Evangélikus főiskola, Pozsony, 1877

18 der gebürt vnsers Herren M.D.XXIX. — Ezen u. n. wormsi biblia fordítását némelyek Kauz Jakabnak, mások Hetzer Lajos és Denck János anabaptistáknak tulajdonítják. Brunet és Graesse említik. (12 tallér.) (C. V. 73.) 47. 1531. Confessio fidei exhibita inuictiss. Imp. Carolo Y. Caesari Aug. in Comicijs Augustae Anno M.D.XXX. Addita est Apológia Confessionis. Beide Deudsch vnd Latinisch. Witebergae. 4-r. 26 számozatlan levél. — Apológia Confessionis 143 sztlan levél. Col. : Impressum per Georgium Rliau. M.D.XXXI. Simkó sajátkezű jegyzetével : Editio princeps cura Melanchthonis. Graesse szerint az első hitelesített (autorisée) latin kiadás. (21/2 tallér) (Simk. C. I. 347.) 48. 1531. Confessio odder Bekantnus des Glaubens etlicher Fürsten vnd Stedte : Vberantwort Keiserlicher Maiestat : zu Augspurg. Anno M.D.XXX. — Apológia der Confessio. 34 szá­mozatlan levél. 4-r. — Apológia der Confession aus dem Latin verdeudschet durch Justum Jonam. Wittemberg. 216 számozatlan levél. Col. : Gedruckt zu Witfemberg durch Georgen Rhaw. Anno M.D.XXXI. — Az ágostai hitv. első hitelesített német kiadása, Graesse szerint. (12 ft.*) (Simk. C. I. 352.) 49. 1533. Szent Pál Levelei. Fordította Komjáti Benedek. (Sándor könyv, háza) Czímlapja hiányzik. 8-r. számozatlan levelek. — Col. : Az Ewrwk myndenhato istennek, és ammy megh vaalto Jesus Christusunknak diczeretere es tiztesseegere Ez sent Pál Epistolay magyarsaganak vege lewt, senth Gergely Papa estyn, nagy Myse harangkor. Az Jesus Christus syleteseenek vtanna. Ezer ewtsazharmyncz keet estendobe. — A nyomdász­ajánló levele végén, mely Perényi Gáborné sz. Frangepan Katalinnak szól, ezt mondja : Datum Cracouie ex officina nostra, Anno Domini Millesimo quingentesimo trigesimo tertio. Mense Februario. Régi kopott' boritékának belső lapján áll egy magyar imádság; Lichner szerint a legrégibb magyar írás, mely könyv­tárunkban található : Ewrewk mendenhatho wr ýsten, ký mýnden setethsegnek wagýh kegyes megh wýlagosythoýa (vi)lagosseth meg Az en zywemnek (se)tethsegeth, hogýh az te zenth ýge(det) *) L. Weber krit. Geschichte der augsb. Confession. II. 20. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom