Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Nikodém Gabriella: Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet
Nikodém Gabriella Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet Pannónia Bélyeggyűjtő' Egyesület A Pannónia Bélyegegyesülettel kapcsolatos történések részletezése azért szükséges, mert mind ez ideig nem derült fény arra, miért is vált ketté a Pannónia 1919-ben. Szemérmes elhallgatások, lényeget elkenő félremagyarázások folytak az ügyben egész egyszerűen azért, mert az egyik oldalon nem tűnt civilizáltnak kimondani a lényeget, a másik oldalon pedig dühös sértettség motiválta a félrebeszélést, végül is mindkettőnek ugyanaz lett az eredménye, homály. A szakirodalomból annyit tudunk az ügyről, hogy 1919 decemberében a Belügyminisztérium felül akarta vizsgálni az egyesületi alapszabályokat, de a Pannónia vezetősége azt nem nyújtotta be. 1919. december 18-án dr. Ziffer Hugó elnök és Árvái Artúr titkár értesítették a Pannónia tagjait az egyesület megszűnéséről, s ezzel egyidejűleg a belügyminiszternek is bejelentették a feloszlatást. A puccsszerű lépés kiváltotta a tagok felháborodását, mert közgyűlési határozat nem volt. A vezetőség azon tagjai, akik a feloszlatással nem értettek egyet, 1919. december 23-ra rendkívüli közgyűlést hívtak össze, ahol állítólag a tagság 90%-a volt jelen. A közgyűlés a feloszlatás ellen szavazott, ezzel egyidejűleg pedig új vezetőséget választott. Az új elnök dr. Reich Péter Comél, a titkár Szabó Imre lett. Dr. Kalmár Aladár felszólalásában a válság okát abban jelölte meg, hogy Ziffer és Árvái szerint egy egyesületet kollektív alapon nem lehet eredményesen vezetni, ezért a vezetőség engedelmességre nem hajlandó tagjait kiszorítandó új egyesület alakítását tervezték. A belügyminiszter a polgármester megkérdezése után a Pannónia közgyűlése által jóváhagyott új alapszabályt láttamozta. 1919. december 21-én pedig alakuló közgyűlést tartott a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesülete. Az elnök dr. Ziffer Hugó, a főtitkár Árvái Artúr lett. Szerencsére a Magyar Országos Levéltárban fennmaradt az az irat, amely a kérdést tárgyalja, így fényt deríthetünk az igazságra, előbb azonban lássuk az előzményeket. 1916 októberében, egyelőre még asztaltársaságként megalakult a Pannónia, amely összejöveteleit a Szabadság téri Upor Kávéházban tartotta, és tagjaitól jelenléti díjat szedett. 1917 elején tartották a Pannónia első közgyűlését, ahol elnökké dr. Ziffer Hugó főorvost, főtitkárrá Árvái Artúrt választották. A jóváhagyásra benyújtott alapszabályt azonban a belügyminiszter akkor visszautasította, mert egy háborús rendelet tiltotta az új egyesületek alapítását. A Pannónia ezért asztaltársaságként működött tovább, erre nem kellett engedély. A háború végén sor kerülhetett volna a bejelentésre, de akkor a Károlyi-kormány ezt a kötelezettséget eltörölte. Amikor pedig az alapszabályok bejelentési kötelezettsége újra életbe lépett, a vezetőség ezt szándékosan elmulasztotta megtenni. A levéltár MOL 1920-VII-379 (3773) jelzésű iratkötegében a dátum szerinti első információt a Pannónia Bélyegegyesület tagsághoz szóló, 1919. december 18-án kelt hivatalos értesítése nyújtja, amely az ügyirat mellékletét képezi. Ebben a következőket olvashatjuk az elnök közleményeként: „A Pannónia Bélyegegyesület elnökségéhez, különösen 182
