Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-11 / 32. szám
Kedd. foltos lí. % r)na* ü magyarországi esemösiieli. A nemzetgyűlés mai ••1 r mese. Budapest, julius 10. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A képviselöház folyosóin főképp Apponyi Albert grófnak tegnapéi ttl beszédével, különösen pedig annak a gazdasági fegyverszünetre vonatkozó részével foglalkoztak igen élénken. A kormánypárton azt mondták, hogy Bethlen miniszterelnök ma válaszolni fog Apponyi beszédére és reflektálni fog a fegyverszünetre vonatkozó föltételekre. A kormánypárton általában nem keltett nagyobb emóciót az, hogy a főrendiházra vonatkozó javaslat tárgyalása őszre maradt. Abba semmi esetre sem hajlandók azonban belemenni, hogy a választójogi javaslat tárgyalása megelőzze, ügy szintén nem hajlandók honorálni az ellenzéknek a lakásrendelet módosítására vonatkozó javaslatait. Az indemmíás tárgyalása. A nemzetgyűlés ülését G a á 1 Gaszton elnök 11 órakor nyitotta rneg 15 képviselő jelenlétében. A napirend első pontja az indem- nitási vita folytatása volt, amelyhez elsőnek P e r 1 a k y György egységes párti képviselő szólt hozzá és a drágaság kérdésével foglalkozott. Utána Rainprecht Antal független kisgazda párti képviselő szólalt föl s kijelentette, hogy a kormány a saját békéjét állítja a nemzet békéjével szembe. A mai kormányzat — mondotta végül — nem csak konzervatív, hanem erőszakos. V i c z i á u István egységes párti képviselő beszélt ezután s azt mondotta, hogy örömmel üdvözli az Őrlési adóról szóló törvényjavaslatot Majd az alacsony munkabérekkel foglalkozott. A szociáldemokrata képviselők deklarációját bírálva, megjegyezte, hogy a deklaráció a kommunizmus felé törekszik. Az ülés folyik. Andrássy a főrendiház reformjáról és a kormányzóról. Budapest, julius 10. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Andrássy Gyula gróf a kormánynak arra a tervére, hogy a főrendiház reformját még a nyári szünet előtt tárgyaltatja, eképpen nyilatkozott: — Nem értem, hogy miért erőszakolja a kormány a főrendiházi reform tárgyalását. Hiszen ezzel ő maga tűzi napirendre a kormányzó jogi helyzetének is a parlamenti tárgyalását. Az 1920:1. t.-c. egy közjogi viszonylatot állapított meg a nemzetgyűlés és a kormányzó között. Az 1920:1. t.-c. 4-ik §-a igy szól: „A törvényhozóhatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja." Ez azt jelenti, hogy a magyar állami szuverénitás birtokosa és gyakorlója a nemzetgyűlés. De hogyha főrendiházat alkotnak, akkor a két Ház együtt lesz az állami szuverénitás gyakorlója. Ma a kormányzó a nemzetgyűlés által alkotott törvényeknek legfőbb végrehajtója. Ugyanebben a helyzetben marad-e a főrendiház megalkotása esetén is? Mi lesz a Szentkorona tanával, mely szerint a király és a törvényhozás két háza együttesen alkotják a Szent Koronát, mely a nemzeti szuverénitást jelenti. Vájjon elejtik-e a Szent Korona tanát és ezzel elejtik a magyar ezeréves alkotmányt és elejtik a legitimitást még abban az elvi személyekre nem vonatkoztatott formában is, melyet a Szent Korona tana jelképez? Avagy talán a király helyébe léptetik a kormányzót, inegtéve őt a Szent Korona alkotó részének, egyenjo- guvá emelve őt a törvényhozás két házával és ezeket igy megrövidítve, az állami szuvc-1 rénitás birtokos részesévé avatják-e őt? Ezek az alapvető kérdések fognak fölmerülni a főrendiházi javaslat tárgyalásánál. Vájjon mit akarhat ezzel a kormány? Eny- nyire föl akarja-e fokozni a kormányzói hatalmat, avagy ellenkezőleg azt akarja-e, hogy a kormányzó jogi helyzete parlamenti tárgyalás alá kerüljön? Az 1920:XVII. t.