Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás
Míg Mihály Dénes, Okolicsányi Ferenc és Tihanyi Kálmán újító, feltaláló tevékenysége európai és tengerentúli országokban, nagy világcégek és vállalatok laboratóriumaiban, addig Nemes Tihamér szakmai pályafutása hazai kutatóintézetek védőszárnyai alatt bontakozott ki. Őt szerteágazó érdeklődése valóságos polihisztorrá tette. Tervezett elektronikus éterorgonát, beszédírógépet, írt járógép-tanulmányt. Friss diplomás mérnökként 1921-ben a Telefon Hírmondó Rt.-nél kezdett dolgozni, majd 1929-ben a Posta Kísérleti Állomáshoz szerződve a posta szolgálatába lépett. 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet, majd hamarosan a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tudományos munkatársa lett. A televíziózással kapcsolatos tevékenysége még az 1930-as években kezdődött, amikor színes képátviteli rendszerekkel foglalkozott. Nemes Tihamér televíziós érdeklődését illusztrálja az is, hogy 1947 májusában a budapesti közlekedési kiállításon az általa konstruált vidikonos-ikonoszkópos rendszerrel valósult meg a három nőlátogatóról készült élő kép-hang tévéátvitel.19 1953-ban a Posta Kísérleti Állomáson az első magyar televíziós adóberendezés megalkotásában működött közre, ekkor dolgozta ki 625 soros, ún. flying-spot rendszerét. Ettől kezdve pályája teljesen összefonódott a magyar televízió történetével, mérnöktársaival ott bábáskodott a magyar televízió születésénél, részt vett a kezdeti lépések megtételében, felhasználva mindazt a technikai ismeretanyagot, amelyet honfitársai és a szakma külföldi jelességei a távolbalátás terén felhalmoztak. A magyar televíziózás kezdetei A 20. század derekán a magyar televíziózás és műsorszórás - közismert okokból - jelentős fáziskésésben volt a nyugat-európaihoz viszonyítva. Németországban már 1935-ben elkezdődtek a rendszeres televíziós közvetítések, amihez hamarosan Anglia és Franciaország is felzárkózott. Magyarországon az 1930-as években a Posta Kísérleti Állomás rádióosztályának mérnökei folyamatosan figyelemmel kísérték a nemzetközi kutatási trendeket, s tanulmányutakon ismerkedtek meg a televíziózás területén elért fejlesztési eredményekkel.20 1936-ban a Magyar Királyi Posta és a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. a kérdés fontosságára tekintettel Televíziós Bizottságot hozott létre. 19 Kalmár János i. m. 1. p. 20 „A magyar posta azzal a tervvel foglalkozik, hogy rádiószolgálatába beilleszti a távolbalátást is, azoknak az eredményeknek alapján, amelyeket ezen a téren a legutóbbi berlini rádió-kiállítás bemutatott. A távolbalátási rendszerek tanulmányozására a Magyar Királyi Posta Tomcsányi főmérnököt küldte ki Berlinbe. ” Képes Pesti Hírlap, 1929. október 3. 76 Nemes Tihamér
