Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Nikodém Gabriella: Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet
az alapszabály szövegében, hátán pedig: „Látta a magyar királyi belügyminiszter az alábbi módosító, illetve kiegészítő megjegyzésekkel: 1. A választmány minden határozata a közlést követő naptól számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhető. 2. Az ellenőr a pénzkezelésért a pénztárossal együtt egyetemlegesen felelős. 3. ... A 2 § i pont helyett a következő szöveget kell felvenni: a tagok gyűjteményét és készletét kizárólag tagjai között és csupán a tényleg felmerült készkiadások megtérítése ellenében értékesíti. Az egyesület elhalt tagjainak gyűjteményét és készletét térítés- mentesen felbecsüli és költségmentesen kizárólag az egyesületi tagok között a legelőnyösebben értékesíti. Az egyesület bélyegkereskedéssel nem foglalkozhat és bélyeg- tó'zsdeszerű intézményt nem tarthat fenn. Budapest, 1938. május 10. A miniszter rendeletéből dr. Páskándy miniszteri tanácsos.” (A dőlt betűs kiemelések azt a szövegrészt jelzik, amit a belügy belejavított a benyújtott beadványba.) Látható tehát, hogy a Pannónia válsága esetében nem a diktatórikus vezetési elveket valló régi és a demokratikus beállítottságú új elnök ellentétéről volt szó, hanem a jól ismert spekulációról, ami ebben az időszakban a többi egyesületnek is kellemetlenséget okozott. Míg azonban utóbbiakat valamennyire védték szigorú szabályaik - bár mint láttuk, nem elég eredményesen -, az alapszabályokkal nem is rendelkező, csak asztaltársaságként működő Pannónia esetében nem tudtak fékezőleg hatni. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a maradó tagok között nem egy bélyegkereskedőt találunk, már elmondhatjuk, hogy tiszta képet kaptunk. Egyébként erre utalnak azok a fent dőlt betűvel szedett betoldások is, amelyeket a Belügyminisztérium eszközölt 1938-ban, a benyújtott szöveg- változathoz képest az alapszabályban. Egyébként a Pannónia később dr. Vécsei Ede elnöksége alatt tökéletesen konszolidálódott, és belesimult a filatelista világ életébe. Ezt bizonyítják a következő információk is. 1922-ben, majd 1925-ben a Pannónia alapító tagja volt a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Szövetségének. 1926 januárjában a Pannónia közgyűlésén dr. Vécsei Ede köri elnök szövetségi mozgalmat követelt a filatéliában használt német kifejezések magyarítására. (Ezeket a szavakat azonban ma is használják: falcos, bündli, postfris, ganzahe stb.) A mozgalmat, mint emlékszünk rá, a Hungária indította el 1903-ban, ám csak a szaklapokban történt közzétételig jutottak el. A posta aztán 1928-ban átiratban kérte az egyesületeket egy filatéliai szakszótár összeállítására, ami végül 1930-ban jelent meg Iván Koméi szerkesztésében. A munkában a Pannónia tagjai is részt vettek. A gazdasági válság következtében ellehetetlenülő kiállításszervezői tevékenység gondjainak enyhítésére 1930. december 28-án a Pannónia kezdeményezte azt a szerény anyagi ráfordítást igénylő megoldást, miszerint az egyesületi összejövetelek alkalmával egy-egy tag bemutatta gyűjteményét, amelyet háromtagú bírálóbizottság minősített. Háromhavon- ként a legjobbaknak értékes bélyegajándékot adtak. A példát hamarosan a többi egyesület is követte. 1931. december 6-án és 7-én a VIII. Bélyegnap alkalmából a Pannónia jól sikerült bélyegbemutatót rendezett az Edison Kávéházban, frankotyp bélyegzéssel és levélzáró kibocsátásával. 1932. május végén a debreceni gyűjtők rendeztek bélyegkiállítást a szövetség támogatásával. Ezen feltűnést keltett Barta Antal földműves gyűjteménye, amelyet a Pannónia Budapesten bemutatott. Az 1937. május 8-i bélyegkiállítást a Vigadóban a 20 éves Pannónia rendezte. Az e célra kiadott alkalmi bélyegeket, alkalmi levelezőlapokat a mintegy 2000 látogató felvá185
