Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Nikodém Gabriella: A Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körének története
Nikodém Gabriella A Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körének története A 2005-ös évkönyvünkben megkezdett tanulmány sorozat harmadik része a magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei és a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete után most a Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körének történetével foglalkozik. A Hungária előzményének az 1896-ban Budapesti Bélyeggyűjtők Egyesülete néven alakult társaság tekinthető, amelynek elnökéül a szakirodalom következetesen Szemarjai Kovács Károlyt nevezi, de a Magyar Országos Levéltárban megtalált eredeti alapszabály-tervezeten e funkcióban Shartory László aláírása szerepel, nyilván helyettesítőként, minthogy később titkári poszton emlegetik. Létrehozásának szándéka a kisebb igényű gyűjtők tömörítésére irányult, akik anyagi vagy társadalmi helyzetüknél fogva nem remélhettek felvételt a LEHE tagságába, azonban, mivel az egyesület Budán működött és nem Pesten, szintén nem pótolta az érzett hiányt. A kezdeti általános jellegű összejövetelek után dr. Dobsa László egyetemi tanársegéd azt javasolta, hogy ne csak csereberéljenek, hanem elsősorban a bélyeggyűjtés terjesztésével és a magyar speciális bélyeggyűjtés megteremtésével foglalkozzanak. Ennek érdekében szélesebb bázis megszerzésére törekedtek, működési körüket Budáról Pestre is kiterjesztették. 1898-ban Pesten már rendszeres előkészítő összejövetelek zajlottak, s a következő évben, 1899. április 7-én a Sztanoj kávéház különtermében sor került az új kör alakuló közgyűlésére is, amelyen dr. Dobsa László, Sztanoj Miklós, Perl Tivadar, Tutsek József, Kovács Károly, Galantai Bemát, Horváth József, dr. Weiss Géza, Rédei Lajos Sándor, Hofmann Artúr, B. Sipos Jenő, Marzloff Kamilló, Déri Rezső, Szekula Béla, Koritsánszky Gyula, Arany Mór, Kolár Nándor, Schüssler Péter és Szőke L. Lipót voltak jelen. Az alakuló közgyűlés elfogadta az alapszabály-tervezetet, majd tisztikart választott. A kör elnöke dr. Dobsa László lett. Összejöveteleiket eleinte péntekenként a Sztanoj kávéházban tartották, az új jelentkezők nagy száma miatt azonban új helyiséget kellett keresniük. így a József és a Rökk Szilárd utca sarkán lévő Gfelner-féle vendéglőbe költöztek át, onnan pedig 1902. október végén a Kerepesi út 44. szám alatti Muhr-féle vendéglő különtermébe. Az alapítókhoz hamarosan Rédey Miklós, dr. Vajda Károly, Jordán Géza és mások is csatlakoztak. A Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Köre felvette a kapcsolatot a LEHE-vei, 1899. december 29-én pedig annak elnökét, Richter Lajost tiszteletbeli tagjává választotta. Kezdetben a LEHE-tagok többször részt vettek a Hungária összejövetelein. A kör a külföldi társszervezetekkel is érintkezésbe lépett, majd közadakozásból megvetették a saját könyvtár, bélyeg- és hamisítványgyűjtemény alapjait. Az első év végére a tagok száma 54-re emelkedett. Az első közgyűlésen Rédey Miklóst alelnökké, a második évben elnökké Dr. Dobsa László 188
