Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény 1850 és 1924 között
és technikus 1, postatiszt 5 fő. A postaigazgatósági pénztár személyzetét 1 pénztáros, 1 ellenőr, 1 pénztári tiszt alkotta. A számviteli osztályon 1 hivatalfőnök, 2 számtiszt és 2 postatiszt dolgozott. Csak rövid idő telt el, hogy Magyarországon a távíróhálózat a posta kezelésébe került, s már újabb távközlési berendezés, a telefon indult el hódító útjára. Alexander Graham Bell 1875-ben megalkotta az első telefont, és 1876-ban a philadelphiai világkiállításon be is mutatta. Thomas Alva Edison 1877-ben tovább tökéletesítette. Puskás Tivadar ötlete nyomán már telefonközpont segítségével, egymással beszélhettek. Salamin Leó, a soproni főreáliskola igazgatója 1877 decemberében vasúti távíróvonalon Sopron és Pinnye, majd Sopron és Győr viszonylatban folytatott telefonbeszélgetést. Hasonló kísérleteket végeztek Szombathelyen a Gotthárd testvérek és dr. Kuncz Adolf gimnáziumi igazgató is. Magyarországon az első telefonhálózatot 1881-ben Puskás Ferenc Budapesten helyezte üzembe. A soproni igazgatóság területén Vécsey István pécsi postafőnök és Koharits János takarékpénztári főkönyvelő lelkes munkája nyomán 1885-ben Pécsen adták át a telefonhálózatot. Az 1888. évi XXXI. te. a távíró, a telefon és a villamos jelző létesítését az állam fenntartott jogai közé sorolta.40 A már kiadott engedélyek lejárta után a magán távbeszélő-hálózatokat a posta átvette. 1890. január 1 -jén átadták a Budapestet Győrön át Béccsel összekötő három távbeszélő-áramkört. Az első állami közhasználati telefonhálózat 1890-ben Fiumében és Sopronban41 épült meg. Ezt követte az igazgatóság területén 1891 -ben Győr, 1892-ben Székesfehérvár, Kismarton (magán telefonhálózat), 1893-ban Szombathely, 1894-ben Komárom, 1897-ben Tata, 1900-ban Pápa, 1901-ben Veszprém. A már megépült városi távbeszélő-hálózatokat egymással és Budapesttel 1894-ben összekapcsolták, és megépült a városkörnyéki távbeszélő-összeköttetés Győr és Gönyű között. 1894-ben a törvényhatósági távbeszélő-hálózatok építését vették tervbe. Az elsők között Vas42 és Sopron vármegyében valósult meg (1896-1898) törvényhatósági távbeszélőhálózat, amely a megyeszékhelyeket kötötte össze a járási székhelyekkel. A költségeket megosztva a Belügyminisztérium és a megyei törvényhatóság fizette. Önálló hálózat 1918-ig volt, a városi és a törvényhatósági előfizetők egymás között külön díj ellenében beszélhettek. A megnövekedett távíró- és távbeszélőügyek intézésére 1896-ban a kerületi igazgatóság keretében külön műszaki ügyosztályt szerveztek, az igazgatóság területén három építési osztályt állítottak fel.43 A távíró- és a távbeszélő-hálózat fejlesztése mellett gyors ütemben épültek ki a helyi érdekű vasutak, és a vasútvonalak mentén új postahivatalokat rendeztek be. Míg az 1880-as években három, az 1890-es években tizenhat vasútvonalat építettek. Legfontosabb az 1884-ben elkészült Budapest-Újszőny közötti vasútvonal átadása volt. A Budapest-Bécs közötti vasút már nem Székesfehérváron át közlekedett, a menetidő ezáltal csökkent. A vasúti hálózat fejlesztését a mozgóposták berendezése követte. 1888-ig csak a fővonalakon közlekedtek, és menet közben csak a levélpostát dolgozták fel (átrovatolás). 1889-től a postakocsiban fokozatosan a kocsipostai küldemények feldolgozását (sommás kezelés, 40Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1888, 47. szám, 233. p. és 1890, 43. szám, 205. p. 41 Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1891, 32. szám, 146. p. 42 Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1897, 9. szám, 35. p. 43 Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1896, 30. szám, 147. p. 117
