Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009

Nikodém Gabriella: Kass János színes világa

Nikodém Gabriella Kass János színes világa 2010. március 29-én reggel kaptuk a döbbenetes hírt, hogy Kass János Kossuth-díjas grafikusművész, könyvtervező és illusztrátor, a háromszor elnyert Világ legszebb könyve- díj birtokosa, többszörösen kitüntetett képzőművész, bélyegtervező örökre eltávozott közülünk. Nemcsak a világ, az ország, a művészeti élet, a magyar bélyegtervezés lett szegényebb egy meghatározó egyéniséggel, hanem mi magunk is személyes jó ismerőst, kedves barátot veszítettünk el. A tény annyira felfoghatatlan, annyira nem valóságos, hogy a billentyűk újra és újra visszalökik ujjaimat, elfogadni nem tudva semmiféle nekrológot. Hiszen csak most volt, hogy 2007. december 14-én, 80. születésnapja alkalmából meg­nyitottuk a 2008 októberéig látogatható új kiállítását a Bélyegmúzeumban. A tárlaton - mintegy az életműve részeként - lánya, Kass Eszter textiltervező iparművész, festőmű­vész több munkája is látható volt. A kiállítás elsősorban Kass János könyvillusztrációit gyűjtötte csokorba. A jól ismert Hamlet, Biblia, Az ember tragédiája, A kékszakállú herceg vára című sorozatok mellett olyan kuriózumokkal is szolgált látogatóinknak, mint a Frederico García Lorca: A sötét szerelem szonettjei című kötetéhez készült grafikák, vagy a Lipcsében diplomamunka­ként született illusztrációk József Attila verseihez. Külön kiemelést érdemelnek a Cer­vantes Don Quijote című művéhez készült rajzok, amelyeket születésük, 1953 óta most láthatott először a közönség, mivel évtizedeken keresztül maga Kass János is elveszett­nek gondolta őket. Éppen e kiállítás rendezése kapcsán kerültek elő egy elfelejtett mappa mélyéről. Könyvillusztrációi szoros kapcsolatban állnak bélyegtervezői munkásságával, hiszen Az ember tragédiája vagy a Római elégiák grafikái alkalmi levelezőlapokon is megjelentek, nem is beszélve az 1979-es Nemzetközi Gyermekév bélyegsorozat értékei­ről, amelyek a gyermekkönyv-illusztrációk igen közeli rokonai, lévén, hogy maguk is meséket elevenítenek meg. Azt javaslom, gyászos gondolatok helyett inkább merüljünk el ebben a színes, derűs és eleven világban, gyermekkorunk meghatározó képi világában, amelyet neki köszönhe­tünk. „Én is gyerek vagyok belül, legalábbis remélem, hogy megmaradtam annak. Egyet­len kulcsszó van: az empátia. Ma sem a magam fejével gondolkodom, ha egy gyerekkel beszélgetek, hanem az övével. Az ő játékos gondolatmenetéből építem fel a válaszaimat. Nem terhelem túl, de nem is gyerekként kezelem, hanem egyenértékű partnerként. A mérleg balansza az ő reakciójától függ, nem kényszerítem semmire” - válaszolta Kass János egy kérdésre, amelyet a gyermekmeséket ábrázoló bélyegsoraival kapcsolatban tettem fel egyik bélyegmúzeumi kiállítása alkalmával, még 1994-ben. A válasz igaz, de receptnek túl egyszerű, hiszen egy felnőtt a maga tapasztalataival, gondolataival, érzelmeivel hogyan is helyezkedne vissza a gyermek világába olyan könnyedséggel, ahogy ezt Kass János teszi. Gyermekkorunk nem zárványként él ben­nünk, hanem feloldódik az időben, utólag elmaszatolják határvonalait a később megszer­zett tapasztalatok, tudás, felnőttkori emóciók. Kass János gyermekeknek szánt grafikáit 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom