Evangélikus lyceum, Pozsony, 1896
6 áldozatkészsége és hitbuzgósága, melylyel előbb „istennek tetsző“ templomot állítottak, 1656-ban a lelkes Szegner András egyházi felügyelő buzgólkodása folytán közvetlen az uj templom mellett az iskola számára díszes és az akkori viszonyok követelményeinek megfelelő épületet emeltek. Ez épületet, mely a Battyányi téren a jezsuiták temploma és kolostora között levő helyen ma is fennáll és a városi ipariskola helyiségéül szolgál, 1656. november 30-ikán, mint a nemeslelkű Szegner András nevenapján avatták fel és e nap emlékére emlékérmet is vertek. Azonban az iskola fejlődése és áldásos működése ez első otthonában nem volt tartós. A reformatio ádáz ellenségei minden erejüket összeszedték, hogy Pozsony városában az evangélikus hitet, melyhez a lakosság legvagyonosabb, legműveltebb és legnagyobb része tartozott, kiirtsák és megsemmisítsék. Ez legalább egy időre sikerült is. 1672. július hó 18-ikán Kollonics Lipót bécs-ujhelyi püspök és kir. kamarai elnök katonai karhatalommal elvette az evangélikusok templomait és iskoláját, az egyház lelkészeit és tanítóit börtönbe vetette, majd miután őket közönséges gonosztevők módjára sanyargatta, az országból kiűzte. Kilencz évig nélkülözték Pozsony városa evangélikus hívei a hit vigaszait, az úr szavait és a tudomány áldásait. A soproni országgyűlés 1681-ben végre kedvezőbb viszonyokat hozott létre és az evangéliumi hit szabad gyakorlatát újra biztosította. A pozsonyi evangélikus hívek a törvényre támaszkodva újra kezdték egyházukat szervezni. Számuk azonban a lefolyt „gyászévtized“ alatt az embertelen üldözések és lelketlen zaklatások miatt mód nélkül megfogyott, alig rúgott 4000-re, elvett templomaik és iskolájuk a hatalom kezén maradt. Egy királyi bizottság, melyet az országgyűlés küldött volt ki, jelölt ki számukra a külvárosban helyet templom és iskola számára. E hely az evangélikus híveknek „Szt.-Mihály“-ról elnevezett temetőjük szélén volt, ott hol ma is egyházunk templomai és iskolái vannak. A hívek legott hozzá láttak a rendezkedéshez. A Bél- Mátyás utcában, hol ma a kis templom áll, 1682-ben egy fatemplomot építettek a német istentisztelet számára, a magyar és tót hívek e templom mellett közvetlenül lévő papiak egyik udvari földszintes helyiségében húzódtak meg
