Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Hajdú József: A budai postapalota
Hajdú József A budai postapalota A Magyar Királyi Posta új igazgatósági épületének igénye először 1914-ben fogalmazódott meg. Az erre a célra kiszemelt terület a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Részvénytársaságnak a Nagykörúthoz közeli telke volt. A gyárat városrendezési okokból kitelepítették ugyan, de a telekre végül mégsem a posta építtetett, hiszen azon jelenleg is a Corvin mozi épülete áll. A következő telek, amelyet az igazgatósági épület helyéül szántak, a Baross utcai dohányraktárak területére esett. A kereskedelemügyi miniszter 1918-ban a tervezéssel Ray Rezső Vilmos (1876-1938) műépítészt bízta meg, aki már korábban is tervezett a posta részére. Az ő tervei alapján épült fel a budapesti II. telefonközpont, amely József központként vonult be a köztudatba, és amely még ma is áll a Horváth Mihály téren, új funkcióra várva. A budapesti főposta tetőtéri átépítésénél, amikor a dinamikusan fejlődő távírda részére kellett új, nagy alapterületű géptermet kialakítani, szintén felbukkant a neve. Ray Rezső Vilmos a megbízás alapján elkezdte az új igazgatósági épület tervezését, azonban a miniszter még 1918 végén értesítette, hogy az építkezés helyszíne megváltozott. Az új helyszín a József központtal szomszédos telek volt a Mária Terézia, ma Horváth Mihály téren. 1921 szeptemberében az építész a dohányraktár területére is és a József Távbeszélő Központ melletti területre is beadta a terveket, 73 mellékletével együtt. Az első terv szerint 173 812 m3, míg a Mária Terézia térre készült második terv szerint 251 450 m3 lett volna az épület nagysága. A tervezett épületek így utólag, ismerve a megvalósult Moszkva téri székház 73 108 m3-es méretét, erősen túlméretezettnek tűnnek. A Postaházak Építési Bizottsága, amely főként a Magyar Királyi Posta felsőbb vezetőiből állt, meg is állapította, hogy az 1914. évi program alapján készült tervek olyan nagyszabású beruházást jelentenének, amelynek a világháború okozta pénzügyi nehézségek miatt 1921-ben, de még az elkövetkező 10 évben sincs reális alapja. Döntés született arról is, hogy az építésszel, aki a tervezés alatt egyszer sem konzultált az építési bizottsággal, végleg el kell számolni. 1922-ben arról született állásfoglalás, hogy a posta nyilvános tervpályázatot ír ki egy új helyszínre, a mai Moszkva téri telekre. Ez mutatja, hogy mindenképpen szükség volt egy új épületre, amelyben a két budapesti postaigazgatóságot, a posta kerületi műszaki felügyelőségét és a tervezett új automata távbeszélőközpontot kívánták elhelyezni. Az automata telefonközponttal nem elsősorban a telefonhálózat kibővítése volt a cél, hanem a kor igényeinek megfelelő, modem telefonszolgáltatás biztosítása az egész főváros részére. Az első kézi kapcsolású központ, a Teréz Távbeszélő Központ, amelyet 1906-ban nyitottak meg, 1922-re már elavult, és tehermentesítésre, később átépítésre szorult. Ezenkívül szükség lett volna még egy belvárosi távbeszélőközpontra is, de mivel Budapest legbelső kerületében a posta csak a Petőfi Sándor utcai főposta épületével rendelkezett, itt szerettek volna központbővítést végrehajtani. Ehhez azonban a főposta első és második emeletét elfoglaló igazgatósági irodák felszabadítására volt szükség. 205
