Evangélikus főiskola, Pozsony, 1880
8 Horatius költő kortársaira szór, minden valódi költői ér kiapadt volna, és a római költészet a verselek siralmas termékeiben kihalt volna. A görög képzés, mely ez időtájban nagyobb terjedelemben és tágasabb körben érvényesítette képző és alakitó befolyását, nem tévesztette el czélját, és tehetséges egyénekben, kik a tudomány és művészeten teljes szeretettel csügtek, kifejleszté ama finomabb műérzéket, mely szembe szállt a kor ferde Ízlésével és azt idővel helyesebb irányba terelte. Egyesek, áthatva a kor követelményeinek tudata által, magán körben összeállottak, hogy kölcsönös felvilágosítás, és a valódi költészet lényegének megbeszélése által módot találjanak arra, hogy egy jobb nemesebb irány útját egyengessék. E szűk baráti körben találta meg a római költészet külső és belső átalakulásának s újjászületésének alapját. Szellemének és követendő irányának végczéljául, a görög mintáknak megfelelőleg, a nemes és valódi jelöltetett meg, ennek és a szépnek eszméit kellett megvalósítania. Azon férfiak közzé, kik a római költészetet a fejlődés eme magasabb fokára emelték, tartozott Horatius is. A mit mások inkább positiv utón, és a nélkül hogy didacticai czéljukat előtérbe állították volna, csupán alak és tartalom tekintetében sikerült müveik által akartak megvalósítani, nevezetesen, hogy kortársaikban jobb Ízlést és a művészet iránt szeretetet ébresz- szenek : azt ő keltői pályája elejétől fogva inkább negatív utón és tanítási szándékának határozottabb nyilvánítása mellett akarta elérni. Már satyrái, melyekkel költői pályáját megkezdte, számos kritikai kitérést foglalnak magukba, melyekben korának romlott ízlését, költő versenytársainak fonák és korlátolt nézeteit ostorozza; az epistolák második könyvének két első epistolájában már kritikai szándékkal fordul azon ferde nézetek és előítéletek ellen, melyek kora aesthetikai Ízlése fölött uralkodtak. Kószáló megjegyzéseit nem önzésből nem gáncsolási viszketegből teszi, hanem, mint maga is mondja, azon nemes czélból, hogy a római költészetet magasabb színvonalra emelje, és a múzsák művei által hazájának dicsőséget szerezzen : Non equidem insector delendaque carmina Livi Esse reor, memini quae plagosum mihi parvo Orbilium dictare; sed emendata videri Pulehraque et exactis minimum distantia miror. Ep. II. 1. 69—72. és továbbá :
