Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás
olvashatjuk: „Az optikai kép az adóról a vevőre úgy vihető át, hogy azt részeire bontjuk, az elemi fénymennyiségeket - a szelén segítségével — villamos impulzusokká alakítjuk, és az átvitt impulzusokat a vevő oldalán optikai jelekké visszaalakítva a képet elemeiből ismét összerakjuk... Mindennek egyidejűleg — azaz szinkronizáltan - kell végbemennie... A mechanikus képbontók és képösszetevők fejlesztése csaknem hatvan éven át folyt... A legmakacsabb probléma talán mégis az adónak és a vevőnek az összehangolása volt... Bár a 19. század első évtizedében fölvetődött az a gondolat, hogy Ferdinand Braunnak a tudományos kísérletekben alkalmazott katódsugárcsővé a televíziózásban is hasznosítható volna, az elgondolás mégsem keltett különösebb érdeklődést. A fejlesztőket továbbra is a mechanikus televízió tökéletesítése foglalkoztatta... 1931-ben visszatért a katódsugárcső gondolata. A vele való kísérletek hamarosan látványos eredményeket hoztak Amerikában, Angliában és Németországban... A televízió felvirágzását végül egy újabb fölfedezés, a töltéstárolás tette lehetővé... Ebben a rendszerben a fotókatód valamennyi pontja - a letapogatások közötti teljes időben — folyamatosan bocsát ki elektronokat. Ezek egy közös gyűjtőanódban halmozódnak fel és tárolódnak mindaddig, ameddig a letapogató sugárral ki nem olvassuk őket. így a két letapogatás közötti időben beérkező fényenergiát is hasznosítjuk. Ez a fölfedezés és ennek a televíziós problémák megoldásában való alkalmazása Tihanyi Kálmán nevéhezjuződik. ”'4 Tihanyi Kálmán találmányát itthon és több európai országban is szabadalmi eljárásra bocsátotta. A szabadalmi oltalom elnyerését követően megkereste őt az amerikai RCA (Radio Corporation of America) cég, amely a tőle vásárolt tervek alapján állította elő az új elektronikus képbontót. 1936-ban Berlinben Tihanyi tanúja lehetett, amint az ő szabadalma alapján készített RCA ikonoszkópos Telefunken-kamerával közvetítették az olimpiai játékokat.14 15 Korszakalkotó találmánya ellenére a technikatörténet évtizedekig mellőzte Tihanyit, a töltéstárolás elvén működő televíziós technológia atyjának sokáig az orosz származású Vladimir Kosma Zworykint tekintették. Ezért nekünk, magyaroknak nagy elégtételt jelent, hogy az UNESCO 2001-ben a szellemi világörökség virtuális panteonjába16 e találmánya révén iktatta be Tihanyi Kálmán életművét.17 S mint olvashatjuk:, fűzzel a döntéssel Tihanyi Kálmán végleg elfoglalhatta az őt megillető helyet a világ emlékezetében. ”18 Tihanyi Kálmán 14Tihanyi Glass Katalin i. m. 15Bödök Zsigmond i. m. 118. p. 16Memory of the World Register. 17Tihanyi Glass Katalin i. m. 18Bödők Zsigmond i. m. 111. p. 75
