Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-11 / 32. szám
2 BELPOLITIKA Az eperjesi wépgyilés. Eperjes, július 10. (Tudósítónk távirati jelentése.) A keresztényszociális párt szlovák osztálya által összehívott nagy gyűlés tegnap, vasárnap folyt le. Délelőtt 10 órakor kezdődött a gyűlés az eperjesi keresztény- szociális párt kertiében. D o b r á n s z k y János sóvári római katolikus plébános nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéde után Knitra János az autonómiáról, Szlo- venszkó őslakóinak egymásrautaltságáról s a szlovák intelligencia visszatelepítéséről mondott beszédet. Fedor Miklós, a párt sze- pességi titkára frenetikus tapssal fogadott beszédében a szlovákokat ért nagy sérelmeket foglalta össze. Szilágyi Gyula plébános, a keresztény földmives szövetség elnöke pedig a jelenlegi adópolitika számos helytelen és lehetetelen intézkedésére mutatott rá. K m e t z György, a beszüntetett „Lud“ volt szerkesztője összefoglalta azokat a sérelmes hiúsági rendszabályokat, amelyekkel a kormány közegei a keresztényszociális párt szervezkedését akarják megakadályozni. Az abauji földművesek üdvözletét Halász József, a zemplénieket pedig Gizsovszky gazda tolmácsolta. Dobránszky János elnök a n.épgyülést szép szavakkal fejezte be és az evangéliumi demokrácia megvalósulását kívánta. A uépgyűlés után ebéd volt, amelyen Körmend y-£ kés Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő is résztvett A képviselőt a közönség lelkesen ünnpelte. A bankettet jókedvű mulatság követte. A szudéta-némeiek nemzeti napja, A németek megesküdtek, hogy küzdeni fognak az önrendelkezésért. Eger, julius 10. Tegnap folyt le Eger ősrégi városában a szudétanémetek.nagy nemzeti gyűlése, amelyet annak emlékére hívtak össze a német pártok, hogy 25 évvel ezelőtt: 1897-ben ugyancsak Eger városában a szu- détanémetek B a d e n i gróf, az akkori lengyel származású osztrák miniszterelnöknek a németek ellen irányuló és a cseheknek kedvező nyelvi rendelete ellen tiltakoztak. Vasárnap délelőtt a városháza udvarán gyűlt össze az ezrekre rnenő tömeg. Bohr József képviselő a német pogári pártok szövetségének ezidőszerinti elnöke egy eskü- formulát olvasott fel, amelyet a nép utána mondott. Az esküformula igy hangzott: „Ebben az ünnepélyes órában, mint öntudatos németek fogadjuk, hogy népünk szabad önrendeíkezéseért, anyanyelvűnk védelmeért és politikai jogainkért mindenkor, fellépni és küzdeni fogunk. Fogadjuk, hogy minden, ami bennünket máskülönben egymástól elválaszt, legszentebb javainkért folytatott küzdelmünkben félretesszük. Testvéri egységben akarunk élni és hívek maradunk régi jogunkhoz és nyelvünkhöz. Németek és szabadok akarunk lenni és azok is akarunk maradni". Ezután az énekteremben volt gyűlés, amelyen Kallina Ottmár nemzeti, Feyerfeil Vencel keresztényszociális, Hanreich Ferenc, agrárius, Patzel József nemzeti szocialista és Kostka Károly dr. demokrata képviselők, tehát valamennyi parlamenti párt megbízottjai, továbbá Herzig dr. szenátornö beszéltek. Kallina és Kostka beszéde alatt a kormány jelenlévő képviselője beavatkozott. A nép ezután a körtérre vonult, ahol újból megismételtette az esküt. Az eskü elhangzása után a nép csendben szétoszlott. A népgyülést megelőzőleg az egyes pártok tartottak ülést. Közöttük politikai jelentőségét tekinve, kiemelkedik a nemzeti és nemzeti szocialista párt közös értekezlete. Az értekezlet jóváhagyta a két párt között létrejött harcközösség megalakítását, de amint várható volt, a két párt szervezeteinek egybeolvadását nem határozta el. Ennek előrelátható következménye az lesz, hogy a harcközösség létesítését a német táborban követő nyugtalanság meg fog szűnni. A szlovenszkai ruszinok követelései. Eperjes, julius 10. (Saját tudósítónk jelentése.) A Prágai Magyar H'rlap vasárnapi számában röviden megemlékezett az orosz nemzeti pártnak julius 2-án Mezőlaborcon tartott nagy népgyüléséről. A népgyülésen még az alább következő fontosabb események történtek. A gyűlés lefolyását kellemetlenül befolyásolta az, hogy a gyűlés után a legnagyobb rendben Kedd, lulíus 11. szétoszló népet mintegy ötven csendőr Héricz főszolgabíró parancsára szuronnyal szétkergette. A gyűlés a következő határozatokat fogadta el: 1. A zempléni orosz nép telje0 egészében elfogadja az eperjesi orosz nemzeti párt programját. 2. Helyesli a pártvezetőségnek azt. a lépését, hogy a Génuában tanácskozó delegátusokhoz a nép sérelmeinek orvoslása ügyében 1922 április lü-én memorandummal fordult .3 Helyesli a pártnak a cseh-szlovák kormányhoz 1925. szeptember 30-án beadott tiltakozását 4. Kívánja, hogy az összes orosz iskolákban a tanítás fokozatosan orosz irodalmi nyelven történjék, a szlovák nyelv pedig csak a harmadik elemi osztálytól legyen kötelező és tiltakozik Bircsák és Konopatek olvasókönyve ellen. Ezzel szemben kívánja, hogy az iskolákban csakis itteni szerzők tankönyveit használják. 5. Kívánja, hogy a Szlovenszkóban élő valamennyi oroszt a kassai nagyzsupában egyesítsék. 6. Kívánja, hogy a kassai nagyzstipa valamennyi hivatalában az orosz nyelv egyenjogú legyen ;f szlovák nyelvvel; az orosz járásokban pedig az összes hivatalos föiirások és tájékoztató táblák nemcsak szlovákul, de oroszul is szóljanak. 7. Kívánja, hogy az orosz népet hivatalosan ruszkij-nak és ne rusiriskij-nak nevezzék. 8. Kívánja, hogy az összes orosz kultúrintézményeket és lapokat éppen olyan segélyben részesítsék, mint a hasonló célú szlovák intézményeket. 9. Kívánja a háború által elpusztított lakásoknak, templomoknak és parókiáknak állam? költségen való fölállítását. 10. Ott, ahol a nép kéri, az uj parcellázás keresztülvitelét követeli. 11. Kívánja orosz gimnázium fölállítását Eperjesen és N.agymihályon, orosz polgári iskolát követel Homonnán és Mezőlaborcon, Kassán pedig egy orosz jogi fakultást óhajt. 12. Addig is, amíg az orosz területeket Ru- szinszkóhoz csatolják, a Szlovenszkóban élő oroszok jogainak tiszteletbentartását kívánja a kisebbségi törvény értelmében 13 Kívánja a teljes szólási, sajtó, valamint szervezkedési szabadságot mindazokon a helyeken, ahol görög-katolikusok élnek és tiltakozik a „görög- katoliku szlovákok" féle elnevezés ellen. 14 A tiépgyiilés erélyesen tiltakozik Hericz mezőlaborci főszolgabírónak ama törvénytelen eljárása ellen, hogy a népgyidés megtartását csak ama föltétel mellett engedélyezte, ha azon a határkérdést nem említi meg; szigorú ?negbüntetését követel? 15. A népgyü’és tiltakozott a két cseh-szlovák népszámlálás ellen, melyet számos helyen hivatalos terror mellett vezettek keresztül. 16. A több. mint 200 orosz népiskola számára orosz taníeíügyelőséget követel és a legerélyesebben tiltakozott az iskola is az orosz iíjuság elszlovákosltása ellen 17. Kívánja a munkásbiztosi tási törvénynek olyatén való megváltoztatását, hogy a betegsegélvzö pénztárba csak olyan munkaadó legyen köteles befizetni, aki legalább három cselédet tart, vagy akinél a munkások szolgálata veszéllyel van egybekötve. 18. A népgyülés tiltakozott az ellen, hogy olyan tanítókat, akik orosz, vagy pedig magyar intézetben szereztek oklevelet, arra szorítsák, hogy az előirt vizsgát máshol, mint az eperjesi orosz tanitóit biioagíalae iteipef Mtiiictaizdi&a. képzőben tegyék le. 19. Tiltakozott az ellen is, hogy a íöldfölosztást korteskedés céljaira kihasználják és hogy abba bármilyen politikai párt be- avatkozhassék 20. Kívánja a rendieteknek ovosz nyelven, orosz betűkkel való közzétételét 21. Kívánta az orosz nép erre alkalmas fiainak a csendőrséghez, postához, vasúthoz való fölvételét. 