-c. világosan kizárja, hogy a nemzetgyűlés átalakulhasson országgyűléssé. Ez a törvény csak egyetlen esetben engedi meg, hogy a nemzetgyűlés helyébe országgyűlés léphessen. És pedig abban az esetben, ha a nemzetgyűlés helyébe országgyűlés ül össze, vagyis ha uj választásból kerül ki. — Ámde még további döntő jelentősége is van c paragrafusnak. Ez a szakasz azt is megállapítja, az elmondottak szerint, hogy egy már Összeült és igy meglevő országgyűléssel szemben a kormányzónak nincs is többé jogviszonya, kivéve a likvidálást. Ez az álláspont még jogi. megfontolás tárgya lehet, de az az álláspont, hogy az országgyűléssel szemben a kormányzónak nincs meg többé az országgyűlés által alkotott törvénynek egyszerű visszaküldési joga, ebből a paragrafusból minden kétséget kizáró módon kitűnik. — Az 1920:1. t.-c. telve van annak bizonyítékaival, hogy a kormányzónak jogviszonylata csak a nemzetgyűléshez és nem egy esetleges országgyűléshez is van megállapítva. Egy példa a 13. §. 3-ik bekezdéséből: „A kormányzó ... a királyi hatalomban foglalt országgyűlési feloszlatási jogot a nemzetgyűlést illetőleg csak akkor gyakorolhatja, stb." Vagy a 14. §: „A kormányzót az alkotmány vagy a törvény megszegése esetében a nemzetgyűlés felelősségre vonhatja", vagya 16. §.: „A kormányzó részére a nemzetgyűlés tiszteletdijat állapított meg“, vagy a 18. §.: „A kormányzó a nemzetgyűlés előtt leteszi a következő esküt: stb.“ — Látható, —■ igy fejezi be Andrássy gróf a nyilatkozatát — hogy az országgyűlésről nincs szó, sőt az idézett 13. §. egyenesen kizárja azt, hogy az „országgyűlést" is föloszlathatná, amikor a kormányzónak jogot ád a nemzetgyűlés íöloszlatására. Határkiigazitások rendszerváltozás esetén ? A Liclové^íoviny budapesti levelezője jelenti lapjának: Miss Dorothy Thompson angol ujságirónő julius havában Londonban közzétette P a s i c s jugoszláv miniszterelnökkel folytatott beszélgetését. P a s i c s a magyar viszonyokról is beszélt és kijelentette, hogy az esetben, ha Magyarországon például egy agrárius kormány volna uralmon, amely a trianoni szerződést elismerné, akkor Magyarországnak területi engedményeket lehetne tenni azokon a vidékeken, ahol magyarok laknak. Pasics úgy nyilatkozott, hogy a szerb kormány a magyar kormánnyal ezt a javaslatot hivatalos formában közölte, azonban visszautasították. A Kossuth-párt ünnepén Batthyány Tivadar erre az interjúra hivatkozva kijelentette, hogy 1920. végén ő személyesen egy hasonló külföldi ajánlatot adott át Budapesten, amely egy nagy terület és több százezer magyar visszacsatolására vonatkozott. Ugyanakkor kijelentette, hogy a magyar kormány 1921-ben Bruckban és Ma- rienbadban hasonló tartalmú ajánlatokat kapott. (Mondanunk sem kell, hogy ezeket a hírekét teljes föntartással kell fogadni. A szerk.) eul ütötték volna. Vannak úgymond - egyesek a pártban, akik más véleményen •-annak, de azok útja nem a párt útja. Bethlen István gróf — mondotta az illető képviselő — ma reggel szinte reszketett felháborodásában, amikor a nyilatkozatról tudomást szerzett. Az orgoványi áldozatok hozzátartozói kártérítési port indítanak Héjjas ellen. Budapest, julius 10. (Saját tudósítónk te'efon- jelcntésc.) Az orgoványi bünpörböl kifolyólag, a magyar jogászvilág élénken tárgyalja azt a kérdést, hogy lehet-e az amnesztiát visszautasítani s hivatkoznak arra, hogy IV. Károly király uralkodása alatt többén akadtak, ;Jíik visszautasították a kegyelmet s ezek bűnügyeit az illetékes bíróságok 1c is tárgyalták. Függetlenül az amnesztia visszautasításától, ma az a hír terjedt el, hogy a meggyilkoltak hozzátartozói kártérítési igényük megállapítása céljából Héjjas ellen pórt fognak inditahi. A sértettek jog! képviselője kijelentette, hogy Héjjas büntetőjogi felelőssége az amnesztia következtében semmi körülmények között sem állapítható meg s ellene Csak polgári port lehet indítani az okozott anyagi kár megtérítéséért. De erről is csak később, az ítélet jogerőre emelkedése után lehet szó. ítélet az orgoványi bünpörben. Budapest, julius 10. