Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Nikodém Gabriella: Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet
az utóbbi három hónapban, a tagok részéről igen számos interpellálás történt, melyek odairányultak, hogy az egyesület mostani összetételében nem fejthet ki eredményes működést, minthogy az alapszabályokban kitűzött céljának: a bélyeggyűjtés előmozdításának kellőleg megfelelni nem tud éspedig azért, mert az összejöveteleken a megjelentek legnagyobb része nem bélyeggyűjtést, hanem - a gyűjtés mellőzésével - bélyegspekulációt űzött. A spekuláció, számos tagnak a főpostán és utcai börzéken való részvétele, idegen elemeknek a helyiségbe való betolakodása, s ennek folytán az egyesület hírnevének lerontása, a helyiségkérdés megoldhatatlansága... mindmegannyi oly körülmény volt, mely a bélyeggyűjtők megjelenését az összejöveteleken csaknem céltalanná tette.” A közlemény a helyzetet tarthatatlannak és megoldhatatlannak ítéli, minthogy ilyen körülmények között a gyűjtők érdekének védelme lehetetlen. Egyetlen megoldásnak a megszüntetés kimondását látja. Ez könnyen megtehető, mivel nincsenek jóváhagyott alapszabályok, a működés pedig a 6084/919. számú kormányrendelettel felfüggesztetett. Egyszerűen nem kell benyújtani jóváhagyásra az alapszabályokat, a tagok pedig irányultságuknak megfelelően lépjenek be más egyesületbe vagy a kereskedők egyesületébe. Azt állítja, hogy a tagok nagy része úgyis tag máshol is. A felszámoló-bizottság tagjaiként dr. Ziffer Hugót, Árvái Artúrt, Szabó Imrét, Országh Artúrt és Hoffenreich Károlyt nevezi meg. Az egyesület vagyonának hovafordításáról majd a belügyminiszter határoz - írja a közlemény. Beadványukban Beniczky Ödön belügyminiszternek december 18-i dátummal Ziffer és Árvái bejelentették az egyesület feloszlását. Előadták, hogy 1919 januárjában ugyan tartottak alakuló közgyűlést, amikor azonban a Belügyminisztérium 6084/919. számú rendelete szerint az alapszabályt 30 napon belül kötelesek lettek volna jóváhagyásra fölterjeszteni, nem tették, mert „igen sok bélyegspekuláns és kereskedő lépett az egyesületbe, akik a gyűjtők érdekeit mellőzve csaknem kizárólag bélyegbörzét tartottak az összejöveteleken olyannyira, hogy a gyűjtő tagok az összejöveteleken restelltek megjelenni”. Ehhez csatolták a 12. számú értesítőt. Állításuk szerint 70 tag kívánságára nem nyújtották be az alapszabályokat. Mivel az egyesületnek papíron 151 tagja volt, közülük a megszállt területeken vagy külföldön akkor mintegy tízen tartózkodtak, a határozatot érvényesnek kellett tekinteni. Az egyesület vagyona 6-7000 korona volt, erről az elszámolást mellékelték. Megnevezték a felszámoló-bizottság tagjait is, dr. Ziffer Hugó volt az elnök, Árvái Artúr a főtitkár, Szabó Imre a pénztáros, Országh Artúr és Hoffenreich Károly pedig az ellenőrök. Az érkeztetési bélyegzőn az 1920. január 2-i dátum szerepel. 1919. december 24-én kelt - és december 29-én érkezett - Ziffer és Árvái újabb beadványa, miszerint azok a volt tagok, akiket nem hívtak meg másik egyesületbe, arra törekedtek, hogy a Pannóniát fenntartsák. Kérték, hogyha a belügyminiszter ezt jóvá is hagyja, az engedélyt más név választásához kösse. A kiváltak több mint felét tették ki a régi egyesületnek, akik számára - mint írták - dicstelen és kellemetlen lett volna, ha az egyesület régi nevén tovább fennáll. A kiváltak közben másik egyesületet alakítottak. A maradni akarók 1919. december 29-én kérvényt adtak be, amely a Pannónia Bélyegegyesület kérvénye az alapszabályok elfogadására. Ebben előadták, hogy az egylet mint asztaltársaság három éve fennáll, és csatolták a rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvét. A beadványt Reich Péter Cornél elnök, Milch Zsigmond alelnök, Szabó Imre főtitkár írták alá. A maradók a kérvényhez a Magyar Bélyegújság 1919. december 25-i számát is mellékelték, amelynek 42. oldalán az Egyesületek rovatban A Pannónia Bélyegegyesület 183