22. Követelte, hogy a kormány a háború által sújtott nép között olcsó magot, az iparosok között pedig olcsó nyersanyagot osszon szét 23. Kívánta, hogy a szlov.enszkói illetőségű orosz tanulóifjúság a ruszinszkói tanulóifjúsággal egy elbírálás alá essék, vagyis ösvtöndija^ nem mint szlovák, hanem mint orosz tanuló kapjon. Az orosz nemzeti párt legközelebb nagy nép- gyüléseket fog tartani Homonnán és Tőketere- besen. A szenátus újra összeült. Prága, julius 10. (Saját tudósitónktól.) Egy heti szünet után ma újból összeült a szenátus, hogy megtárgyalja azokat a javaslatokat, amelyeket a tavaszi ülés folyamán a képviselőház elfogadott. A szenátus ülései, a nyári szünetre való tekintettel csak a késő délutáni órákban kezdődnek s még a héten befejeződnek. Bizottsági ülések. | Ma délelőtt a költségvetési bizottság íar- | íott ülést. A szénádéról szóló javaslat meg- j tárgyalását a következő ülésre napolták és | arra meghívják a pénzügyminisztérium kép- i viselőit is. Berlin, julius 10. A mai nap folyamán tovább folytak a belpolitikai válság megoldására irányuló tárgyalások s a köztársaság védelméről szóló törvényes intézkedésnek előkészitése. A köztársaság védelméről szolé torvény. Berlin, julius 10. A birodalmi gyűlés jogi bizottsága tegnap befejezte az államtörvényszékről szóló javaslat második olvasását. A törvényjavaslatnak azt a részét, amely a volt uralkodó családok tagjainak száműzetését foglalja magában, arra az esetre, ha a törvényeket megszegik, a baloldali pártok szavazatai ellenében törölték. Bell (centrum- párti) ésSchücking (demokratapárti) ama javaslatát, hogy a volt uralkodó család tagjainak, amennyiben állandóan külföldön tartózkodnak, a birodalom területére való belépést megtiltsák, vagy meghatározott területekre korlátozzák, a bizottság elfogadta. A néppárt a köztársaság mellett. A német néppárt birodalmi bizottsága ma egyhangúlag oly határozatot fogadott el, melyben tiltakozását fejezi ki afölött, hogy a nyilvánosságot gyilkos-szervezetek és gyilkosságra való fölbujtás által megmételyezzék. Az ily agitációk és szervezetek ellen a legszigorúbb rendszabályokat tartja szükségesnek. Az államforma kérdését a mai súlyos körülmények között nem szabad bolygatni. Meggyőződésük, hogy Németország újjáépítése csak köztársasági alapon lehetséges s ezért megszavazzák a köztársaság védelméről szóló törvényt. Követelik a kormánytól, hogy az állam tekintélyét óvja meg az utca uralmával szemben. A nagyszerű múlt meg- gyalá.zását nem tűrik. A birodalom színeit minden gyalázattól megvédeni akarják s tiltakoznak a íekete-íehér-piros színek sárba tiprása ellen is, mert ez a német egység szimbólumát képezi. Szigort kívánnak a jobboldali radikális elemek izgatása ellen. Bajorország oppoziciója. München, julius 10. (Saját tudósítónk jelentése.) Amennyire Bajorország déli részeiben, a nép legszélesebb tömegeiben uralkodó hangulatot meg tudom Ítélni, az a következőképpen fost: A köztársaság védelmét célzó törvény éppúgy, mint a liivatalnoktörvény egész Bajorországban, különösen déli részeiben megsértése a birodalmi kormány részéröl megsértése a birodalmi kormény részéröl olyan teherpróba, amelyet egyetlen egy bajor kormány sem tudna elviselni. Tegnap alkalmam nyílt arra, hogy egy sor bajor hivatalnokkal beszéljek, akik megállapításaimat megerősítették. Francia- ország iránt főként Délbajorországban nem viseltetnek oly ellenséges érzülettel, mint Északnémeiországban. Leoprechíingről, akii a franciákkal való paktálás miatt életfogytiglani börtönre ítéltek, itt eltérnek a vélemények. Olyan hangokat is hallottam, amelyek Leoprecht- ingről sokkal ke vésbé élesen nyilatkoztak, mint a sajtó. A monarkiszükus hangulat Bajorország szuveréniíásának minden sérelmére nőttön nö. A julius S-i „Missbacher Zeitung" a következőket írja: „Oltalmazzátok meg a a köztársaságot Bajorországban is! Csak oltalmazzátok, de ne csodálkozzatok azon, ha a köztársaságtok iránt való tisztelet nem erősbödik. Mert az emberek látják, hogy fosztogatók, tolvajok, rablók, egyszóval az utcai csőcselék támogatják a köztársaságot, hogy a köztársaságot gyilkossággal, öléssei és a köztársasági rendőrség lefegyverzésével oltalmazzák." Néhány nappal azelőtt ugyanez a lap egy baloldali támadásra azzal válaszolt, hogy a baloldali pártoknak nem kell tönkretenni a köztársaságot, mivel „ez önmagát teszi tönkre". íme ilyen harsgulaí nyilatkozik meg Bajorországába. Az országban egyébként mintaszerű rend uralkodik. A szenátusi klubeln?'k5k a véres íomászünnepről. A szenátusi klubelnökök ma délutáni