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az orgoványi bünpörben ma délelőtt 11 órakor hirdette ki GyŐrífy őrnagy tárgyalásvezető az ítéletet. Az ítélet szerint a katonai törvényszék bűnösnek mondotta ki Zbona János elsőrendű, Danics Mihály másodrendű, Juhász István harmadrendű és Tóth Gyula negyedrendű vádlottat tettestárs! minőségben elkövetett rablás bűntettében, Tóth Ambrus ötödrendü és Tóth Imre hatódrendü vádlottakat büiirészességi minőségben s valamennyit ezenkívül még lopás bűntettében Is bűnösöknek mondotta s ezért Zbona Jánost csendőrőrmesteri, Danics Mihályt csendőrtiszthelyettesi rendfokozatának megfosztására, a csendörség kötelékéből való elbocsátásra s a háborús katonai kitüntetések elvesztésére s a vizsgálati fogság beszámításával Zbona Jánost 7 évi, Danics Mihályt 6 évi, Juhász Istvánt 5 évi, Tóth Gyulát 2 évi börtönre s a két Tóth fivért 3-—3 évi iegyházra Ítélte, azzal a megszorítással, hogy mindegyik elitéit havonként egy napon kenyeret, vizet és kemény fekhelyet kap, ezenfelül pedig minden év első, negyedik és nyolcadik hónapját magánzárkában tölti. A katonai büntetőbíróság a katonai bűnvádi perrendtartás 413. §-ába ütköző gyilkosság vádja alól mindegyik vádlottat fölmenti, mert cselekményük bűntett voltának felismerése lehetetlen volt és ellenállhatatlan lelki kényszernek engedelmeskedtek. A biróság a megokolásban kimondotta, hogy a vádlottaknak meg kellett volna ta- gadniok a parancs teljesítését, ők azonban a parancsnál is többet tettek, nemcsak hogy meggyilkolták az áldozatokat, hanem ki is rabolták. A megokolás továbbá megállapítja, hogy a biróság semminemű bizonyítékot nem talált arra né 2ve, hogy a sértettek a románokat másfélmillió koronával meg akarták vesztegetni. Az Ítélet megokolása megállapítja végül, hogy az elítéltek 1919 november 18-án fejszecsapásokkal betörtek Pánczél Zoltán, Schmidt Árpád és Beck Sándor lakásába, ezeket revolverlövésekkel arra kényszeritetíék, hogy ingóságaikat — 120.000 korona készpénzt és 100.000 korona értékű ékszert — nekik átadjanak. Amikor a biróság az Ítélet kihirdetése után kivonult a teremből, egyesek megéljenezték a vádlottakat, mások pedig virágokat szórtak a vádlottak elé. A tárgyalásvezető megintette a közönséget és figyelmeztette, hogy tartózkodjék minden tetszésnyilvánítástól. KÜLPOLITIKA Visszahívják a prágai lengyel követet? Hire jár, hogy P í 1 z e t a prágai lengyel követet visszahívták, mert nem sikerült neki a tescheni vidéken lakó lengyelek számára kedvező helyzetet kieszközölni s mert nem tiltakozott a cseh-szlovák kormánynál Kra- már orlaui beszéde ellen. Ez a hir megerősítésre szorul. Ha Pilz visszahívása tényleg elkövetkezik, akkor ebből arra lehet következtetni, hogy a kis- ántánttal szoros barátságban állott lengyel külpolitikában valamelyes irányváltozás állott be, mert hiszen tudvalevő az, hogy Pilz a cseh-szlovák—-lengyel barátság legexponáltabb híve volt s erőteljesen képviselte azt a politikát, amely Lengyelországnak a kisántán tba való bekapcsolódását tűzte ki célul. Bonyodalmak Héjjas A Szózatot és a Népet lefoglalták. Budapest, julius 10. (Saját tudósitónk távirata.) A Szózat vezércikke, amely Héjjas Iván nyilatkozatát közölte, a parlament folyosóin általánosan beszéd tárgya volt. A szombati ülésen, hir szerint, Apponyi Albert gróf akart fölszólalni ez ügyben, de Berky Gyula egységes párti megelőzte. Erre Bethlen gróf miniszterelnök, mint a Prágai Magyar Hírlap már jelentette, nyilt ülésen fölkérte az igazságügyminisztert, hogy eljárást indítson a jelzett lap ellen. Mcdves István vizsgálóbíró el is rendelte a Szózat szombati számának lefoglalását s elkoboztatta a Nép délutáni lap szombati számát is, amely szintén közölt egy beszélgetést Héjjas Ivánnal. A vizsgálóbíró az ügyészi indítványnak megfelelően, mindkét lapot azon dinen foglaltatta le, mert a két cikkben sajtó által elkövetett bűntettnek s büntevők földicsérésének jelenségét látja. Erre Zsilinszky Endre, a Szózat fő- munkatársa tegnap lapjában kijelentette, hogy a cikket ő Íratta, hogy Héjjas Iván egyéniségét és nevét oltalomban részesítse, azzal a törekvéssel szemben, mely őt gonosztevők sorába akarja lerántani. A cikk szerinte félreértésre adott alkalmat, mert Héjjas nyilatkozatának olyan értelmezése, hogy ő nemcsak kiadott, de a jövőben is szándékozik ilyen parancsokat kiadni, súlyos félreértés. Mert csak a múltban kiadott parancsról van szó. nyilatkozata miatt. Katonai becsületügyi eljárás Héjjas ellen. Budapest, julius 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Héjjas Iván : volt tartalékos főhadnagynak a hírlapokban meg- ient nyilatkozata tárgyában illetékes helyen nyert információk alapján közli a Magyar Távirati Iroda, hogy az ismert tényálláshoz képest, miután olyan körülmény nem merült fel, amelyből csak távolról is következtetni lehetett volna arra, hogy nevezettet anyagi érdek vezette és igy tehát a 32803/13. 1921. számú körrendeletben foglalt feltételek fenforogtak, közkegyelemben volt részesítendő. A közkegyelemben való részesítés kizárja a bűnvádi eljárást, valamint azt is, hogy az illető a kegyelem elfogadása vagy el nem fogadása tárgyában meghallgattas- sék. A trianoni béke íolyamányaképp alkotott uj honvédségi törvény szerint a tartalékos tiszti állomány ugyan megszűnt, de a nyilatkozatban foglaltak alapján a nevezett ellen, mint volt tartalékos tiszt ellen, a becsületügyi szabályzat idevonatkozó rendelkezései lesznek alkalmazandók. A miniszterelnök reszketett haragjában. Budapest, julius 10. (Saját tudósítónk távirata.) A Héjjas-féle nyilatkozat a kormánypártban minden eddiginél nagyobb felháborodást váltott ki. A pá rt fölfogásáról az egyik egységes párti képviselő úgy nyilatkozott, hogy amikor nyilvánosságra került a Szózat vezércikke, a képviselőket elöntötte a harag. Valamennyi úgy érezte, mintha a.rSchanzer londoni utjának kudarca. Schanzer, Lloyd George és Balfour londoni tárgyalásai a hivatalos jelentés szerint barátságosak voltak, de pozitív megegyezést nem eredményeztek. A T í m e s megjegyzi, hogy egyetlen kérdésben sem történt a tárgyalások folyamán döntés s hogy a további tárgyalásokat bizonytalan időre elnapolták. A Daily Telegraph szerint Schanzer azt szeretné, ha a hónap végére tervezett s a három nagyhatalom között lefolyó konferenciát elhalasztanák s Parisban Poincaré előtt is ezt az álláspontot képviselte. Páris, julius 10. (Havas.) Schanzer olasz külügyminiszter a francia miniszterelnökkel tegnap folytatott tárgyaláson felhívta Poincaré figyelmét az osztrák helyzetre, amelynek komoly következményei lehetnek. A né- metországhoz* való csatlakozástól, vagy az osztrák kormányzat krízisétől kell tartani. A két államférfiu megegyezett abban, hogy Ausztriának sürgős segítségre van szüksége. A módozatokról azonban inég nem határoztak. Rövid külpolitikai szemle. A népszövetségi tanács e hó 19-én ül ösz- sze Londonban s tárgyalni fogja a Lengyel- s magyarországi és a felsösziléziai nemzeti kisebbségek ügyét s az osztrák-magyar uj határ kérdéséi. * A burgenlandi tartományi ülés julius 15-én tartja első ülését. *■ Ma folytak le Hollandiában a kamarai választások, melyből a jobboldali pártok kerültek ki győztesen.-* A moszkvai Isvjestija közli, hogy a szov- jet-biróság befejezte ama lelkészek elleni eljárást, kik a templomi kincsek kiszolgáltatása ellen foglaltak állást. Tizenegyet halába ítéltek és 53-at börtönbüntetéssel sújtottak. * Az angol kabinet ülésén a liberális és a konzervatív miniszterek között nézeteltérés támadt a szadadkereskedelem és a védővámok kérdésében. A Dal! Mail igy ir erről Lloyd George pár héttel ezelőtt Európa békéjét akarta diktálni s ma képes arra, hogy a váinrendszabáiyokkal kabinetjének békéjét 'veszélyeztesse..
