Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Nikodém Gabriella: Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet
válsága címmel a másik oldal szemszögéből olvashatunk az ügyről. Eszerint az egyesület a háború alatt jött létre, amikor az egyesületalakulást nem lehetett a belügyminiszternél bejelenteni, ezért asztaltársaságként működött. A háború végén sor kerülhetett volna a bejelentésre, de a Károlyi-kormány ezt a kötelezettséget eltörölte. A proletárdiktatúra idején az egyesület működése szünetelt, majd amikor az alapszabályok bejelentési kötelezettsége újra életbe lépett, a vezetőség ennek a kötelezettségnek szándékosan nem tett eleget, az egyesületet pedig puccsszerűen feloszlatta. Az eljárást a maradók önkényesnek és illetéktelennek minősítették. Milch Zsigmond és Majo Sándor (egyébként mindketten bélyegkerekedők) rendkívüli értekezletet hívtak össze az Edison Kávéházba. Elnöknek egyhangúlag dr. Reich Péter Cornél bírót választották, aki egyéni akciónak minősítette a Ziffer-Arvai-féle puccsot. Indítványozta, hogy az értekezlet minősítse magát közgyűléssé, majd egészítse ki a tisztikart. Válasszon bizottságot, amelynek feladata lesz eljárni, hogy az egyesület megmaradjon. A beteges kinövések megszüntetésére a tagok megrostálását, a zugbörzézés megszüntetését javasolta. Szabó Imre javaslatára, Reich támogatásával a jogfolytonosság alapjára helyezkedtek, Reichet elnöknek, Milchet ügyvezető alelnökiek, Melczert második alelnöknek, Szabót főtitkárnak választották. A belügyminiszterhez szóló beadványt dr. Kalmár Aladár, az egyesület jogtanácsosa fogalmazta. A kiküldött bizottság tagjai Reich, Milch és dr. Kalmár voltak. A 379/1920. számú ügyirat belső lapján 1920. január 20-i dátummal azt látjuk, hogy közben megérkezett a Zifferék által alapított új egyesület, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesületének alapszabálya is. Itt az ügyintéző arra kapott utasítást, derítse ki, hogy mi okból ellenzik a Pannónia név megmaradását. A következő dokumentum, a Magyar Királyi Belügyminisztérium 10 909/1920. számú ügyirata a csatolt alapszabályt elfogadta: „Látta a m. kir. (a kir. szócska áthúzva) belügyminister záradék rávezethető. 1920. február 20.” Az alapszabály szerint az egyesület célja: „hazánkban a bélyeggyűjtés szakszerű művelését előmozdítani, a) szakszerű felolvasások, bélyegbemutatások és összejövetelek; b) szakkérdések megoldására és szakmunkákra pályadíj kitűzése; c) bélyegsorsolások; d) szakkönyvtár, hamis és valódi bélyeggyűjtemény; e) csereforgalom fenntartása; f) bélyegújdonságok beszerzése; g) bélyegvizsgáló intézmény fenntartása; h) rokon egyesületekkel kapcsolat; i) ifjúsági osztály létesítése; j) árverések szervezése jutalék ellenében”. A belügyminiszter azonban figyelmen kívül hagyta azt a kérést, hogy a maradni akarók ne használhassák a Pannónia nevet, így hivatalosan megalakulhatott a Pannónia Bélyegegyesület is. A levéltár MOL 1938-VII-5-165316 (3779) jelzetű irata szerint a Pannónia Bélyegegyesület a jelzett évben alapszabály-módosítási kérvényt nyújtott be, amit dr. Pászthy Károly titkár és dr. Vécsei Ede elnök írt alá. Ezt a Belügyminisztérium 1938. január 25-én véleménynyilvánításra megküldte a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek. A módosítás az eredeti alapszabályhoz képest annyi lett volna, hogy a tagsági jelentkezések kifüggesztési ideje 60 nap helyett 14 nap, a fegyveres erő tisztjeinek felvétele kötelező, nem döntés kérdése, s ellenük kizárási indítvány nem tehető, mert ilyen ügyekben a honvédelmi és a belügyminiszter dönt. A belügyminiszter azonban nem a változásokat kifogásolta, amibe belejavított, az az árverések kérdése volt. Ezeket a jövőre nézve csak „a tényleg felmerült költségek felszámítása mellett, kizárólag a saját tagjai számára” engedélyezte. A javítás kék tintával látható 184