értekezletén szóba került az az interpelláció, amelyet a német polgári és német sz -ciá 1,demokrata párt a viesai események tárgyában előterjesztett. A németek követelték a sürgős tárgyalást. A sürgősség szükségességét Jelűnek és Heller szenátorok okolták meg, akik utaltak arra is, hogy a leimeritzi eseményeik ügyében beadott interpellációra a kormány még mindig nem adott választ Az interpellációban követelték a németek, hogy Benes miniszterelnök a wiesai eseményeken a plénum előtt fejezze kisajnálkozá- sáí. Benes miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy fontosnak tarija az eset megvizsgálását és a bűnösök szigorú megbüntetését Azonban nézete szerint az esetet nem kell a plénum elé vinni, mert a közvélemény izgatottságát fokozná. A németek ezzel szemben újból kijelentették, hogy a német közvélemény annyira izgatott, h gy kívánja a sürgős tárgyalást A többség az interpelláció sürgősségét elvetette. Klofács szenátor, aki a tanácskozáson elnök Üt, arra ké.te a képviselőket, hogy hassa. ak oda, hogy a sajtó minden kis eseményt ne fújjon fel. Ezután Mayr-Harting szenátor sürgette meg a választ ama interpellációjára, amelyet az ügyben adott be, hogy Srobár miniszter az iskolákra szánt pénzből két és fél millió koronát politikai célokra forditott. Benes minisztereink megígérte, hogy az interpellációra még e héten válaszolni fog. A plenáris ülés. A plenáris ülés — tekintettel arra, hogy a klubelnökök tanácskozása sokáig elhúzódott, — háromnegyed 6 órakor kezdődött meg. Kimondották, hogy 19 javaslatot fognak sürgősen letárgyalni. Majd áttértek a háború előtti adósságok kamatainak megfizetéséről szóló javaslat tárgyalására. Az ülés folyik. Rasin Németország ellen. Prága, julius 10. Cseh-Szlovákia volt pénzügyminisztere, Rasin Alajos dr., akit úgy emlegetnek, mint a következő kabinet pénzíigy- miniszterjelöltjét, a Národni Listy vasárnapi számában harcias hangon ir Németország jelenlegi katasztrófális gazdasági helyzetéről. Szerinte ezt a helyzetet a német nép önmaga és pedig szándékosan idézte elő. Németország ugyanis — véli Rasin —- nem fejezte be a háborút 1918-bau. Az a körülmény, hogy az ántánt nem szállotta meg sem Berlint, sem Bécset, nemcsak azt a láiszatot keltette a németekben, hogy a háborút nem vesztették el, hanem egyenesen íölbátorította őket arra, hogy a Versailles! béke ellen gazdasági háborút kezdjenek, hogy ilymódon szabaduljanak a jóvátétel! kötelezettségek alól. A gazdasági háborút lehetővé tette részükre az ántánt- nak a jóvátételi kötelezettséggel szemben tanúsított határozatlan s ingadozó magatartása, valamint a Lloyd George, Keynes, a svédek s az amerikai németség részéről tapasztalható kímélet és filantrópia, ilyen körülmények között folytatja Rasin a németek mesterségesen alacsonyan tartva a termelési költségeket s rettenetes mennyiségű papírpénzt bocsátva forgalomba, valóságos export-offenzivát kezdtek az egész világ ellen. Ez azonban most megbosszulja magát. Németország elvesztette a gazdasági háborút s a tönk szélére jutott. Az export-oííenziva összeomlott s nem segít rajta a rapallói német-orosz szerződés sem. Mindebből — Rasin véleménye szerint — az a tanulság, hogy végre meg kell győzni a németeket arról, hogy ezt büntetlenül tűrni nem lehet s hogy a béke egyenesen megköveteli, hogy Németország jóvátételi kötelezettségének eleget tegyen. Javaslat nőmet bányászati, kohászat!, gazdasági és kereskedelmi főiskolák létesítéséről NSg 1 e dr., Hilgenreiner dr-,Mayr- H a r t i n g dr., Spiegel dr. szenátorok és társaik törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy az állam a prágai német főiskolát bővítse ki négy évfolyamos bányászati és kohászati szakkal. Továbbá, hogy Ausigban németnyelvű három évfolyamos gazdasági és kereskedelmi főiskolát létesítsen, a prágai német teknikai főiskola önálló szakja gyanáht. Az uj kormány egy héten belül megalakul? A szenátus folyósóin ma az a szenzációs hír terjedt el, hogy az uj kormány nyolc napon belül megalakul. A kormánykörökben ezt a hirt cáfolják.
