk nélküle. Mert kiterjedésre nézve Bécs a kontinensnek talán a legnagyobb városa és aki az egyik végétől a másikig, tehát Hütteldorftól Kagranig gyalog akar elmenni, annak egy napi járóutat kell megtennie. A régi és uj gazdagok, kiknek saját autójuk ván, csak egy elenyésző töredéket alkotnak, amely azonban ezekben a villanyosnélküli napokban életveszélyes gyorshajtásaival kellemetlen módon nagyon is észre tudta magát vévetiii. Az autótaxi kétszázszoros tarifájának luxusát sem engedheti meg magának mindenki. Egy millió bécsi számára nem maradt más hátra, mint az, hogy naponta gyalog tegyék meg a hat-nyolcórás utat. Ttt-ott villanyospótlékról gondoskodtak; te- herautomobilokról, társzekerekről és „Zei- serI"-kocsikró!, mint a régi Bécsben, csakhogy nagyon is időszerű konjunktúra árakért. Van egy városi vasutunk is, amely a háború alatt majdnem meghalt. Naponta százezreket tudott szállítani. Azonban ez is csak részben éledt fel újra. A rávonatkozó aktát nem tudták felkutatni. Bámulatos volt az a türelem, amelyet a gyalogjáró Bécs a nyolcnapos megpróbáltatás idején tanúsított. Mert már a villamosalkalmazottak magaviseleté és íárgj^alási modora. is felizgatta az egész lakosságot. Nem volt szó bérkérdésekről és fizetési követelésekről, hanem csak a nyolcórai munkaidő szeritséges elvéről és arról a reményről, hogy valamivel többet kellessen dolgozni, mint eddig. Az elveknek groteszk harca volt ez egy pártnak a kebelén belül: harc a szociáldemokrata vállalkozók, Bécs városa és a szociáldemokrata alkalmazottak szervezetei között. Éjszakákon át tárgyaltak s alkudoztak és a végén természetesen a városnak kellett engednie, sőt a sztrájknapokra járó béreket is kifizette. Azonban ki fizeti meg a bécsiek rongyos cipőtalpát? A hatalmi önérzetben túltengő szociáldemokraták részére persze egészen egészséges lecke volt és a közeli jövőben hihetőleg valamivel óvatosabbak lesznek a sztrájkok elrendelésénél. Ezek a képek azonban csak csak látszólag oly vigasztalanok és kaotikusok. A valóságban bekövetkezett a pénzügyi gyógyulás kezdő stádiuma. Uj jegybankot kapunk titokzatos aranyfedezettel. A korona ismét megbecsült tagja lesz a valuták társaságának, a 40 milliárdos deficitet pedig egy belföldi kölcsön fogja fedezni. Tehát igyekszünk segíteni magunkon, ahogy lehet és minden áron, az árak azonban magasabbak, mint valaha. De ki gondolht a jövő télre fára és kőszénre, vagy egy téli kabátra, amely legalább egy félmillióba kerül. A múlt hetek ijedelmei után a bécsi ember apró pénzének a nyakára hágott és a szinteret átengedte a külföldieknek, akik sáskaraj módjára most is pontosan ellepik a várost és lelkesedve mondják, hogy a mostani dollárkurzus mellett Bécs a világ legszebb városa. És ilyenkor gondoljon az ember az üdülésre és nyaralásra. Hiszen ez már a múlt években a megszokott bosszúságok és gondok szaporodását jelentette. Sőt akkor még jobb is volt. Akkor még közlekedési nehézségek, beutazási tilalmak is léteztek, amelyek visszatartották az embert ily könnyelmű gondolatoktól. Ezidén azonban a menetrend — sajnos — megjavult, a nyaraló telepek vendégszeretete pedig éppenséggel aggasztó. A Semmeringen a napi ár 25,000 koronánál kezdődik, Gasteinban 30,000 koronánál és a wörthi-tó árainak jellemzésére szavakat sem találunk. A Salzkammergut kisebb gyógyhelyein, felsőausztriai és alsóausztriai zugokban napi 10,000 koronáért talán, úgy, ahogy még lehetne üdülni. Ezek az árak természetesen kötelezettség nélkül, a mindenkori valutaárfolyamokhoz viszonyítva értendők, amelyeket manapság már minden tyuk és minden tehén ismer. A nyaralás költségeit ma már csak hét számjeggyel lehet kifejezni, mert egy milliónál kevesebb pénzzel ezidén nem tanácsos Bécsből kimozdulni. És ki tudja, hogy mit mulasztunk el Bécsben: micsoda bevásárlási alkalmakat és tőzsdesánszokat, micsoda kormányválságokat, sztrájkokat és indexszámokat. De elvégre nincs kizárva az sem, hogy éppen a nyár derekán meggyógyítják és megmentik Ausztriát, és ha az ember nincs ott, akkor megtörténhet, hogy mire visszatér, már ismét vége mindennek. Nem. én még várok a nyaralási terveimmel. Először hadd javuljon a korona Zürichben, én csak azután megyek szabadságra. Hirschfeíd Lajos. Amerika és Szovjet-Oroszország. Az amerikai individualista és kapitalista gondolkodásmód irtózik a kommunizmus eszméitől. Azért tiltakozik a szovjet elismerése ellen. És Amerika fölháborodott azon, hogy Lloyd George Szovjet-Oroszországot, mint katonailag erős hatalmat jelölte meg. Amerika hivatalos körei meg vannak győződve arról, hogy a bolsevikiek ereje egyre fogy s most előáll az angol prémiér és megállapítja, hogy Lenin és csatlósai még mindig hatalmasak — Írja az amerikai Times. Washingtonban ezt meg sem tudják érteni s nem lehet tudni, hogy nem az amerikaiaknak van-e igazuk. Párls, julius S. Washingtonból érkező jelentés szerint az államtanács határozottan megcáfolja^ a lapoknak amaz értesülését, hogy az Egyesült Államok magatartása Szovjet-Oroszország irányában megváltozott. Az egyesült Államok továbbra is föntartják azt az álláspontot, amelyet Hughes Childhez intézett május 15-iki memorandumában körvonalazott s a Génuában képviselt hatalmakkal is közölt Semmi sem szól ez álláspont megváltoztatása mellett mindaddig, mig a szovjetkormány mai elveit tartja fönn. Arra a hágai információra vonatkozólag, amely szerint a szov: jetkormány megengedi egy tisztán amerikai szakértőkből álló bizottság oroszországi útját, Hughes kijelentette, hogy ilyen javaslatról nem tud, különben is az orosz viszonyokat a különböző misz- sziók jelentései révén jól ismerik. Marok! a Prágai Plagvar Hírlapot olvasni, elöl ízeim és terjeszteni kötelesség! Vihar a hágai konferencián.
