Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény 1850 és 1924 között
Magyar Királyi Posta- és Távírdaigazgatóság Sopronban A postaigazgatóság területén számos távírdaállomás volt, ezek egy részének kicsi volt a forgalma, fenntartása pedig gazdaságtalan. Költségkímélés miatt 1877-től engedélyezték a postamesteri hivataloknak, hogy felvállalhatják a távírda kezelését. Ilyen hivatalok voltak: Gönyű, Keszthely, Kismarton, Körmend, Kőszeg, Lepsény, Marcali, Siófok, Tapolca és Zalaegerszeg. Baross Gábor minisztersége alatt, 1887. szeptember 1-jén a postát egyesítették az addig különálló távírda intézményével.35 Egyesítés után az igazgatóság megnevezése Magyar Királyi Posta- és Távírdaigazgatóság lett. ATávírászati Rendeletek Tára egyesült a Postai Rendeletek Tárával, s ettől kezdve Posta és Távírda Rendeletek Tára néven már csak magyar nyelven jelent meg.36 Ezzel egy időben Pécsen új kerületi posta- és távírdaigazgatóságot létesítettek. Hatásköre Baranya, Tolna, Somogy és Zala vármegyék postáira terjedt ki.37 A soproni igazgatóság 1887. szeptember 1-jén átvette az állami távírdaállomások személyzetét, illetve a távírdavezetékeket és berendezéseket. A posta műszaki szolgálatának vezetésére 1887. október 1-jén Kaukajai Károly gépészmérnököt helyezték Sopronba.38 A távírda-berendezéseket áthelyezték a postahivatalokba. A városi tanács Győrben és Sopronban az áthelyezésre kerülő faoszlopok helyett öntöttvas oszlopokat kért. A posta csak a város költségén állította volna fel a szép kivitelű vasoszlopokat. Végül is festett oszlopokon vezették be a távíróvezetékeket a vasút és a posta között. A távírda és a posta személyzete az esti órákban kölcsönösen sajátította el a szakágak ismereteit. A távíróhálózat átadása után újabb postahivatalokat kapcsoltak be a távíróhálózatba. A soproni kerületi igazgatóság területét megváltoztatták, a pécsi igazgatóság Soprontól átvette Baranya, Somogy, Zala vármegyét és a Vas vármegyei Muraszombat és Frankóé postahivatalokat. A soproni posta- és távírdaigazgatóság új kerületéhez Fehér, Győr, Moson, Sopron, Vas, Veszprém, valamint Komárom vármegye dunántúli része és a Zala vármegyéhez tartozó Aszófő, Balatonfüred, Balatonfüred-fürdő, Csopak, Felsőörs, Nemespécshely és Tihany postahivatal tartozott.39 A soproni igazgatóság létszáma 1888-ban a következőképpen alakult: postaigazgató 1, postatanácsos 1, postatitkár 1, postafelügyelő 2, fogalmazó 1, fogalmazógyakomok 35 Postai Rendeletek Tára, 1887, 30. szám, 137 p. 36Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1887, 1. szám, 1. p. 37Postai Rendeletek Tára, 1887, 30. szám, 137. p. 38Dr. Mesterházy Sándor: A soproni postaigazgatóság monográfiája. 1867-1900. Kézirat. Sopron, 1971, 34. p. 19Postai Rendeletek Tára, 1887, 30. szám, 137. p Az igazgatóság bélyegzőlenyomatai és a hivatal címertáblája, 1887 116
