Evangélikus lyceum, Pozsony, 1896
7 és ezt rendezték be imaházúl. Az iskola számára évi 50 frt bérért kibérelték az Eibeswald-Stahrenberg Katalin, Salome grófnő tulajdonát képező házat, mely a mai Convent-utca azon helyén állott, hol most az ev. leányiskola és a lyceumi könyvtár helyiségéül szolgáló emeletes ház áll. 1689-ben ezen házat az egyház az Eibeswald családtól örök áron megvette. E hajlék volt iskolánk második otthona,. Szerény volt a berendezése és csak a legszükségesebbekre szorítkozott. Létele sem volt biztosítva, mert a soproni országgyűlés határozatait az államhatalom és a szolgálatában álló katho- likus klérus kijátszotta és a protestánsokat a számukra biztosított oltalomtól elütötte. Iskolánk e miatt a múlt század folyamában nem egyszer a legkomolyabb válságba és végveszedelembe jutott. De a gondviselés mégis megtartotta a súlyos megpróbáltatások közepette is. Lelkes férfiak és komoly tudósok, mint Bél Mátyás, Beer Frigyes Vilmos, Tomka-Szászky János, Benczúr József, Stretskó János csüg- gedést nem ismerő kitartással vezették iskolánk ügyeit oly sikerrel és elismeréssel, hogy a század végén a magyar evangélikus iskolák közt az első helyet foglalja el és a magyar egyetemes evang. egyház anyaiskolájává lesz. Helyisége szűk lesz, az épület roskadozik és összeomlással fenyeget és a hívek, bár nagy templomuk építésére 1776-ban 40 ezer forintot és a kis templom felépítésére 3000 frtot fordítottak, mégis 1783-ban a helyére az iskolának díszes, emeletes épületet emelnek 8000 forinton. Az 1790/91-iki XXVI-ik törvényczikk a magyar evangélikus egyházat törvényes jogállapotba helyezte. De a bekövetkezett nagy európai mozgalmak miatt, melyek hullámai hazánkba is átcsaptak, az egyház csak lassanként szervezkedhetett. A század elején hazánkban kitört nagy pénzválság egyházunkat, iskolánkat véginségre és majdnem az enyészet szélére juttatta. De az isteni gondviselés most is őrködött felettünk és megszabadította egyházunkat a végelpusztulástól. A hívek isteni ihlettségtől áthatva rakták a hit oltárára áldozataikat, hogy az egyházat és iskolákat felvirágoztassák. A pozsonyi iskola, a magyar evangélikus egyház „alma mater“-je teljes kifejlődésre jut. Felső fokán a kor igényeit teljesen kielégítő bölcseleti, jogi és theologiai tancsoport árasztja ki jótékony malasztját, a tudományok
